Mindszenty József: Ifjúság, értsd meg, mi vagy

Forrás: http://www.szozat.org/showpage1728.htm

-Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Kedves magyar ifjúság!

Kívánva kívántam látni, megtapintani Burg Kastl-t: az én népem ifjúságának tudományos és nevelő fellegvárát és vívó iskoláját. Sok minden mondanivaló igyekszik most a nyelvemre, de a lehetőséghez képest legalább egy-két gondolatot akarok adni Tinektek, népem ifjúsága.

Nem tudom, kezdjem-e mint klasszikus iskolában Aeneas elbeszélését Dido királynőnél, ahol ő elpanaszolja, „fuimus Trojes, fuit Ilion”, „csak voltunk trójaiak és csak volt Trója.” De Dido királynő épített már a panaszkodás idején – ez valósul a mi nemzetünk mostani történeti pillanatában is.

Mi jövünk ebbe a vívó iskolába azért, hogy mint a középkornak a lovagjai, tanuljuk meg a hármas lovagerényt: Gottesdienst, a Herrendiest, a Frauendienst. Mindegyik egy-egy program a Ti számotokra. Mi Istennek a tulajdona vagyunk, mi hiszünk rendületlenül a teremtő Atyában, a megváltó Fiúban, a megszentelő Szentlélek Istenben, és emellett bennünk van Herrendiest, tekintélytisztelet mindazokkal szemben, akiket Isten beleállított a mi életünkbe. Itt vannak a szülők, itt vannak a nevelők, itt vannak az iskolai előljárók és itt vannak a minket övező jótevők. És a Frauendienst annyit jelent, hogy mi tisztelettel nézünk a gyengébb nemre, a nőre, és mi meglátjuk benne a boldogságos Szűznek a táborát, az Isten Anyjának a leányait, és a többre, nemesebbre hívatott Évának a leányait.

Ma sokan elfelejtik a női méltóságot. Ti, gyermekeim és Ti magatok leányok is, értékeljétek szüntelen a női méltóságot magatokban és soha cserben ne hagyjátok.

Különös ennek a magyar népnek a történelme. Jártunk mi már őseinkben egyszer errefelé. Pogányságunkban hibákat is tettünk, talán itt-ott el is túlozzák a krónikaírók, talán össze is tévesztenek minket a hunokkal és az avarokkal. De volt itt a kereszténységre lépés is a mi népünkben: Szent István királyunkkal, aki Európa és a világ első szent királya, az egyháznak a szentté avatásával. Nagy Konstantin, Nagy Károly, Nagy Ottó nem lettek szentek az egyház ítéletében. Ez a Szent István lett az első szent király, utána jöttek csak IX. Szent Lajos a franciáknál, utána jött Nagy Kanut a dánoknál és az angoloknál II. Szent Henrik. Szent István után jött Szent László király, a lovageszmény hordozója világszerte, aki ki volt szemelve a Szentszék és a népek közössége által az első keresztes hadjárat vezérének. Csak a halál fosztotta meg ettől a tisztségtől.

De voltak nehéz dolgok a nemzet történelmében, a tatár időkben látjuk égbeszakadó lángokban Nagyváradnak és a pesti domonkosoknak a templomát, amely tele volt magyar nőkkel, édesanyákkal, tiszta leányaikkal, oda menekültek az Isten oltárához a tatár időkben, ők felgyújtották a templomot, s a lángokkal együtt égbeszállt ezreknek és ezreknek a lelke. A török időkben tudunk egy pasáról, aki Dél-Erdélyben nem tudott mit csinálni az elfogott magyar rabokkal és öreg késekért küldött Kolozsvárra, hogy lemetélje a raboknak a fülét, az orrát, kiszúrja szemét és így a bemutatott orrokért, fülekért és szemekért megkapja Sztambulban a maga jutalmát-

És most, a legutolsó hullámban Kárpátaljáról 1944. novemberében kivittek 80 000 magyar férfit, 16 és 61 év között, csak férfit vittek ennyit el.

Néha-néha lehangol bennünket a magyar sors, de mi bízunk az isteni Gondviselésben, hogy a történelmi feladatunknak enged eleget tenni. Itt van az, hogy értünk áll a magyar szenteknek a galériája, a Mindenszentek körében. Fenn Oravkán, ott van egy oltárkép, amelyen 47 magyar szent és boldog van csoportosítva, és miértünk vannak, a keresztet hordozó, de a mi jövőnkkel mégis gondoló szülők, az öt világrészben. Minket övez körül szeretettel a német hívősereg, katolikusok és minden keresztények részéről és minket övez szeretettel, gondviseléssel és áldozattal a német szövetséges állam és mellette Bajorország a régi magyar történelem visszacsengésével, amikor Boldog Gizella, a bajor királylány öltöztette a magyar templomokat, és amikor a nagy abszolutizmus keservei után jött a bajor Wittelsbach Erzsébet és odalépett vigasztalónak és közbenjárónak a magyar nép érdekében. És az említett szülők, akik gondokkal, keresztekkel vannak tele, de gondolnak gyermekeiknek a nevelésével és a magyar szellemben és hagyományban való megtartásával. Ezek vagytok ti, fiaim és leányaim, ne felejtsék el soha, hogy drágagyöngyök vagytok és a szenvedés viharjában történik a ti életbeindulástok.

Ma, Boldog Jolánta ünnepén vagyunk éppen együtt. IV. Béla leánya volt, ebben a királyi családban, mikor a tatár jött, akkor a nagyobb lányok mind rangon aluli feleségek lettek. Áldozattá váltak a nemzetért. A tatárral szemben. A tatárjárás után lettek megint áldozatok a házasságban a nemzet jövőéért. Voltak, akik az oltárért éltek: Jolánta, Kunigunda, Konstancia és Szent Margit. S magának a pápának mondja el a király, hogy mi odaadtuk áldozatul a leányainkat a nemzet megmentése érdekében. Ő is egy ilyen áldozat és példa volt a nemzet ifjúsága számára. Vegyük figyelmeztetésnek ma az ő ünnepét. Én most kitártam nektek a magyar történelem egy-két lapját, de kibontom a magyar történelem zászlaját, amit a cserkészek hoznak most ide, és ráírom a magyar történelem tanítását: Ifjúság, értsd meg, mi vagy; értsd meg, mi a te rendeltetésed, és a magyar szellemnek, szentjeinek útmutatása nyomán legyetek odaadó követői, életetek utolsó pillanatáig. Úgy legyen! Amen!

Kastl, 1972. június 14.
Forrás: http://www.szozat.org