Adriányi Gábor: A Vatikán keleti politikája és Magyarország 1939–1978 - A Mindszenty-ügy
Részlet Adriányi Gábor professzor digitálisan is megjelent könyvéből.
(...)
A vatikáni keleti politika értékelésének rövid
összefoglalása (1958–1978
1. A Vatikán elismerte Magyarországon azt az egyházra rendkívül hátrányos helyzetet,
hogy az egyház az Állami Egyházügyi Hivatal és az állambiztonsági szervek teljes ellenőrzése
alatt áll. Ezzel a magatartással azonban tolerálta egyúttal a hivatalos pártpolitikát is, amely
minden egyház és vallás felszámolására törekedett.
2. A vatikáni politika félreállította azokat az egyháziakat, akik felvették a küzdelmet, és
kizárólag a kormány embereivel és a hatóságok által beszervezett egyházi ügynökökkel
tárgyalt.(...)
Végkövetkeztetés: Ezek a tények a Vatikánnak egy olyan nem őszinte – mondjuk ki nyíltan
hazug – keleti politikájáról tesznek tanúbizonyságot, amilyenre a pápai diplomácia egész
történetében nincs példa.
A teljes könyv ITT » letölthető.
Dr. Krajsovszky Gábor előadása a Magyar Katolikus Rádióban Mindszenty bíboros hivatalfosztásáról
Az előadás második és harmadik folytatása az alábbi linkeken érhető el:Második rész
Harmadik rész
További írásaink »
Mindszenty József: Emlékirataim
Emlékirataim úgy mutatják meg az olvasónak - mintegy belülről - az átélt valóságot, ahogyan az végbe ment. Évtizedeken át némán tartott ajkaim itt szólalnak meg először a börtönökben megjárt életutamról is. Azt kérdezheti az olvasó, elmondottam-e mindent. Válaszom: előadtam mindent, csak azt nem részleteztem, amit a jóízlés, meg a férfiúi és papi önérzet tilt. Amiről beszámoltam, azt sem azért írtam meg, hogy fájdalmaim és sebeim gyümölcseit bármilyen tekintetben learassam. Azért tanúskodom, hogy a világ újra tudomásul vegye, mit cselekszik a bolsevista rendszer az alája rendelt emberi életekkel és sorsokkal. A magyar Egyház fejének keresztjét emelem fel a világ előtt: emlékeztetni akarom magyar népem roppant szenvedéseire. Ugyanakkor fel szeretném hívni figyeimét azokra a veszélyekre, amelyek a ma még megmaradt szabad társadalmakat elpusztítással fenyegetik.Bécs. 1974. Húsvétvasárnapján
A teljes könyv ITT » letölthető.
Mindszenty József: Igehirdetéseim
Most jelent meg a Magyarországi Mindszenty Alapítványnál az előző két könyv (Igehirdetésem sorozat):Mindszenty József bíboros szentbeszédei a bécsi Pázmáneumban 1971-1975
Mindszenty József bíboros szentbeszédei az amerikai követségen 1957-1961 folytatásaként a harmadik kötet (és lesz majd egy befejező kötet is, az 1966-1971 időszakból), amely Mindszenty bíboros homíliáit tartalmazza:
Mindszenty József bíboros szentbeszédei az amerikai követségen 1962-1965
A harmadik kötetben néhány beszédben szerepel a II. Vaticanummal kapcsolatos fenntartás, a veszélyekre történő rávilágítás. A beszédszámok, amelyekben ez a téma szerepel, a következők: 24, 34, 36, 37, 47, 94, 98, 141, 151, 159, 176, 187. sz. beszédek.
Beke Margit korábban megjelent, ugyancsak nagy volumenű munkája:
Beke Margit: Népének hűséges főpásztora Ez utóbbi könyv és a bécsi Pázmáneumban elmondott beszédeket tartalmazó fenti kiadvány szinte teljesen komplementer, mivel Beke Margit könyve gyakorlatilag (talán egypár kivételtől eltekintve) nem tartalmazza a Pázmáneumban elmondott beszédeket, hanem az összes többit, ami Nyugat-Európában, illetve más földrészeken hangzott el.
Krajsovszky Gábor: Rettegve hallják a diktátorok, de örömében ujjong a vértanúk földje
Megemlékező tanulmány Mindszenty József: Emlékirataim megjelenésének 50. évfordulója évében(...) 1962-ben lejegyzett végrendeletében a bíboros így ír: “A szocializmussá hamisított marxizmus-leninizmus a magyar népnek méreg és halál.” Amerikában pedig kijelentette: “A szabadkőművesség ugyanaz szalonkabátban, mint a bolsevizmus mezítláb.” Most, a bolsevizmus, a szabadkőművesség, és a gyakorlati ateizmus újszerű és egyre agresszívebb támadása idején az Emlékiratok útmutatása fokozottan időszerű! Amikor a bíboros 1974-es amerikai útja után ismét európai földre lépett, a világ már várta Emlékiratainak megjelenését. A párizsi “Le Monde” ezt írta: “A jelek szerint a Szentszék egyetlen kérdésben nem tudja befolyásolni Mindszentyt: emlékiratai kiadásában. A könyv meg fog jelenni.” Közi Horváth József, volt országgyűlési képviselő az alábbiakat írta az előkészületekről: “Sok dolga és elintéznivalója között egyike volt a legfontosabbaknak “Emlékirataim” című könyvének végső formába való öntése és kiadása. Megvolt az a ritka képessége, hogy egy-egy távoli országból visszatérve azonnal folytatni tudta az írást ott, ahol hetekkel vagy hónapokkal előbb abbahagyta. Ennek a képességének volt köszönhető, hogy a félezer oldalas, nagyformátumú munka aránylag rövid idő alatt elkészült.” Az emlékiratok megjelenését nagy érdeklődés előzte meg, amely különböző sajtókonferenciákon is kiemelten előtérbe került. Az alábbiakban a sajtókonferenciákon az ezzel kapcsolatosan feltett kérdéseket, valamint a bíboros válaszait ismerhetjük meg. Kérdés: Mikorra remélhető emlékiratai, történelmi munkái megjelenése? Igaz-e, hogy a kommunista kormány a Vatikánon keresztül igyekszik ezek kiadását megakadályozni? Mindszenty válasza: Munkáimon dolgozom, készülök kiadásukra. A kommunista kormány véleménye nem érdekel. Sem szóban, sem írásban nem politizálok, csak erkölcsi elveket, örök emberi jogokat védek és hirdetek! Ez szent hivatásom! A kommunista kormány felfogásával, amely minden megnyilatkozásomban politikát lát − nem törődöm. Bővebben ITT »
„A meggyőződés adott erőt” - Ami kimaradt a Mindszenty-emlékiratokból - 1974
(...)Mi adott erőt Eminenciádnak, ehhez a hihetetlen kitartáshoz, ellenálláshoz?Mindszenty: A meggyőződés, és a meggyőződéssel járó isteni kegyelem. Ez adott nekem erőt. Láttam azt, hogy az én elődeim hasonló sorsban voltak ... Muhi, Mohács ... azután Fráter György — meggyilkolták. Azután Vitéz János, Pázmány Péter, akit száműztek Magyarországról. Aztán mit harcolt Bay prímás, mit harcolt Lózsy, a szegény Hám János, aki egy szent életű ember volt, és megfosztották az állásától — Bécs fosztotta meg. Én vagyok az első, akit a Vatikán fosztott meg az állásától. Erre még nem volt példa … (...) Bővebben ITT »
Krajsovszky Gábor: Hogy prófétáid igazmondóknak bizonyuljanak
Megemlékező tanulmány Mindszenty József 1948-as letartóztatásának 75. évfordulója-, valamint az esztergomi érseki szék megüresedetté nyilvánítása bejelentésének 50. évfordulója évében1973. november 1-én VI. Pál pápa a már száműzetésben élő Mindszenty bíborost felszólítja az esztergomi érseki székről való lemondásra. Ezt Mindszenty bíboros nem fogadja el. 1973. december 18-án a pápa jelzi a bíborosnak, hogy megüresedettnek fogja nyilvánítani az esztergomi érseki széket. 1974. január 9-én Mindszenty Bécsben levő titkára, Mészáros Tibor egy sikeretlen kísérletet tesz arra, hogy a pápát meggyőzze szándéka helytelenségéről. Mindszenty József 1974. február 5-én, éppen kirakatperének 25. évfordulóján pedig mély fájdalommal vette tudomásul azt, hogy VI. Pál pápa megfosztotta őt az esztergomi érseki széktől, alárendelve az egyház érdekeit a magyar kommunista pártvezér, Kádár János egyházellenes érdekeinek.(...) Bővebben ITT »
Krajsovszky Gábor: Mindszenty József - Ut coelo assurgant - Hogy az égig emelkedjenek!
Válogatás Mindszenty-Pehm József zalaegerszegi plébánosi időszakából elmondott szentbeszédeiből és elmélkedéséből Isten végtelen szent nevét mocskolják, eszeveszetten káromolják. A káromkodó ország nem Mária és Szent István, hanem Lucifer országa; a káromkodó ország a pokol előcsarnoka. Abban a családban, ahol becsmérlik az atyát, ringyóként kezelik az anyát, nincs többé semmi szent. A káromkodó egyén az ördög ugató kutyája. A káromkodó nép hazaveszejtő nép. Káromkodó népet nem segít az Isten sem mindennapi életében, sem oly világtörténelmi válságban, aminőben most benne vagyunk. Hős fiaink keresztes háborúra mentek a bolseviki istentelenség ellenében és lám, mögöttük mi a káromkodás istentelensége révén szövetségbe lépünk Moszkva istentelenségével. De hát – kérem! – nemcsak káromkodás folyik a magyar égbolt alatt; van itt imádság is. Elismerem: imádkoznak az ártatlan gyermekek a jámbor családok tűzhelyén, a gyermekek az iskolában, a felnőttek, talán még a káromkodók egyik része is a templomban. De ez csak csendesen csobogó csermely, amelynek csobogását elnyomja az egekig csapkodó tenger-orkán, a förtelmes káromkodás. 2.) Akik a családi életet gyümölcstelenné teszik, egykéznek, kettőznek és pokolian vigyáznak. Ezek az ellenség néma szövetségesei. Ideát bezárják, belakatolják az élet kapuját, ugyanakkor a határon feltárják, tágra nyitják hazájukra, népükre a halál kapuját. Nem akarunk magyar gyermeket látni? Nem akarunk magyar katonát látni. 1918-ban egy őrült világ kurjantotta magyar földön: „Nem akarok több katonát látni!” Nos, tinektek, szegény Lendva-vidékiek, 23 éven át volt módotok idegen katonákat, granicsárokat látni! És ha a téli éjtszakák fergetege megverte ablakotokat, riadtan figyeltetek: hátha ellenséges fegyveres! A szent királyok idejétől ezen a tájon húzódott az ország gyepűje századokon át. A gyepüket sűrű és éber őr-sor őrizte. Ma is gyepű és határ ez a vidék, sokkalta inkább, mint valaha. De hiába gyepű, ha a leendő őrök sora, az élő gyepű nem sarjad az anyák szíve alatt.(...) Bővebben ITT »Krajsovszky Gábor: „Csak az elvek ereje”
Krajsovszky Gábornak 2021-ben Rákosszentmihályon a Mindszenty bíboros emlékkonferencián tartott előadása. Mindszenty bíboros prófétai szavai sajnos, azóta már valóra váltak.Prófécia az 1940-es évekből
„Mi talán nem értjük meg, de elkövetkezik az az idő, amikor az ötezer éves európai kultúra felett Dzsingisz kán kései seregei tombolnak. Üszköt vetnek Reimsre, a párizsi Notre-Dame-ra, a bécsi Stephanskirche-re. Annak a Nyugatnak, amelynek asszonyai nem anyák, hanem élettarolók a legfiatalabb életsorban − Magyarországon 30-40 ezer abortusz évente − így írja Mindszenty bíboros, nagyon keményen el kell pusztulnia, azaz önmagát pusztítja el. És talán kár lesz érte?” Hát bizony minden emberi lélekért kár. De ezzel Mindszenty bíboros nyomatékosítja azt, hogy az önpusztítás mennyire súlyos vétek. A következő, amit ő megjegyez, ugorva jelenbe: „Aposztázia volt Marxé, a történelmi materializmus logójával – ugye, amelyik most a reneszánszát éli, a neomarxizmus, a liberalizmus formájában − megtagadta az eget, és a földdel lezárta az emberi életet, és süvöltött a Rajna, Duna, Néva amerikai gyárai körül, és kiteljesedett az orosz bolsevizmusban, magyar-spanyol-mexikói kommunizmusban, német Spartacus mozgalomban. Nem egy tant tagad, nem egyszerűen a sziklától szakad el, hanem megtagadja az egész hitéletet, erkölcsi tanítást, kinyilatkoztatást, szembefordul a természet törvényeivel, az élettel, összetöri a Tízparancsolat tábláit, letépi a szív faláról az odaírt törvényt, és kitűzi a tökéletes nihilizmus logóját. Ez Lucifer szektája és új vallása. Ezek a saját tanítással keverték és torzították a kinyilatkoztatást, Marxék letörték az egyéni, családi és testületi jogot, az államot helyezték trónra. Persze azt a fajta államot, amelyet ők akartak. Itt már a kereszténység egésze elsikkad, ez a civilizált pogányság nihilizmusa.” (...) Bővebben ITT »
Krajsovszky Gábor: „Isten kegyelméből vagyok, aki vagyok” (1 Kor 15,10) ─ Mindszenty József és a történelmi Magyar Haza kapcsolata
Krajsovszky Gábornak a máriaremetei zarándoklaton 2022. szeptember 17-én elmondott beszéde. (...) "Erről a Sátánról nem kell azt gondolnunk, hogy puszta képzelet lenne, vagy, hogy a bűnnek és a rossznak a megszemélyesítője, mint ahogy a hitetlenek azt gondolják. A Sátán, élő valóság. A Szentírás ezt írja róla: ő a gonosz, ő a hazug, ő a csaló és ő az embernek tönkretevője. Szent Pál apostol egyik levelében ezt írja a Sátánról: A Sátán veszi magának a bátorságot, hogy beleül az Isten templomába és úgy mutatja magát, mintha ő volna maga az Isten. És az Éden-kertnek a fái között azt mondotta az ősszülőknek: Olyanok lesztek, mint maga az Isten. Tehát egy hatalmi lendületet mutat az emberi nem felé a Sátán. És ez a hatalmi lendület annyit jelent az ő táborának az ajkán, hogy mi senkinek nem szolgálunk, de mindenekfelett uralkodni akarunk. A Sátánnak az a célja, hogy Istentől emancipálja, 'felszabadítsa' az embert. És amikor az ember megszédülve elhiszi már, hogy ő a szédítő nagy hatalomnak a birtokosa és ő, az ember csinálja már a törvényt embertársának, akkor veszi észre, hogy a tömeg mélyén a rabszolgák között van, ő az ember. Aki eddig Isten trónjától függetlenül akart magának emberi méltóságot és hatalmat, az mindig lebukott a rabszolgaság színvonalára. Aki meghajol Isten hatalma és fensége előtt, az emberi méltósággal magasodott mindig. Én az emberi méltóságot az Istentől sohasem féltem. Inkább féltem az embert magától az embertől, mert írva vagyon a Szentírásban: Átkozott, aki emberben bízik."(...) Bővebben ITT »Krajsovszky Gábor: Kommunizmus és kereszténység ma Magyarországon
„A kommunizmus nemcsak politikai párt, hanem legelsősorban világnézet; vallás ellen, Isten ellen, emberi lélek ellen, apostoli hitvallás ellen, Tízparancs és erkölcs ellen. Gyilkol, rabol, zsúfolja a börtönöket, a szibériai munkatáborokat. Lezülleszti az egyént, tönkreteszi a családot, csordává teszi a tömeget. Amely pillanatban valaki kommunista, abban a pillanatban megszűnt keresztény lenni. A keresztény Krisztushívő, a kommunista megtagadja az érte meghalt és föltámadt Jézus Krisztust, nem 30 ezüstért, csak egy csalásért. Hite az istentelenség, erkölcse az erkölcstelenség. Ismerem a világtörténelmet. A történelem legkegyetlenebb rendszere ez.” „A szabadkőművesség ugyanaz szalonkabátban, mint a bolsevizmus mezítláb.” (Mindszenty József) (...) Bővebben ITT » és ITT »Mindszenty József pünkösdi homíliája - Pünkösd a számkivetésben
„Kedves magyar testvéreim! Pünkösd ünnepén oázist keresünk a számkivetés kietlenségében. A végtelen homoktengerű Szaharában is csobognak az élet forrásai némely helyen. Vannak itt üde pálmák, és vannak felélénkülő emberek testben és lélekben. Az a kérdés, hol vannak a mi oázisaink, akik a Szaharát járjuk és akik óhajtjuk az oázis könnyebbségét. A Szentlélek által vezetett Anyaszentegyháznak a kebelén van ez az oázis.” (...) Bővebben »Mindszenty József bíboros karácsonyai
A sátántól és azt befogadó emberektől eredő istentelenségek és embertelenségek megfékezése imádsággal elősegíthető. Mulasztással vétkezik az, aki ezt a kötelezettségét nem teljesíti. Fatimában, az egyház által is jóváhagyott Mária-jelenésekben elhangzott az engesztelő imára való felhívás. Ez nem történt meg a kellő mértékben, így – az emberi gonoszság következtében - háborús pusztítás szakadt a világra. „Mivel nem engeszteltünk, elkövetkezett a világra mindaz, amit a Szűzanya elénk tárt: a háború szenvedése, az Anyaszentegyház üldözése, ártatlanok vére-hullatása, pusztulás, éhínség, döghalál. De még nem aludt ki a mécses, még rendelkezésünkre áll a végső pillanat: fogjunk mindnyájan, vállvetve az engeszteléshez. (…) 1948. október 3-án Budapesten, a domonkosok Rózsafüzér Királynője ünnepén, ahol Mindszenty hercegprímás bebörtönzése előtt utoljára jelent meg nyilvánosan fővárosi hívei körében, a körmenet után 35 ezer hívőhöz intézett szentbeszédében pedig ezt mondotta: „Az én vágyam: egymillió csonka-hazai katolikus magyar család térdreereszkedése és rózsalánca Mária felé határon innen, határon túl.” (...) Bővebben »"Hűek leszünk hazánkhoz és az ősök hitéhez!"
Szerkesztett előadás Mindszenty-Pehm József családi eredetéről, az államformákkal és a Szent Koronával kapcsolatos állásfoglalásáról„Mindszenty József a magyar közjog értelmében egyfajta ideiglenes, rendkívüli államfő volt, jogkörével azonban 1946 után ténylegesen nem élhetett, de korábban tett ilyen értelmű lépéseket, és hercegprímási jogairól soha nem mondott le.”
.... Deák 1848. március 31-én mondja: Az országgyűlés most részeg! Kossuthot figyelmezteti, hogy a francia ügynök, kivel tárgyal, Bécs kéme. Fedezi Kossuthot roppant népszerűségével, vele tart a forradalomban. De 1867-ben, két évtized kitartása után, kiegyez, hogy egy nagyhatalom biztonságát élvezhesse a magyarság és közben biztos keretek között megoldhassa nemzetiségi problémáit. Ezért ad „fehér lapot” a horvátoknak és népi jogokat minden nemzetiségnek, hogy ezek önként, jobbsorsukat találva Szent István országában, ne engedjenek a határontúl csábításainak, ahogy Svájc három népe sem enged. Amit a maga népe számára követel Bécstől, azt nem tagadja meg a nemzetiségektől sem. Csak a primus inter pares, az egyenlők között első szerepét akarja fenntartani a magyarságnak. Deák megszavazza a Nemzeti Színház államsegélyét, de ugyanilyen államsegélyt indítványoz az újvidéki szerb nemzeti színház számára is! Mindszentyt ugyanez a méltányosság vezeti az üldözésbe került nemzetiségeinkkel szemben: 1944-ben a zsidósággal és 1946-ban a svábsággal szemben. Mindkét esetben népszerűségét teszi kockára. De ugyanilyen figyelmet gyakorol esperesként és püspökként a vendek és a horvátok felé is. Tudja, ha a Tiszák végrehajtják Deák tökéletes nemzetiségi törvényét, nem kerülünk abba a helyzetbe, hogy nemzetiségeink ellenségeinkké váljanak. Tudja, hogy ez nem liberalizmus Deáknál, de keresztény szolidaritás, istengyermekei testvériség, a keresztény etika értékskáláján a Szentségek és a három isteni erény után közvetlenül következő fő- vagy sarkalatos erénynek: az okosságnak és igazságosságnak következménye. Meggyőződése Mindszentynek, hogy megtakaríthattuk volna az 1849-et, Debrecent, Világost, Aradot és az abszolutizmus két borzalmas évtizedét! Amikor a negyvennyolcas szabadságharc százéves évfordulója bekövetkezik és Rákosiék nem átallják ezt a kommunista uralmuk történelmi előképeként kisajátítani, Mindszenty lapja jubileumi évkönyvében visszautasítja a történelmünket megbecstelenítő moszkvai okvetlenkedést. Rákosi elkoboztatja az évkönyvet, a lapot betiltja és népgyűlésen pedig nyílt hadüzenetet küld a prímásnak: vagy megtér Moszkva mellé, vagy likvidálja. Megtalálta ehhez a most már nemzetiszín ürügyet is: a „prímás megsértette negyvennyolc szellemét.” Pedig Mindszenty csak azt az ítéletet mondotta ki, amely Trianon szomorú tanulságai fényénél kiderült és amely eldöntötte a Széchenyi-Kossuth, Deák-Kossuth vitát is. ... Az 1947-es nemzetgyűlési választás napján az esztergomi érsek levelet írt az Amerikai Egyesült Államok budapesti követének, ismételten szorgalmazva a koronázási ékszerek Vatikánba juttatását. Kérelmét ezúttal egy vélelmezett háborús helyzet bekövetkeztével és annak a Szent Koronára esetleg káros következményeivel igyekezett alátámasztani. Selden Chapin szeptember 12-én kelt válaszában megnyugtatta a bíborost, aki – ennek ellenére – osztrák és német főpapok segítségét is kérte. Ennek tudható be, hogy a salzburgi érsek, Andreas Rochracher november 17-én Spellmanhoz bíboroshoz írt levelében a Szent Korona Vatikánba szállítását javasolta. New York érseke tanácskozott az amerikai tábori püspökség kancellárjával, a magyar emigráció tagjaival, de 1947. december 9-én elutasította a Vatikánba szállítást. (...) Az előadás hanganyaga itt hallgatható meg. Bővebben »
Szobrodat kősziklából vésik, igazolnak a századok!
Tanulmány Mindszenty József hercegprímás 1956-os szerepéről, Wien, 2020. október 28.... A Bangha Béla és Ijjas Antal neves egyháztörténészek szerkesztésében megjelent könyvsorozat a kereszténység kezdetének idejéről a következőket írja: „Az apostolok egyszerre minden félelmet letéve, minden ingadozást végleg leküzdve indultak el a Megfeszítettet prédikálni a világnak. (...) A pogányság nem halt meg ugyan egyszerre, de halálra volt sebezve. Helyében lassan, biztosan, sokat ígérően szállt fel a magasba egy új világtörténeti kornak szimbóluma: Krisztus keresztje.”[4] Ugyanez a könyv a XI. Pius pápaságának ideje alatt történtekről zárszavában a következőképpen határozza meg az akkor egyház helyzetét és az akkori keresztény nemzedék feladatait: „1933-ban, Krisztus Urunk kereszthalálának 1900 éve évfordulóján szentévet hirdetett. Ez a szentév óriási tömegeket vonzott Rómába, felragyogtatta az egész világon az Egyház dicsőségét, azt a dicsőséget, amely ellen már jelentkeztek a kor, a birodalmak, a világ ama új ellentmondásai, amelyekkel megküzdeni ennek a nemzedéknek a feladata!” [5] A mai kor befolyásos, radikálisan keresztényellenes vezetőinek morális dekadenciája, a kereszténység szándékos tönkretételére, burkolt vagy nyílt üldözésére, igazságtalan diszkriminálására irányuló szándékos törekvése ma sem kisebb kihívás a hithirdetést, a hazaszeretetet értelmi-akarati és érzelmi oldalról akár küzdelemmel, harccal, áldozattal is elősegítő erők részére. A Magyar Haza és egész Európa védelme – az emberileg majdhogynem esélytelen küzdelem ellenére – elemi erkölcsi kötelesség: ma a morál és a vallási műveltség – amelyek a jólétnek nemcsak kétségtelen tartozékai, hanem egyben előfeltételei is – leírhatatlanul alacsony szinten vannak! Ezen pozitívumok gyarapításával és minél szélesebb körben történő továbbadásával viszont lehetőség nyílhat a minden téren való jólét előmozdítására is.[6] A múlt század húszas éveitől több mint fél évszázadon keresztül az ateista bolsevizmus uralta emberek százmillióit. Ma, a bolsevizmussal közös – istentelen – tőről fakadó liberalizmus és globalizmus hajtja egyre inkább uralma alá a környező nemzeteket.[7] Bangha Béla, a nagy apologéta 1940-ben a Világnézeti válaszok című könyvében szereplő, az akkori oroszországi állapotokat negatív példaként bemutató cikkely a mai újpogány helyzetre is e tekintetben változatlanul aktuális.(...) Bővebben »
A családi várövezet
... A pápa iránti engedelmességet megtartva, de az igazságot változatlanul kimondva (beleértve az érseki széktől való megfosztással kapcsolatos nyilatkozatait is) [Mindszenty bíboros] folytatta nemzetmentő tevékenységét az emigráns magyarok körében. Ekkor adta ki Emlékiratait, amely az egész világon hamar elterjedt. Az alábbiakban az emigrációban hirdetett, családdal, nemzettel kapcsolatos gondolatokból olvashatunk válogatást. „Jótétemény, hogy a menekültek nagy átlagának rendelkezésére áll a nagy és kis magyar közösség, a család. Nyelvében él a nemzet. A család reményünk horgonya, hogy nem engedi elhalkulni az anyanyelvet. Ha semmi örökséget nem hagyhatunk gyermekeinkre, az ősi nyelvet ne hagyjuk elveszni, mint végrendeleti örökséget.” „A megbomlott világban gyermekeik a szél sodrába került, támasztalan magányos falevelek lesznek. Mi idegenben sem adhatunk kevesebbet gyermekeink lelkébe, mint amit mi kaptunk gondos szüleinktől. Az anyanyelv joga a legtermészetesebb emberi és egyéni jog.” „De mit tehetünk mi – kérdezitek – ebben a nagy idegenségben? Az első, amit meg kell tennetek az, hogy öntudatosodjatok. Hogy ráeszméljetek, rádöbbenjetek arra, hogy Szent István, Szent László, Szent Erzsébet, Hunyadi János, Rákóczi, Zrínyi és Széchenyi István népe vagytok!” (...) Bővebben »Mindszenty bíboros romlatlan teste
Mindszenty bíboros máriacelli búcsúztatásakor történt egy különös esemény, amelyet a kegytemplom elöljárója ismertetett a megjelentekkel. “1991. május 2-án hajnalban -hivatalos bizottság jelenlétében -felnyitották a bíboros koporsóját. P.Veremund Hochreiter, a mariazelli kegytemplom elöljárója aznap, a délutáni búcsúztató szentmise elején elmondta a híveknek: Mindszenty bíboros tizenhat év után teljesen épen feküdt koporsójában!(Ezt a fényképet az Új Misszió folyóirat 1994. júniusi száma címlapfotóként közölte!) Arca, kezei, ruhája úgy tűnt fel a bizottság tagjai előtt, mintha csak tegnap temették volna el. Ezen el lehet gondolkodni, még akkor is, ha a mindig természetes magyarázatot keresők azonnal igyekeztek hozzátenni: a testet bebalzsamozták. Erről többet nem is tudunk, hiszen érzékeinken felül áll a természetfeletti. Isten az ilyen, a tapasztalatokon túlmutató jellel már nem egyszer titokzatos dolgokat kívánt jelezni nekünk.” Bővebben, a romlatlan testről készült fényképpel »Egyházának, nemzetének támasza és védelmezője
Szerkesztett konferencia előadás Mindszenty József hercegprímás kiszabadulásának emlékére„Pünkösd ünnepén oázist keresünk a számkivetés kietlenségében. A végtelen homoktengeri Szaharában is csobognak az élet forrásai némely helyen. Vannak ép, üde pálmák és vannak fölélénkülő emberek testben és lélekben. Az a kérdés, hol vannak a mi oázisaink, akik a Szaharát járjuk, és akik óhajtjuk az oázis könnyebbségét. A Szentlélek által vezetett Anyaszentegyháznak a kebelén van ez az oázis!”3 Így elmélkedett Mindszenty bíboros arról az Egyházról, amely Pünkösdkor született meg és indult el az apostolokkal, mint a hitnek bátor terjesztőivel.
A Bangha Béla és Ijjas Antal neves egyháztörténészek szerkesztésében megjelent könyvsorozat a kereszténység kezdetének idejéről a következőket írja:
„Az apostolok egyszerre minden félelmet letéve, minden ingadozást végleg leküzdve indultak el a Megfeszítettet prédikálni a világnak. (...) A pogányság nem halt meg ugyan egyszerre, de halálra volt sebezve. Helyében lassan, biztosan, sokat ígérően szállt fel a magasba egy új világtörténeti kornak szimbóluma: Krisztus keresztje.” Ugyanez a könyv a XI. Pius pápaságának ideje alatt történtekről zárszavában a következőképpen határozza meg az akkor egyház helyzetét és az akkori keresztény nemzedék feladatait: „1933-ban, Krisztus Urunk kereszthalálának 1900 éve évfordulóján szentévet hirdetett. Ez a szentév óriási tömegeket vonzott Rómába, felragyogtatta az egész világon az Egyház dicsőségét, azt a dicsőséget, amely ellen már jelentkeztek a kor, a birodalmak, a világ ama új ellentmondásai, amelyekkel megküzdeni ennek a nemzedéknek a feladata!” Bővebben »
"Kezet emelnek rátok és helytartók elé vezetnek titeket az én nevemért."
