Mindszenty bíborosnak a Regnum Marianum templom újjáépítése ügyében a Vatikánba küldött levele

Nyisztor Zoltán ~ Feltéve: 2015. január 2-án.

... Kossa István, aki augusztusig a Kádár-„kormány” tagja és – még a Rákosi-periódusban – az Állami Egyházügyi Hivatal első vezetője volt, meghalt. Úgy reméltem korábban, amint hír is volt róla: mint aktív „miniszter” vagy utóbb mint nyugdíjazott „miniszter” alá fog írni egy dokumentumot a Budapesten lerombolt Regnum Marianum plébániatemplomról. Mint akinek nagy szerepe van Budapest városházán és aki betöltötte az említett vezető pozíciót, elrendelte az 1927-ben befejezett és fölszentelt, a fővárosban harmadik legnagyobb templom lerombolását. 1947-ben 15.000 volt a hívek száma. A rendeletet a vezető hívő jelenlétében közölte a plébánossal (Dr. Tóth Jánossal). Amikor 1954-ben Genf enyhülése megkezdődött, a rezsim, mivel arra számított, hogy a nyugati nagy[hatalom] meg fogja kérdezni a fogoly bíborossal (5) kapcsolatos találkozáson, kitett engem a fegyházból, és egy Beranéhoz hasonlítható helyzetben egy papot küldött hozzám, akinek otthon nem volt funkciója, aki engem is kedvezően hangolna az – ezzel az intézkedéssel „nemes”-nek bizonyuló – rezsim irányában. A papot pontosan kikérdeztem temploma lerombolása felől (6). Ő kifejezett említést tett Kossa szerepéről és arról az ígéretéről, hogy azonos méretű templomot épít a korábbi anyag felhasználásával – állami kötelezettségvállalással és költséggel. A plébániának csak egy kötelezettsége van: megmutatni az új, megfelelő telket. Ez a városházán történt. Kádár ilyen előzmények után 1956-ban „minisztert” csinált Kossából. Ha ő már nem is él, legalább az emlékére szüksége van annak a 15.000 hívőnek, akik szívesen hallgatják a gyakorta beteg plébánost Kossa rendeletéről és ígéretéről. (A hívek nincsenek megelégedve a lerombolás idején tanúsított magatartásával.) Merőben félénknek bizonyult: mint hallgatag békepap, kapott egy plébániát (amely a Regnum és a domonkos plébánia egyesítéséből jött létre), kb. 30.000 hívővel (1947), akiknek létszáma – csak az anyakönyvezett katolikusokat számítva – a betelepülőkkel együtt legalább 45–50.000-re nőtt a „felszabadulás” 20. esztendejére. Bővebben »

Regnum Marianum

Nyisztor Zoltán ~ Feltéve: 2013. december 5-én.

... Hát igen, abban a sivár, sötét liberális érában, amikor a fővárosban még csak egy Majláth Gusztáv és Kánter Károly merték a mélyebb és bátrabb katolicizmus szárnyait bontogatni, az Úrnak 1899-ik évében a kongregációs mozgalom összehozott a Damjanich utcában kilenc papot, akik mind ifjúsági kongregációkat vezettek. Ebből fejlődött ki aztán 1903-ban a Regnum Marianum, melynek egyetlen, de komolyan vett célja volt a katolikus ifjúság valláserkölcsi életének az előmozdítása. Az ifjabb papi nemzedék egyetlen egybeforrott és összetartó testülete volt ez, mely teljesen és kizárólag a diákpasztorációnak szentelte magát. Bővebben »

A Regnum Marianum

Shvoy Lajos ~ Feltéve: 2013. december 5-én.