Megemlékező előadás Mindszenty József bíborosról 1949-es elítélésének 70. évfordulója évében, az 1956-os kiszabadulásának emlékére a vértanúság jegyében rendezett Konferencián. Rákosszentmihály, 2019. október 19.“Mondhatom, nem vagyok abban a lelkiállapotban, hogy e percben megszokott frázisokat használjak, igazságérzetem azt parancsolja, hogy minden kertelés nélkül azt mondjam, amit e percben érzek. (….) Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit és vörös rongyokba öltözött.” (Horthy Miklós)
Joggal merül fel a kérdés, hogyan kapcsolódik a fenti, manapság egyre többször idézett mottó a kommunisták terrorja következtében meggyilkolt egyházi személyek vértanúsághoz? A mottó ma, 100 év múltán is sajnos ugyanolyan aktuális, mint annak idején volt 1919-ben, amikor kommunista terror következtében halt vértanúhalált többek között Kucsera Ferenc káplán Szentendrén, 1957-ben Kenyeres Lajos plébános ugyancsak hasonló körülmények és hasonló kezek által Tiszavárkonyban. Néhai Bölcsvölgyi Zoltán káplánt is ezzel a módszerrel próbálták meggyilkolni, 1951-ben Szentendrénél a Dunába fojtani az akkori kommunista hatalom bitorlói. Bővebben »
Hűséggel az egyházhoz és a történelmi Magyar Hazához
Tanulmánykötet Mindszenty József pappá szentelésének 100., esztergomi érseki kinevezésének 70., valamint halálának 40. évfordulójára. Adriányi Gábor professzor úr 80. születésnapjára ajánlva.Amikor ezt a kötetet kezébe veszi az olvasó, egy speciális Mindszenty gyűjteményt kaphat olvasmányul. Ma, amikor a hit, vallás, helyenként a kereszténység újra üldözve van, szükség van azoknak a példaképeknek az ismeretére, akik tartást és kitartást adhatnak a keresztény nemzetnek. Ilyen példakép az utolsó magyar hercegprímás, a leváltott esztergomi prímás-érsek, Mindszenty József. A 2008-ban létrehozott Hittel a Nemzetért A lapítvány kiemelt célja volt a nemzetéért és hitéért a végsőkig kiálló főpap köztéri szobrának felállítása, mely 2009. október 25.-én megtörtént és áldásra emelt kézzel vezeti a híveket a rákosszentmihályi plébánia előtti téren. A szoborállítással egyidejűleg emlékplakett átadásával egybekötött konferencia sorozat vette kezdetét, melynek napjainkig elhangzott anyagát tartja kezében az olvasó. Igazi különlegesség ez, hiszen soha nem publikált írások, beszédek leirata is napvilágot látott benne és egy őszinte aspektusból megközelítve betekintést nyerhetünk a bíboros munkásságába és kevésbé publikált életciklusaiba. Adriányi Gábor, Csonka Emil, Horváth Attila, Kahler Frigyes, Krajsovszky Gábor, Nagy László, Pem László, Petrovics Sándor, Soós Viktor Attila, Szabó Csaba, Szántó Konrád, Vörös Géza és Zinner Tibor előadásai, tanulmányai új ismeretekkel szolgálhatnak a téma iránt érdeklődőknek. A hitetlen erők századok óta rombolják a keresztény egyházat, melyről Bangha Béla így írt: „Bizantinussá, stréberré, elvilágias odottá tette a papságot; az egyház kormányzatát és egyházi fegyelmet minden eszközzel gyengítette, a papság theológiai és aszkétikai kiképzését elposványosította. Kereszténység egyház és egyháziak nélkül holt fogalom és végzetesebben nem árthatott a vallási liberalizmus az egyháznak és a kereszténységnek, mint mikor a nyájat pásztoraiban rontotta meg, a püspökök és papok értelmi és erkölcsi színvonalát mesterségesen lesüllyesztette és ezzel a kereszténység benső életét minden apostoli üdeségétől és melegétől megfosztotta. << Leütöm a pásztort és elszélednek a juhok >>” Mindszenty József nem hagyta magát „leütni”, kiállt egyházáért, nemzetéért, dacosan kockáztatva egészségét és életét. A bolsevizmus sátáni erői megalázták, gyalázták és hazug vádakkal illették őt, de ő megmaradt végig egyenes gerincű főpásztornak, elsősorban hívő embernek. Ez a kötet igyekszik őt oda emelni, ahová szükséges, hogy elnyerje − minden vádló gyalázat ellenére − kételkedő hívői szeretetét, tántoríthatatlan segítői számára az ő mielőbbi elismerését a boldoggá-, illetve szentté avatásával. Bővebben »
„Mert az aranyat a tűzben próbálják, a kiválasztottakat a balsors kohójában”
... Vecsey József a következőképpen ír Mindszenty bíboros főpapi életpályájáról: „Egyesek mély részvéttel, mások csodálattal kutatták a kirakatper után, hogy honnan merítette Mindszenty bíboros a lelki erőt ehhez az emberi képzeletet felülmúló áldozathoz. Ha hősi áldozata magaslatáról tekintünk vissza életére, észrevesszük, hogy a magyar prímást drámai tette szédítő magasságába maga a Gondviselés vezette fel egy rendkívüli küzdelmekkel teli életúton. És Mindszenty ezen a szenvedésekkel teli életpályán minden megtorpanás nélkül ment végig. Így acélosodtak meg a szenvedések kohójában drámai tettéhez mért nagy erényei: Istenbe vetett rendíthetetlen hite és reménye, az egyházért és hazáért bármikor magát feláldozni kész szeretete, személyes igénytelensége, az igazsághoz és az elvekhez való töretlen ragaszkodása. És amit a katolikus sajtó erről a rendkívüli egyéniségről a tömegek elé tárt, abból kezdték az emberek mindenfelé megsejteni, hogy tulajdonképpen egy újfajta vértanúság elszenvedéséről volt szó a budapesti kirakatperben. Ez az új mártíromság ismeretlen volt eddig a kétezer éves egyház történelmében. Az új idők hóhérai a hitvallókat nem kínozzák azonnal halálra, hanem előbb megalázni igyekeznek őket egy olyan borzalmas eljárással, amely alatt a bámészkodó tömeg előtt még a vértanúság pálmáját is kiragadják áldozataik kezéből. A keresztény tömegek előtt azonban így mutatta meg a kommunizmus sötét arcát. Egy történelmi pillanatra bekövetkezett, amit Mindszenty bíboros remélt: felriassza és figyelmeztesse áldozatával a kereszténységet a ráleselkedő nagy veszedelemre.” Bővebben »Mindszenty József hercegprímás beszédje − Elhangzott a Szent Gellért-ünnepségen a pécsi Dómban, Pécs, 1946. október 20.
Kedves Pécsi Hívek! Magyar Testvéreim! Meghatva állok meg Pécs ősi, közel kétezer éves, keresztény földjén, ahol az őskeresztény sírkamrák, az európai nevezetességű műemlékek, köztük elsősorban gyönyörű székesegyházatok, a katolikus kultúra annyi patinás és értékes intézménye, a virágzó és lüktető hitélet 1946 borújában is beszédesen hirdeti: a vallás nem holmi jelentéktelen, liliputi élettényező, hanem az emberi élet tengelye és mestergerendája, a társadalom fundamentuma, az élet hajójának iránytűje, Pharosa, az élet tengerén átkísérő és kikötőbe vezérlő kormányos. Ahogy az Egyház itt, Pécsett hatalmas nép-, közép- és főiskolasorával ezreket, tízezreket nevel – ma, a világmisszió vasárnapján mondom, legkiválóbb 75 000 fiát küldi el Alaszka hómezőire és a Tűzföld közelébe, jégkunyhókba és szellős sátrakba, négy világrész 1200 millió pogányához, hogy ők is megismerjék az Evangéliumot, hogy ezt a munkát is elvégezze, amint megtérítette a népvándorlás népeit. De nemcsak évezredek és világrészek távlataiban dolgozik, leszáll az Egyház az emberi élet mélységeibe, a testi, lelki nyomor örvényléseibe is. Megkezdi a betegápolást, a patronázst, a menedékházakat, a tudatlanok, elhagyottak, gyógyíthatatlanok, bélpoklosok, elzüllöttek felemelését, a szegény-ügyet, karitászt és így tovább. Beláthatatlan távolság van a sátor és a ház, a más verítékéből és a saját verítékéből élés között. Az Egyház megtette ezt az utat a civilizált világ népeivel. Ő teremti meg a földmívelést, kisipart, művészetet. Ő segíti legyűrni a ragszolgaságot. Arnold protestáns történetíró így mondja. Ugyancsak szerinte az Egyház teremti meg a lealázó pogány felfogás után a munka tiszteletét. Hirdeti azt az Evangéliumot, amely szerint Jézus Krisztus nevelőatyja, Szent József ács mellett 12-30 éves korában műhely-életet él és tanításában van egy mondat, amely többet jelent évszázadok szociális könyvtermelésénél, mozgalmaknál és felvonulásoknál: „Méltó a munkás az ő bérére” (Lk. 10, 7). Az Egyház a munkások bérének elvonását az égbekiáltó bűnök közé sorolja. Kiadja a Rerum Novarum-ot és Quadragesimo Anna-t, az igazság és szeretet kettős vágányán a munkásság érdekében. Mindig a gyengébb oldalára áll. A rómaiaknál lóért csereberélt nőt a Boldogságos Szűz, a Taygetos-hegy és Tarpei-szikla falán szétzúzott gyermeket a gyermek Jézus fényözönébe állítja. Nem, itt nem felületi gyűrűzésről, hanem hatalmas fenékhullámzásról, a történelem markolható fonaláról van szó. Az lehet magánügy, hogy felfelé vagy kétfelé fésüljük-e a hajunkat; húsevők vagy növényevők vagyunk-e: ez a másik embert és a társadalmat nem érinti. Már nem magánügy, hogy kiskertemben 200 palántánál több-e a dohányom; a törkölyt és szilvát a kisüstön finánccal vagy anélkül akarjuk-e kifőzni. Gondolom, a társadalomra az is legalább ennyire jelentős: van-e Isten, halhatatlan lélek? A kettőnek van-e kapcsolata? Van-e felebarát, avagy csak ordasok falkája vagyunk-e? Az a tan, hogy a vallás magánügy, gyökerében rossz és bűnös. Alapja és gyökere a láthatatlan egyház, levegője a vallásközömbösség. A katolikus Egyház kárhoztatja a láthatatlan egyház tanát. A vallásközömbösség önmagában is föltétlen rossz, istentelen, lehetetlen, veszedelmes és az Egyház kárhoztatta. De rossz a célja is: az egy szükséges, a lélek üdvösségének leértékelése. Bővebben »Az Esztergomi Egyház fél évszázada
A 2001-ben megjelent, mintegy 100 oldalas visszaemlékezést Bognár Lajos atya írta, a valószínűleg egyetlen fellelhető eredeti példány Erdős Matyi bácsitól került hozzánk. A mű a szemtanú egyedülálló történelmi visszaemlékezése a háború alatti és utáni esztergomi egyházmegyei életről, 1944-től 1999-ig. Néhány fejezet címe: Három püspök tiltakozik; Esztergom orosz kézen; Serédi Jusztinián hercegprímás halála; Kispapok szovjet fogságban; Ünnepélyes beiktatás [Mindszenty hercegprímásé]; Az első évek; A lelkipásztor; Az első megállapodás, 1950 - nyár; Meszlényi Zoltán püspök kormányzása; Beresztóczy-misztérium; Körlevelek; Hamvas-misztérium; Néhány fontosabb rendelkezés a Hamvas-Beresztóczy-rezsim idejéből; Propagandaplébániák Hamvas Endre korából; Mindszenty hercegprímás kiszabadulása és beszéde [1956]; A forradalom utolsó napjai; Dr. Endrey Mihály kormányzása; Dr. Sczwarz-Eggenhoffer Artúr; Dr. Lékai László szolgálata; Részleges megállapodás: 1964. szeptember 15.; A papok, a békepapok, meg az autó; Működnek a szekták, terjed a hitközömbösség; Dr. Paskai László szolgálata; Vélekedések Paskai Lászlóról; A békepapság temetése; Átlesve a Dunán; Mindszenty hercegprímás boldoggá-avatási ügye; Mindszenty bíboros kitüntetése, és aki átvette. A könyv nem kapható sehol, nem szerepel sehol az interneten sem.Részlet a könyvből:
... Mindszenty prímás a halála után huszonöt évvel (1999) megkapta A MAGYAR ÖRÖKSÉG DÍJÁT,melyet az Államfő felügyelete alatt álló társadalmi kuratórium ítélt neki. Fél évszázada hozott halálos, illetve holtigtartó börtön ítélete emlékére járó tiszteletet és megbecsülést. Azonban a kitüntetés átadása, jobban mondva átvétele, egy kicsit szokatlan módon történt. A kitüntetést ugyanis a Bíboros második utóda, Paskai László bíboros vette át. A helyzet fintora, ugyancsak furcsa. Kitüntetést kézbe venni, mosolyogva megköszönni, kezet rázni, Paskai bíboros számára egyáltalán nem volt kitüntetésben való részesedés, hanem büntetés. Átvenni annak a kitüntetését, akinek még halálában is ellensége ... (...)A kitüntetett Mindszenty dicsőségét Paskai bíboros kényszerült hirdetni: a megbecsülés jelét elődje részére átvette. Milyen érzése lehetett Paskainak az átvétel percében? Talán kínos? Talán megszólalt benne a lelkiismeret? Esetleg dialektikusan alkalmazkodott a körülményekhez: "Ez van!" És mosolygott? Amikor az állam kívánságára átvette prímási tisztét - nem is gondolta, hogy már új szelek fújnak. Oktalan módon úgy nyilatkozott nagy elődjéről, mintha ő lenne a hibás a Rákosi-korszak egyházellenes rémségeiért. Rákosit Paskai ártatlannak tartja. Az elvett jogokért harcoló Mindszentyt pedig - hibásnak. Paskai bíborosnak kötelessége lett volna régen bocsánatot kérni és lemondani. A teljes könyv letölthető [22 MB] ITT »
Oratio Fidelium 2017
Elhangzott Rákosszentmihályon 2017. október 28-án, a Mindszenty bíboros tiszteletére rendezett konferencián. Az előadás hangfelvétele ITT » meghallgatható.Pap: Terjesszük kérésünket bizalommal Atyánkhoz, a mindenható Istenhez, aki meghívott és vezet bennünket üdvösségünk útján. Mindig készséges szívvel és tudatosan fogadjuk kegyelmét, különösen most, amikor Fiának, Jézus Krisztusnak áldozatát bemutatjuk mindhalálig hűséges szolgája, Mindszenty József bíboros emlékkonferenciájának napján. 1. Mennyei Atyánk! Egy nemzet, egy ország jövőjének alapja az ifjúság keresztény nevelése. Erre a tényre a nagy magyar hitvalló, Mindszenty bíboros is számtalanszor rámutatott. Az ember végső célja az örök üdvösség, de ennek ajándékát csak úgy tudja befogadni, ha az isteni kegyelemmel együttműködve erkölcsileg tökéletesíti önmagát. Add Urunk, hogy a mai korban, amikor egyre inkább eljelentéktelenítik a bűn valóságát, az Egyház mindig világosan és egyértelműen nyilatkozzék arról, hogy mit kell hinnie és cselekednie az embernek ahhoz, hogy üdvözüljön. Bővebben »
Diadalút Amerikában
Csonka Emil most megjelent könyvét a Magyarországi Mindszenty Alapítvány adta ki."A sajtókonferencia után, amikor Mindszenty bíboros lejött az érsek és a többiek kíséretében, az autóknál várni kellett. Ez alkalommal megmutattuk a bíborosnak a »Monitor« című lapot, amely első oldalán a repülőtéren készült fényképét hozta. A fénykép alatt hosszabb cikk életéről, harcairól, működéséről és jelenlegi helyzetéről. A cikk címe magyarul van írva, de sajtóhiba következtében így szedték ki: »Ispen hozott József Mindszenty«. Megmutattuk a bíborosnak, jót mosolygott és a következő kijelentést tette: »Nem baj, kérem, a magyarok úgyis tudják, hogy Istenről van szó, az amerikaiak meg nem tudnak magyarul, így hát azt se tudják, hogy ott sajtóhiba van.«" Ilyen és ehhez hasonló színes epizódok olvashatók az eredetileg "Krónika Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek amerikai útjának egy jelentős szakaszáról" címmel ellátott útinaplóban. A szerző újságíró 1974. június 5. és június 22. között szegődött Mindszenty bíboros mellé íródeákul és kísérte végig San Franciscótól Chicagóig az Egyesült Államok nyugati partján tett pasztorációs útján. Naplószerű jegyzeteiben igyekezett a legtöbb részletet rögzíteni az eseményekből: a száműzött főpásztor találkozása "az ő magyarjaival" közeli és hiteles portrét közvetít a bíborosról a mai olvasó számára is. Bővebben »
Emlékirataim - részletek
... A Felsõpetényen gyakorolt szigorú ellenõrzés miatt több, mint három havi együttlét alatt rabtársammal, Grõsz érsekkel nem találkozhattam. Szobáink közt volt az „elõtér” az ÁVO-sok állandó õrhelye. A gondnok kihirdette, hogy déli 12 órára tûzték ki napi sétámat a kertben. Az ablakon át persze láttam, hogy a magányos Grõsz érsek 11-kor indul sétára. Sétaidõben is folyt az ÁVO- sok hangos kártyázása az elõtérben. Grõsz érsek, aki fiatalabb korában – kifogástalan keretek közt – maga sem volt kártyaellenes , úgy háromnegyed 12-kor néha elhagyta a kertet, elnézelõdött az elõtéri csatán és ilyenkor – olykor a szobámban is hallottam, hozzászólt a játékhoz. Így támadt gondolatom egy találkozóra. 12.05-kor kiléptem a hallba, hogy sétára induljak. Tudtam, hogy ott találom Grõsz érseket. Ráköszöntem: - Érsek testvérem is Petényben idõzik? Mintha villám ütött volna az ÁVO-seregbe. Lecsapták kártyájukat az asztalra, felugráltak. Az érsek pedig sietve eltávozott szobája felé. Sétáról visszajövet a helyettes parancsnok szobámba jön, és haragtól felgerjedve kifogásolja „fegyelmezetlenségemet.” - Úgy hirdették ki, hogy déli 12-kor kezdõdik a sétám -feleltem. - Hány órakor léptem ki? Nekem nem mondták, hogy amikor maguk nézõközönség elõtt kártyáznak, úgy elmarad a sétám. Szótlanul otthagyott. Bővebben »Mindszenty (Pehm) József családi eredetéről és 1956-os szerepéről
... Ezen a ponton egy újabb emberi sorsot kapcsolt be a történelem az eseményekbe. 1956. november 4-én hajnalban Nagy Kálmán nyugállományú alezredes, a Zrínyi Akadémia Hadtörténeti tanszékének előadója erős ágyúszóra ébredt budai lakásán. Felöltözött és elindult Pestre a Honvédelmi Minisztériumba, hogy tájékozódjék az eseményekről. A minisztérium épületét éppen akkor szállták meg a szovjet csapatok, amikor odaért. Nagy Kálmán ezután minél előbb igyekezett hazajutni. A Honvéd utcában csatlakozott hozzá az ugyancsak Budán lakó Ács Tihamér gyalogsági őrnagy. Közvetlenül a parlament mellett haladtak el, amikor az egyik bejáratnál katonák és civilek társaságában megpillantották az éppen megérkező Mindszenty József esztergomi érseket. A két katonatiszt odament a csoportosuláshoz és közölték, hogy mit láttak a Honvédelmi Minisztériumnál. Mindszenty és a vele levők bementek a parlament épületébe, Nagy Kálmán és Ács Tihamér pedig folytatták útjukat hazafelé. Az akkor még álló Kossuth híd közepéig jutottak, amikor észrevették, hogy a Margit híd felől egy jelentős szovjet harckocsioszlop érkezik a Kossuth térre. Az alezredes javaslatára visszafordultak, hogy tanácsot adjanak Mindszenty József esztergomi érseknek, kérjen menedékjogot az Amerikai Egyesült Államok követségén. A tanácstalan prímást már Turchányi Albert társaságában találták a parlament egyik folyosóján, egy padon ülve. Nagy Kálmán előadta javaslatát, amit a bíboros titkárával félrevonulva megbeszélt, majd közölte: „akkor megyünk”. A parlamentet már körbezárták a szovjet páncélosok. Nagy Kálmán köztük vezette át az érseket. A harckocsiknak nem volt tűzparancsuk, nem reagáltak a gyalogos társaságra. A legrövidebb útvonalon, a Báthory utcán, érintve a Vértanúk terét, majd a Vécsey utcán jutottak a Szabadság térre. A követség épületénél Turchányi Albert csengetett, majd angolul közölte jövetelük célját. Az ajtót nyitó civil Mindszenty Józsefet azonnal beengedte, de Turchányit nem akarta, csak Mindszenty kérésére. Nagy Kálmán és Ács Tihamér, miután a bíboros kezet fogott velük és megköszönte segítségüket, hazatértek.47 Mindszenty bíboros emlékirataiban erre így emlékezett: „Az elkerülhetetlen lefogás és a Szovjetunióba hurcolás helyett így reméltem még tartalékolni magamat hazám és Egyházam további szolgálatára. Ezt a nagy célt emlegette a parlament kapujában hozzám csatlakozó rokonszenves katonatiszt is...” Bővebben »"Fiaim, ott fogom folytatni, ahol 8 évvel ezelőtt abba kellett hagynom"
...Amikor Mindszenty bíboros az amerikai követségen hírét vette annak, hogy az újpesti szabadságharcos fiatalok a legsúlyosabb büntetésnek néznek elébe, cserébe értük át akarta adni magát a kommunista hatóságoknak. Ő nem tudhatta azt, hogy ezeknek a fiataloknak az élete már hónapokkal azelőtt bevégeztetett. Mindszenty bíboros 1959. december 3-án közleményt bocsátott ki Herter amerikai külügyminiszter részére, amelynek tartalma a következő volt: „Mivel újpesti fiatalok is szerepelnek a névsorban, feltételezhető, hogy »bűnük« annyi, hogy segítséget nyújtottak Mindszenty bíborosnak. 1956. október 30-án, délután 17 órától 24 óráig több fegyveres szabadcsapat érkezett Felsőpeténybe, később Rétságra, közöttük újpestiek is. Ők későn érkeztek, mert a bíborost már elengedték az ÁVH őt őrző csapatai, amelyek egyik részlege átállt a fölkelők oldalára, mert – ahogy ők kifejezték – »illegálisan tartották őt őrizetben«. Ezért ártatlan embereket ítéltek el, vagy várnak kivégzésre. Azért, hogy ezeknek az ártatlan fiataloknak ne kelljen miatta meghalni, a bíboros prímás felajánlja, hogy megadja magát helyettük, az ő szabadságukért és salvus conductus-ukért (szabad oltalom − KG) cserébe, amelyeknek azonban több biztosítékkal kell rendelkezniük, mint amelyet Nagy Imre miniszterelnöknek adtak. Ha a helyi rezsim nem tudja ezt garantálni, akkor garantálja az egyik nagyhatalom, amely illegálisan van jelen és ellenőrzi itt a hatalmat. Amennyiben komoly garanciákat adnak, a bíboros megadja magát a rezsimnek, és vállalja a fiatalokra kiszabott kivégzést.” Bővebben »Hűséggel az Egyházhoz és a történelmi magyar hazához
...“Sokszor hangoztatják az Egyházzal szemben, hogy híveinek a másvilágon ígér boldogságot, »míg mi - mondják a materialisták - ezen a világon akarjuk boldoggá tenni az embereket. Hogy igazán boldogok lehessenek - folytatják - el kell vonni a figyelmet a másvilágtól és ide kell összpontosítani azt a földi javakra. Meg kell szüntetni a vallást és a hitoktatást, mely az ég felé irányítja a tekintetet, hogy annál zavartalanabbul élvezhessék az ideig valókat.« Innen az ellenkezés a hitoktatással szemben. A valóságban azonban az igazán boldog embereket nem azok közt találjuk, kik a földi örömökbe merülnek (...) Viszont nekünk, akik hiszünk, senki sem tiltja a tisztes földi örömöket és boldogságot. Ha azonban ezt nem találjuk, megmarad számunkra az örök boldogság reménye (...) A hitetlenek keresik minden áron a földi boldogságot, mint egyedüli lehetőséget és nem nyerik el sem ezt, sem a túlvilági boldog életet. Mi keressük elsősorban az örökkévalókat és a földiek (...) hozzáadatnak nekünk. Gyermekeinket is boldoggá akarjuk tenni itt a földön is, és a másvilágon is, ezért ragaszkodunk a kötelező hitoktatáshoz.” Bővebben »"A magyar sors Isten kezében van"
Elhangzott Rákosszentmihályon 2016. december 3-án, a Mindszenty bíboros tiszteletére rendezett konferencián. Az előadás után bemutatott szentmisén a hívek könyörgése és a kitüntetett Sillye Jenő laudációja ITT » olvasható honlapunkon. Az előadás hanganyaga ITT » hallgatható meg. ...Mindszenty József 1956-ban megáldotta a magyar fegyvereket „A jogos önvédelem mindenkor jogi birtoka minden egyes embernek, minden egyes családnak, minden egyes nemzetnek. A jogos önvédelem jegyében tették azt, amit tettek.”28 Az alábbiakban a jogos önvédelemről olvashatunk két megnyilatkozást, Mindszenty bíboros és XII. Pius pápa erkölcsi útmutatása alapján. Mivel az 1956-os magyar szabadságharc a magyarok részéről védekező háború volt, így az önvédelemi harc is teljes mértékben jogos volt, erkölcsileg helyénvaló.29 “A magyar fegyverekre főpásztori áldásomat küldöm, azt kívánom, hogy azt a dicsőséget, amit a magyar fegyvereknek szereztek, sokasítsák, gyarapítsák majd, amikor arra szükség lesz.” Ha Mindszenty helyeselte a jogos önvédelmet, akkor nyilván annak eszközeit is helyeselte. Ha van igazságos önvédelem, akkor az eszköz is jogos.30 Ha egyszer valakit megtámad egy másik ország, annak joga van védekezni. Az 1956-os szabadságharc jogos volt, ez jogos háború (hiszen az orosz támadta meg Magyarországot). Ágyúk megáldása is létezik a régi Rituáléban.31 Valakik azt mondják erre: ott van a Tízparancsolatban, hogy ne ölj. És akkor az abortusz? Ott hogy tartják be a “ne ölj” - t? Ők akkor miért nem tartják be? 5. parancs – saját magam életét megvédeni: jogom van hozzá, de nem kötelességem (például, én már öreg vagyok). De ha családapa vagyok, másoknak szüksége van rám, akkor kötelességem megvédeni a magam életén túl például a leányom szüzességét, a vagyonomat is. A védelem csak arányos lehet – cum moderamine inculpate tutelae: a bűnös mértéket ne üsse meg (a bűntelen fegyelem mértékével). Tehát, ha egy pofonnal elháríthatom a veszélyt, akkor ne vágjam le a fejét.32 Bővebben »VI. Pál - a pápa, aki megváltoztatta az Egyházat
... Számos fogolytáborban és kényszermunkatáborban töltött év után [Slipij] bíboros bizalmasan közölte barátaival: "A szovjet lágerekben töltött idő minden perce és a halálos ítéletem is rögzítve van az agyamban, de a legrosszabbat Rómában, a Vatikán falai mögött tapasztaltam meg." A szinódus előtt a bíboros döbbenten és megrendülve mondta, hogy "negyvennégy millió ukránból tízmillió meghalt az üldözés következtében! A szovjet rezsim megszüntetett minden egyházmegyét! Hegyekben állnak a hullák, és senki sincs, még az Egyházban sem, aki megőrizné az emléküket! (...) Visszatértünk a katakombák világába! Az Ukrán katolikus Egyház híveinek ezreit és ezreit deportálják Szibériába és a sarkkörön túlra! ÉS A VATIKÁN NEM AKAR TUDNI ERRŐL A TRAGÉDIÁRÓL! Lehet, hogy ezek a mártírok kellemetlen tanúk lennének? Béklyók lennénk az Egyház számára?" Az lett a vége, hogy VI. Pál bezáratta Slipij bíborost egy toronyba (börtönbe), akinek azért sikerült kapcsolatot teremtenie Luigi Villa atyával, egyedül ő merte meglátogatni a börtönben! (...) VI. Pálnak a bűnöző magyar kommunista kormánnyal folytatott "párbeszéd" politikájában Mindszenty bíboros akadályt jelentett. Mindszenty több ajánlatot is visszautasított arra vonatkozóan, hogy Nyugatra távozzon, ezért, hogy megtörjék, VI. Pál és Casaroli Nixon elnökhöz fordult, hogy az kötelezze a bíborost a budapesti amerikai nagykövetség elhagyására. És így is lett! 1971. szeptember 28-án Mindszenty bíboros megérkezett Rómába. A bíborosnak, akit az "istentelenek" szörnyen megkínoztak, el kellett szenvednie VI. Pál finom erkölcsi erőszakát, amikor arra kötelezte, hogy minden nyilvánosan elhangzó prédikációját vagy beszédét előbb mutassa be a vatikáni cenzúrának. Azután 1974. januárjában VI. Pál elmozdította Magyarország prímási székéből és megtiltotta, hogy az emlékiratait publikálja! Ezek voltak Mindszenty bíboros Villa atyának mondott végzetes szavai: ... "Higgye el nekem, hogy VI. PÁL EGÉSZ KERESZTÉNY ORSZÁGOKAT SZOLGÁLTATOTT KI A KOMMUNISTÁKNAK! ... de az igazi Egyház még mindig a miénk, katakombákba kényszerítve." Bővebben »Mindszenty bíboros imája a II. világháborús békeszerződés aláírásának napján
Most írják alá Párizsban a magyar békét, a világ-békemű legnagyobb parcellázását címerben, földben, lelkekben, házakban, temetőkben, iskolákban, templomokban, a Nagyasszony és Szent István ezeréves örökségében. Akik aláírták, élvezik a pillanat történelemszerűségét, az aláírók a történelembe, a tollak a múzeumokba kerülnek; de mi tudjuk, hogy ezek a tollak gyémánttűknél sebzőbb vastollak, amelyek millió szívek táblájára írnak a Duna, a Hernád, a Laborc, Latorca, Küküllő, Dráva és a Lajta mentén. Szívek vére, szemek könnye buggyan, serked és csordul a nyomukban. Sóhajok szállnak, életek vonaglanak. (...) Ez a második megcsonkítás sokkalta súlyosabb az elsőnél. Újabb területet vettek el. Nyomasztó, megroskasztó fizetéseket raktak ránk. Most még papíroson sincsenek különleges kisebbségi jogok az elhasított magyarok számára. Törvényen kívül állnak, mintha magyarnak lenni már magában is bűn és nem emberi lét volna. A Duna, Garam mentén kegyetlenül bontják már nagy világrészvétlenség közepette az ősi magyar tömböt. Ki tudja, mit tartogat még számunkra az emberi elvadulás? Isten óvja több csapástól mi magyar hazánkat! (...) Töredelmesen megvalljuk: Megfeledkeztünk rólad (Jer 2,32) és törvényeidről: káromkodtunk, feleséget csereberéltünk, a jövő életet eltapostuk, vallási kötelességeinket, ah, de hányszor elhanyagoltuk! Bocsáss meg esengő, összetört népednek, bármi sokat is vétkezett. Vedd el népednek gyalázatát. (Iz 25,8) Te légy Istenünk és mi a Te néped (Jer 11,4), amely most ugyan sötétben ül, de kegyelmedből világosságot lát (Mt 4,16). Ezentúl a felülvalókat keressük, és járjuk egységben és állhatatosan azt az utat, amelyet az Újév hajnalán püspökeink az engesztelés művében mutattak meg nekünk. Nálad kérni és zörgetni soha meg nem szűnünk a közel és távol, minden világtájon gyötrelmes keresztutat járó magyar testvéreinkért. Szakítsd el már, Uram, ennek a gyötrelemnek fonalát. Múljék el ez a pohár milliók kezéből! Mária Nagyasszonyunk, hajolj le mindenkor tapasztalt irgalmasságoddal életünk tengerének örvénye fölé és mutasd meg, hogy édesanyánk vagy! Bővebben »
Konferencia Mindszenty bíboros tiszteletére
Részletek a "SZENTMIHÁLYI ESTÉK" rendezvény sorozatban 2016. december 3-án megtartott előadásból.
... Mindszenty bíboros 1956-ban megáldotta a magyar fegyvereket a következő szavakkal. "A magyar fegyverekre főpásztori áldásomat küldöm. Azt kívánom, hogy azt a dicsőséget, amit a magyar fegyverek szereztek, sokasítsák, gyarapítsák majd, amikor arra szükség lesz."
Ez egy nagyon érdekes dolog, mert rögtön ezer felvetés adódhat, amit ugye évtizedeken keresztül, vagy talán századokon keresztül is az Egyháznak odavágtak, ha lehet így mondani, hogy "az Egyház megáldja a fegyvereket" . Az Egyház nem a fegyvert és az öldöklést áldja meg, hanem megáldja a jogos önvédelmet, ami katolikus erkölcsi parancs.
(...) Tudjuk nagyon jól, hogy az 1964-es úgynevezett részleges megállapodást követően, ami minden volt, csak az Egyház javára nem tudott szolgálni a püspöki kinevezések terén sem, Mindszenty bíboros erről nagyon bőven kifejti a véleményét. Például: "Minden további kinevezés, akár akarjuk, akár nem, meg fogja erősíteni a rezsim helyzetét és tartalékait egyaránt. Amit az Egyház számos engedménnyel elérni szándékozik, azt a bolsevizmus érvénytelenné teszi a jogokat csökkentve. Itt nem az igazság, hanem az erőszak uralkodik." Ne felejtsük el ezt, szomorú tény, de történelmi tény. Szabó Gyulának jelent meg egy forrásközlése A Pápai Magyar Intézet mint a magyar hírszerzés előretolt bástyája (1963-1989) címmel, a Püski Kiadónál. A könyvnek nem vertek nagy hírt, nem volt nagy hírverése. Tudni kell azt, hogy 1964 óta - most nem akarom a neveket és a fedőneveket fölsorolni - az összes kinevezett rektor az minimum az állambiztonság ügynöke, de inkább az hírszerzésnek az ügynöke volt. És ezek magas rangú püspökök, papi vezető személyek. Tessék megvenni a könyvet és elolvasni, feketén-fehéren benne van.
Azután [Mindszenty bíboros] nagyon érdekesen nyilatkozik Kádár Jánosról. Van egy fanyar humora, egy ironikus humora Mindszentynek. Azt írja, mármint amikor 1956-ban beolvasták a rehabilitálását , és hát Kádár János annak a kormánynak a tagja volt, amelyik őt rehabilitálta. Hát hogy most a Kádár hogy gondolta, hogy igen, meg hogy nem, az más lapra tartozik. Erről a rehabilitálásról írja Mindszenty , amikor szabad volt, abban a négy napban:
"Ha ez a gondolat Kádártól van, aki az én üldöztetésem , kivizsgáltatásom és elítélésem fő tettese, akkor az csak taktikai manőver. Részleges megegyezés alapján új intrikákat sző. Így akar érvényt szerezni álláspontjának." És most jön egy érdekes mondat: "Imádkozom ezért a Kádárért, de tudom, ki ő. Irántam tanúsított 'jóakarata' ördögi póz."
A teljes előadás videófelvétele ITT » tekinthető meg.
Habsburg Ottó visszaemlékezése Mindszenty hercegprímásra
Részlet Muzslai Zsitva Ágnes "Állok Istenért, Egyházért, Hazáért" című, Mindszenty bíborosról írott, anyagiak hiányában egyelőre meg nem jelent könyvéből.
... mindig azon gondolkozott, hogyan lehet megmenteni nemzeti kultúránkat. lsten nagyon is szerepelt az életében. Szentéletű ember volt. Nagy ereje, nagy bátorsága, nagy kiállása lstenbe vetett hitéből eredt. Ez adta emberfölötti erejét.
Sokan azt mondták, hogy Mindszenty József nem volt bölcs, alkalmazkodnia kellett volna a rendszerhez. Ha ezt tette volna, nem lett volna Mindszenty József. Az általános gerinctelenség idején ő szilárd jellem volt. Bátorsága miatt lett nemzeti szimbólum. Ha megalkudott volna a rendszerrel, ahogy mások tették, sohase tudta volna teljesiteni azt a feladatot, amelyet lsten reá rótt.
Ő jellemet jelentett, bátorságot, a mai idők egyik legritkabb egyéniségét. Ha a magyar nemzet átvészelhette nehéz időszakát, ezt elsősorban egyes személyek közül Mindszenty Józsefnek köszönhette. És ez nem csak az akkori harcra áll. Nemzetünknek olyan hírnevet adott, amely a jövőben is fogja szolgálni Magyarország ügyét.
Bővebben »
Kortársak visszaemlékezése Mindszenty bíborosra
A Váci Egyházmegyei Katolikus Televízió felvételén a váciaknak Mindszenty bíboros-szobrot ajándékozó Dr. Pákh Tibor és a Mindszenty-bíborosról könyvet írt Pálos Frigyes őrkanonok, prépost mondja el személyes emlékeit a Bíborosról.
... Mindszenty hercegprímás úr harminc nagy zarándoklatot hirdetett, mind a tíz, a görögkatolikusokat is számítva, tizenegy egyházmegyében. Végiglátogatta a nagyvárosokat hatalmas zarándokcsoportokkal. Mindszenty bíboros maga prédikált, megerősítve a nemzetet hitében, Isten iránti hűségében, a keresztény családi életében, Magyarok Nagyasszonyának a tiszteletében s oltalmát kérve. Egy hatalmas nép-misszió volt Magyarok Nagyasszonya ünnepén '48 október 8-án. Vácon rendeztette meg a püspöki kar őszi konferenciáját. Erre se volt még példa. S a püspöki kar tagjai utána, délután,a prímás úr vezetésével együtt mondták a Rózsafüzért. Itt mondta el azt a hatalmas beszédét, aminek erőteljesen a lényege: Magyarország Nagyasszonya , ahogy énekeljük is, Vigyázz reánk, édesanyánk, az egyik énekünkben. Nagyasszonyunk nem csak hazánknak reménye és nem csak királynőként ünnepeljük a Boldogságos Szüzet, hanem az országnak az édesanyja.
A videó ITT »tekinthető meg.
Hívek könyörgése II.
Mennyei Atyánk! A mai napon megemlékezünk Mindszenty József bíboros, hitvalló életéről. Amikor 1956-ban, a 8 éves kommunista rabság után szabadságát visszanyerte, első szavai ezek voltak: senkivel szemben nincs gyűlölet szívemben. A megbocsátás azonban koránt sem jelentette azt, hogy ne küzdött volna szüntelenül a hazáját és egyházát megnyomorító bármilyen diktatúra és ellenséges irányzat ellen. Ezt pedig minden megalkuvás és elvtelen kompromisszum nélkül tette. Add Urunk, hogy mi is szüntelenül szem előtt tartsuk a Szentírás szavait: legyünk szelídek, de okosak is a jó elvek megtartása és hitünk bátor megvallása terén.
A Rákosszentmihályon 2016. december 3-án, a Mindszenty bíboros tiszteletére rendezett konferencia után bemutatott szentmisén a hívek könyörgése és a kitüntetett Sillye Jenő laudációja.
Bővebben »
Mindszenty József bíboros-hercegprímás újabb szobra
Felavatták és megszentelték Mindszenty József életnagyságú szobrát pénteken [október 21-én] a Váci Karolina Katolikus Általános Iskola és Székesegyházi Kórusiskola kertjében. Az eseményen beszédet mondott Dr. Pákh Tibor, aki a szobrot adományozta az intézménynek, valamint Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök, aki beszédében köszönetet mondott a szobor felajánlójának. A szobor kapcsán felidézte Mindszenty József szenvedéseit és áldozatait melyek, az egyházi iskolák megmentéséről szóltak. Elmondta, hogy fejet hajt a főpap előtt. Majd arra kérte a diákokat és mindenkit, hogy aki elmegy a szobor előtt, az mondjon egy imát és adjon hálát az ő életéért. Végül megköszönte mindenki munkáját, akik lehetővé tették, hogy az alkotás létrejöjjön. A szentelés után a Kórusiskola növendékei a Mindszenty évek című művet szólaltatták meg Varga László karnagy vezetésével.
Mindszenty bíboros, könyörögj érettünk!
Bővebben »
Mindszenty-szobrot avattak Komáromban
A Magyar Kurír örömteli híre: Mindszenty-bíboros egy újabb szobrával lettünk gazdagabbak. Az adományozó Pákh Tibor, Komárom
díszpolgára azonos azzal a Pákh Tiborral, aki Krajsovszky Gábornak a Vasi Szemlében megjelent
"Mindszenty bíboros lelki számkivetése - Egyházi megnyilatkozások Mindszenty bíboros és szellemisége ellen" c. tanulmánya szerint 1985-ben bátran kiállt Mindszenty bíboros teljes rehabilitációja mellett.
Idézet a tanulmányból:
"Paskai László fenti leveléhez még két megjegyzés kívánkozik; az első a következő alfejezetben idézett, 1987-ben keletkezett interjú tartalma. Akkor, mint esztergomi érsek, teljes mértékben Mindszenty bíboros ellen nyilatkozott. Ezzel párhuzamosan szükséges idézni Pákh Tibor jogászt, aki páratlan bátorsággal állt ki nyilvánosan még 1985-ben egy Esztergomban rendezett egyháztörténeti kongresszuson Mindszenty József teljes rehabilitációja mellett. Többek között ezeket mondta: "Ez a kongresszus nem fejezheti be munkáját eredményesen, ha nem készíti elő, hogy a magyar nemzet végre teljesíthesse régi kötelességét ezzel a kiváló személyiséggel (Mindszenty József – KG) szemben és kezdeményezze teljes rehabilitálását!"<32
32 PÁKH Tibor: Nyílt követelés Mindszenty rehabilitálása érdekében Magyarországon. Esztergom, 1985. február 13. In: A vallásszabadság helyzete a szocialista országokban – Dokumentáció. A Magyar Egyházi Tájékoztató különkiadása. Königstein 1985. április–július. 119–121. old."
A Kurír-cikk itt olvasható »
Mindszenty a 20. század erkölcsi iránytűje volt
Elhangzott 2016. június 9-án Zalaegerszegen, Mindszenty bíboros gyönyörű, egész alakos szobrának avatásakor.
A politikus a Jézus Szíve ferences plébániatemplom mellett kialakított Mindszenty-kert és az egykori hercegprímás alakját felidéző szobor avatásán arról beszélt:
Mindszenty Józsefet "minden diktatúra, minden állomáshelyén letartóztatta":
Zalaegerszegen a tanácsköztársaság kommünje, a náci uralom idején a nyilasok
Veszprémben, Rákosi kommunista rendszere pedig Esztergomban.
Mindszenty személyes életútja azt bizonyítja, hogy mind a náci, mind a bolsevik
rendszer "egygyökerű és lényegileg hasonló, mind a kettő istentelen és embertelen".
A hercegprímás mindkét diktatúrának vértanúja volt - mondta a kereszténydemokrata
politikus. Úgy folytatta: nemcsak nekünk, magyaroknak volt meghatározó Mindszenty
szolgálata, hanem egész Európa számára, mert ha nem lett volna az ő és az 1956-os forradalom vértanúsága, akkor "Nyugat-Európa beleszédülhetett volna az
eurokommunizmusba".
Franciaországban vagy Olaszországban "egy lépésre voltak a kommunista pártok,
hogy hatalomra kerüljenek", de Mindszenty és a magyar forradalom időben
felébresztette az embereket - mondta.
Bővebben »
„Magyar felelősségünk elől elmenekülni nem lehet”
A 2016. május 14-én, Pünkösd vigíliáján Csehimindszenten tartott előadás szövege.
„Kedves magyar testvéreim! Pünkösd ünnepén oázist keresünk a számkivetés kietlenségében. A végtelen homoktengerű Szaharában is csobognak az élet forrásai némely helyen. (...) A Szentlélek által vezetett Anyaszentegyháznak a kebelén van ez az oázis.”
Így kezdte 1972. Pünkösdjén szentbeszédét Mindszenty József bíboros, Magyarország száműzött hercegprímása az akkori nyugat-németországi Bamberg városának főtemplomában.
(...)
A szentbeszéd így folytatódott: „Szent István apostoli királyunknak a lába nyomában ez a Bamberg és a bajor föld szinte vemhes a Szent István emlékektől. A XIII. században Bolognában nevelkedett Julián dominikánus magyar szerzetes, akit kínzott a honvágy mindig. (…) IV. Béla király adott neki egy nagy megbízatást: Menj messze, Nagy-magyarországba. Keresd meg és találd meg az ott élő pogány magyarokat. Térítsd meg őket, és hozd el ide, a Duna-Tisza közére, a Kárpátok aljára, mert kevés itt a magyar, az átjáróban, a viharsarkában Európának (…) Több, mint másfél év alatt elérkezett Nagy-magyarország elejére. Beszélt az Úr Jézus Krisztusról (…) Örömmel vették, amit hallottak és készségesek voltak, megállapodtak már az általános, nagy keresztség napjában is; és akkor, az előestén a mongolok irtózatos áradata rátört Nagy-magyarországra. Lelkileg keresztények lettek, a vágy révén és a kijelentés révén. Ezt tudomásul
vette Julián és sietve elindult egyedül haza (…) és ott bejelentette, hogy megindult a mongol-tatár áradat, magyarok, készüljetek erre! (...) Muhi pusztán irtózatos volt a csapás, az első nagy tragédia a magyar történelemben. (…) És a nemzet betege lett, de csak rövid időre ennek az irtózatos csapásnak. Az történt, hogy a nemzet egészséges lévén, egy évszázad alatt a korábban kétmilliós, most csak egymillió alatti lakosságból Nagy Lajos idejében hárommilliós lakosságunk volt.
(...) annyit meg kell állapítanunk, hogy ez a szerzője a Julián történetnek bátran, nyíltan, kiállott és kiáltott és tiltakozott mindaz ellen, ami a magyar élet ellen történik, akárhonnét történik. Azután mi pedig megállapíthatjuk, hogy azzal, ami magyar földön történt, a magyar népünk a földkerekség utolsó népe lett. Rövid 12 esztendő alatt két és félmillió emberi magzat lett áldozat (…) van egy csatlós állam, amelyik megtiltotta – észbe kapva – mindazt, ami az emberi bimbó ellen történik. Ha semmiben, ebben az egyben dicsérjük azt a csatlós államot. És ez a megtérés hiányzik Magyarország területén, a nemzet jövőjével szemben. A nemzet jövője csak annyiban érdekes, amennyiben azt meg lehet semmisíteni. És úgy látszik, vannak területek Európában, ahol a szabadság és a jog iránt való igényeket a bűn mezején akarják kielégíteni.
Bővebben »
Áldozata nem volt hiábavaló - Megemlékező előadás Mindszenty Józsefről
... A II. Vatikáni Zsinat egy szóval nem tett említést a 20 millió keresztény meggyilkolásáról, a 40 ezer szerzetes és apáca vértanúságáról. VI. Pál pápa később államfőnek kijáró pompával fogadta azt a Kádár Jánost, aki Mindszenty Józsefet megkínoztatta és börtönbe juttatta, és aki 1956-ot követő megtorlás éveiben ártatlan embereket felakaszttatott. A kommunisták még a saját törvényeiket sem tartották be! És akkor a pápa azt mondja, hogy majd először az ő lelkiismerete és utána a történelem ítélete – hát jó vastag lelkiismerete volt! Semmit se nyertek vele – nem volt írásbeli garancia kommunista részről (más kérdés, hogy azt se tartották volna be). A Magyarországon kinevezett püspökök közül sokan a pártállam ügynökeként is működtek; és akkor XXIII. János pápa azt mondta a három magyar püspöknek [Kovács, Hamvas, Brezanóczy], hogy likvidálni akarja annak az embernek az ügyét, akit az Andrássy út 60-ban hitéért 39 napig kínoztak, azaz Mindszenty Józsefét! Az új pápa, XXIII. János 1962-ben meghirdette a II. Vatikáni Zsinatot. Erre az alkalomra azonban – akárcsak az 1958-as pápaválasztási konklávéra – Mindszenty bíboros nem utazhatott ki. Viszont Hamvas Endre, Kovács Sándor és Brezanóczy Pál71 a zsinatra állami megbízatással érkeztek. Ez pedig a következőkben állott: el kellett érniük, hogy a zsinat ne ítélje el a kommunizmust, valamint „el kellett intézni” a Mindszenty-ügyet. 1962. október 9-én XXIII. János pápa magánkihallgatáson fogadta a három magyar főpapot. „Az említett kihallgatáson a pápa a látogatók üdvözlése után azonnal a Mindszenty-ügyre terelte a szót és azt mondta: »Volo quamprimum casum Cardinalis Mindszenty liquidare« (A Mindszenty-ügyet mielőbb fel akarom számolni.) Az audiencia végén Brezanóczy Pál még a pápai rezidencia folyosóján ujjával csettintve azt mondta társainak: »Látjátok, többet értünk el, mint reméltük.«” Krisztus szavai és tanítása alapján a kereszténység első 300 évében élt vértanúknak van igazuk, a kereszténység sarjadása nekik köszönhető – így ezt az utat gőg nélkül megkerülni lehetetlen! Bővebben »
Mindszenty bíboros lelki számkivetése - Egyházi megnyilatkozások Mindszenty bíboros és szellemisége ellen
... Annak ellenére, hogy VI. Pál pápa Mindszenty bíborosnak definitív kijelentéssel biztosította azt – amiről Zágon József autográf jegyzőkönyve is igazolást ad –, hogy mindenkor őt tekinti az esztergomi érseknek, 1974-ben, kirakatperének 25. évfordulóján megfosztotta őt a prímási széktől. "A szentmise után Őszentsége négyszemközt fogadta Mindszenty bíborost. Őeminenciája a kihallgatás után közölte velem, hogy a Szentatya biztosította őt, hogy mindenkor őt tekinti esztergomi érseknek és az ország prímásának." Adriányi Gábor a következőképpen magyarázza a pápa döntését: "A pápa a kérdéses kijelentést az adott garancia ismeretében azért is mondhatta, mert úgy vélte, a garancia beváltására nem fog sor kerülni; vagy előbb hal meg a majdnem 80 éves prímás, vagy pedig sikerül neki Mindszentyt, mint az egyház hű fiát arra rávenni, hogy a pápai kérésnek engedelmeskedjék és lemondjon érsekségéről." (...) A lemondatást magyarországi belső egyházi vonalon is előmozdították. Mindszenty József "Napi jegyzetek" című munkájában (az 1944-es püspökszentelésére emlékezve) a következőt írja: "A direktórium hallgat róla. Ez csak hagyján, de Hamvas és Kovács Sándoréról is hallgat – propter me. Eljutottunk odáig, hogy amíg másfél évtizedig a kommunisták és baloldaliak támadtak, ma a modern katolicizmus végzi ezt – amazok segítségével és örömére. Ahogy elviseltük azt, Isten kegyelmével ezt is." Ilyen, a "modern katolicizmus" felől jövő támadás Cserháti József pécsi megyéspüspök 1973-ban kelt, VI. Pál pápához intézett levele is, amely Mindszenty bíboros dezavuálására tett kísérletet. Ez a levél a magyar katolikus egyház részéről egyben az akkori elnyomó hatalom és a vatikáni keleti politika melletti teljes kiállás is volt. Erre a megnyilatkozásra a magyarországi kommunista rezsim, a maga szempontjából, mint pozitívumra, a későbbiekben hivatkozott is. Bővebben »
Légy hű mindhalálig és neked adom az élet koronáját! (Jel 2,10.)
Részlet Mindszenty bíborosnak a Vatikánhoz címzett Pro Memória-jából. Így beszél és viselkedik egy igazi főpap!
... Azt hiszem, nem szorul bizonyításra, hogy az ún. papi békemozgalom a kommunista rendszer szerve, nem a béke szolgálatában, hanem az egyház belső szétzüllesztésére. Ha információim nem tévesek, a Szentszék az 1964-es ún. megállapodásban a békemozgalmat elítélte s feloszlatását kérte. Ez az állásfoglalás is, sajnos, titokban maradt, sőt a megállapodás kapcsán kinevezett, Rómából hazatért püspökök belépése a mozgalomba azt a látszatot keltette – és kelthette joggal –, hogy ez a Szentszék engedélyével, ha nem utasítására történt.
Ugyanakkor híre ment, hogy Mons. A. Casaroli levelet intézett b.e. Shvoy Lajos székesfehérvári püspökhöz, aki a békemozgalomnak leghatározottabb ellenzője volt, kérve őt, hogy tanúsítson elasztikusabb magatartást az állammal és a békemozgalommal szemben. Más püspök is kapott a Szentszék megbízottjai részéről biztatást, hogy vegyen részt a békemozgalom ülésein. Ami betetőzi a dolgot, hogy a mozgalom közismert tagja az érseki méltóságig jutott!
A békemozgalom káros tevékenysége elsősorban abban nyilvánul meg, hogy tagjai nem egyházi, hanem politikai érdemekért kapják – állami nyomásra – az egyházi kulcspozíciókat a kúriákban, káptalanokban, szemináriumokban, nagyobb plébániákon. Sokan közülük két-három állást töltenek be (kanonok és irodaigazgató Esztergomban, plébános Budapesten stb.), a szegénységben élő papság és hívek botránkozására vagyonra tesznek szert, villákat építenek nyaralóhelyeken, luxuskocsikon járnak, erkölcsileg súlyosan kifogásolható életet élnek (Szombathely, Győr).
(...)
Az alsóbb régiókban a papság és a hívek változatlanul szenvedik az elnyomatás keserűségét. Így alakul ki a legjobbakban egy tépelődő, fájdalmas ellenszenv a Szentszék iránt, a kollaboránsok pedig lekicsinylő mosollyal ünneplik győzelmüket, mert a történelem láthatóan őket igazolja!
(...)
Ne csodálkozzunk, ha a legjobbak is belefáradtak a hosszú küzdelembe, főleg az utóbbi években, amikor azt kell látniok, hogy a hivatalos egyház egy reménytelen dialógus jegyében maga építi le az ellenállás régi ideáljait, s senki sincs, aki fellépne az egyház belső bomlasztása ellen.
Részlet az 2015. október 17-én a Budapest–Békásmegyer–Ófalu Plébániatemplomhoz tartozó Szent József Házban elhangzott előadásból.
„Istennek hála, hogy szerény eszköz lehettem”
... Jelen tanulmányban Mindszenty bíboros, − aki a XX. század legnagyobb magyar
főpásztora, és teljes életét az ország további létéért és megmaradásáért áldozta −
hármas-évfordulójához is részben kapcsolódó néhány esemény kerül bemutatásra,
továbbá olyan (részben már közölt) dokumentumok is, amelyek tartalmazzák a
Mindszenty bíboros-, illetve az ő szellemisége elleni, a saját egyháza részéről történt
negatív megnyilatkozásokat. Ezeknek a hibáknak az objektív, de kritikát nem mellőző
elemzése is hozzájárulhat a magyar katolikus egyház egyre sürgetőbb és joggal igényelt
teljes lelki megtisztulásához.
(...)A magyar bíboros-prímás előtt nem volt ismeretlen Tychon pátriárka esete és a helyébe került, »diplomatikusabb« Szergej metropolita szerepe. Tisztán látta, hogy azok megalkuvó magatartása nem hozta meg a nyugalmat és a vallásszabadságot az ortodox egyháznak.
Azok, akik Mindszenty prímás egyéniségét és a második világháború végén kialakult súlyos magyar helyzetet nem ismerik, gyakran azt kérdezik – persze egy kicsit a bolsevista propaganda hatása alatt –, hogy reálpolitikai szempontok vezérelték-e a magyar bíboros-prímást abban a harcban, melyről maga is tudta, hogy egyenlőtlen fegyverekkel kell megvívnia a magyar katolicizmus élén.
Történelmi tanulmányai alapján alakult ki az a szilárd meggyőződése, hogy az egyház vezetői megalkuvásukkal csak meghosszabbítják ellenségeik uralmát.
Mindszenty szerint az egyháztörténelemben számtalanszor beigazolódott, hogy nem a »hintázás«, hanem az evangéliumhoz való töretlen igazodás a »reálpolitika«. Mindszenty bíboros (…) hősi áldozatának és ragyogó példájának oroszlánrésze volt abban, hogy a magyar katolicizmus bebörtönzése után is helyt állt a rá kényszerített ádáz küzdelemben. És ezt biztosan nem a megalkuvó és a rendszert kiszolgáló »békepapoknak«, hanem Mindszenty bíboros felfogását osztó és példáját követő, szegénységben és megalázottságban élő, hőslelkű magyar lelkipásztoroknak, szerzeteseknek és hitükhöz ragaszkodó világi híveknek lehet köszönni.”
A tanulmány egy része a Vasi Szemle 2015. LXIX. évf. 5. szám 287-307. oldalán is olvasható.