... 1903-ban elkészült a kápolna, s az épület átalakítása a Damjanich utca 50. számú házban. Az elsô emeleten a válaszfalak kivételével egy nagy terem (díszterem) jött létre, ugyanott volt az internátusi ebédlô, a másik oldalon egy korrepetáló szoba és az én szobám. A II. emelet a hittanárok lakása és atyák ebédlôje, a III. emeleten a választó falak kivételével 2 nagy hálóterem, mosdó és betegszoba volt. Azelôtt 8 lakás volt benne, Schiller Rezsô tulajdona volt, attól vette meg Solymos Oszkár 80.000.- koronáért, amelybôl Vaszary Kolos hercegprímás 40.000.- koronát ajándékozott a Regnum Marianumnak. A többit Majláth püspök úr rokonai és ismerôsei adományozták, s magunk gyűjtöttük és takarítottuk meg. Nagyon egyszerűen és nagyon szegényen éltünk. Nekem évekig lakásberendezésem egy szalmazsák és két szék volt. (...) A Regnum szelleme a Prohászka Ottokár-féle ,,Diadalmas világnézet'', vagyis a vallásnak s a hit kérdéseinek átélt, diadalmas valósága, s annak a diadalmas világnézetnek az ifjúsággal oly módon való közlése, hogy az ôket fölvillanyozza, lelkesítse. Komoly eucharisztikus élet, gyakori szentáldozás volt ennek megvalósítója. Ehhez természetes nagy műveltség, önnevelés, szent odaadás és az ifjúsággal minél szorosabb együttélés volt szükséges. A keddi házigyűlések éppen erre valók voltak, hogy megkeressük és megtaláljuk a kapcsolatot az iskolai hitoktatás és a mi nevelô munkánk között. Csak aki erre vállalkozik és önfeláldozóan ezirányban dolgozik, az lehet tagja a Regnumnak. Egy darabig ez a selectio nehezen ment. Esztergomban a dispozícióknál valósággal harcolni kellett, hogy megfelelô embert behozzanak. A hittanárok kiválogatása könnyebb és sikerültebb volt, s nagyon értékes és elit ifjúságot küldtek a Regnumba, de az atyák kiválasztása csak Drahos János és Mészáros János vikárius urakkal sikerült teljesen. A Regnum Marianum Prohászka püspök szerint egy egészen egyedülálló, eredeti és páratlan intézmény, tele apostoli szellemmel és egészen eredeti invenciókkal. És ez adja meg az érdekességét, értékét. Nincs ehhez hasonló intézmény. Munkáját fiatalos, szent lelkesedéssel és hozzáértéssel végzi. Papjainak száma 14, de mind válogatott emberek; ha valaki nem az, hamarosan távozik. (...) [A Tanácsköztársaság alatt] a Regnumot Fábián Oszkár, egy aposztata pap kommunizálta. Egy Hoffmann Nándor névre hallgató kommunista lett a házbizalmi, akit a Damjanich utca 49. [számú] házból -- ahol bizalmi volt, de a vöröskatonák részére rekvirált fehérneműket ellopta -- tettek át mihozzánk, ahol folytatta működését elemelve mindent, ami elemelhetô. A tele pince tüzelôt, varrógépet, belsô ajtókat, ablakokat, a színház ruhagardróbját, kulisszáit, a Romeo másológépet, 518 könyvet és 10 széket mind ô ,,kommunizálta el'', ahogy akkor mondták. (...) A Regnum Marianumot kinevezték a VII. kerületi ifjúmunkások lélekkutató állomásának. A kerület minden inasát ide csôdítették, felvilágosító elôadásokat tartottak, rengeteg pornográf iratot hoztak, s azokat kiosztották köztük. Elnökséget választottak, de az csaknem minden héten megújult, s mikor megbukott a kommün egy szobányi törött széket találtunk: a választási harcok emlékét... Az atyák szertementek. Krywald Budára költözött; Kristóf, Nagy Lajos, Berger plébániát kaptak; csak Witz Béla, Halász Pál, Radványi Kálmán maradtak a házban. Én szüleimnél feküdtem jó két hónapot. Izsóf Alajos akkor aposztatált és fenn maradt a III. emeleten. (...) Pár nappal a Regnum kommunizálása után megjelent három zsidó férfiú föltett kalappal, égô szivarral. Bementek a kápolnába, s a meglepett atyáknak (miután megnézték a kápolnát) azt mondták, hogy vitessék ki az oltárokat, szobrokat: ,,itt nem lesz többé hókusz-pókusz'', mert lefoglalják és a VII. kerületi cipôfelsôrész-készítôk kultúrterme és dalcsarnoka lesz, mert igen szép orgonája volt. Ezt jelentették Krywald Ottónak, aki rögtön elutazott Esztergomba, jelentette Ôeminenciájának. Csernoch János igen bátran viselkedett, rögtön plébánia rangra emelte a kápolnát, hogy ne foglalhassák el, mert a plébániatemplomot nem bántották. Krywaldot elküldötte hozzám, hogy vállaljam a plébániát, amit én vállaltam és azt mondtam: -- Még ha négykézláb kell is átmennem, szíves-örömest vállalom.
A részlet Shvoy lajos székesfehérvári püspök Önéletrajz-ából való, amely a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) - a magyar nyelvű keresztény irodalom tárháza - állományában olvasható. Bővebben »

A Magna Domina Hungarorum templom felépítése és lebontása

Ágotha Tivadar ~ Feltéve: 2013. szeptember 20-án.