Szent István koronája
... Az események és a [Mindszenty] biboros további sorsa viszont föltárják előttünk a “reálpolitika” hiveinek manipulációit, amelyek talán még nagyobb visszatetszést keltettek, mint a kommunistáknak tett számos, nyiltan kapituláló engedmény. Még mielőtt elhagyta a menedékhelyét, az Egyesült Államok nagykövetségét, a Vatikán Casaroli legközelebbi munkatársát, Giovanni Chelit küldte a biboroshoz. Emlitette a hercegprimásnak, hogy - lévén hetvenkilenc eves, - átlépte a hetvenöt éves korhatárt, melyet a püspöki funkciók ellátását illetően jogvesztőnek tekint a pápa. Arra is felhivta a figyelmét, hogy 1948 óta, amióta bebörtönözték a kommunisták, nem tudja ellátni esztergomi hivatalát. Mondjon hát le önként az érsekségről, a kommunisták pedig kegyelem útján hatályon kivül helyezik az 1949-ben hozott életfogytiglani börtönbüntetést, bár a reabilitálásába nem egyeznek bele. Nyilván kemény, sorsdöntő beszélgetés volt, melyen Cheli atya de facto a kommunista kormány szószólójaként lépett fel. Mindszenty végre beleegyezett abba, hogy elhagyja Budapestet, és Rómába utazzon. Abba viszont nem egyezett bele, hogy lemondjon az esztergomi érsek és Magyarország hercegprimása ciméről. (...) Miután tizenöt évet töltött budapesti menedékébe zárva, Mindszenty megérkezett Rómába. - Ez életem legnagyobb keresztje - mondta. (...) Olyan hirek érkeztek, hogy egyre rosszabb az egyház helyzete Magyarországon. Katasztrofálisan kezdett csökkenni a papok száma, Az új papoknak engedélyt kellett kérniük a kommunista hatóságoktól. Háromezer katolikus általános iskolat es harninckét tanitóképzőt zártak be. Az apácakolostorok száma négyszázötvenhatról kettőre esett vissza. Szinte nem maradtak papi szemináriumok, Amikor hirtelen ... 1974. február 5-én VI. Pál betöltetlennek nyilvánitotta az esztergomi érseki tisztséget, s ezzel eltávolitotta hivatalából Mindszenty biborost, Magyarország hercegprimását. Ugyanakkor kinevezte a Magyarországon tartózkodó Lékai László püspököt Esztergom apostoli adminisztrátorának. Már régóta követelte ezt a magyar kommunista kormány De nem tételezte volna fel senki a Vatikánról, hogy ilyen komoly engedmenyt tesz a kommunistáknak, ráadásul ilyen drasztikus formában, megsértve az idős bfborost és a magyar katolikusok érzelmeit. Es nemcsak a magyar katolikusokét. Ezért volt teljesen váratlan a döntés. (...) De a pápai döntés ezúttal a katolikus közvéleményből is nyilt tiltakozást váltott ki. Jó példa erre az a cikk, amley a Rheinischer Merkur 1974. Február 5-I számában, olyan katolikus lapban jelent meg, amely mind az idáig hűségesen kiállt Róma mellett: “A római presbiterek nemcsak azokat tekintették az egyház vértanúinak, akik halált szenvedtek, hanem azokat is, akik börtönben, száműzetésben, kényszermunkatáborban, bányában szenvedtek hitükért. (…) “Christophoroi”, Krisztus hordozói. (…) E pillanatban nem a biboros személyéről van szó, aki kevésbé engedékenynek bizonyult, szembesülve a kommunista rezsimmel, mint Lengyelország primása, és talán kevesebb hive is volt … De a politikai okokból feláldozott hercegprimás leváltásával az egyház kétségbe vonta az egyik legfontosabb értékét. (…) Ezek után nem a meghátrálásban látja-e sok keresztény az egyház “magasabb céljait”? (...) A püspökök nem R6ma, nem is a pápa, hanem Jézus Krisztus püspökei, és ebben egyenrangúak a pápával. ( ... ) Kérdés, hogy e rendelkezésével a pápa nem veszit-e tekintélyéből? Igen sokan tartanak ettől, de nem kevesebben áhitoznak erre ... Nem az egyház érdekeinek politikai vonatkozásairól van szó, noha a Vatikán ezzel fedezi magát, hanem arról, amit fizetni kell ezért. Ha földi dolgokról van szó, bármi lehet az ár, De abban a pillanatban, amikor lelki értékekkel is számolnunk kell, van egy határ, amelyet a pápa sem léphet át." (...) Mindszenty J6zsef biboros, Magyarország hercegprimása magára maradt. Mint a korszellem élő szimbóluma. A kommunista rendszer mártirja, aki áldozatul esett a Vatikán megalkuvó politikájának. Bővebben »
Mindszenty József rádióbeszéde - 1956. november 3.
... Igen gyakori mostanában annak a hangsúlyozása, hogy a nyilatkozó a múlttal szakítva őszintén beszél. Én ezt így nem mondhatom: nem kell szakítanom múltammal. Isten irgalmából ugyanaz vagyok, mint aki voltam bebörtönzésem előtt. Ugyanazzal a testi és szellemi épséggel állok meggyőződésem mellett, mint nyolc éve, bár a fogság megviselt. Azt sem mondhatom, hogy most már őszintén beszélek, mert én mindig őszintén beszéltem; vagyis kertelés nélkül mondtam azt, amit igaznak és helyesnek tartok. Ezt csak folytatom itt, amikor közvetlenül, személyesen, tehát nem magnetofon-hangfelvétel útján szólok az egész világhoz és a magyar nemzethez. Rendkívül súlyos helyzetünkről külföldi és belföldi viszonylatban kell szétnéznünk. Oly távlatból kívánok megállapításokat tenni, ahonnan áttekintés nyílik, de sorsunkhoz viszont oly közel hajolva, hogy mondanivalómnak meglegyen a gyakorlati érvénye mindnyájunk számára. A külföld felé élőszóval ma első ízben köszönhetem meg azt, amit nekünk nyújt. Mindenekelőtt a Szentatyának, XII. Pius pápa Őszentségének fejezem ki személyes hálámat, hogy a magyar katolikus Egyház fejéről oly sokszor megemlékezett. Mellette mély hálámat küldöm azoknak az államfőknek, a katolikus Egyház vezetőinek, a különböző kormányoknak, parlamenteknek, közéleti és magántényezőknek, akik a börtönömben töltött idő alatt hazám és sorsom iránt részvéttel és segítő szándékkal viseltettek. Isten jutalmazza meg őket ezért. Ugyanígy hálát érzek a világsajtó képviselői és a rádiók világhálózata iránt, amelynek elektromos hullámai a humánum egyetlen légi nagyhatalmát alkotják. Örülök, hogy ezt most végre szabadon megmondhatom. (...) A szabadságharc azért folyt, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, hogy miképpen éljen. Bővebben: Magyar Elektronikus Könyvtár »
Mindszenty József veszprémi püspök letartóztatása és fogsága Sopronban 1944/45-ben
... Szálasi Ferenc 1944. november 4-én esküt tett a Szent Koronára, majd az esküt megkövetelték az állami hivatalnokoktól is. Mindszenty Józsefnek nem kellett az esküt letennie, ennek ellenére élesen reagált a nemzetvezető szándékára. A „Juramentum non. forradalmat és az egyházat egyszerre szolgálni nem lehet” című tanulmányában utasította el az együttműködést a nyilasokkal: „Ami március19-én és október 15-én történt azért ők a felelősek. Idegen katonákkal ostromolják meg a budai várat. Hazudnak, hazudnak. A határok védtelenek, hömpölyög be az orosz, a nép ünk hontalan. Szálasi minden lesz, a haza pedig kisbírósággá olvad össze, de mint börtön mégis jókora. És esküt kíván a vezér...” továbbá „a nyilas mozgalom, a nemzeti szocialista ideológia szemben áll a katolikus hittel, szétdúlja a keresztény erkölcsi elveket, semmibe veszi az egyház jogait.” Mindszenty József egész élete és gyakori megnyilatkozásai egyértelműen bizonyítják, hogy számára mindig a legfontosabb a katolikus egyház érdeke, annak sérthetetlensége volt, továbbá a hazája, népe iránti aggodalom játszott döntő szerepet cselekedeteiben. Személyes sorsa csak mindezen értékek után következett, az előbbi kettőnek teljesen alárendelve. Bővebben: Soproni Szemle »
„Azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen.”
... Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, a 20. század hitvallója főpapja emlékirataiban így nyilatkozott a püspöki feladatokról: „Legfontosabb követelménynek azt tartottam, hogy a püspök szeresse az igazságot és ahhoz élete árán is ragaszkodjék; azt se dicséretért vagy sikerért, se félelemből vagy érdekből föl ne áldozza. A püspök semmilyen körülmények között sem mondhatja a fényt árnyéknak, vagy az árnyékot fénynek, a jót rossznak, vagy a rosszat jónak – amint a püspökszentelés szertartásában az Egyház erre a szentelendő figyelmét nyomatékosan fel is hívja. Kezdettől fogva ezzel az igénnyel és meggyőződéssel vettem magamra a magyar Egyház vezetésének súlyos terhét. Miközben a kultúrharc Magyarországon kibontakozott, azzal is tisztában voltam, hogy a kereszténység és a bolsevizmus egy látványos világnézeti harcban e pillanatban magyar földön méri össze erejét.
Ebben a drámai helyzetben másodrendű kérdéssé lett, hogy győzünk-e. A győzelemnél is fontosabb ügy lett a helytállás példája és erkölcsi parancsa a ránk kényszerített harcban. Az egyetemes kereszténységet kellett felriasztanunk és a világot figyelmeztetnünk az isteni és emberi értékeket fenyegető bolsevista veszélyre. A megalkuvás, a kompromisszum helyett az egyetemes Egyház és az egész kereszténység érdekében a tanúságtételt választottuk és a jövőre nézve meg kellett elégednünk azzal a reménnyel, hogy azt, amit nem adunk fel és csak erőszakkal vehetnek el tőlünk, később az idők kedvezőbbre fordultával az Egyház visszanyerheti.”
Részlet a szerző 2014-ben megjelent "Válogatott közlemények a katolikus dogmatika, a hitvédelem és a XX. századi egyháztörténet témaköréből" c. tanulmánykötetéből.
Bővebben »
Pio atya látogatása a bebörtönzött Mindszenty bíborosnál
... Az olaszországi San Giovanni Rotondóban élő szent életű kapucinus látogatása a börtönbe zárt és szigorú felügyelet alatt tartott Mindszenty bíborosnál mindenképpen természetfeletti jelenség. Így azzal a – nem ismeretlen – jelenséggel találjuk szemben magunkat, hogy a történelmi események vizsgálatakor az egzakt kritikai módszer nem mindig elégséges. Az intellektuális becsületességgel kutató emberben ilyenkor számos kérdés merül fel, akárcsak Victoria Sackville-West esetében, aki Jeanne D’Arc életrajzában írja: „ felveti a legmélyebb problémákat, amik megfejtésében hiszünk, vagy nem hiszünk. Talán nincs még egy katonai jelensége a történelemnek, aki ennyire gondolkozásra sarkallna. Gondolkozásra sarkall és kérdezésre sarkall; fölfed sötét helyeket, ahová nem merünk betekinteni. Csak olvasunk és miután elolvastuk, megmaradnak a lényeges kérdések: vajon Isten olykor egyenes módon megnyilatkozik? Vajon csak a látható világ az a világ, amellyel számolnunk kell? Lehetséges halandó emberek számára, hogy egy másik világ lakóival érintkezzenek? Lehet séges az, hogy földöntúli vezetést nyerhetünk emberi tévelygő elménk megsegítésére? Az eset elemzésének alapja tehát, hogy a történész vagy bárki, aki az igazságot kutatja, elfogadja, hogy a transzcendentalitás a történelemben megtapasztalható, amely végső soron a Mindenható Istenre mutat rá. Enélkül az axióma nélkül minden érthetetlenné és meseszerűvé válik. Tény azonban, hogy a bilokáció nem ismeretlen jelenség, hiszen más szentekkel kapcsolatban is feljegyeztek ilyen eseteket. Maga a bilokáció – amint azt Marko Rupnik írja – misztérium, de teológiailag érthető. Isten rendkívüli ajándéka, amelynek célja, hogy megerősítse az embert a Krisztus feltámadásába vetett hitében. A jelenség ugyanis a feltámadás utáni élet elővételezése, ahol a tér és az idő nem átjárhatatlan, hanem egybeolvad. A test megszabadul e két dimenzió kötelékeitől, amint az Jézusnak feltámadása utáni megjelenéseiről a Szentírásban is olvasható. Pio atya Mindszenty bíborosnál történt megjelenésében a legkülönlegesebb, ezért nagyon fontos, az anyag jelenléte. Pio megjelenésébe bevonja a kenyeret, a bort és mindent, ami a Szentmiseáldozat bemutatásához szükséges. Ez azért rendkívüli, mert általában a bilokáció alkalmával a személyek változtatnak helyet. Pio atya azonban ebben az esetben tárgyakat is magával vitt. Bővebben »Harcold halálig az igazság harcát
... Az európai magyar katolikusok nevében Ádám György főlelkész és Szőke János, a magyar európai papi szenátus elnöke írtak tiltakozó levelet a pápának [VI. Pál. szerk. megj.] és emlékeztették őt arra, hogyan nyilatkozott XII: Pius pápa Mindszenty kirakatperével kapcsolatban. „A Prímás letételének híre egybeesik életfogytiglani bebörtönzésének 25. évfordulójával. Jól emlékszünk elődjének, XII. Pius pápának magatartására, aki imahadjáratra hívta fel az egész katolikus világot a bíborosért és Magyarországért. Ugyanazt a Bíborost negyed századdal később Őszentsége (VI. Pál – KG) megfosztotta hivatalától. Tisztelettel, de felelősségünk teljes tudatában kérdezzük, melyik magatartás hordozta magán a krisztusi szellem igaz és hűséges jegyét? A magyar nép századok folyamán csak a pápáknál talált segítséget és most ettől az erkölcsi biztonságtól hosszú évekre megfosztották.” (...) „Egy másik kérdező azt kívánta tudni, vajon Mindszenty József véleménye szerint helyesebb lenne-e, ha a látható, föld feletti magyar katolikus egyházból földalatti, illegális egyház lenne? - A jelen helyzetnél mindenesetre szerencsésebb volna a földalatti egyház, mint itt egy szolgaegyház. Kérem, természetesen egy elvi álláspontnak vannak érthető, könnyen elfogadható vonatkozásai is. És vannak nehéz áldozatok is, de nem tudom, nem több hit maradna-e meg egy földalatti egyházban, mert a föld felett az iskolák az egész ifjúságot megmételyezik. Vannak olyan kérdések, amelyek súlyosak, de ez a földalatti egyház súlyos volt az első 300 évben is, amikor 32 harcos pápa lett vértanú. De az egyháznak nem vált annyira hátrányára ez, ezzel a nagy áldozattal, mint amennyibe kerül ma az egyháznak a szolgaszerepe és a néma szerepe akkor, amikor Isten igéje ellen, emberi jogok ellen megy a harc és küzdelem. Bővebben »Egyedül Sztálin ellen
Június elsején Pócspetri plébánosánál, Asztalos Józsefnél összegyülekeznek a szülők s átadnak neki egy, négyszáz aláírást tartalmazó ívet, amelyben tiltakoznak az iskolák államosítása ellen. Alig 24 óra múlva már ott van Gimesi Károly nyírbátori rendőrkapitány s ráparancsol a plébánosra, hogy beszélje le a híveit a tiltakozásról. – Nem kívánok olyan dolgokba beleszólni, amelyek csak a szülőkre tartoznak, – feleli a plébános. – Szóval a demokratikus magyar kormány utasításainak nem hajlandó eleget tenni? – hördül fel a rendőrkomisszár. – Tudja e, hogy módunkban van felakasztani, Szibériába deportálni? – Tudom! – feleli szilárdan a plébános. Erre a rendőrkapitány ököllel többször arcába sújt a védtelen papnak. Ezek után, mint aki jól végezte dolgát, összehívja a helyi kommunistákat és megparancsolja: – A lakosságnak egyhangú lelkesedéssel követelni kell az államosítást. A községtanács 14 órai gondolkodási időt kap. Másnap este 8 óráig felelnie kell az ultimátumra. És másnap este 7 óra 30 perckor még mindig együtt van a községtanács. A nép a litánián imádkozik, s eközben Takács Gábor őrmester vezetésével 120 főnyi rendőrség szállja meg a falut. Ebben a pillanatban tódul ki a nép a templomból. Szemben ott áll a rendőrség és a kommunista őrmester trágár szavakkal szidja a katolikus egyházat, a papot. De az emberek hallgatnak. Némán, talán ökölbeszorult kézzel. Hiszen mióta Sztalin az úr, megszokták, hogy a fegyverekkel szemben csak hallgatni lehet. Azonban az őrmester még nagyobb dühbe jön erre a némaságra: – Kergessétek szét őket! – ordít rendőreire és a következő pillanatban már csattog a puskatus, a géppisztoly agya. A „feloszlatás” első perceiben negyvenhárom asszonyt, tizenegy férfit súlyosan megsebesítenek, hármat, – köztük egy gyermeket – a helyszínen agyonvernek. De a megvadult terrorból még ez sem elég. Takács Gábor lead egy riasztó lövést, ugyanakkor a rendőrség csőre tölti a puskát. Ebben a pillanatban előugrik a tömegből Királyfalvi Miklós harcteret járt tanító és megpróbálja a dühöngő őrmester kezéből kicsavarni a fegyvert. Dulakodás közben a fegyver elsül, és egy 8 éves kisfiú holtan rogyik a földre. Ugyanekkor azonban valahonnan egy másik lövés is dördül. Takács Gábor kezéből kiesik a fegyver és holtan terül el a földön. A halált okozó lövést a csoportot kísérő polgári ruhás politikai rendőr adja le. Ő, aki valószínűleg a moszkvai rendőrképző iskolából jött, jól tudja, hogy bűnbak kell. Takács Gábornak meg kell halnia, hogy majd a kommunista belügyminisztérium hivatalos kommünikéje ráfoghassa a pócspetri-i magyarokra: „a pap izgatására megtámadták a karhatalom vezetőjét és fellázadtak a békés népi demokrácia ellen.” Ettől a pillanattól kezdve sortűz sortűz után dördül a községben. Huszonhárom asszony és férfi véresen terül el a földön. Akik életben maradtak, azonnal rohannak a plébánoshoz, hogy megmentsék a papjuk életét. – Megszöktetjük, elbujtatjuk! – kiáltják Asztalos József felé, aki a templomban imádkozik, míg kint a sortüzek dörögnek. A plébános feláll: – Nem szököm, – mondja – a lelkiismeretem tiszta. Ha a sátán hatalmai próbára akarnak tenni, a próbára kész vagyok. Az én lelkem erős. Az én lelkem erős! – mondja, de mikor odaállítják a népbíróságon ugyanaz elé a tanács elé, amely majd a Prímás fölött is ítélkezni fog, a plébános szóról-szóra beismeri a belügyminiszter kommünikéjét. A halottakról, a sortűzről egyetlen szó sincs. Pócspetrin, a kommunisták szerint csak egyetlen halott volt, a rendőrőrmester. „A tömeget én lázítottam fel és gyáván elbújtam a szénakazalban” – vallja a plébános. Az én lelkem erős! – mondotta pár hete. És most az utolsó szó jogán a Prímást vádolja bírái előtt. Magyarország népén pedig végigfut a borzalom: Mi ez? Actedron? Kínvallatás? Egy megtört, lélektelen roncs áll a bírái előtt. Vajon nem ez lesz egyszer a sorsa a Prímásnak is? Hiszen Sztalin országában a hősökről, a mártírokról lefosztják a glóriát. Ott az áldozat a bűnös! A bíróság halálra ítéli Asztalos Józsefet és Királyfalvi Miklóst, de Tildy Zoltán, a köztársaság elnöke, aki református pap, életében először kegyelmet ad. Legalább a lelkésztársának. Talán ez az egyetlen. Néhány hónap múlva Tildy vejét állítják „összeesküvés” miatt a népbíróság elé s halálra ítélik ezt is, hogy neki már ne kegyelmezzen meg az új államfő: Szakasits Árpád. Királyfalvit kivégzik, de vajon mit ér már a „kegyelem” Asztalos plébánosnak? Pár hét múlva hivatalosan jelentik, hogy meghalt a börtönben. A halál oka: „szívgyengeség”. De Budapesten mindenki tudja, hogy halálra kínozták.A mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) - a magyar nyelvű keresztény irodalom tárháza - állományában olvasható. Bővebben »
Mint a gyémánt - Mindszenty József bíboros rövid életrajza és történelemformáló hatása
Mindszenty mindenekfelett megmaradt lelki embernek, aki tudta, hogy Isten kegyelme a legfontosabb. Megkettőzte vezekléseit és imádságait. Hetenként kétszer böjtölt kenyéren és vízen, és másokat is engesztelésre intett a hazáért, arra buzdított, hogy kövessék Árpádházi Szent Margit példáját, aki a hazáért adta áldozatul engesztelő életét a nagy középkori pusztítás, a tatárjárás után és akinek alakja Mindszenty címerében is ott ragyogott. Felhívására engesztelő és lelki mozgalom indult el Magyarországon. (...) Mindszenty átélte és mélyen átérezte népének 20. századi, egyedülállóan tragikus sorsát. Megélte az első világháborút, utána az ország példátlan méretű megcsonkítását, kirablását; a második világháború utáni újabb eltiprását, mely mind mérhetetlen szegénységgel, anyagi, erkölcsi és emberéletben való pusztulással járt. Ezért az”árva népért” küzdött mindvégig, és nem látott más utat, mint hogy feláldozza magát érte, hátha rádöbbenti a világot helyzetére és segítő kezet nyújtanak neki, de még inkább hit, méghozzá feltétel nélkül az engesztelés, az áldozat erejében, mely az isteni erőt és kegyelmet esdi ki és megmenti népét. Erre biztatta az egész országot, most rajta volt a példaadás sora. Ezért nem menekült édesanyja kérésére sem, hogy mentse saját magát, mikor már nem tehet többet az országért. (...) Mindszenty Isten embere volt, röviden, teológiai értelemben: szent. Isten akaratát, isten útját kereste, és akarta megvalósítani életében és életfeladatként hivatásában. Nem nézte az emberek személyét, hanem az igazsághoz híven akarta követni és tanítani Isten útját (Lk. 20,21), Isten pedig egyenes, mneredek úton vezette, rendkívüli kegyelmével kísérve őt. Mindszenty kétségtelenül inkább voluntarista, akarati típus volt, mint intellektuális; ami annál feltűnőbb, mert korunkban elhanyagolják az akaratot és annak nevelését. Pedig enélkül nem lehetünk sem kiforrott személyiségek, sem Isten emberei, eszközei történelemformáló terveiben. Mindszenyt Iszen tudta használni, mert nem puhába öltözött ember volt, sem széltől lengetett nád (Lk. 7,26). Rendkívüli történelmi nagysága ellenére minden keresztény számára követhető példakép. Az ő élete tükrében olyan egyszerűnek tűnik számunkra, hogy szentek lehetünk, mint Aquinói Szent Tamásnál, aki a kérdésre, hogy hogyan lehetek szent, csak annyit felelt: Akarj! Ez különben Mindszenty nagy célkitűzése: A “Sacra Pannonia”, a szent Magyarország, melyet mint élete célját, a maga hivatásában minden magyar kereszténynek meg kell valósítania. Mindszenty életszentsége az Árpádházi szentek által kijelölt hősies életszemtség, ami Szent Imrétől és Istvántól kezdve oly jellegzetes, hogy az Áprád-ház női szentjeinek is meghatározó vonása. Bővebben »A vatikáni keleti politika értékelésének rövid összefoglalása (1958-1978)
Részlet a szerző "A Vatikán kelet politikája és Magyarország 1939-1978 - a Mindszenty-ügy" c. könyvéből, amely a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg 2004-ben.... A vatikáni politika félreállította azokat az egyháziakat, akik felvették a küzdelmet, és kizárólag a kormány embereivel és a hatóságok által beszervezett egyházi ügynökökkel tárgyalt. (...) Miközben a budapesti tárgyalások során a Szentszék 1971-ben jegyzőkönyven biztosította Mindszentyt teljes szabadságáról Nyugaton, a fenti garanciákat előtte elhallgatta. Ezekről a magyar prímás csak tizenöt hónappal később, Bécsben értesült. Végkövetkeztetés: Ezek a tények a Vatikánnak egy olyan nem őszinte - mondjuk ki nyíltan hazug - keleti politikájáról tesznek tanúbizonyságot, amilyenre a pápai diplomácia egész történetében nincs példa. Bővebben »
Utószó - a vatikáni keleti politika
Részletek a szerző "A Vatikán kelet politikája és Magyarország 1939-1978 - a Mindszenty-ügy" c. könyvéből, amely a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg 2004-ben.... Amit a cikkben ki kellene emelned, az a végzetes vatikáni keleti politika. Mindszenty ennek az áldozata. VI. Pál mindenáron kapcsolatot akar a kommunista rendszerekkel. Amikor egyszer feltette magának a kérdést: Mi a szándékunk Kínával? , azt válaszolta: Csak a kapcsolat. Semmi többet nem akarunk, csak a kapcsolatot. Eddig az volt az egyházban, hogy a pápák helytállásra buzdították az üldözötteket. Maguk pedig, ahol tehették, tiltakoztak az üldözések ellen. Valódi hivatásukat teljesítették. Confirma fratres tuos. VI. Pál a csak kapcsolat érdekében lemond az üldözöttek támogatásáról. [Szerk. megj.: ezt a politikát folytatja a "párbeszéddel" ma is a Vatikán.] Nem emeli fel a szavát érdekükben. 1964-ben, amikor a részleges megállapodást aláírták Budapesten, rá néhány hónapra, decemberben széleskörű házkutatások és letartóztatások voltak. Egy sereg pap került a rendőrség kezébe. Az egyik hírügynökséggel megbeszéltem: Ugrassuk ki a nyulat a bokorból. Tegyük közzé, hogy a Vatikán tiltakozott a lefogások ellen. A hír bejárta a világot. A Vatikán nyomban válaszolt, hogy nem tiltakozott. Ez kellett nekem. Láttam, hogy a kapcsolat fontosabb, mint az üldözöttek védelme. 1970-ben ugyanez történt. Papokat fogtak le és ítéltek el - a Vatikán hallgatott. Bővebben »
Mindszenty hivatalfosztása (1974)
Részlet a szerző "A Vatikán kelet politikája és Magyarország 1939-1978 - a Mindszenty-ügy" c. könyvéből, amely a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg 2004-ben.... Mindszenty bíboros 1972. március 10-én válaszolt a pápának. (...) (...) A kommunistáknak azt a jogát, hogy nyilatkozataim a Szentszék és a magyar kormány viszonyának ártanak-e, megítélje, világosan visszautasítottam ls tiltakoztam az ellen, hogy a Szentszék nyilatkozataimat kommunista felfogás szerint ítéli meg. Ezért nyilatkozatomnak, hogy az elbírálási jog kizárólag a Szentszék hatáskörébe tartozik", értelme ez: A kommunisták jogosultságát ebben az ügyben abszolút és teljesen elvetem. Ezért nem lehet arra következtetni, hogy én kész lettem volna hogy publikációimat és nyilatkozataimat a kommunisták kívánságának megfelelően egy előzetes cenzúrának vessem alá. 2. Emlékirataim kiadásával kapcsolatban tökéletes szabadságot igényeltem. Szentséged megbízottja a negyedik eredeti feltételt lényegesen megváltozattta. Különben Szentséged megbízottja budapesti megbeszélésünkben egy előzetes római cenzúráról mit sem szólt. Bővebben »
VI. Pál politikája és Magyarország (1963-1978)
Részletek a szerző "A Vatikán kelet politikája és Magyarország 1939-1978 - a Mindszenty-ügy" c. könyvéből, amely a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg 2004-ben.... Hogy miért csak a II. Vatikáni Zsinat befejezése után óhajtotta a magyar kormány Mindszentyt kiengedni az országból, arra Kádár János 1963. március 8-án a központi bizottság ülésén mondott beszédében adott felvilágosítást. Többek között azt mondta: "A Vatikánból érkezett valamiféle elgondolás hozzánk közvetítők útján, ami úgy néz ki, hogy ha a magyar kormány, a Magyar Népköztársaság ezt lehetővé tenné, akkor a Vatikán berendelné Mindszentyt a kúriára belső szolgálatra azzal az úgymond kötelezettséggel, hogy nyilvános szerepléstől eltiltja Mindszentyt. Ugyanakkor érkeztek bizonyos hangok a Vatikánból ezzel összefüggésben ugyanezekből a körökből, ahol arról volt szó, hogy engedjük ki Mindszentyt, de ne hamar. Tudniillik ott is két párt van a Vatikánban, két jobboldali párt egyébként, de egyik jobboldalibb, mint a másik. Egyik az úgynevezett modernisták, akiknek a feje maga a pápa, aki tegnap fogadta Adzsubejt és feleségét, a Hruscsov lányát, a másik társaságot meg valahogy így hívják: dogmatikusok és konzervatívok. A kérdés megoldását ezek a modernisták szeretnék, a pápa és a vele tartók ebben a formában. Ez persze feltételez még sok minden egyebet is. Ez azt jelenti, hogy egy sokéves harc is eldől, Mindszenty megszűnik magyaroszági hercegprímás lenni az egyházjog szerint is, ami természetesen egy 12 éves politikai harc eldöntését jelenti a Népköztársaság javára. Ezek szorgalmazzák. Az, ami még hozzájárult, hgy "ne hamar", - az meg összefügg azzal, hogy ne a zsinat tartalma alatt érkezzen ki Mindszenty, mert akkor nem a modernista irányzatot erősíti ott belül, hanem a másikat, a maradibb társaságot. Tehát így néz ki ez a kérdés politikai és egyházpolitikai szempontból." A kérdésre, miért nem hagyta el Mindszenty 1963 tavaszán Magyarországot, a válasz tehát nem az, hogy azért, mert Mindszenty nem akart elmenni, hanem az, hogy azt Kádár nem akarta. Bővebben »
XXIII. János politikája és Magyarország (1958-1963)
Részletek a szerző "A Vatikán kelet politikája és Magyarország 1939-1978 - a Mindszenty-ügy" c. könyvéből, amely a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg 2004-ben.... Simon Gyula, a magyar Belügyminisztérium II/5-ös ügyosztályának számos szigorúan titkos jelentést küldött (...): "... XXIII. János pápa éles ellentéte XII. Piusznak, aki merev és ellentmondást nem tűrő személyiség volt. Ezzel szemben XXIII. János mosolygós, derűs és szívélyes. Érdeklődéssei hallgatja meg mások véleményét, hajlandó egyezkedésre, kompromisszumra is. Legalább is ilyennek látszott Roncalli korábban. Elasztikus egyéniségnek tartják, aki képes rá, hogy elsimítsa az ellentéteket és ne sértse az ellenfelet. A franciák (bíborosok) meg vannak győződve liberális szelleméről. .. az 1957 februárjában, Velencében megtartott szocialista kongresszus résztvevőihez intézett beszédében a következőket is mondta: ,Önök megértik, hogy méltányolom a kongresszus rendkívüli fontosságát, mivel az nagy jelentőséggel bír hazánk irányítás a tekintetében. Akarom hinni, hogy a kongresszust az az erőfeszítés ihleti, hogy megtalálja a közös megértés módját, amely leginkább alkalmas a társadalmi körülmények javítására' ... XXIII. János és XII. Piusz véleménye a szocializmushoz való viszony dolgában azonban mégsem azonos, mert míg XII. Piusz még csak egy levegőt sem akart szívni a szocialistákkal, addig XXIII. János számol a létezésükkel, és elismeri, hogy az élet és a társadalom megjavításán faradoznak". (...) Mindszenty bíboros az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésekor, november 5-én az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségén talált menedéket. A magyar titkosszolgálat természetesen ott is állandóan megfigyelés alatt tartotta, és a kommunista sajto 1957 óta álhíreket terjesztett róla. Az új rezsim bosszúja, a tömeges letartóztatások, elitélések és kivégzések miatt, amelyek korábbi munkatársait is érintették, arra gondolt a prímás, hogy elhagyja a követséget és kiszolgáltatja magát a hatóságokknak. Washington azonban ezt megtiltotta." Bővebben »
XII. Piusz politikája és Magyarország (1939-1958)
Részletek a szerző "A Vatikán kelet politikája és Magyarország 1939-1978 - a Mindszenty-ügy" c. könyvéből, amely a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg 2004-ben.... Mint a Pápai Magyar Intézet növendéke, 1961 és 1963 között konfrontálódnom kellett XXIII. János pápa új keleti politikájával is. (...) Állandó kapcsolatban álltam Zágon József, Csertő Sándor, Mester István prelátusokkal Rómában. Tőlük szóban és írásban rendkívül fontos információkhoz jutottam. Természetesen ők is fenntartással és súlyos kétségekkel nézték a Vatikán új keleti politikáját, mint ahogy az egész magyar emigráció is felekezeti különbség nélkül hasonlóképen gondolkozott. Mindszenty bíboros sorsa élénken foglalkoztatott bennünket, hiszen ő lett a vatikáni keleti politika legprominensebb és legszomorúbb áldozata. (...) Az 1989-es politikai fordulat után ugyan néhány fontos irat nyilvánosságra került, mint pl. a magyar kommunista párt Központi Bizottságának irattárából az Ólmosi Zoltán által fakszimilében kiadott, Mindszentyre vonatkozó 40 okmány (Mindszenty és a hatalom. Budapest, 1991.), de egyik-másik levéltár és annak anyaga hamarosan zárolva lett. A Vatikán kérésére pl. 1998-ban a magyar kormány zárolta az 1964-es megáIIapodásra vonatkozó iratokat 75 évre, tehát 2073-ig. (...) Természetesen a kutatás számára az sem közömbös, egyáltalán milyen akták maradtak fenn az utókorra. Hiszen Magyarországon is, mint a többi "szocialista" államban az 1989-es politikai fordulat idején tömegesen semmisítettek meg aktákat főként az Egyházügyi Hivatal és az Államvédelmi Hatóság irattárából. A Vatikán a maga részéről ugyanezt tette. A vatikáni megbízottak, Zágon József és Csertő Sándor, de Mester István halála után is Casaroli érsek vatikáni csendőrök kíséretében megjelent az elhunytak lakásán, és minden kézzel vagy írógéppel írt feljegyzést magával vitt. (...) Páter Leiber ugyanis már kétszer is informált a a pápát, aki megadta az intézkedésekhez a beleegyezését. Ezek között az is szerepelt, hogy a magyar egyházi viszonyok rendezése érdekében a pápa apostoli vizitátort - a korábbi nunciu st, Angelo Rottát és annak munkatársát, Giuseppe Canarit - küldi Magyarországra. Czapik érsek szeptember 29-én Castell Ganolfóban személyesen is referált XII. Piusznak a tervekről. Czapiknak azonban a következőkben az volt a benyomása, hogy a két szubsztitútus álláspontja eltérő. Míg Montini tartózkodóan és differenciáltan nyilatkozott, addig Tardini Mindszenty álláspontját képviselte: Nincs értelme a kommunistákkal tárgyalni, mert semmiféle ígéretüket nem tartják be. Czapik kérdésére, akkor mit tegyenek a magyar püspökök, azt válaszolta, legyenek mártirok'. Bővebben »
Mindszenty bíboros hercegprímás levelei Johnson elnökhöz a Szent Korona ügyében, 1963-1968
Megjelent a Magyar Szemle XXIII. 5-6. számában.... A Szent Korona, amennyire tudom, az Egyesült Államok hadserege kezében van Németországban. A második világháború után az új rendszer egyszer már visszakövetelte. A Vatikán és Spellman bíboros előterjesztette kérésemet, hogy ne adják vissza a Szent Koronát a vörösöknek. Így is történt, Truman elnök még a gondolatot is élesen elutasította. Ez a kérdés volt életfogytiglani ítéletem egyik oka és ürügye. Ha szükség lenne rá, a Szent Koronáért és annak kimondhatatlan szellemi jelentőségéért újra börtönbe mennék. Ma is nagy a veszély. Bizalommal kérem Elnök Urat, mentse meg a Koronát. A Szent Koronát az új magyar kereszténység kapta Szilveszter pápától 1001-ben Szent István, az első magyar király számára. Csaknem ezer éven át minden magyar királyt ezzel koronáztak meg. Ez hazánk és kereszténységünk ősi mivoltának pecsétje, a világon egyedülálló keresztény és alkotmányos szimbólum.A magyar integritás megtestesítője a két igazságtalan békeszerződés után, amelyek tönkrezúzták a legtökéletesebb történeti, geológiai, gazdasági és kulturális egységet, a magyarok abszolút többségét ebben az országban a magyarok és az elszakított nemzetiségek óriási kárára és boldogtalanságára, akik bár kisebbségben voltak, az „anyaországok” parlamentjeiben mégis azt vallották, hogy Magyarországon jobb volt (Radic, Trumbic, Hlinka, Juriga, Maniu, Slavicistb.). (...) Közép-Európa nem szokott hozzá Sztálinhoz és az oroszokhoz (Berlin, Poznan, Budapest). Saját nevelésének eminens tanulója sem szokott hozzá Sztálinhoz az eltelt három évtized alatt. Semmi jele annak, hogy békésen elhelyezkedtek volna a Szovjetunió és Közép-Európa között. A status quo nemcsak az említett Stevenson-nyilatkozatban jelent meg, hanem korábban is, a bécsi találkozó során, és nem is Hruscsov provokálta. Az erkölcsi alap erre nem nagyobb, mint az első adományozás idején, de van egy különbség: a jelenlegi status quo és a békés egymás mellett élés szerint állítólag az utódállamok is kapnak némi javakat, nemcsak a Kreml. Ám ez csak a másik nagy álom. A rendszer kapja, nem a nép. A rendszer megerősödik, a nép viszont a nagyarányú abortusz és a védekezés miatt elpusztul, miközben a Szovjetunió odahaza 15 milliós népességgyarapodásra számít 1970-ben. A családi élet, mondhatni, összeomlott. Nincsenek anyák, csak állami rabszolgák. Az ifjúság nem kommunista, a pusztítás mégis maradéktalanul sikeres. Dühöng a harcos ateizmus. Budapesten a vallásoktatás csak két évvel ezelőtt 1,9%-ra esett vissza a korábbi 100%-ról. (Szerk.megj.: a Szent Koronát nagyfokú tiszteletlenség kis kezdőbetűvel írni, mint ahogyan a Magyar Szemlében szerepel.) Bővebben »
Megemlékezés az U.S.A. képviselőházában Mindszenty bíboros halálának 10. évfordulójáról
... A Bíboros félelmet nem ismerő vezetője volt a világon szétszórt magyarságnak is, a nemzet legpróbálóbb napjaiban és éveiben. Amikor nyugatra került, a budapesti amerikai követségen töltött, maga vállalt száműzetés évei után, végiglátogatta a magyar közösségeket Ázsia kivételével minden földrészen, és biztatta őket, hogy „Tartsátok meg a hitet és a magyar nyelvet!” Nagy szomorúsággal emlékezünk meg erről a kimagasló személyről, évszázadunk egyik nagy államférfiáról, nagy magyarról és nagy egyházi vezetőről. Ugyanakkor reméljük, hogy a mag, amit elhintett, termékeny talajra hullott, és Szent István népe a száműzetésben is megtartja a hitet és a magyar nyelvet. Bővebben »A prímási szék megüresedetté nyilvánítása 1974-ben
... A Szentszék a pápa döntését [Mindszenty bíboros felmentéséről] 1974. február 5-én hozta nyilvánosságra. Előtte pár nappal megjelent Rómában Mészáros Tibor, Mindszenty személyes titkára a prímás január 7-én kelt levelével. A pápa nem volt hajlandó őt fogadni. De Mester Istvánnak, a Püspöki Kongregáció munkatársának sikerült elérnie, hogy a szokásos heti általános pápai kihallgatáson Mészáros Tibor helyet kapott azok között, akik a Szentatyával néhány szót válthattak. Amikor VI. Pál pápa hozzá ért, és Mészáros mint Mindszenty küldötte a levelet át akarta neki adni, a Szentatya továbblépett, és csak annyit mondott: "siete fedeli - legyetek hűségesek"! Tény, hogy VI. Pál pápa 1973 óta nem volt hajlandó senkit sem fogadni, aki a magyar prímás ügyét akarta volna vele megbeszélni. A pápa döntése óriási felháborodást váltott ki az egyházon belül is. Még bíborosok - köztük a kölni Joseph Höffner - érsekek, püspökök is tiltakoztak Rómában. Nyilvánvaló volt, hogy a hivatalosan és sokat emlegetett "rendkívül súlyos lelkipásztori szükségszerűség" mögött politikai okok húzódtak. Tüntetésekre is sor került. Ezekről a magyarországi közvélemény természetesen nem szerzett tudomást. Maga Mindszenty azonban arra kérte híveit, hogy tartózkodjanak mindennemű bírálattól a Szentszékkel szemben. Viszont az akkori magyar püspöki kar az állami nyomásnak engedve 1974. március 20-án VI. Pál pápának döntéséért köszönetet mondott, és azt helyeselte. Igaza lett Mindszentynek abban is, hogy elmozdítását Kádár János személyes győzelemnek fogja elkönyvelni. Kádár 1974. március végén a szabolcs-szatmári megyegyűlésen örömének adott kifejezést afölött, hogy VI. Pál pápa Mindszentyt, "az antikommunizmus nagy harcosát cserben hagyta, és az érseki székből kipenderítette". A Szentatya döntése, Magyarország prímásának hivatali elmozdítása tizenöt hónappal annak halála előtt, egyedülálló az ezeréves magyar egyháztörténelemben. A magyar egyházért, hitért és népért megkínzott és elítélt utolsó hercegprímás felmentése súlyos sebet ütött sokak szívében. Bővebben »Mindszenty bíboros 80 éves - riport
...- Szó esik a jelenlegi magyar püspöki kar magatartásáról. A bíboros erről ezt mondja: - Vannak kevés számmal a püspöki karban olyanok, akik nem odaadással teszik azt, amit tenniük kell. Lelkük nincs ott, azt én megengedem, lehet, azonban az egésze úgy áll előttünk, hogy a rendszerrel szemben nem él a tiltakozásnak jogával és kötelességével. Ma is folyik a magzatirtás Magyarországon. Ne higgyék el azt, amit erre, Nyugatra jelentenek onnan Keletről. Ne higgyék el. Folyik, és kérem, a lengyel püspöki kar tiltakozik ellene. A magyar püspöki kar nem tiltakozik ellene. Jugoszláviában főleg a horvát püspökök tiltakoznak ellene, a magyar püspöki kar egésze nem tiltakozik ellene. Így kell megítélni a helyzetet. Mikor szólni kellene, akkor nem szabad hallgatni. És hogyha megtette északon a lengyel, délen megtette a kroat püspöki kar a jugoszláv püspöki kar keretében, akkor joggal várható, hogy akkor a magyar, a legtöbbet szenvedő magyarságnak a püspöki kara nyissa föl ajkára a tiltakozásnak a szavát.A teljes anyagot vitéz Molnár János Imre bocsátotta rendelkezésre Krajsovszky Gábor részére, amely az Astra / Mária Rádió adásában hangzott el, illetve egy rövid részlete a Szent István Társulat CD lemezén történt kiadásában, „Mindszenty szól” címmel, 2012-ben. Bővebben »
Egyházam és nemzetem szolgálattevője
...Az 1945-ös kommunizmus előzményeit 1919-ben a magyar nemzet már egyszer megtapasztalta. Mindszenty (Pehm) József, aki abban az időben Károlyi Mihály, valamint Kun Béla börtönében, mint zalaegerszegi hittanár raboskodott, kiszabadulása utáni első vasárnapi prédikációjában elmondotta, mit látott, hol volt.(...) „Börtönből jöttem, láttam a parlament mennyezetig vérrel befrecskelt pincéit, a vízvezeték csöveire akasztottakat, hallottam a teherautók motorjainak berregését a halálpincék előtt, hogy a megkínzottak segélykérését ne hallják künn. (...) megcsonkították a kivégzettjeiket, (...) amikor Kun Bélával megérkeztek az ázsiaiak, akik a pesti öröm- és hintáslegényeket megtanították szöget verni a köröm alá, a besózott élve-nyúzására, a kihúzott nyelvnek az orra szögelésére. Benézett börtönömbe Szamuelly, aki kézlegyintéssel intézett el húsz-harminc magyart. Láttam Korvin-Klein Ottót, a púpos gnómot, aki éjjel a Lánchídon lövette agyon és a Dunába szórta áldozatait. A vörös börtön kapuja a vörös pokolnak, amelyen át belátni a Szovjetbe. Most még a saját népüket gyúrják át ezekkel a fegyverekkel, kínzásokkal, gyilokkal, akasztófával, géppuskával. De meglátjátok, eljön az idő, amikor felrobbantják a világot és megkínozzák ezekkel az eszközökkel. Véres utópiát építenek a keresztény kultúra romjain. Az én szavam gyenge: Nyugat nem hallja meg. Talán megértenék Nyugat államférfiai is, ha a vörös börtönökön át néznének be ők is a Szovjetbe! Így nekünk, magyaroknak most még nem hisznek. Azt gondolják, miért fogjanak össze a Szovjet ellen, hiszen még nem az ő hazájukat gyújtogatja, csak a magyarokét. Nincs annyi eszük, mint a magyar parasztnak, aki a hetedik határból is hazaszalad tüzet oltani, ha meghallja a félrevert harangja szavát. De legalább ti higgyetek nekem! Te magyar értelmiség! Ne engedjétek el a földműves és a munkás kezét! A ti bűnötök lesz, ha magatoktól eltávolodni engeditek őket. Magyar munkás, térj észre! Azt hitted, hogy láncaid helyébe az egész világot megnyered. Most láthattad, hogy nagyobb nyomort kaptál a proletárdiktatúrától és lelkiismeret furdalást, hogy ezt a fúriát te segítetted. Földműves, te hű maradtál, földreformot kell kapnod, mert ez nem a vörösök találmánya, hanem Prohászka indítványa, húsz év óta. És a te igazságod, magyar nép, Krisztus népe, légy egységes, egymás testvére – nagy megpróbáltatások előtt állsz még!”Megemlékező előadás Mindszenty (Pehm) József Zala megyei és veszprémi közéleti tevékenységéről születésének 120. évfordulóján. Bővebben »
Mindszenty József bíboros száműzetése és esztergomi érseki székétől való megfosztása
(...)1974-ben Frankfurtban, a hivatalfosztása utáni magyarországi püspöki kinevezésekről [Mindszenty bíboros] így nyilatkozott: „Az istentelen rendszernek elkötelezett püspökök és papok az istentelenség és az embertelenség szolgálatában állnak. Nagyon félő az, hogy az isteni Kinyilatkoztatás és benne a Szentírásnak az Igéi kiüresedéshez és a nép lelkében hitelt-vesztetté lettek!” Mindszenty bíboros fent idézett, Frankfurtban tett megállapítása egyáltalán nem volt alaptalan, ugyanis „Már egy nappal a kommunista párt központi bizottságának ülése után (...) a magyar püspöki kar táviratban fejezte ki VI. Pál pápának Mindszenty hivatalfosztása fölött érzett megelégedését és biztosította őt a püspöki kar szolidaritásáról.” Igaza lett Mindszentynek abban is, hogy elmozdítását Kádár János személyes győzelemnek fogja elkönyvelni. Az egyházüldözés pedig folytatódott! Sajnos, durván. Kádár, a nemzet sok ezer gyilkosának egyike 1974. március végén a szabolcs-szatmári megyegyűlésen örömének adott kifejezést afölött, hogy a pápa Mindszentyt, „az antikommunizmus nagy harcosát cserben hagyta és az érseki székből kipenderítette”. „Minden magyar egyházi és világi hatalmasság azon fáradozott, hogy Kádár ezt a gyalázatos mondatot kimondhassa.” Mindszenty bíboros élete utolsó másfél évében nem volt az esztergomi főegyházmegye érseke; halála pillanatában sem, máriacelli temetése és esztergomi újratemetése idején sem. Mindszenty bíboros esztergomi érseki székétől való megfosztását a Vatikán a mai napig nem rehabilitálta! Mindszenty József az esztergomi érsekek között nyugszik a bazilika kriptájában, jóllehet VI. Pál pápa 1973. december 18-i dekrétuma ma is érvényes.Megemlékező előadás Mindszenty József bíboros, prímás, esztergomi érsek Magyarországról történő száműzetésének 40. évfordulóján. Bővebben »
"Ott fogom folytatni, ahol nyolc évvel ezelőtt abba kellett hagynom!"
(...) Mészáros Tibor beszámolója, amely azon a napon történt, amikor Rómában járt a pápánál, Mindszenty bíboros lemondatásának megakadályozása érdekében. A pápai kihallgatást követően egy bíborossal való találkozásán tudomására jutott belső információkat így örökíti meg: „Délután találkoztam egy másik monsignoreval, aki bár nem aktív résztvevője az ügyeknek, de jól ismeri. Ő világosított fel a következőkről; először is arról, hogyha a magyar kommunisták nyomása nagy is, hogy kezükbe kaparinthassák az állami egyházügyi hivatal révén a magyar prímás tekintélyét, ez csak egy kísérője az egész ügynek. Róma akkor határozta el magát Mindszenty lemondatására, amikor bizonyossá vált, hogy az emlékiratait kiadja. Ez a római monsignore megmagyarázta nekem, hogy a római leveleket more romano, vagyis római módra kell értelmezni. Ők nem jönnek a nagy ágyúval! Ők nem jönnek mindjárt kemény követelésekkel, hanem mondataikat nagyon finoman, inkább feltételes módban fogalmazzák meg. Így értelmezhető a Szentatyának a kijelentése, amely a múlt nyáron hangzott el, miszerint az Emlékiratok megjelentetése a Mindszenty személye elleni támadásokat csak fokozni fogja, és bosszút vált ki a magyar egyház ellen. Ez már ezt az irányt jelezte, amit a mindenszentekkor kelt személyes levelében ki is mond. Róma nem engedheti meg, hogy egy hivatalban lévő érsek vagy prímás egy mai rendszerrel szemben, bármily istentelen legyen is az, egy ilyen súlyos vádirattal álljon elő, amikor ő maga ezt a rendszert már elismerte. A kettő összeegyeztethetetlen, incompatibilis."Megemlékező előadás Mindszenty József bíboros, prímás, esztergomi érsek emigrációban megtett apostoli útjairól, az 1956-ban történt kiszabadulásának 54. évfordulója napján rendezett konferencián és ünnepségen. Bővebben »
Püspökszentelések 1944-ben
... 1948-ban még Czapik érseket ő [Esti Miklós] kíséri el római útjára, ami sikertelen volt, mert a Szentatya [XII. Piusz pápa] alig akarta őt fogadni, mert a [Mindszenty] prímás úrnak a magatartása volt az, amit Szentatya jónak látott. Ez a tárgyalni nem akarás az istentelenekkel, mert az hiábavaló. Hárman a püspöki karból,a Czapik, a Papp Kálmán Győrből és a Hamvas, egy modus vivendi-t szerettek volna találni, tehát tárgyalni, tárgyalni, tárgyalni. Viszont a prímás úr rendelkezéseivel szemben frontot nem képviselhettek, de ők ebben azért külön álltak. A pápához a prímás úr tudtával mentek. A pápa egy hétig várakoztatta őket, aztán fogadta, de aztán dolgukvégezetlenül jöttek haza. Sok mindenkivel tárgyalhattak, régi barátságokat eleveníthetettek fel, a püspökök is, meg az Esti Miklós is. Azt is tudjuk, szó szerint az Emlékiratokból, hogy amikor a Mindszenty herceprímás megkapta a bíbort, mi volt akkor a Szentatyának a szava . Amikor a bíbort a fejére rakta, akkor magyarul mondta, hogy "éljen Magyarország", hangosan, és amikor átölelte, azt mondta neki, hogy "te leszel az első, akinek , amit a bíbort jelképez, a vértanúságot vállalni kell". Bővebben »Szűz Mária országának újraépítése
Mindszenty József bíboros, Hercegprímásnak az Egyház és Nemzet elleni terror mellett a Vatikánban 1963-tól futtatott „Ostpolitik” gépezetével szemben is ki kellett állnia. Ezért írta az Egyesült Államok Budapesti Nagykövetségére menekült politikai disszidensként, 1962-ben még szelíden: „Az Egyház mai mély válsága ne ijesszen meg bennünket! Túlságosan és sokáig ráhagyatkoztunk az ősi múltra épült, a családi és nemzeti folytonosságba beágyazott keresztény hitre. E beágyazottság azonban csak támasz lehetett, de nem volt sem maga a hit, sem annak záloga. Minden egyénnek, minden nép minden egyes nemzedékének újra meg újra meg kell küzdenie a hitéért úgy, mint Jákobnak az Isten angyalával. Nem szabad eleresztenie az alkalmat, a lehetőségeket még halálos fáradtság miatt se, mindaddig míg Isten meg nem áld bennünket. Isten fiatal. Övé a jövő. Ő nemcsak a múlt, a hagyományok tudója vagy féltékeny vigyázója, hanem az újnak, a fiatalnak, a holnapnak az előhívója is egyénekben és népekben, akik nem adják föl magukat. Ezért nincs helye a csüggedésnek. A mi szívünk megremeghet a nehéztől, az ismeretlentől, a lehetetlennek látszótól, Isten azonban az egyének és nemzetek jövőjét sokszor a lehetetlennek látszó holnapba rejtette el; nekünk kell nekilátnunk, hogy azt előhozzuk. Százados, tragikus és hősi küzdelmekben hazát vesztettünk: majdnem csak talpalatnyi földünk maradt. […] Ebbe a minket perzselő tűzvészbe persze mi magunk is beledobtuk száraz és mindig újra meggyújtott gerendáinkat: hitetlenségünket és árulásainkat egymással szemben, káromkodásunkat, közéleti könnyelműségünket és legutóbb azt, hogy népünk kényelemszeretetből segédkezet nyújtott a magyarság termésének alattomos lekaszabolásához. (...) A II. Vatikánum utáni egyházi és világi politikák rohamos szekularizációja Mária Országa és Egyháza szakrális őrét [Mindszenty bíborost] hajthatatlanságának kemény kifejezésére kötelezték: „A rabszolgává tett nemzet soraiban ma én vagyok Magyarország egyedüli alkotmányos képviselője […] feladatom lenne az új kormány kinevezése, a Nemzetgyűlés összehívása és feloszlatása […], aki alkotmányos alapon új életet kezdhet a nemzet számára […]. Az itt említettek alapja Szent Istvánnak II. Szilveszter pápához intézett beszámolója a Magyar Egyház megszervezéséről, amelyben az esztergomi érsek a legmagasabb egyházi és alkotmányos méltóság. Ezt a beszámolót a pápa elfogadta, és jóváhagyta azzal, hogy a koronát […] Szent Istvánnak adta. Bővebben »Regőczi István és Mindszenty gyűjteménye
Két szentéletű ember: Mindszenty bíboros és Regőczi István atya. Életük átívelte a XX. századot. Regőczi István atya úgy is közismert, mint “Isten vándora”. Regőczi István atya egyszerű molnárcsaládban született, és teológiai tanulmányait a belgiumi Brugge-ben végezte, 1943-ban szentelték pappá. 1945-ben visszatért Magyarországra. Regőczi István atya arról nevezetes, hogy felkarolta a háború utáni árva gyerekeket, Vácott megalapította a Sasfiókák nevezetű gyermekotthont több, mint háromszáz árva számára. 1949-ben, mint minden egyházmegyés intézményt, a kommunista hatalom államosította és feloszlatta az ő árvaházát is. Ekkor Regőczi atyát Kistarcsára internálták, ahonnan 1953-ban szabadult Máriabesnyőre. Ott ismét gyermekotthont alapított az akkori kommunista hatalom szemében illegálisan. Ezért újra letartóztatták 1957-ben. (...) A büntetése letöltése után a XII. kerületben hozzáfogott a romos Boldogasszony kápolna felújításához, amelynek már a lebontását fontolgatták. A kápolna mellett létrehozta a Táborhegy zarándokházat, hogy ez legyen a magyarság engesztelő központja. És itt berendezte, összegyűjtötte a Mindszenty bíboros tárgyait, használati tárgyait és egyéb olyan relikviáit, amelyeket érdemes volt bemutatni.A vetített előadás képekkel együtt ITT megtekinthető.