,,A teljes Szentháromság: Atya, Fiú és Szentlélek Isten nevében és segedelmével, Boldogasszony Anyánk, a Magyarok Nagyasszonyának tiszteletére és dicsôségére ...emeljük e hajlékot.'' Így kezdôdik az az alapítólevél, amely 1925. október 10-én nyer elhelyezést a Magna Domina Hungarorum plébánia-templom alapkövében. Sok küzdelembe került, míg az alapkô letétele bekövetkezett. De csak ezután kezdôdött az igazi, fáradságos munka. Noha a plébánia már 1919. május 4-én létrejött Csernoch János esztergomi érsek rendelkezése folytán és a nagy templom építésének terve rögtön felvetôdött, mégis hat év kellett ahhoz, hogy az álmodozásból tett lehetett. És tett lett. Megszületett az alapkô. Bővebben »

Igy vagy sehogy! Itt vagy sehol! A Regnum Marianum története képekben

Feltéve: 2013. július 29-én.

A Regnum Marianum sorsa az Egyház sorsa. Felépülése aranykorának, lerombolása szétzúzásának jelképe volt. Újjáépülése egy újabb fellelkesedés korát hozza el az apátiába zuhant magyar népnek. Bővebben »

Keglevich István katolikus pap

Farkas Adrienne ~ Feltéve: 2013. július 24-én.

Csodálatos gyerekkorom volt. Fiatalkoromban olyan Magyarországon éltem, ahol öröm volt létezni. Mindenki lelkesedett, akkoriban került vissza a Felvidék, Erdély, Kárpátalja, Délvidék, akkor volt az eucharisztikus kongresszus, köztünk volt még Pacelli bíboros, a későbbi pápa, aki valóban szeretett minket. Amíg ő élt, addig mindig a magyarok voltak a kedvencei. 1956-ban is első dolga volt ide üzenni, és rendet csinálni az egyházban. A családunkban vallásos légkör volt. Papokhoz jártam tanulni a cisztercita gimnáziumba, apostoli ember akartam lenni civilként. Aztán, amikor eltávolítottak a Műegyetemről, csak azért, mert Regnum Marianum jelvény volt az érettségi képemen, akkor azt mondtam, hogy innen már egyértelmű a dolog, pap leszek. (A riport a Demokrata 1997. szeptember 18-i számában jelent meg.) Bővebben »

Regnum Marianum-templom

Feltéve: 2013. július 23-án.

A Regnum Marianum-templom a keresztény magyarság egyik kiemelkedő temploma volt. A Tanácsköztársaság bukása iránti hálából, több neves közéleti és egyházi személyiség kezdeményezésére építették fel a Városliget sarkában 1931-ben. A templomnak már kezdeti éveiben is különleges figyelmet tulajdonítottak. Egy kitűnő lelki közösség működött benne, különös tekintettel a kor ifjúságára. (A cikk (képekkel együtt) a www.varaljaszovetseg.hu oldalon jelent meg.) Bővebben »

Regnum Marianum: az altemplom feltárására és egy méltó emlékhely kialakítására van esély

Feltéve: 2013. július 23-án.

Az eredeti templom újjáépítését sem a katolikus egyházvezetés, sem a kormány nem támogatja - az altemplom helyreállítása és egy szakrális emlékhely kialakítása ugyanakkor nem lehetetlen. A Váralja Szövetség tavalyelőtt kezdeményezte a Rákosi Mátyás parancsára 1951-ben felrobbantott Regnum Marianum-templom újjáépítését. Most Csete György Kossuth-díjas építésszel fogtunk össze, aki már meg is tervezte a nemzeti kegyhelyet. A Váralja Szövetség támogatóinak megkérdezését követően fog dönteni a kezdeményezés folytatásáról. (A cikk (képekkel együtt) a www.varaljaszovetseg.hu oldalon jelent meg.) Bővebben »

Egyházi tabu: Regnum Marianum, A tétovázás bére

Csobay Noémi, Szakács Gábor ~ Feltéve: 2013. július 23-án.

Miközben a Rákosi Mátyás által leromboltatott Regnum Marianum templom helye nemzeti gyülekezőhely, addig a Magyar Katolikus Egyház napjainkban hallani sem akar még az alapok feltárásáról sem. Helyette az 1990-es években Budapest XIV. kerületében, az eldugott Zoborhegy téren épített Regnum Marianummal takarózik, s a revizionisták halálát várja. (A cikk a www.mariaorszaga.hu oldalon jelent meg.) Bővebben »

« Vissza az oldal tetejére
Web Analytics