Mindszenty-idézetek, a 2014-es országgyűlési választások apropóján
...A politizálás csak abban az esetben volna elválasztható a papi hivatástól, ha a vallás és a politika is különválasztható lenne, vagyis ha a vallás nem volna egyéb elvont elméletnél, égi vagy légi tüneménynél, melynek a földi, gyakorlati élethez semmi köze és ha a politika ezt az elvont rendszert legalább békében hagyná. A vallás azonban nem puszta elmélet, hanem élet és valóság, mely erkölcsöt irányít s ezzel együtt nemzetet, családot, egyént igazságot, jogrendet, gazdaságot, szóval az egész életet. Viszont a politika is erősen beleavatkozik a vallás és vallás külső szervezeteinek dolgaiba, azért szükséges az ellensúlyozás, a vallás viszont beavatkozása a politikába. Mivel pedig erkölcs és becsület nélkül elvész a jogi és társadalmi rend, megdől a gazdasági rend és a nemzet ereje, a vallás politikájának kell az állam segítségére sietni azáltal, hogy lelket, fegyelmet, stílust vigyen be az emberi tevékenységbe és szavát, befolyását érvényesítse a társadalmi szervezetekben és a törvényhozás házában egyaránt. Bővebben »A Budapesti Megyei Bíróság
Balogh Sándor [a későbbi dr. Balogh Sándor, a szemináriumból való kirúgás után az USA-ba emigrált politológus professzor, akinek honlapunkon ITT és ITT vannak fent írásai] beszéde 1952-ben a Budapesti Megyei Bíróság előtt, a veszprémi kispapok perében.... Kétségtelen tények a következők: 1. Kitettük Mindszenty bíboros képét a faliújságra, a következő szöveggel: ,,1949. február 3. - 1952. február 3. Ma van három éve annak, hogy a Népbíróság megkezdte a Mindszenty-per tárgyalását. Imádkozzunk a rettenthetetlen főpásztorért, aki még mindig börtönben szenved a magyar nép bűneiért.'' (...) Ezek a tények. Amennyiben a szeminárium szelleméről és eme tények államellenes mivoltáról van szó a jegyzőkönyvben, az nem tőlem származik, hanem a szavaimat eredeti értelméből kiforgató nyomozóközegektől. Például, mikor azt kérdezték, hogy bűnösnek érzem-e magam, erre a következő választ adtam: ,,A felsorolt tények valódiságát elismerem, azonban minthogy azok nem bűncselekmények, bűnösnek nem érzem magam.'' Ezt a jegyzőkönyvben úgy rögzítették, hogy az ellenem felhozott vád valódiságát és bűnösségemet elismerem. Miért írtam mégis alá a jegyzőkönyvet? Először a délutáni kihallgatáson megtagadtam. Éjjel az előadó a kövező kijelentést tette: ,,Nézze, akár aláírja, akár nem, az történik, amit mi akarunk. Csak ha nem írja alá, akkor még súlyosbítja a helyzetét, ha pedig aláírja, a bíróságon még kifejtheti nézetét.'' (...) Ezeket tartottam szükségesnek elmondani. Ezek után nem méltányos és enyhe ítéletet kérek -- mint tisztelt védőm tette --, hanem a legteljesebb mértékben igazságos ítéletet [szerk. megj.: ami 6 év börtön lett]. Sándor beszédébe is bele-beleszólt Olty, de Sanyit ez különösebben nem zavarta. Bővebben »
Engesztelő imaóra – Mindszenty zarándoklatok
... Biztos vagyok abban, hogy az eredményeink mögött az Úristen áldása és Mindszenty bíboros úrnak a közbenjárása áll. Az imádságos, engesztelő háttér volt az, ami meglágyította sokak szívét és beleoltotta a felismerést, hogy ezt a csodálatos nemzeti ügyet segíteni és támogatni kell. Az imádság óriási ereje mozdította elő mindezt a rengeteg eredményt, amit a polgármester úr is elsorolt. Az Úristen áldása van a munkánkon. Mindszenty bíboros úr, mint Esztergom érseke és Magyarország hercegprímása, 1946. január 25-én főpásztori áldását adta a Világ Királynője nagy engesztelő mozgalomra. Ezzel megindított hazánkban egy csodálatos imádságos erőforrást, amelyből lehetett és lehet lelkiekben táplálkozni. (...) Mindszenty hercegprímás úr nem ijedt meg senkitől és semmitől. Hanem vállalta a szenvedéseket, a megalázást és meghurcoltatást, mert ő elhatározta, hogy a végletekig hűséges lesz az Egyházához, hazájához és a magyar néphez. Világító fáklyaként ott tündököl előttünk, és arra hív, arra biztat mindnyájunkat, hogy mi se féljünk semmitől és senkitől, hanem legyünk bátran megvallói hitünknek, és ne féljünk áldozatokat vállalni érte. Úgy gondolom, hogy nekünk, mai magyaroknak kötelességünk mindent megtenni, hogy a bíboros úr által nekünk adott tanítást továbbvigyük, és igyekezzünk megvalósítani a mindennapi életünkben, hogy megvalósulhasson a Pannonia Sacra, a Szent Magyarország. Csehimindszenten igyekszünk mindent megtenni ennek érdekében, és kérem, bátorítom a kedves testvéreket, hogy igyekezzenek Önök is ezt megtenni a mindennapjaikban. Bővebben »Vixit et vivat Pannoniae sacrae – élt és éljen a szent Pannóniáért! (Mindszenty-Pehm József zalaegerszegi sajtótevékenységének egy szakaszáról a kortárs nyilatkozatok, aktualitások tükrében)
... „Elcsépelt mondás, de megdönthetetlen igazság: a sajtó nagyhatalom. (…) A sajtó irányítja a közvélemény néven ismert közfelfogást, közakaratot és közhangulatot.” „A legtöbb tanult embernek is egyetlen, de lemaradhatatlan szellemi élvezete (…) Elolvasása után (…) már a lapból és a lapról beszélnek az emberek és úgy beszélnek, ahogy az a lap beszélt nekik. (…) A hitetlen világ remegve emlegeti a szószék, a gyóntatószék hatalmát. De a pap szava nem ér messzebb a templom kapujánál, a falaknál. (…) A Pesti Hírlap naponkint 70 000 prédikációban hirdeti az istentelenség és az erkölcstelenség evangéliumát. És csudáljuk a magyar közélet szomorú sivárságát, az intelligencia hitközönyét, a nép romlottságát, mikor ily óriási méretekben folyik a tévelyek elhintése. (…) Ne is csodáljuk aztán, hogy a keresztény gondolat néma, hogy a keresztény közvélemény merő nulla, amikor a szabadkőmíves, radikalizmus és szociáldemokrácia kalózlobogói alatt nagyra nőtt tábor folytatja a harcot a legszentebb alapok ellen: a keresztény hit és erkölcs, a társadalmi rend és a haza teljes felforgatására.” Bővebben »Szabadulás - örökös fegyházba
... Közben a soproni szovjet városparancsnok futárt küldött utána [Mindszenty, akkor még csak veszprémi püspök után], hogy vele az érintkezést felvegye. Hogy ez elől kitérhessen, azonnal útra kel, hogy végiglátogassa sokat szenvedett egyházmegyéjét. A Balaton és Sárvíz környéki községeiben, ahol a harcok tovább tartottak, a tatárdúlás és törökvész utáni állapotokat talál. Sok helyen papja a temetőben, a templom romokban, hívei kétségbeesetten, könnyezve fogadják. Női századokkal találkozik, amelyeket egy-egy községből a bíró vezet be a városba kórházi kezelésre. Leszáll egylovas kordéjáról, velük masíroz és közben sorban kikérdezi őket szomorú sorsuk felől. A félelem dermedtségéből, amely némává tette őket, alig ocsúdtak még fel. Valamennyi beteg, sok az állapotos. Fiatal gyermeklány és agg nő, unoka a nagyanyjával, menetelnek együtt. Kikérdez egy hetven felüli törődött asszonyt. Már éppen tovább akar lépni tőle, amikor a szomszédai bíztatják: – Mondjon csak el mindent, Anna néni! – Valamit még nem mondott el? – kérdezte a püspök. Zsebkendőjébe temette arcát és könnyei között onnét szipogta: – Másik négy orosz katona szegény édesanyámmal ugyanezt tette. Másnap belehalt, harmadnap eltemettük. Balatonfőkajáron megáll a községháza előtt. Az egy méter magas istállótrágyát lapátolják ki a szobákból. – Miben fáradoznak jó emberek? – Tisztogatunk a vörösek után. Istállónak használták a községházát. – Hol lakik a plébános úr? – A pincéjében oszladozik szegény, délután temetjük. Megvizsgálja a templomromokat, majd a református templomot nézi meg. Keresi a református papot. – Ott lakott! – mutatnak rá egy félromos épületre. – Ki van itthon a nagytiszteletű úréknál? – kérdezi a szomszédot. – Csak a kutya. Romok alatt a gazdája, azt vonítja... Bővebben »A világító város
... Egy asszony álldogál a bazilika lejtõjén. Néz a Duna felé. Elmondja, hogy odaátról jött az éjszaka. Igen, a bazilika fénye átsugárzott éjszaka a Dunán és neki át kellett jönnie. Olyan õ itt nagykendõjében a hatalmas oszlopok és széles lejtõ arányai közt, mint egy magános bogárka, akit a fény átcsalogatott. Csak itt tud ünnepelni. Ünnepli a csehek elûzött püspökét, a magyarok térítõjét. És olyan boldog és nem is gondol most rá, hogyan fog visszatérni.A bíboros hercegprímás ma errõl az esztergomi szent hegyrõl beszél és máskor keményveretû szavai most valami titokzatos hõségben izzanak. Esztergom szent földjérõl beszél, amelyik valamikor szenteket termelt. A magyarság harmincnégy szentje és boldogja közül tizenegyet Esztergom adott a magyarságnak. Bővebben »A sziklára épített városban
... Ebbe a lázas munkába hasított bele XII. Pius pápa parancsa, aki Mindszenty József veszprémi püspököt Esztergom érsekének kinevezte. Magyarország új hercegprímása megindult jóformán csak a breviáriumával a kezében a másik évezredes hagyomány felé. És a magyarság lelkében legendák kezdik szárnyukat bontogatni, a legendák pedig mindig egy megsejtett kemény, de bíztató jövõnek szárnyas hírnökei. Bővebben »Az út második szakasza, Zalaegerszeg (Ami Mindszent után következik)
... Simon Istvánék a mezõbe nyúló külvárosi utca végén laknak. Házimunkájukat abbahagyva a manapság már szinte ismeretlen evangéliumi egyszerûséggel és nyugalommal beszélgetnek, amelyben nincs szó a "krisztusi szeretetrõl", hiszen állandóan ezt gyakorolták. Innen-onnan szemelgetnek emlékeikbõl: - Azt szokta volt mondani a mi apát urunk: a szegénységet nem lehet megtûrni! Küldött is minket házról házra, mindenrõl jelentést kellett tenni: szegénység, betegség, civódás, rendezetlen házasság. És semmi sem maradhatott elintézetlenül. Egyszer a gyûlésen arról beszéltek, abba kellene hagyni a mi karitászunkat, mert a város már úgyis átvette a segélyezést. Megérkezik az apát úr. Megtudja, mirõl beszéltünk. Megszólal: Most voltam egy nyolcgyermekes beteg özvegyasszonynál. A nagyobbik leány gondozza az egész családot, a rettenetes hidegben künn az udvaron mosta a testvérek ruháit. Van itt szükség a karitászra, csak körül kell nézni. Ott a tetthelyen gyûjtést rendezett köztünk. Bővebben »Mindszenten, Mindszenty szülőföldjén
...Délután ott ülök az Édesanyával szemben. Nem tudok kérdezni, nem vagyok riporter-természet. Különben is természetes közvetlenségét figyelem, amelyen a sorsváltozásnak még árnyalati hatása sem érzõdik. Úgy beszél velem, az idegennel, mintha egy hozzátartozójával beszélne, aki évek után hazakerült. Valahogy az a gondolatom támad, talán most már mindenkit hozzátartozójának érez ebben az országban. A maga egyszerûségével és mégis az anyaságnak mérhetetlen átszellemültségével emelkedett ki egy falu korlátai közül egy meghatározhatatlan régióba. Bővebben »Mindszenty József hercegprímás
... Még egyszer találkoztunk a hercegprímással, a szokásos katolikus nagygyűlést pótló, Nagyboldogasszony évet befejezô nagygyűlés alkalmából a budapesti bazilika elôtti téren. Kemény beszédet mondott arról, hogy neki nincs mitôl félnie, nem fél sem a haláltól, sem a börtöntôl. És 1948. december 28-án -- miután elôtte néhány héttel konferenciát tartott, s ott megtette intézkedéseit -- Ôeminenciáját este letartóztatták, és Budapestre szállították. A prímás liquidálására egy ötös bizottságot választottak, Révai József, Gerô Ernô, Ortutay Gyula, Farkas Mihály és Boldizsár Iván személyében. A kihallgatások során eddig a rekord 77 óra volt, amit egy vádlott kibírt állva egyfolytában. Ezt a rekordot Mindszenty most megdöntötte, mert ôt 85 óra hosszat hallgatták ki állva, csak akkor esett össze -- amint azt egy amerikai lap írta. Bővebben »Hívek könyörgése
... Jézusunk! Mindszenty József szavai szerint „az apostolok vértanúk lettek, mert a vallással, mint magánüggyel nem lappangtak.” Mindszenty bíboros a magyar ifjúság valláserkölcsi nevelését a lelki élet egyik központjának tekintette. Ahogy mondotta: „Vagy a valláserkölcs, vagy a bűn rothadása a közügy, ez az élet kérlelhetetlen logikája és váltógazdasága. Az igaz vallásnak, mint igazságnak nyilvánossági jogot és érvényesülést kell engednünk az élet egész vonalán.” Add Jézus, hogy jól kiaknázzuk ezt a lehetőséget és egyben súlyos feladatot: döbbenjenek rá a családok nagy felelősségükre, hogy csak a vallásos nevelés segíti elő a valódi, benső megbékélést, amely nélkül jobb jövő lehetetlen! A keresztények váljanak fényes jelekké, amely figyelmeztet a veszedelemre is, de a megtérésre is!A rákosszentmihályi szentmisén a hívek könyörgése 2013. október 26-án.
Bővebben »
Fájó szív ez, ha fájó kell
... 1947. február 10-én, a párizsi békeszerződés aláírásának napján – amely a mai napig egyik helyrehozhatatlan okozója annak, hogy Magyarország az egyetlen olyan ország, amelyet határain kívül is a saját, volt területei vesznek körül – Mindszenty József a budapesti Szent István Bazilikában saját maga vezette a szentségimádási órát. Ennek keretében elmondott, megindító imájából olvashatunk részleteket: „1920. június 4-én Trianonban mind a négy égtáj magyar földjét, magyar népét erőszakosan ki- és letépték a történelmi, néprajzi, földrajzi és gazdasági egységből. (…) Ez a második megcsonkítás (1947. Párizs – KG) sokkalta súlyosabb az elsőnél.A rákosszentmihályi Mindszenty-konferencián hangzott el 2013. október 26-án.
Bővebben »
A Magyar Katolikus Püspöki Kar 1946-os karácsonyi körlevele
... Kedves Híveink! Vegyük fontolóra, hogy minden bajnak gyökere az Istentől és törvényeitől való elidegenedés és hogy a kevélyek gonoszsága megsokasodott felettünk. Jó az Úr és jobb nekünk az ő szája törvénye sok ezer aranynál és ezüstnél (Zsolt. 118, 68 ? 72.). Az Úrnak nagyhatalmú és nagyirgalmasságú Szíve és Édesanyjának is jóságos Szíve van. A magát megalázónak imája áthatol a felhőkön (Sirák 35, 21.) és az Úr tekint az alázatos imára (Zsolt. 101, 18.). Az Égre szálló imádság és alamizsna fölszáll és emlékezetben van az Isten színe előtt (Ap. csel. 10, 4.). Ha alázatosan, állhatatosan, megtérve, hittel imádkozunk és élünk, a kelevény megtalálja a gyógyító füvét. Halljuk majd az Úr szavát a kiengesztelődés nagy napján a beteg Ezekiással: "Meghallgattam imádságodat és tekintetbe vettem könnyhullatásaidat, és íme, meggyógyítottalak téged" (Kir. IV. 20, 5.). És jobb lesz az imádság végén, mint a kezdetén (Sirák 7, 9.). Azt pedig bizonyosnak tartja minden, aki téged tisztel, hogy az ő élete, ha próbálásban lesz is, megkoronáztatik, ha pedig szorongatásban lesz, megszabadul; és ha megfenyíttetik, a te irgalmadhoz juthat. Nem gyönyörködsz a mi vesztünkben. A förgeteg után csendességet szerzesz és a könnyhullatás és sírás után örvendezést adsz" (Tób. 3, 21 ? 22.). Ha most az Úr szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket (Zsolt. 94, 8.). Ezeréves történelmetek tanítását hirdetjük nektek. A feltámadás igéit, mint az életmentő pajzsot és kötelet adjuk kezetekbe. Fogadjátok ezeket az átvészelt nehéz időket eleitek lelkületével, hitével és elhatározásával. Induljatok, árvízi hajósok és mentők, annyi és annyi szent egyéni, családi, társadalmi és nemzeti érték megmentésére. A mi természetfeletti táborozásunk történik: Istenért, hazáért és szabadságért! A kegyelmi élet megőrzi a Nagyasszony és Szent István örökségét, szentjeink együtt imádkoznak velünk, értünk. Benned bízunk, Uram, egyedül és Édesanyádban, Nagyasszonyunkban és tudjuk, nem szégyenülünk meg (Zsolt. 30, 2.). Amen. Esztergom, 1946. Karácsony. Hogy a körlevél gondolatai feledésbe ne menjenek, elrendeljük: 1. A csendes szentmisék után előírt, ú.n. Leo-imádságot a miséző pap ezentúl így vezeti be: "Imádkozzunk az Anyaszentegyház szabadságáért és felmagasztalásáért." 2. Újév napján reggel 6-tól este 6-ig engesztelő szentségimádást tartunk. Különösen fontos az, hogy a férfiak ? ahol vannak, a munkások is ? megszervezetten vegyenek részt a szentségimádásban. 3. A hóeleji háromnapi ájtatosságot (első péntek, első szombat és első vasárnap) az 1947-ik évre vezessük be mindenütt. 4. Gondos előkészítés után a keresztjáró körmenetek régi jelentőségét és látogatottságát visszaállítjuk. 5. A többi felsoroltból azt, ami a helyi viszonyoknak megfelel, kezdjük meg. 6. Ennek a körlevélnek a gondolatai gyakran kerüljenek bele szentbeszédeinkbe! Szintúgy Szent János 15, 9-17. tanításai. 7. Ahol még nem történt meg a felajánlás Mária Szeplőtelen Szívének, templomonként ünnepélyesen végzendő. 8. Jézus Szíve trónraemelését minden családban végezzük el az Újévvel. Ahol megtörtént, újítsuk meg. 9. Szorgalmazzuk a gyakori szentáldozást. Pl. a házasságkötés évfordulóján az egész család járuljon közös szentáldozáshoz. 10. Egyének engesztelő felajánlása: az élet minden cselekedetét, imádságát, munkáját, kötelességteljesítését, vezeklését, a betegséget, szenvedést, nélkülözést Jézus Szívének az Istenanya Szeplőtelen Szívével egyesülve. 11. Ne engedjük a szokásból kimúlni a "Dícsértessék"-kel való köszöntést, hisz ez hitvallás, ősi magyar köszöntés és búcsúval is jár. Ez a legszebb engesztelése a káromkodás bűnének.Forrás: A Világ Királynője Engesztelő Mozgalom honlapja: http://www.vilagkiralynoje.hu/puspokkari_korlevel/
Bővebben »
Hűtlenség?
... A Mindszenty boldoggá avatási per is kapott egy ilyen relátort már 1999-ben, egy Rómában élő magyar szerzetes [szerk. megj.:Somorjai Ádám OSB] személyében. Nagy bizalommal és segítőkészséggel álltunk mellé: könyvtárnyi dokumentummal és nem kevés pénzösszeggel. Feladata lett volna a római posztulátorral karöltve összeállítani a nagy összefoglaló munkát, az ún. Positiót. Sajnos sem Róma, sem a boldoggá avatás dologi kiadásaiért felelősséget vállaló Alapítvány nyolc év után sem kapott tőle egy sor ismertetést sem tevékenységéről. Visszaélt a Szentszék és a Mindszenty Alapítvány bizalmával? Amikor közölték vele, hogy megbízatását visszavonják, primitív módon, kapkodva, a boldoggá avatás szempontjából lényegtelen dolgokról publikálta egyik írását... A Bíboros erényes életéről szó sem esett ebben a kötetben. A nyolc év elherdált ideje nehezen pótolható. Az is világossá vált számunkra, hogy a munkájáért megszabott anyagi juttatásokat sem az adakozók szándéka szerint használta fel.Bővebben »
Amíg Isten végtelen könyörületéből jő a virradat, éljetek hűségben Istenhez, Egyházhoz, történelmi magyar hazához! - Megemlékező előadás Mindszenty Józsefről
... Kádár sokszorosan állt bosszút Mindszenty bíboroson; „Mindszenty bíborost 1948 decemberében – Rákosi Mátyás döntése alapján – Kádár parancsára hurcolták el az Andrássy út 60. kínzópincéibe az ávósok; 1949 februárjának elején Kádár parancsára ítélték hazug per keretében előbb halálra, majd életfogytiglani börtönre; s most – éppen ezek 25. évfordulóján – ugyanannak a Kádár Jánosnak utolsó parancsa a vatikáni diplomatákon át, Casaroli érsek közvetítésével, a pápa levelén keresztül csapott le rá.” Jóllehet Kádár, aki 1956-ban annak a Nagy Imre kormánynak a tagja volt, amelyik rehabilitálta Mindszentyt, nem sokkal később árulóvá válva (és Nagy Imrét is felakasztatva) 1962-ben újra büntető eljárást indított Mindszenty bíboros ellen.A mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) - a magyar nyelvű keresztény irodalom tárháza - állományában olvasható.
Bővebben »
Nem vonakodom attól, hogy odaadjam magamat az egyházért, a hazáért - Megemlékező előadás Mindszenty Józsefről
... Az új pápa, XXIII. János 1962-ben meghirdette a II. Vatikáni Zsinatot. Erre az alkalomra azonban – akárcsak az 1958-as pápaválasztási konklávéra – Mindszenty bíboros nem utazhatott ki. Viszont Hamvas Endre, Kovács Sándor és Brezanóczy Pál a zsinatra állami megbízatással érkeztek. Ez pedig a következőkben állott: el kellett érniük, hogy a zsinat ne ítélje el a kommunizmust, valamint „el kellett intézni” a Mindszenty-ügyet. 1962. október 9-én XXIII. János pápa magánkihallgatáson fogadta a három magyar főpapot. „Az említett kihallgatáson a pápa a látogatók üdvözlése után azonnal a Mindszenty-ügyre terelte a szót és azt mondta: »Volo quamprimum casum Cardinalis Mindszenty liquidare« (A Mindszenty-ügyet mielőbb fel akarom számolni.) Az audiencia végén Brezanóczy Pál még a pápai rezidencia folyosóján ujjával csettintve azt mondta társainak: »Látjátok, többet értünk el, mint reméltük.«A mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) - a magyar nyelvű keresztény irodalom tárháza - állományában olvasható.
Bővebben »
Az egyházakban foglalkoztatott ügynökhálózat újjáépítése 1956-tól a hatvanas évek közepéig
A forradalom előtti időszakból az ÁVH ügynökségére vonatkozóan csak kevés irattal rendelkezünk. Az 1955. december 31-i állapot szerint a teljes hálózatban ( a hírszerzés által foglalkoztatott ügynökség kivételével) országosan, tehát a központi és a megyei szerveknél együttesen nyilvántartott 35 793 főből 425-en jelentettek az egyházak köréből, de közülük 283 volt egyházi személy. Ez a teljes hálózati létszámnak a 0,8%-át jelentette. Az országos hálózati létszám 1956. július 1-jére 30 855-re, az egyházi vonalon foglalkoztatott ügynökség 307 főre csökkent. A forradalom leverését követően a hálózat újjászervezése nehezen indult meg, részben az operatív tiszti állomány, közülük is elsősorban a megyei alosztályokon dolgozók szakmai felkészületlensége, részben a nyilvántartások egy részének megsemmisülése miatt. A hálózati személyek közül többen megtagadták az eddig végzett operatív munkát.Bővebben »
„A palotában lévő kapcsolatunk jelentette...”
Mindszenty József megfigyelése, 1945–1948
Rákosi Mátyás a Magyar Kommunista Párt funkcionáriusainak 1948. január 10-én tartott, harmadik országos értekezleten már felvázolta az általa elképzelt jövőbeni egyházpolitikai koncepciót. A főtitkár szerint
„a demokrácia ez évi feladatai között ott van az egyház és a népi köztársaság viszonyának rendezése. Meg kell szüntetni azt a tarthatatlan állapotot, hogy a magyar nép ellenségeinek zöme az egyházak, elsősorban a
római katolikus egyház palástja mögé búvik [...]
A fiatal magyar demokrácia három esztendőn keresztül mindent megtett arra, hogy a katolikus egyházat is bevonja a nemzet talpraállításának nagy munkájába. Meg kell állapítani siker nélkül. A magyar
katolikus egyház vezetőinek többsége, Mindszenty Józseffel az élen, még ma sem ismeri el a köztársaságot.” Rákosi beszédében egyértelművé tette, hogy a belpolitikai
küzdőtéren a társadalmi támogatottságuk miatt számára ekkor már csak az egyházak jelentettek igazi ellenfelet.
Bővebben »
A jog halála
A Pálinkás Antal és társai per anatómiája
A kommunista büntetőjogászok tanítása szerint a bűncselekmény tárgyát az uralkodó társadalmi viszonyok jelentik. Ebbúl következően a szocialista társadalmi viszonyok elleni támadás magát a társadalmat
érinti, és így a dolgozó tömegek, a nép ellen irányul. Ennek a totálissá szélesített szemléletnek frappáns összefoglalása az ‘50-es évek definíciója: „A bűncselekmény olyan tevés vagy
mulasztás, amely veszélyezteti az uralkodó osztály érdekeit.”
Bővebben »
A Terv és végrehajtói
Katonák a megtorlás fogaskerekei között
De volt-e Terv? – teszi fel a kérdést híres regényében Umberto Eco. Előző művében, a megejtő A rózsa nevé-
ben, még azt a választ kaptuk, hogy tettes van, de Terv nem volt. Itt azonban már mintha a történelem századain átívelő, és a dolgokból kikombinálható megvalósulásáról tudósítana bennünket... Eco óta divat
a történtek mögött munkáló Terv keresése. Az elzárt dokumentumok hiánya, a titokzatos szervezetek és ügyek jellemző és örök misztifikálódása a forradalom
utáni megtorlás kutatóját is sarkallja a mindenbe beleszövődő
és egy központból kisugárzó Terv felfedésére. Az azonban, hogy valójában lett volna ilyen,kétséges. Hihetőbbnek tűnik a maga előtt mindent felfaló, végül félelmetes
monstrummá növekedett kisgömböc meséjében keresni a megoldást. Eszerint a megtorlás gondolata, tervei térben és időben szélesedtek, formálódtak, mígnem
magyarok tízezreit terelték az irdatlan és mindent felemésztő gyomorba.
Bővebben »
A bíboros útja
Mindszenty József kiszabadulásának története
Sztálin 1953-ban bekövetkezett halálát követően a szovjet blokkban valamelyest javult a helyzet. Az indokínai fegyverszünet
1954-es megkötése után egy békésebb „együttélés” kezdett kialakulni a két vezető hatalom között. A következő, 1955-ös esztendő az enyhülés, a detante áttörését hozta. Németországgal
szemben megszüntetik a hadiállapotot, az NSZK-t felveszik a NATO-ba. Megalakul a Varsói Szerződés, megkötik az Osztrák Államszerződést. Hruscsov ellátogat Belgrádba Titóhoz, Konrad Adenauer pedig Moszkvába utazik. Az év csúcseseménye: 1955. július 18–23-án a négy nagyhatalom vezetői Genfben tárgyalnak a feszültség enyhítéséről, a megegyezés lehetőségeiről.
Bővebben »
Királyért - hazáért
Az ekkor [1949-ben] készült életrajz [Pálinkás (Pallavicini) Antalé] kegyetlen mondatokat őrzött meg: „Anyám... Népi demokráciánkba beilleszkedni nem tud és nem is akar... György... a Szovjetunióból visszatérve csak egyszer találkoztunk
futólag ... számára... azelőtt sem voltam megbízható... Ede... Politikai semlegességét továbbra is megtartotta, fejlődésképtelen... Ennek tulajdonítom, hogy június 1-jével állásából elbocsátották. Még talán nem ellenség, de hamarosan azzá lesz, és előbb-utóbb nyugat felé fog távozni akarni... Teodóra... A
napokban kivándorló-útlevelet kapott, a közeli hetekben menni készül. Véleményem szerint csak menjen, belőle hasznunk úgysem lesz... Anyámmal és testvéremmel nem érintkezem. Velük való kapcsolatom ellenséges.”
Bővebben »
Mindszenty József bíboros kiszabadítása
Mindszenty József bíborost, esztergomi érseket 1955-től a felsőpetényi Almássy-kastélyban tartották fogva. Innen 1956. október 30-án szabadult, miután ÁVH-s fogvatartói beszüntették őrzését. A falu vezetőinek hívására érkeztek a kastélyba a rétsági laktanya tisztjei, Vajtai Gyula, Tóth József, Stifft Róbert főhadnagy és Galajda Béla hadnagy, akik Rétságra szállították a főpapot. A laktanyában töltött éjszaka után, október 31-én reggel, katonai kísérettel, a kormány utasítására kísérték Budapestre a prímást. A páncélos menet parancsnoka Pálinkás-Pallavicini Antal őrnagy, a rétsági forradalmi katonai tanács elnöke volt.
Bővebben »
Végy fel minket választottaid körébe!
Forrás: http://www.keesz.hu/node/2541
A hittani meghatározás szerint a Katolikus Egyház az egyedül üdvözítő egyház. Ez azt jelenti, hogy egyedül a katolikus egyház van az üdvösségre vezető eszközök birtokában (ApCsel 4,12), azaz rendelkezik a céljai eléréséhez szükséges valamennyi eszközzel. „Ebből azonban nem következik, hogy mindenki elkárhozik, aki az Egyházon kívül van. Aki nem önhibájából van az Egyházon kívül, vagyis akinek nem volt semmiképpen sem módja megismerni Krisztus igaz Egyházát, emellett azonban híven megtartja a fölismert vallási igazságokat és parancsokat, s kész elfogadni Isten összes tanításait, az hozzátartozik az Egyház lelkéhez, s így megszerezheti a megigazulást és vágykeresztség révén üdvözülhet.” Továbbá az sem következik ezekből, hogy aki az Egyházban van, az mind üdvözül – súlyos bűnnel, megátalkodottsággal elveszíthető a megszentelő kegyelem, az üdvösség egyik feltétele.
Bővebben »
A Mindszenty-per
Mindszenty bíboros perének (és 1956-os kiszabadulásának) idejében XII. Pius volt a pápa. Határozott, félre nem érthető nyilatkozataiban (akárcsak 1956-ban, a magyar szabadságharc idején) egyértelműen kiállt Mindszenty bíboros mindenki által ismert erkölcsi tisztasága és tekintélye mellett, egyidejűleg teljes mértékben elítélve a világ legkegyetlenebb totalitárius rendszerének jogtalanságát és embertelenségét.
Bővebben »
Az örökkévaló boldogság ígérete A lourdes-i Mária-jelenések 150. évfordulójára
Bernadett kérésére március 25-én a „Hölgy” megmondja a nevét: „Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás.” Az Egyház ősi hite a lourdes-i események előtt négy évvel már hittételként is szerepelt, amelyről Mindszenty József bíboros Bécsben így tanított: „A szeplőtelen fogantatás az Isten Anyjának az az egyedülálló kiváltsága, hogy léte fogantatása pillanatától kezdve az Isten Fiának, megváltói érdemeire való tekintettel ment volt az összes embereknek a fekélyétől, személyes bűnétől, az eredeti és személyes bűntől. A szeplőtelen fogantatás lehet jelzője is a Boldogságos Szűznek; szeplőtelenül fogantatott, vagy szeplőtelen fogantatású Szent Szűz.” A Szeplőtelen fogantatás 1854-ben kimondott hittétel, tisztelete azonban egyidős az Egyházzal.
Bővebben »
Tökéletesebb és irgalmasabb életet! Mindszenty József karácsonyi szentbeszédei alapján
Forrás: http://www.keesz.hu/node/1444
A bíboros sejtette, hogy mi vár rá – az első kommün tapasztalata előrelátóvá tette. Ezért, még letartóztatása előtt az alábbi nyilatkozatban döntötte halomra kirakatperének aljas vádjait: „Nem vettem részt semmiféle összeesküvésben. Nem mondok le érseki tisztemről. Nincs vallanivalóm és semmit sem írok alá. Ha mégis megtenném, az csak az emberi test gyengeségének következménye, s azt eleve semmisnek nyilvánítom.”
Bővebben »
Mindennél magasztosabb utat mutatok nektek!
Forrás: http://www.keesz.hu/node/1444
Mindszenty bíborosnak 1974-ben Dallasban egy sajtókonferencián az alábbi kérdést tették fel: „1974-ben pesszimista, vagy optimista?” A bíboros válasza a következő volt: „Én lelki beállítottságom révén optimista vagyok, mert bízom az isteni gondviselésben és ez már oly sokszor megkönyörült az emberiségen, és az emberiség nagy részében is tapasztalható, hogy Isten felé fordult.”
Bővebben »
Így szeretett az Isten!
Forrás: http://www.keesz.hu/node/1399
... Meggyengült a szülõk, feljebbvalók iránti tisztelet, sok gyermek és fiatal már a családi kötelékben is kezelhetetlenné vált. Ennek megoldásához Erdõs Mátyás atya már idézett ádventi elõadásában – Szent Mónika kitartó imádságait példának állítva – ad útmutatást: „Sok szülõ és nagyszülõ fájdalmasan panaszkodik, hogy gyermeke, unokája nem hisz Istenben, nem jár hittanra, misére, nem járul a szentségekhez, nem gyakorolja, sõt szégyelli vallását. Mit tegyünk? Az elsõ: mi továbbra is kitartunk hitünk, meggyõzõdésünk mellett, nemcsak szóban, hanem fõképp jótettekben. Jótettekkel teszünk tanúságot hitünkrõl. Azután: ne szidjuk õket. Érezzék, hogy fáj hitetlenségük, de sose érezzék azt, hogy megvontuk tõlük szeretetünket. Ha alkalom kínálkozik, türelmes, okos szóval mondjuk el felfogásunkat. De fõképp Istennek mondjuk el panaszunkat, vagyis csendes imával, rejtett áldozattal dolgozzunk megtérésükön. Szent Ágoston és Mónika példájából tudjuk, hogy az imádság gyermeke nem veszhet el, a rá pazarolt szeretet, a jó példa elhintett magja meghozza gyümölcsét.”
Bővebben »
Isten játszik a történelem orgonáján
Forrás: http://www.keesz.hu/node/1692
„A kommunizmus nemcsak politikai párt, hanem legelsősorban világnézet; vallás ellen, Isten ellen, emberi lélek ellen, apostoli hitvallás ellen, Tízparancs és erkölcs ellen. Gyilkol, rabol, zsúfolja a börtönöket, a szibériai munkatáborokat. Lezülleszti az egyént, tönkreteszi a családot, csordává teszi a tömeget. Amely pillanatban valaki kommunista, abban a pillanatban megszűnt keresztény lenni. A keresztény Krisztushívő, a kommunista megtagadja az érte meghalt és föltámadt Jézus Krisztust, nem 30 ezüstért, csak egy csalásért. Hite az istentelenség, erkölcse az erkölcstelenség. Ismerem a világtörténelmet. A történelem legkegyetlenebb rendszere ez.”
Bővebben »
Csak az imádkozó emberiség építhet jobb világot
Forrás: http://www.keesz.hu/node/1607
Mindszenty bíboros 1948-ban történt bebörtönöztetését, kegyetlen megkínzatását teljes egészében engesztelésül ajánlotta fel a magyar nemzetért és az egész kereszténységért. 1956-os szabadulását, valamint a budapesti Amerikai Nagykövetségen félrabságban eltöltött 15 esztendejét követően az utolsó szabadon maradt magyar egyházi intézményben, a bécsi Pázmáneumban telepedett le. Ennek a magyar papi szemináriumnak a kápolnájában így elmélkedett a bűnről: „Minden bűnnek kicsi a kezdete és az a baj, hogy a kicsire nem figyelünk fel, és aztán felduzzad, felnövekszik és fojtogató lesz nagy bűnként.”
Bővebben »
A titkosszolgálatok hálójában
A könyv áttekintést ad a Mindszenty József életéről, különösen Ausztriában, a bécsi Pázmáneumban eltöltött száműzetéséről, amit a titkosszolgálatok hálójában töltött el az élete végéig. Operatív módszerek, titkos kutatások, konspirált behatolások folyamata keserítette meg az utolsó éveit. A legsötétebb hálóval fonták körül, még az épületet is megfigyelés alatt tartották, ahol lakott.
Bővebben »
Mindszenty József halála
... Láthatjuk, hogy az orvosok magára hagyták, mert többen azt nyilatkozták, hogy a szobájában halála előtt egyedül voltak mellette!! Narkotikummal altatták! Műtét végeztével még narkotikus állapotban, alva vitték vissza egyedül a szobájába és nem voltak mellette még ápolók sem! Pedig amíg valaki nem tér magához, és a narkotikum hatása alatt van, legalább egy ápolónak mellette kellett volna lennie, ha baj van, hogy azonnal közbe tudjanak avatkozni. Ellenőrizni kellett volna a pulzusát, szívét, esetleg infúziót adni, mert ha bármi történik, ahogy történt is, azonnal jelezni kellett volna az orvosoknak. Sajnos egyedül hagyták a szobájában, hiszen a nyilatkozók többször is azt mondták, hogy egyedül ők voltak mellette!! Ezek szerint még infúziót sem kapott a műtét végén. Egyértelmű hogy a halálát várták!! Ráadásul a szívspecialista jónak találta a cardiogrammot!
Bővebben »
Ifjúság, értsd meg, mi vagy
... Ma, Boldog Jolánta ünnepén vagyunk éppen együtt. IV. Béla leánya volt, ebben a királyi családban, mikor a tatár jött, akkor a nagyobb lányok mind rangon aluli feleségek lettek. Áldozattá váltak a nemzetért. A tatárral szemben. A tatárjárás után lettek megint áldozatok a házasságban a nemzet jövőéért. Voltak, akik az oltárért éltek: Jolánta, Kunigunda, Konstancia és Szent Margit. S magának a pápának mondja el a király, hogy mi odaadtuk áldozatul a leányainkat a nemzet megmentése érdekében. Ő is egy ilyen áldozat és példa volt a nemzet ifjúsága számára. Vegyük figyelmeztetésnek ma az ő ünnepét. Én most kitártam nektek a magyar történelem egy-két lapját, de kibontom a magyar történelem zászlaját, amit a cserkészek hoznak most ide, és ráírom a magyar történelem tanítását: Ifjúság, értsd meg, mi vagy; értsd meg, mi a te rendeltetésed, és a magyar szellemnek, szentjeinek útmutatása nyomán legyetek odaadó követői, életetek utolsó pillanatáig. Úgy legyen! Amen!
Bővebben »
Mindszenty József végrendelete
70 és fél évvel a vállamon, a halál és örökkévalóság küszöbén, értelmem birtokában és akarati szabadsággal, halálom esetére a következő végrendeletet teszem fölkért végrendeleti tanúk közreműködésével.
Bővebben »
Mindszenty bíboros teljes jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálása
Isten Szolgája, Mindszenty József bíboros rehabilitálási eljárása utóda, Erdő Péter bíboros-prímás kérésére a napokban [2012. március] a Legfőbb Ügyészség határozatával hivatalosan is lezárult. A budapesti Népbíróság IX. 254/1949 sz. alatt folytatott ügyben a Legfőbb Ügyészség már 1989 végén perújítási nyomozást rendelt el. Az 1990. évi XXVI. törvény a törvénysértő elítélések orvoslásáról szólt. A mostani határozat a korábbi perújítási nyomozás hivatalos lezárását jelenti, és egyben kinyilvánítja Mindszenty József bíboros teljes körű jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálását.
Bővebben »
Mindszenty József kálváriája
Több mint két évtizedet kellett arra várni, hogy Mindszenty Józsefet, a szovjetek által megszállt térség első számú ellenzéki vezetőjét, akit részben saját egyházi vezetői és a Vatikán is a háta mögötti alkukkal játszottak ki, valóban rehabilitálják. Interjú Józsa Ottó történésszel, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány levéltárosával.
Bővebben »
Mindszenty József védelmében
... Somorjai Ádám könyvében úgy gondolom, hogy található egy mély ellentmondás. Megállapítja, hogy Mindszenty József megítélésében a problematikus kérdés a Szentszék a bíboros konfliktusa, amelynek háttere még csak nem is a Vatikán új keleti politikája általában, hanem annak a magyarországi rezsimmel folytatott, a magyar egyházra és azon belül a bíboros egyházi és közjogi helyzetére is kiható politikája. Ebben a helyzetben vállalt szerepéért a főpásztort a kötet szerzője egyértelműen hibáztatja. Az ellentmondást ott látom, hogy bár a szerző álláspontja szerint e szerepéért lehet kritizálni Mindszenty Józsefet, ugyanakkor a szerző óv attól, hogy ezt a kommunista rezsimmel folytatott viszonyt boncolgassuk. Megtörtént, ami megtörtént, majd a Gondviselés meghúzza a mérleget. Ez igaz, azonban a probléma az, hogy az, ami akkor történt az nemcsak a múlt, hanem nagyon is a jelen. Forrás: http://www.irodalmilap.net/?q=cikk/mindszenty-jozsef-vedelmeben-12-2
Bővebben »
Keresztút Mindszenty József bíboros, hercegprímás atyánk emlékére
I. állomás: Pilátus halálra ítéli Jézust
Az Úr Jézus Szentséges Szívét a fájdalmak gyötrelme járta át, amikor megkötözve,
meggyalázva ott állt a római helytartó, Pilátus előtt, hallva a fellázított nép egetverő
kiáltozását: Feszítsd meg Őt! Ez a nép ,,hálája, köszönete'' azért a sok jóért, amit
értük tett. Mindszenty József Magyarország bíboros hercegprímása is így állt
megbilincselve bírái előtt, akik hamis vádakat koholva halálát kívánták. Az Úr Jézus
hallgatott. Mindszenty bíboros nem védekezett. Most már Ő is igazán egy szeretett
Mesterével: az igazságért szenvedett.
Forrás: http://www.budakeszi-plebania.hu/rv_get.php?rovat=lelek&co=cikk&fi=20120323110000&fn=mindszenty_emelkere.pdf
Bővebben »
Mindszenty József a lélekmentő bíboros, hercegprímás
Az előadás elhangzott: 2012 január 25-én, Göcseji Múzeumban. Forrás: http://hirbarat.files.wordpress.com/2012/02/mindszenty-elc591adc3a1s-kc3b6peczi-word-vc3a1gott.pdf
1955-ben a Belügyminisztérium Zala Megyei Főosztályának egyik jelentésében kihangsúlyozták, hogy az államvédelmi munka megjavítása érdekében
az „igen erős római katolikus egyház stabilitását, befolyását, gyengíteni kell Zalaegerszegen.
Ennek érdekében, papi ügynököket kell az egyházba szervezni.” Az egyházba épített szigorúan titkos állományú tisztek, segítették ezen ügynökök munkáját,
hogy a kereszténység fellazításban, gyors és eredményes munkát tudjanak elérni.
Bővebben »
Magyarországi Mindszenty Levéltár
Mindszenty József halála után emigrációs éveiből származó irathagyatékának nagyobb részét Mariazellben, egy kisebb, de értékesebb részét pedig Vaduzban (Lichtenstein) tárolták. A iratokat elsődlegesen az 1970-es és 1980-as években Galovits Geraldine nővér rendezte, aki tematikus dossziékat alakított ki (Mindszenty a börtönben, A bíboros és a magyar forradalom, Levelezések a követségről, Levelek VI. Pálhoz, Emlékiratok; Hit és erkölcs a kommunista Magyarországon, stb.). Bővebben »
A Mindszenty-per tanulságai
A Mindszenty-per - a konstruált koncepciós perek egyike - rendelkezik mindazokkal a "szindrómákkal", amelyekben megragadható az egyik legjelentősebb terrorper lényege. A Mindszenty-per célját és funkcióját illetően: A per egy nagy ívű folyamat része és fordulópontja a legnagyobb magyar történelmi egyház - a római katolikus világegyház tagjának - szétzúzására, amellyel a kommunista hatalom kettős célt kívánt elérni: Bővebben »
Szent Jobb-körmenet Mindszenty hercegprímás vezetésével
A híradóban elhangzó szöveg: "Szent István napján ünnepi külsőségek között tartották meg a hagyományos Szent Jobb-körmenetet, Mindszenty hercegprímás vezetésével, amelyen a hívők nagy számban vettek részt. A köztársasági elnök képviseletében jelen volt Bartha Albert honvédelmi miniszter, a kormány részéről Nagy Ferenc miniszterelnök és a kormánynak több tagja. Ma a demokráciában megújhodó nemzet az igazi István királyt ünnepelheti, aki nem csak akarta, hanem meg is tudta valósítani és védelmezni az ország függetlenségét külső és belső ellenségekkel szemben." Megtekintés »
Mindszenty József az új hercegprímás
A híradóban elhangzó szöveg: "Magyarország új hercegprímása Mindszenthy József esztergomi érsek, a Bazilikában pontifikálta első főpásztori szentmiséjét az ország fővárosában." Megtekintés »
Beiktatták Mindszenty József esztergomi érseket
A híradóban elhangzó szöveg: "Újra régi fényében ragyogott az esztergomi Bazilika, Magyarország új hercegprímásának, Mindszenthy József esztergomi érseknek beiktatásán. Egymás után érkeztek az ünnepségre Zsedényi Béla, a Nemzetgyűlés elnöke, Vörös János honvédelmi miniszter, majd az új pírmás, Mindszenty esztergomi érsek. A Bazilika zsúfolásig megtelt a hívők seregével, akik között megjelent a hercegprímás édesanyja is. A kinevezési okmány felolvasása után Mindszenty József rövid beszédet mondott, majd főpapi áldást osztott." - (Zólyomi Gyula) Megtekintés »
Mindszenty bíborosnak a nyilas fogságból írt levele
Forrás: http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/historia/93-056/ch25.html
Mindszenty Józsefet Schiberna Ferenc nyilas főispán rendelkezésére 1944. november 27-én letartóztatták. Itt közölt levelében (lelőhelye: Fővárosi Levéltár Szálasi-per iratai Budapesti Büntető Törvényszék 19618/49) a püspök részletesen ismerteti körülményeit, fogságának történetét. Bővebben »
Bibliography on Cardinal Mindszenty (1892–1975)
Angol myelvű bibliográfia.
A mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) - a magyar nyelvű keresztény irodalom tárháza - állományában olvasható. Bővebben »
A bíboros és a rendőr
... A bíborost lesújtotta és aggasztotta Róma átalakulása. Annyiszor megírta, hogy a magyarországi Egyház nem számíthat Moszkva irgalmasságára, hanem csak haladékra, éspedig pontosan annyi haladékra, amennyi erőt Róma ki tud fejteni a
világ közvéleményének a mozgósításában. És nem Budapest ellen, mert Budapest csak fal, ha az ellen fordulnak, Moszkva mulat magában. Hiszen éppen azért építi ki maga előtt a budapesti diktatúrát, és azért akarja elhitetni, hogy ez a diktatúra eredeti, magyar diktatúra, hogy arra zúduljon a nyugati közvélemény haragja. Moszkvát kell felelőssé tenni a világ közvéleménye előtt azért, ami Magyarországon történt, és történik.
A mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) - a magyar nyelvű keresztény irodalom tárháza - állományában olvasható. Bővebben »
Mindszenty bíboros
A tömörségében is teljességre törekvő, közérthető nyelven megírt zsebkönyv, mely magyar nyelven csak több idegen nyelvű kiadás után jelent meg, a magyar katolikus egyház XX. századi kimagasló alakját állítja elénk példának. Werenfried van Straaten, a flamand származású premontrei atya, aki oly sokat tett a bíborosért annak életében és utána is, az egyetemes egyháznak ezt a figyelmeztetést adja: „Jaj nekünk, ha elfelejtjük őt!” A bíboros máriacelli temetésén pedig nekünk magyaroknak ezt kötötte lelkünkre: „Te árva magyar nép, népe annak a nagy lelkipásztornak, akit itt, Mária kegytemplomában nyugovóra helyezünk, fordulj Te is vele, a nagy főpásztorral Máriához!”
A mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) - a magyar nyelvű keresztény irodalom tárháza - állományában olvasható. Bővebben »
Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára
A szerző, Vecsey József, neveltje, később munkatársa volt Mindszenty bíborosnak, édesanyjának pedig támasza fia börtönévei alatt. A szemtanú közelségével és jól informáltságával írja le Mindszenty bíboros drámáját, a vele és édesanyjával elkövetett embertelenségeket és kegyetlenségeket (az édesanya 1960-ban bekövetkezett haláláig). Hiteles betekintést nyújt a gátlástalan zsarnokságba, amellyel a bolsevista, kommunista uralom az egyházat és annak minden hű tagját üldözte. Ez az üldözés már az Egyház megalapítása óta tart, ahogy Krisztus Urunk megjövendölte, és hazánkban napjainkban is folytatódik más formában, más álarccal, de ugyanazzal a céllal, az átvedlett kommunista ivadékok által.
A mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) - a magyar nyelvű keresztény irodalom tárháza - állományában olvasható. Bővebben »
Hűségesen követte az Urat
A füzet Mindszenty József hercegprímás Egyházához és hazájához mindvégig hősies életútját és példáját mutatja be.
A mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) - a magyar nyelvű keresztény irodalom tárháza - állományában olvasható. Bővebben »
Mindszenty József pere
A könyv 1948. december 28-a és 1949. február 20-a közötti vatikáni dokumentumokat, nyilatkozatokat, tiltakozásokat, állásfoglalásokat tartalmaz Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország hercegprímásának letartóztatásáról és peréről. Tartalmazza többek között a pápa, XII. Pius levelét a magyar püspökökhöz, amelyben dicsőséggel emlékezik meg a katolikus Magyarországról, és felszólítja a főpapokat apostoli hivatásuk hű gyakorlására még a halállal szemben is:„Ezért, Tisztelendő Testvérek, atyai szívvel élénken részt óhajtunk venni a ti fájdalmatokban és szomorúságtokban. Az Úr nevében intézzük hozzátok buzdító szavainkat, hogy amint azt mindig tenni szoktátok, úgy különösen most a jelen súlyos szerencsétlenségben, folytassátok kitartó gondossággal, egyesült értelemmel, egyesült szívvel és egyesült munkálkodással apostoli hivatástok gyakorlását, mindig megemlékezve arról, hogy az Egyház szabadságáért és szent jogaiért nemcsak fáradságot és szenvedést kell elviselni, hanem a halált is, amikor az szükséges. Bízunk benne, hogy önként és készséges tevékenységgel fogtok eleget tenni atyai felszólításunknak és hogy az egész, nekünk annyira kedves katolikus Magyarország, melynek története dicsőségtől ragyogó az Egyház évkönyveiben, méltó lesz önmagához a jelen pillanat gondterhelt és nehéz eshetőségei közepette, sőt még a keresztény bátorság példáját is tudja majd adni a többi népeknek.”
A mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) - a magyar nyelvű keresztény irodalom tárháza - állományában olvasható.
Bővebben »Mindszenty József látogatása a Szent István Magyar Plébánián. (A program 34 képben számol be Mindszenty József főpásztori látogatásáról a passaici (New Jersey, USA) Szent István Magyar Plébánián 1974. május 19-én.)
Kedves Hallgatóim, Kedves Magyarjaim!
Látogatva az öt világrészben a magyar emigránsokat, eljutottam Hozzátok is, akiknek elei
már a megelőző században itt voltak. Ez a templom, ez a magyar közösség mutatja a mi
eleinknek az ittlétét. Azóta egy század elmúlt, hogy az első magyar kivándorlók idetették
lábukat. A száz esztendő alatt igen sok fordulata volt az időknek. Az első szándék, ami
megjelent a mi drága elődeinknek a lelkében az volt, hogy ami intézményeket Szent István
király, aki védőszentetek, adott az országnak otthon, azok az intézmények meglegyen itt, az
idegen földön is. ...
A mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) - a magyar nyelvű keresztény irodalom tárháza - állományában olvasható. Bővebben »
Esztergom, a prímások városa
Esztergom múltját, mint szellemi terhet emlegeti a mai otthoni sajtó – olvassuk a bíboros
prímás egy másik feljegyzésében. Elvették megyeszékhely rangját, már nem is járási székhely,
Dorog lett helyette azzá. Volt olyan elképzelés is, hogy megszüntetik Esztergom városi státusát,
sőt megváltoztatják a nevét is a múltja miatt.
A mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) - a magyar nyelvű keresztény irodalom tárháza - állományában olvasható. Bővebben »
Mindszenty breviárium
Mindszenty József aranytollal írta be nevét a szívekbe. Hősies áldozatvállalása az Egyházért és a magyarságért nemcsak egyéni heroizmus, hanem örök példa és misszió számunkra. Ez a kis munka ezt a célt szolgálja: hogy tovább lobogtassa lelkünkben Mindszenty József örök gondolatait és érzéseit! A könyvecske a bíboros hercegprímás megnyilatkozásain kívül tartalmaz egy Mindszenty Litániát, a szenttéavatási könyörgést, valamint vértanú bíborosunk főbb életrajzi adatait.
A mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) - a magyar nyelvű keresztény irodalom tárháza - állományában olvasható. Bővebben »
A száműzött bíboros szolgálatában. Mindszenty József titkárának napi jegyzetei (1972–1975)
A könyv Mindszenty József személyi titkárának, Msgr. Mészáros Tibornak a naplójegyzeteit tartalmazza 1972-től a bíboros haláláig, 1975-ig. A történelmi eseményeket nemcsak a szemtanú, hanem az események résztvevője szemszögéből olvashatjuk. A napló nagy értéket jelent azok számára, akik árnyaltabb, teljesebb képet szeretnének kapni Mindszenty bíboros jelleméről, személyiségéről, s valamivel többet szeretnének tudni mindarról, ami annak idején a háttérben, a kulisszák mögött történt.
A mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) - a magyar nyelvű keresztény irodalom tárháza - állományában olvasható. Bővebben »
Akit övéi be nem fogadtak
A kötet Mészáros Tibor atyának, Mindszenty bíboros titkárának visszaemlékezései. Kettős papi sors tárul elénk: szenvedéstörténete Mészáros Tibornak, aki foglya volt a nyilasoknak, a háború után pedig szibériai büntetőtáborban raboskodott, és a szentéletű Mindszenty József hercegprímásé. Megismerkedhetünk a mártír bíborosnak sokunk számára eddig talán ismeretlen arcvonásaival. Nem csupán kiemelkedő jellemével, de apróbb emberi gyengéivel is. Ez azonban egy pillanatra se homályosítja el a száműzött, megalázott magyar főpapról kialakított eszményképünket. A könyv páratlan értékű egyházi dokumentum.
A mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) - a magyar nyelvű keresztény irodalom tárháza - állományában olvasható. Bővebben »
A Mindszenty per árnyékában
... A börtönt kell látni, az elárult nyájat, a szenvedő magyar hittestvéreket. A református
halálra ítéltek sorra katolizáltak. Ez az igazság, ez a tény. Nem lehet élni és nem lehet
meghalni Krisztus melengető szeretete nélkül. Ezekre a tiszta emberekre nemcsak Tildy adta
a halál pecsétjét, ezeket magára hagyta a krisztusi közösségi szolidaritás, ezek „tévedtek”,
ezek számára nincs védelem. Az odahaza magára hagyott, elárult nyájat csak az Úr kegyelme
tartja meg a hitben.
Azokhoz szólunk, akik még virrasztanak: jöjjenek, szólaljanak meg, a magyar lélek
géniuszának a csendes őrizői, akikben élnek a mi századaink, s akiknek Krisztus szerinti élete
bizonyság az élő hitről.
És jöjjenek a tiszta, erős fiatalok. Az ő megmaradásuk, jövőjük a mi népünk jövője,
elesésük, szétoldódásuk a magyar halál.
Azok élnek közülük, akik szívükben hallják az új gályarabok énekét.
A mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) - a magyar nyelvű keresztény irodalom tárháza - állományában olvasható. Bővebben »
Szentnek kiáltjuk! (Emigráns magyarok Mindszenty bíborosról halála 10. évfordulóján)
Ez a hatalmas könyv: Szentnek kiáltjuk!, melyhez hasonlót korunk egyházi – sőt világi – nagyjai, hősei, szentjei közül eddig egy sem kapott, minden tekintetben elismerésre méltó alkotás dr. Füzér Julián ferences atya szerkesztésében. Noha minden sora, betűje Mindszenty bíborosunkról szól, mégsem életrajz! Sőt emlékalbum sem. Inkább Mindszenty „Virágoskertje”, amely lényegében magában foglalja mindazokat a „virágokat”, amiket írásban, beszédben, művészetben halálának 10. évfordulójára a világ minden tájáról – elsősorban – magyarok mártír hősünk sírjára helyeztek: mert csodálják, szeretik és szentnek tartják!
A mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) - a magyar nyelvű keresztény irodalom tárháza - állományában olvasható. Bővebben »
Mindszenty bíboros, a szent
Füzér Julián „Szentnek kiáltjuk!” című könyve után megírta a „Mindszenty bíboros, a szent” című könyvét, amelynek célja, hogy növelje iránta az emberek szeretetét és oltárra segítse azt, „akit az Ég a magyaroknak adott nagy ajándékként”. A könyvben található tanulmányok, cikkek, beszédek Mindszenty és történelmi kora „portréját”, a jellemrajzát nyújtják. A tanulmányok címét olvasva mint Mózes az égő csipkebokor előtt, mi is mondjuk magunknak: „Megyek és megnézem ezt a csodálatos látványt” – Mindszentyt, a miséző papot, a jó pásztort, a Szent Szűz tisztelőjét, a fájdalmak férfiát, a nagy szent püspököt, a Mindszenty-misztikumot. A könyv egyik legnagyobb értéke a „Libellus Sanctitatis”, ami rámutat Mindszenty életszentségére.
A mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) - a magyar nyelvű keresztény irodalom tárháza - állományában olvasható. Bővebben »
A forradalom oknyomozó története 1945-1956
... Az asszonyokat védő parasztokat, munkásokat vagy polgárokat sok esetben az oroszok ott a helyszínen agyonlőtték, a szerencsétlen asszonyok közül pedig sokan megőrültek vagy öngyilkosok lettek, öngyilkosságot követett el sok férj, apa és fiú is. A női társadalom e kollektív megalázása és gyötrelme késztette arra Mindszenty József veszprémi püspököt, a későbbi prímást, hogy amikor a hitleri fogságból szabadulva 1945 tavaszán Sopronból gyalogszerrel igyekezett székhelyére s a pápai polgármester azt ajánlotta, kérjen szekeret vagy autót a helybeli orosz parancsnoktól, ez késztette arra, hogy így válaszoljon:
— A veszprémi püspök nem kérhet autót szovjet parancsnoktól anélkül, hogy a magyar női társadalom előtt ne kellene szégyenkeznie.
Bővebben »
Magyar-irtás folyt a Délvidéken
Mindszenty József hercegprímás levele Gyöngyösi János
külügyminiszterhez
Külügyminiszter Úr!
Délvidéki háromtagú küldöttség
és
egy Újvidéki táborból megszökött magyar hozta hozzám
a
másolatban mellékelt jelentéseket.
Ha szükséges,
az
eredeti
is
rendelkezésre áll.
Fogadja Külügyminiszter Úr tiszteletem õszinte nyilvánítását. Esztergom, 1946. július 17.
bíboros, hercegprímás,
Esztergomi érsek
Forrás: http://www.hunsor.se/dosszie/magyarirtasfolytdelvideken.pdf
Bővebben »
Mindszenty József és a csehszlovák–magyar lakosságcsere
[Mindszenty bíboros] fölhívta az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnökének figyelmét
a Németországba történő deportálások jogtalanságára, a szovjet fogolytáborokban
uralkodó állapotokra és a letartóztatott papokkal való rossz bánásmódra.
1945. október 10-én levélben tiltakozott Dálnoki Miklós Bélánál a
magyarországi németek – kollektív bűnösség elve alapján történő – kitelepítése
ellen. Akciója nem sok eredménnyel járt, hiszen 1945. december 29-én
megjelent az a kormányrendelet, amely a németajkú lakosság Németországba
való áttelepítését mondta ki (12 330/1945. M. E.). 1946. július 17-ei levelében
a titoista partizánok délvidéki magyarok elleni agressziójáról (gyilkosságok,
tömeges és erőszakos kitoloncolások) tájékoztatta Nagy Ferenc miniszterelnököt
– egyedül a magyar közéleti vezetők közül.
Forrás: http://www.nogradhistoria.eu/data/files/186641605.pdf
Bővebben »
Mindszenty bíboros Makón
„Olyan tömegek sereglettek Mindszenty miséire, amilyenek Magyarországon még nem mozdultak meg ezer éves története során sohasem. Sem a keresztes hadjáratok, sem az 1514-es parasztlázadás, de még csak az 1938-as budapesti Eucharisztikus Kongresszus sem látott olyan óriási és áhítattal imádkozó tömegeket, mint a Mária-év ünnepségei [1947-48][...] Az utolsó szabad hitvallás volt ez az 1956-os forradalom előtt, s mint majdan az, ez is a nemzeti egység jegyében.”(Csonka Emil, München, 1981.)
Bővebben »
A Mindszenty bűnügy okmányai (Sárga könyv)
A Magyar Belügyminisztérium sajtóosztálya 1948 december 29-én közölte, hogy Mindszenty József esztergomi érseket hűtlenség,
kémkedés, a köztársaság megdöntésérc irányuló bűncselekmény és
valutaüzérkedés gyanúja alapján a rendőrhatóság őrizetbe vette.
Őrizetbe vették még a hűtlenség és demokráciaellenes tevékenység
miatt már korábban letartóztatott Zakar András primási titkáron
kívül Nagy Miklóst, az Aetio Catholica titkárát hűtlenség és
embercsempészés, Ispánky Béla lelkészt hűtlenség, Várady János
jezsuita szerzetest hűtlenség, valuta üzérkedés, Vid József jezsuita
szerzetest valutaüzérkedés, feljelentési kötelezettség elmulasztása,
Beresztóczy Miklóst, az Aetio Catholica budapesti igazgatóját
demokráciaellenes tevékenység, feljelentési kötelezettség elmulasztása,
Endrédy Zoltán káplánt embercsempészés, Fábián János
érseki levéltárost hűtlenségben való bűnrészesség. Bóka Imre érseki
tanácsost, herceg Eszterházy Pál földbirtokost*, dr. Horváth Gábor
ügyvédet, Wydier Tivadar bankigazgatót valutaüzérkedés, Baranyay
Jusztin egyetemi tanárt hűtlenség gyanúja miatt:
A Mindszenty bíborosról szóló rágalmakat, hamisított dokumentumokat, a Sulner László írásszakértő laboratóriumában, a feleségével együtt készített, Mindszenty aláírásával ellátott hamis beismerő vallomásokat tartalmazó ún. Sárga könyv, származási helye: http://mek.oszk.hu/09900/09971/index.html.
Bővebben »
Emlékeim az emlékévről (1)
Idén [2012] ünnepeljük Mindszenty-Pehm József születésének 120. évfordulóját. Ebből az alkalomból – a hivatalos boldoggá-, illetve szentté avatás várományosává lett Főpapról – több helyen megemlékező előadások hangzottak el. Rákosszentmihályon, a Szent Mihály Plébánián folytatódott a 2010. áprilisában Mindszenty József életének bemutatásáról megkezdett konferenciasorozat.
Bővebben »
Könyvbemutatót tartanak a bécsi magyar intézetek
Március 6-án mutatkozik be Budapesten a Bécsi Magyar Történeti Intézet és a Balassi Intézet – Collegium Hungaricum Bécs. Ebből az alkalomból ismertetik új kiadványukat.
Bővebben »
KARDINAL JÓZSEF MINDSZENTY (1892-1975) Divergierende Erinnerungen und die Perspektiven der vergleichenden Forschung – német nyelvű könyv
A kötetet Szabó Csaba szerkesztette. A szerzők: Hatos Pál, Szabó Csaba, Fejérdy András, Annemarie Fenzl, Kókai Károly, Czene Polgár Viktória, Vörös Géza, Toma Katalin, Klimó Árpád, Balogh Margit,
Krajsovszky Gábor, Kovács Gergely.
Részlet az előszóból: Mindszenty József élt a K.u.k. Monarchiában, a Tanácsköztársaságban , a Magyar Királyságban (amelyet - király nem lévén -
régens kormányzott), Köztársaságban és a Magyar Népköztársaságban (és élete végén öt évet az Osztrák Köztársaságban.)
Meg volt róla győződve, hogy Magyarország számára a király és a királyság a legjobb
államforma. Kiemelkedő szervező képessége volt. Zalaegerszegen, ahol papként 27 évet töltött, iskolákat alapított,
templomokat épitett, és ő befolyásolta az egész életet a városban és környékén. Soha nem lanyhuló munkakedve és ereje
volt. Nagyon puritán, de mindig elszánt ember lévén erős és szilárd értékeket képviselt. A katolikus egyház és a
katolikus hit helyzete és a magyar nemzet sorsa volt a legfontosabb dolog a számára. Az életét adta ezekért az értékért. Az
ilyen embereknek már életük során ugyanannyi ellenségük van, mint amennyi támogatójuk.
A német nyelvű könyv a Magyar Elektronikus Könyvtárban megtekinthető és letölthető.
A „Mindszenty és Zalaegerszeg” c. emlékkiállítás megnyitója
Emlékezni jöttünk ma össze Isten szolgájára,
Mindszenty József bíboros, hercegprímás, eszter-
gomi érsekre, aki 120 évvel ezelőtt született, és aki
hosszú életének közel egyharmadát, összesen 27 évet
Zalaegerszegen töltött.
(Az írás a Pannon Tükör 2012. szeptember-októberi számában jelent meg.)
Bővebben »
„Boldogasszony Éve” (1947/1948) 120 éve született Mindszenty bíboros
Örömmel vállaltam ezt az előadást most, a Mindszenty-emlékév keretében: Zalaegerszeg apostola és
Magyarország hercegprímása születésének (1892. március 29.) 120. évfordulójára emlékezünk. A Magyar
Püspöki Konferencia a jubileumra
körlevelet
adott ki. Ebből idézek:
Milyen lélekkel emlékezünk Mindszenty József bíborosra? Erre a kérdésre válaszolva írja a körlevél: „Nem
láthatunk benne pusztán politikust. Bár sok megnyilatkozása olyan kérdésekről szólt, amelyeket előtérbe
állított a politika, személyes állásfoglalásai mégis katolikus hitéből fakadtak. Amikor felemelte szavát a
rasszizmus és a zsidóüldözés ellen, amikor (...) azt követelte, hogy a nácik és nyilasok adják fel harc nélkül
a Dunántúlt és ne folytassák az értelmetlen pusztítást, akkor nem taktikázott.
(Az írás a Pannon Tükör 2012. szeptember-októberi számában jelent meg.)
Bővebben »
Mindszenty és Zalaegerszeg kulturális élete
Az 1919 októberétől 1944 márciusáig Zalaegerszegen működő plébános, majd apátplébános, Pehm József
igen nagy befolyással bírt a kisváros kulturális életére. Emlékirataiban azt írta:
„Zalaegerszeg, mint megyei
székhely Zala társadalmi és kulturális életének központja volt, s a kulturális munkába állásomnál fogva nekem
is be kellett kapcsolódnom.”
(Az írás a Pannon Tükör 2012. szeptember-októberi számában jelent meg.)
Bővebben »
Mindszenty zalaegerszegi építkezései
Amikor XII. Pius esztergomi érsekké emelte Mindszenty Józsefet, a hitközség ünnepi közgyűlésén dr.
Galambos Miklós elnök hangsúlyozta, hogy „nincs város szerte e hazában, amely Minszenty Józsefet
jobban magáénak érezhetné.” Dr. Szalay Gyula vármegyei tiszti főügyész megemlékezésében kiemelte
papi erényeit és izzó magyar hazafiúságát, majd hosszan sorolta működésének eredményeit. Valóban, az
1919 októberében kinevezett plébános nemcsak hívei lelki életét gondozta, nem a város gazdasági és
kulturális életének, sőt mindennapjainak is meghatározó személyiségévé vált.
(Az írás a Pannon Tükör 2012. szeptember-októberi számában jelent meg.)
Bővebben »
Mindszenty és a Mura mente a II. világháború időszakában
Bevezetésképpen jelzem, hogy e tanulmányban – amely a Vasi Szemlében néhány esztendeje megjelent
munkámnak kibővített változata – Mindszenty József kimagasló és sokrétű tevékenységének olyan
fejezetére összpontosítok, amely Zala megyei berkeken kívül meglehetősen ismeretlen. Ez részben annak
köszönhető, hogy a II. világháború idején a Mura mentén zajló történések, összehasonlítva a felvidéki,
észak-erdélyi és bácskai eseményekkel, még történész berkekben is kevésbé voltak előtérbe helyezve, kivéve
talán a Muraközre vonatkozó legfontosabb 1941-es fejleményeket.
(Az írás a Pannon Tükör 2012. szeptember-októberi számában jelent meg.)
Bővebben »
Mindszenty és a nyilasok küzdelme az 1930-as években
A nyugat-dunántúli régió politikai viszonyai annyiban különböztek az ország többi részétől, hogy itt
már a 19. század vége óta komoly befolyása volt a katolikus világnézeten alapuló keresztényszocialista
irányzatnak. Pártjuk az 1920-as évek eleje óta koalícióban kormányzott Bethlen István kormánypártjával,
a kormányban Vass József prelátus képviselte, miniszterelnök-helyettesi rangban. Az 1930-as évek elején,
a gazdasági világválság hatására az országban politikai átrendeződési folyamat indult meg, s erre reagálva
a kereszténypárton belül is egy reformmozgalom kezdődött. Kezdeményezői – fiatal egyházi személyek,
arisztokraták és katolikus értelmiségiek – felismerték, hogy a párt népszerűsége rohamosan hanyatlik,
ezért a megújítását akarták elérni.
(Az írás a Pannon Tükör 2012. szeptember-októberi számában jelent meg.)
Bővebben »
Mindszenty és Zalaegerszeg politikai közélete
1940-ben egy Zalaegerszegről elszármazó jezsuita
misszionárius írja volt lelki atyjának Kínából: „Az
egész országból összevetődött magyar misszionáriusok
között nincsen egy sem, aki ne ismerné hírből
Méltóságodat!”
(Az írás a Pannon Tükör 2012. szeptember-októberi számában jelent meg.)
Bővebben »
Mindszenty József bíboros hercegprímás életpéldája és szellemiségének rám gyakorolt hatása
Én, mint a Mindszenty Általános Iskola és Gimnázium végzős növendéke, szeretném pár gondolattal
kifejteni, érzékeltetni, hogyan is kerültem mélyebb lelki kapcsolatba Mindszenty József bíborossal.
(Az írás a Pannon Tükör 2012. szeptember-októberi számában jelent meg.)
Bővebben »
A mi kis "forradalmunk"
Boldog idő, szép diákkor, jöjj vissza egy szóra! Sokszor felsóhajtok így, pedig az én diákkorom
nem is volt mindig boldog. A mi generációnk a háború alatt és után járt iskolába, végigéltük nemcsak a
sok nélkülözést, a repülőktől, hadaktól való félelmet, hanem a háború utáni megtorlások szenvedéseit is.
1945-ben a zalaegerszegi Notre Dame Tanítónőképzőbe iratkoztam be
(Az írás a Pannon Tükör 2012. szeptember-októberi számában jelent meg.)
Bővebben »
Isten foglya - Mindszenty József monológja 1948. december 26-i letartóztatása előtt és után
Uram, a leckét korán feladtad,
/gyermek imáim szálltak hozzád,
/apám s anyám megmutatta,
/merre is rejlik a mennyország.
/Szolgálni hívtál a szívemben,
/híven követtem atyai szódat,
/minden körülmények között
/makacsul megmaradni jónak.
(Az írás a Pannon Tükör 2012. szeptember-októberi számában jelent meg.)
Bővebben »
Mindszenty bíborosról írt cikkeim
Mindszenty bíboros életéről kezdtem könyvet írni 1993-ban. Érdekes voilt, hogy amikor elkezdtem a munkát szinte alig tudtam valamit a bíborosról és dokumentumok és visszaemlékezések gyűjtése közben szinte megmutatta magát nekem. Volt, hogy a könyv magától nyílt ki a kezemben ott ahol éppen róla volt szó és érdekes dolgot tartalmazott. Leveleztem is Amerikában élő tisztelőivel és Habsburg Ottó is elküldte nekem visszaemlékezését Mindszentyvel történt első találkozásáról. A háromszáz oldalara sikerült dokumentum és visszaemlékezés kötetet Szántó Konrád és Mészáros István professzor lektorálta.Sajnos anyagiak és támogatók hiányában csupán az esztergomi székfoglalás történetét tudtam kiadni külön kis kötetben a bíboros székfoglalásának 25. évfordulója alkalmából 1995-ben.
Bővebben »
Mindszenty József hercegprímás esztergomi érsek székfoglalása - 1945. október 7.
Ezer év óta, Szent István király akaratából Esztergom a magyar katolikus egyház fővárosa. Az Egyház és a város sorsa ez időtől fogva
összefonódott; osztoztak a haza jó, avagy rossz sorsában.
Nagynevű érsek-elődök örökébe lépve 1945. október 7-én foglalta el az esztergomi érseki széket Mindszenty József.
A II. Világháború után XII. Piusz pápa olyan hercegprímást nevezett ki a legfőbb méltóságba, aki Egyházban és Nemzetben gondolkodva következetsen állt ellent az
egyre erősödő kommunista befolyásnak.
Esztergomban elmondott székfoglaló beszéde - ötven év távolából is - hű tükre annak, hogy a mártír főpap a Szent István-i
állameszme talaján állva kívánta Magyarországot a polgári demokrácia révébe kalauzolni.
Küzdelme elbukott, tragikus sorsában osztoznia kellett székvárosának, Esztergomnak is.
E kötet dokumentumai, a visszaemlékezések felidézik a kor hangulatát, Mindszenty József hercegprímás alakját, szellemét. Szolgáljon e könyv is a lelkek épölésére, buzdítson áldozatos haza- és városszeretetre.
Bővebben »
Mindszenty bíboros és VI. Pál
Hallgatás, mindig csak hallgatás! A katolikus hívek folytonos üldözése ellenére is, akiket táborokba zártak, megkínoztak, Szibériába száműztek és meggyilkoltak. Alig lehet számba venni VI. Pálnak a szovjetek irányában tanúsított határozott és világos gesztusait. Még a bíborosait is elmozdította a székükből, pontosabban a helyi kormánnyal meg nem alkuvókat, megfosztva őket így minden befolyásuktól. Következésképpen 1974. december 18-án „felmentette” Mindszenty bíborost a prímásságtól.
... A publikált szövegből hiányzik néhány oldal , amely a legsúlyosabb állításokat tartalmazza VI. Pál kifejezett és ismételt akaratát illetően. Ezt személyesen “apertis verbis” Mindszenty bíborostól tudtam meg, akivel személyesen találkoztam 1971. december 14-én Bécsben. egy két és fél órás szenvedélyes és felvilágosító konferenciát követően. A bíboros ezt mondta nekem:
…“Higgye el: VI. Pál kiszolgáltatta a keresztény népeket a kommunistáknak.”
Bővebben »
Magyar keresztény újév
Az új évtized kezdetén – egyedül az Isten irgalmasságában bízva – felajánlva az Országot, elmélkedjünk Mindszenty bíboros szavaival. Az első gondolatsor a bolsevizmus által megszállt Esztergomról, prímási székvárosról került feljegyzésre Bécsben, az 1973-as, ezredévi jubileumi évben. A következő rész pedig – egy egészen más alkalomkor, 1974. márciusában – a bíboros egy köszöntő alkalmával adott válaszát idézi. A két gondolatsor – jóllehet, teljesen eltérő alkalomkor hangzott el – teljesen összefügg. Mind a Csonka-országban, mind az emigrációban a magyarság egyetlen megtartó útja a Szent István király által bevezetett keresztény gyökerekhez való komoly visszatérés, amely gyakorló kereszténységben, magyarságtudatban, családi egységben és a nemzeti hagyományok szüntelen ébren tartásában nyilvánul meg.
Bővebben »
Emlékezés 1956 Hőseire
Mindszenty József bíboros 1972. október 23-án a bécsi kapucinus templomban szentbeszédében megemlékezett az 1956-os magyar Szabadságharc hőseiről. A jelenlegi globalizálódott, a magyar nemzeti azonosságot elnyomó hivatalos közszellemben legyen ez a beszéd a magyar- és keresztény öntudat megszilárdítója!
Bővebben »
Adj Uram békét ezekben a napokban!
"Éjjel két-három óra lehet, amikor azt hallom, mintha valakinek a teste lehullott volna az akasztófáról. Imádkozom a kivégzettek lelki üdvéért, azután eléjszakázom azzal a gondolattal: mikor kerül a rablógyilkosok után hasonló sorsra a Római Szent Egyház bíborosa? Szemben állok én is a kivégzéssel, a halállal. Azt pedig, hogy teljesen egyértelmű vallomást tegyek és a rendszert dicsérve hálálkodjam vezetőinek, mint ez az oroszországi kirakatperekben annyiszor megtörtént, még 39 nap alatt sem tudták elérni."
Mindszenty József
Bővebben »
Nos cum prole pia, benedicat Virgo Maria
"Mezíteleneket felruházni. Mikor volt mezítelen ez a Jézus? Hát mikor fonták már az ostorokat a testére, akkor eltávolították a ruhákat és verték a mezítelen testét. Ma kelet felé de sokszor levetkőztetik az embereket, és de sokszor működnek a gumibotok és hasonló eszközök. És mivel ezek Jézus titokzatos testének a tagjai, ezért magát Krisztust ostorozzák."
Mindszenty József
Bővebben »
A meg nem születettek köszöntője
»Élők hallgassatok! Apák, ti ismeretlen férfiak! Anyák, ti ismeretlen asszonyok. Kérünk, figyeljetek! Most mind együtt vagyunk. Élő gyermekeitek köszöntője után a lelketek mélyén, szívetek rejtekében, titkos gondolataitok sűrűjében halljátok meg a meg nem születettek köszöntőjét. Ma minden gyermek az édesanyját köszönti. Köszöntsük mi is az édesanyánkat. Köszöntünk téged, ismeretlen anya! Téged, akit soha nem ismertünk. Téged, aki soha nem szerettél minket. Téged, aki soha nem szoptattál minket. Téged, aki soha nem csókoltál minket. Téged, aki soha nem hallottad a sírásunkat. Téged, aki soha nem hallottad a kacagásunkat. Téged, akinek sírását és kacagását soha nem hallottunk. Téged, aki soha nem láttál minket. Téged, akit mi sohasem láthattunk. Köszöntünk téged, ismeretlen anya! Téged, akit szüleik oly sok áldozat árán neveltek. Téged, aki előtt a jövő nyitott kapuként kitárult. Téged, aki az élet boldog birtokosa vagy. Téged, aki gyermeke sorsáról olyan könnyelműen és olyan kegyetlenül döntöttél. Téged, aki ártatlanokat igazságtalanul halálra ítéltél! Igazságtalanul halálra ítéltél minket. Mi mégis köszöntünk téged, ismeretlen anya. Tudjuk, szörnyű a szó, amit kimondunk, de vajon az ítélet nem volt-e szörnyűbb?! Három-millióan, vagy még annál is többen állnak itt a semmiben és a mindenben. Nem élnek, de léteznek! Mi soha meg nem halhattunk, mert soha meg nem születhettünk.
Bővebben »
A megváltás szolgálattevői
"Óriási lehetőség van az új nemzedék nevelésében, kellő felkarolással. A magyarságtudatnak a bevetésével és a mai nemzedékkel megoldhatónak látszana a Kárpát-medence jövője is."
Mindszenty József
Bővebben »
Most lett a kenyér Krisztus testévé
... Ha Mindszenty bíboros nem vállalja a vértanúságot egészen a halálig, és ha ő leül tárgyalni azokkal, akik a világszabadság ellen dolgoznak, és a hitet tervszerűen kinyomorítják a hívők testéből és lelkéből, akkor ma a világnak s népeinek még reménye sem lehet a megváltásra. Akkor már valóban a világ népei és szabadsága felett meghúzták volna a lélekharangot.
(...) Most, amikor a diplomaták leülnek a vallás, a szabadság, az emberi jogok ellenségeivel tárgyalni, de kompromisszumot kötnek azokkal, akik a vesztükre törnek, csak egy ember emeli fel szavát: »Vigyázzatok, egyedül csak azoktól féljetek, akik a lelket is megölik. Vigilate et orate!«
(...) A szentévben [1975] Mindszenty bíboros testben vagy lélekben ott lesz Szent Péter sírjánál. És elzarándokol bíborosi templomához: a San Stefano di Rotondóhoz. Falai már nagyon szürkén ásítoznak, de megszentelt kövein a bíboros letérdel, s mint az emberiség nagy áldozata, a bűnös emberiség miatt imádkozik és könyörög: »Parce Domine, parce populo tuo – Könyörülj, Uram, könyörülj népeden.« A bíboros továbbra is imádkozni fog az Egyházért, a diplomata prelátusokért, a követségben járókért, a magyar Hazáért; imádkozik azokért, akik hisznek a kompromisszumokban, hogy tanulják meg: a világ népeit csak vértanúsággal lehet megmenteni, mert a földön nagyhatalom az ördög. Tanuljanak az apostoloktól, Pétertől és Páltól; attól a Szent Páltól, aki Lisztrában szenvedte el Krisztusért az első borzalmas megkövezést, aztán a nagy idegenben halt vértanúhalált, miután térdig érő vizes cellában szenvedett, és írta híveihez: Gaudete – örüljetek. Ne sírjatok, magyarok! Ezt üzeni a bíboros! És lássátok (lássátok, ti ingadozók is!): Most lett a kenyér Krisztus testévé!
Bővebben »
A száműzött bíboros
Fenti címmel jelent meg - elsőként 1976-ban - Csonka Emil könyve Mindszenty bíboros Magyarországról való száműzetését követően. A könyv „A legsúlyosabb kereszt” című első fejezetében Mindszenty József száműzetéséről többek között ezt olvashatjuk: „A főpap megállt, áldásra emelte kezét s csak annyit mondott búcsúzóul: »Jobb sorsot kívánok hazánknak.« Szelíd tekintettel áll másodpercekig (…) lassan fölemeli kezét (…) megáldja a várost, megáldja az országot, Mária országát, Szent István keresztény nemzetét. Mindszenty így búcsúzik Magyarországtól.” Bővebben »
Mindszenty József bíboros, hercegprímás és a Váci Egyházmegye kapcsolata
A levegőben már izzó feszültség volt, de a már ugrásra kész istentelen hatalom még nem mert nyílt harcot kezdeni az ünneplő [csongrádi Tiszai-Mária Napok, 1947. augusztus 15-16-17] tömeggel. Derűs emlékként gondolok vissza arra az esetre is. Az akkori tiszai járatok legnagyobb, legelegánsabb hajója szolgált a hajómenet céljára, ennek eredeti neve .Kossuth" volt, de akkora már át volt keresztelve "Rákosi Mátyás" -ra: És ez mindenkiben derűt váltott ki. Ráadásul a nyári alacsonyabb vízszint miatt nem tudott megfordulni és így a visszaút "farral" történt. Ez az égiek humora. Bővebben »
110 éve született Apor Vilmos és Mindszenty József
(Keresztény Élet 2002. március 3. 5. oldal)
Idén két szentéletű püspök 110. születési évfordulójáról is emlékezünk: az egyik Boldog Apor Vilmos, győri püspök, vértanú, a másik Mindszenty József, esztergomi érsek, vérontás nélküli vértanú (születési dátumuk pontosan egy hónappal tér el; 1892. február 29. és március 29.). Bővebben »
Legyőzetve is Ő győzött!
... Nem vádolom vádlóimat. Ha a helyzetet időnként megvilágítani kényszerülök, ezt csak
nemzetem feltörő fájdalma, kicsorduló könnye, megrázó igazsága teszi. Imádkozom az
igazság és szeretet világáért. Azokért is, akik Mesterem szava szerint nem tudják, mit
cselekszenek. Szívből megbocsátok nekik.
A mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) - a magyar nyelvű keresztény irodalom tárháza - állományában olvasható. Bővebben »
Mint aranyat az olvasztókemencében (Mindszenty József Emlékiratai megjelenésének 30 éves évfordulójára) (JEL 2004. október, 237-241.)
“A baj gyökere, a megpróbáltatások legfőbb forrása a kommunista államokban nem csupán a szegénység, a gazdasági elmaradottság, a túlfeszített norma, hanem mindenek előtt a lelkiismeret szabadságának elfojtása, az az állapot, amelyben az emberek nem mernek egymással bizalmasan beszélni. Hitler idejében megkérdeztek egy német püspököt, mi a baj a Harmadik Birodalommal? Ez azt válaszolta: az, hogy ez a rendszer a Tízparancsolat egyetlen pontját sem tiszteli. Ezt mondhatom én is a mai magyarországi rendszerre.” (Mindszenty József) Bővebben »
A jó harcot megharcoltam (Mindszenty József halálának 30 éves évfordulójára)
... Amikor a prímás Bécsben kerülő úton Lékai László tervezett esztergomi
kinevezéséről értesült, titokban arra kérte, ne fogadja el a megbízást, mivel
ő sem tud az ottani viszonyokon változtatni, és Mindszenty felmentésével
szabad utat kap a kommunista hatalom, hogy püspökökről kénye - kedve
szerint döntsön. Lékai nem fogadta meg a tanácsot.
Kinevezésének történetét maga Lékai mesélte el Mészáros Tibornak.
Többek között ezeket mondta neki: “Nem politikából csinálom azt, amit
teszek, hanem meggyőződésből.” A kritikákra pedig ezt válaszolta: “Te,
ezek megváltoztak ám! Ezeknél a kommunistáknál van az új erő! És a
békepapi gyűlések nívósak.”
Mészáros Tibor tehetetlenül, szomorúan
hallgatta, és Mindszentyvel együtt tudomásul kellett venniük, hogy “Lékai
is beépült a rendszerbe.”...
... “Hogyan lehet itt (Magyarországon) a katolikus egyházat több élettel, több
reformszellemmel feltölteni?” - hangzott a Wochenpresse kérdése.
“Ehhez sajnos azt kell mondanom, - kezdte a válaszát az új esztergomi
érsek, Mindszenty bíboros második hivatali utóda [szerk. megj.: Paskai László] - hogy máig sokkal
tovább jutottunk volna, ha a múltban nem követtek volna el végzetes
hibákat. Az ugyanis nem igaz, hogy a kommunisták 1945 után el akarták
törölni a katolikus egyházat. Ahogy én tudom, Rákosi Mátyás, az akkori
pártvezető a Vatikánnal párbeszédet akart kezdeményezni. Az ötvenes
években azonban a katolikus egyház a megkövesedettség állapotában volt.
Ha Mindszenty József bíboros, Magyarország akkori bíboros prímása nem
számította volna el magát, minden egészen másképp történt volna. ...”
Különös és elgondolkodtató tény, hogy fenti riportalany [szerk. megj.: Paskai László] Mindszenty bíboros születésének 100. évfordulóján, 1992 -ben - anélkül, hogy nagy nyilvánosság előtt, a súlyos elmarasztalásokat tartalmazó Wochenpresse -
interjúban mondott szavaira akárcsak egyetlen utalást is tett volna - Mindszentyről már az alábbiakat nyilatkozta: “Ebben a harcban vált
igazán nagy alakjává az újabb kor történetének (...) Ma látjuk csak igazán, mennyire igaza volt (...)
Aligha következett volna be az a nemzedékek szemléletét megfertőző erkölcsi romlás - melynek keserű következményeit ma is tapasztalhatjuk -
ha a megfélemlített katolikus társadalom az övéhez hasonló bátorsággal állt volna az iskolaügy mellé. (...) az ő hősi helytállása
is például szolgált mindazok számára, akik (...) szembeszálltak a diktatúrával (...) Meggyőződésünk szerint az újraéledő Magyarország is
sokat meríthet példájából, sokat tanulhat magatartásából, szilárdságából és hűségéből (...) Valóban kereszthordozó személyiség volt, vértanú egyházi kortársaival együtt igazi mártír, akinek áldozata bizakodást és reményt adhat nekünk, utódainak....
Most akkor - kinek a hibájáért bűnhődünk?!
... Sorra vettünk hát mindenkit, az ország első zászlósurának letartóztatását elrendelő Rajktól, az azt végrehajtó Ocskó Gyulától kezdve az akaratbénító szérumot
adagoló Weil doktorig mindenkit. Érdekes, elrettentő képsorozat tárult elénk. Rajkot felakasztották; utódját, Kacar Jánost, aki “kihallgatta”
Mindszentyt, szintén felakasztották; Ocskót agyonlőtték a határőr ÁVO-sok, amikor a “szabadságot akarta választani”! A hírhedt igazságügy
minisztert, Riesz Istvánt a börtönben megfojtották (cellájában agyonverték). A kínvallatók egyike, Zöld Sándor öngyilkos lett [miután megölte feleségét és gyerekeit.] Az
úgynevezett orvosok, a Szovjetből a Hercegprímás “kezelésére” küldött Kaftanoff doktor megőrült; asszisztense, Blaukopf doktor ott égett lakásán;
Weil Emil doktort meggyilkolták. A Mindszenty kézírását hamisító Sulner
“írásszakértő” Párizsba szökött és ott rejtélyes körülmények között kimúlt. [szerk. megj.:Péter Gábort és Décsi Gyulát életfogytiglani fegyházra ítélték, Domas Ferencet koncentrációs táborba zárták. Azt a 13 rendőrt, akik letartóztatták a bíborost, deportálták.]
Távol volt tőlünk a kárörvendés, még a gondolata sem kísértett. Annál
inkább mély meggyőződéssel vallottuk, hogy Isten malmai őrölnek s hogy
aki Istenben bízik, nem csalatkozik. S a népünk, nemzetünk szabadságáért
sóvárgó vágyódásunk tüzét ilyen reménykedés olaja akkor is, ma is éleszti
és ébren tartja.”...
... “1991. május 2-án hajnalban - hivatalos bizottság jelenlétében - felnyitották a bíboros koporsóját. P. Veremund Hochreiter, a mariazelli kegytemplom
elöljárója aznap, a délutáni búcsúztató szentmise elején elmondta a híveknek:
Mindszenty bíboros tizenhat év után teljesen épen feküdt koporsójában!
(Ezt a fényképet az Új Misszió folyóirat 1994 -ben címlapfotóként közölte!)
Bővebben »
Akarok lenni népem lelkiismerete (Mindszenty József esztergomi székfoglalásának 60 éves évfordulójára)
„Istennek és annyira elesett magyar népünk nevében is kérlek benneteket, hogy személyes életetekben, családotokban ne hagyjátok kihalni, meggyengülni a hitet, a magyar értékek ápolását, különösen nyelvünkét. Ne ússzunk az árral, amely sokszor mindent elsodorni látszik. Ne nézzünk sokat a rossz példákra, hanem egyénenként próbáljunk ott, ahol élünk és dolgozunk annyit tenni, amennyit csak lehet. Csak ezt kérik majd számon tőlünk egyszer.” (Mindszenty József) Bővebben »
Mindszenty József bíboros erkölcsi személyisége és az erények (A boldoggá-avatási kérelemhez csatolva)
A boldoggá- vagy szenttéavatások kérelmezésénél az Egyház hagyománya szerint azt is bizonyítani kell, hogy a jelölt egyes - meghatározó - erényeket az átlagos keresztény életet meghaladó módon, sőt hősi fokban gyakorolt. Utóbbi már a Szentlélek ajándékainak hatékonyságára utal. Bővebben »
Részesei lehessünk az örök életnek!
Minden emberi élet Isten szándéka szerint jó és üdvös, az Istennel való legbensőbb, boldog közösségre van teremtve. (Mindszenty József) Bővebben »
Megmaradásunk titka – Mindszenty József bíboroshoz kapcsolódó emlékeim
Ahogyan a vizet nem lehet a tűzzel keverni, úgy az ateizmus sem keverhető az Istenhittel. Egyik kiszorítja a másikat. (Mindszenty József) Bővebben »
A kommunizmus áldozatainak emléknapjára
„Az egyének talán megtérhetnek, de a kommunista rendszer lényegileg Isten gyűlölete és a kereszténység lerombolását célozza, tehát sohasem térhet meg. A kommunizmus, mint eszme javíthatatlanul, önmagában gonosz.”(Mindszenty József, Mészáros Tibor) Bővebben »
Hősi helytállással (Az 1991. április 12-i Mindszenty József szobor megszentelésének ünnepsége a Szent Gellért Plébániatemplomban)
8 esztendővel ezelőtt, 1991. április 12-én a Szent Gellért Plébániatemplomban koncelebrációs emlékmise keretében került sor Mindszenty József bíboros hercegprímás, esztergomi érsek szobrának megszentelésére. Erre az alkalomra íródott az a 11 megemlékező beszéd, amelyből most ez a kis válogatás készült. A visszaemlékező személyek élményeikből azokat igyekeztek megörökíteni írásukban - a felkérés célja is ez volt - amelyekből a Bíboros igazi énjét ismerhetjük meg, kicsit személyesebb megvilágításban. Bővebben »
