Pálos Frigyes: Püspökszentelések 1944-ben

A Szentatyának a háború vége felé volt még egy gondoskodása: három egyházmegye püspök nélkül volt, és a front közeledett. Hogy ne maradjanak főpásztor nélkül ezek a nagy egyházmegyék, 1944. március 7-én Angelo Rotta nuncius váratlanul bejelentette, hogy a Szentatya a három püspököt kinevezte. Glattfelder halála után, - ő 43-ban halt meg, egy évi szünet után kinevezi - Hamvas Endrét Kalocsára, Szombathelyről Grősz Kalocsára került érseknek Zichy után, a szombathelyi egyházmegyébe kinevezte Kovács Sándort, a kecskeméti apát-plebánosunkat, Veszprémbe pedig kinevezi Mindszenty Józsefet. Esti Miklós, aki a világi pápai kamarás volt, aki gentil homme-ja volt Csernoch prímásnak is, meg Serédinek is, a naplójában írta, hogy fölháborodva értesült erről, mert erről szó nem volt a püspökkaron belül sem . Mindszenty nem volt egy kedvelt ember a Dunántúlon a maga határozottságával a puha, megalkuvó emberek számára. Utólag kiderült, hogy a püspöki kinevezése mellett Angelo Rotta volt, aki aztán Magyarországról kiűzve is a Szentatyának tanácsadója maradt Rómában Magyarországot illetően, és később Mindszenty lett a prímás. Ez március 7-én volt. Március 19-én pedig teljesen váratlanul, - a kormányzó még nem volt itthon, mert Hitler kirendelte a főhadiszállására,- a kormányzó távollétében, éjszaka elindultak a német csapatok , s megszállták Magyarországot. Ugyanazon a napon történt, március 19-én, amikor is Vácon, a délelőtti nagymisén a püspök atya fölajánlotta Szent József oltalmába a székesegyházat, hogy a ránk váró háborúban megmaradjon épségben a székesegyház. S emlékszem, délben a szeminárium ablakából néztük, akkor már jöttek Pest felől a német tankok. Közben a kinevezett püspökök fölkérték a bíboros-hercegprímás Serédit a szentelésre. Mindszenty – március 7-én volt a kinevezés, - kérte , még abban a hónapban, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére, március 25-re. Kovács Sándor csak május 7-re kérte. Hamvas még nem döntötte el, hogy mikorra kéri. A hercegprímás úr, mivel a megszállás 19-én volt, azonnal eldöntötte, hogy nincs várni idő. Tényleg, azonnal elkezdődtek a Liberátorok bombázásai, mivel a németek megszállták az országot, és március 25-re Esztergomba rendelte táviratilag mind a három kinevezett püspököt, két-két személyt hozhatnak magukkal. A „gentil homme” a budai lakásáról már előtte fölutazott Esztergomba, hogy kísérje a prímást Szombathelyre és Zalaegerszegre, a szentelésre, fogalma sem volt arról, ahogyan a prímás rendelkezett. És hát fölérkezett, és ott értesült,- ezt a naplójában írja le Esti, amit aztán a Mészáros István hozott nyilvánosságra 2005-ben írt könyvében, és szerepel a Mindszenty bíboros, hercegprímás és a Váci egyházmegye kapcsolata c. könyvemben, - hogy neki itt kell előkészítenie a püspökszentelést, ugyanis ő volt a protokolláris dolgok előkészítője. És akkor megérkezik a Kovács Sándor, az egyházközségi elnökével, Szatmári Kálmánnal, (Hamvas, mint protonótárius kanonok otthon van, arról nem beszél a napló), és megérkezik Mindszenty a fekete fejkendős , falusi öregasszony anyjával, - így írja Esti a naplójában, - egy idősebb meg egy fiatalabb rokonával, akinek még fehér inge sincs. Ezt 1944. március 22-én írja a naplójában. És még nem is másfél év múlva, amikor Mindszentyt kinevezi a pápa hercegprímássá, (még a bíbort utána kapja meg), érsekké, akkor Esti Miklós azonnal jelentkezik őeminenciájánál, fölajánlva a szolgálatait, mint ahogyan az elődeinél is. Amit a hercegprímás úr még Veszprémből írott levélben megköszön őméltóságának, és azt írja, hogy ha szükséges, majd igénybe veszi a szolgálatait. Soha nem vette igénybe. Esti Miklós 1973-ig élt, de mint „gentil homme”-ra nem volt rá többet szükség. Illetve 1948-ban még Czapik érseket ő kíséri el római útjára, ami sikertelen volt, mert a Szentatya alig akarta őt fogadni, mert a prímás úrnak a magatartása volt az, amit Szentatya jónak látott. Ez a tárgyalni nem akarás az istentelenekkel, mert az hiábavaló. Hárman a püspöki karból,a Czapik, a Papp Kálmán Győrből és a Hamvas, egy modus vivendi-t szerettek volna találni, tehát tárgyalni, tárgyalni, tárgyalni. Viszont a prímás úr rendelkezéseivel szemben frontot azért nem képviselhettek, de ők ebben azért külön álltak. A pápához a prímás úr tudtával mentek. A pápa egy hétig várakoztatta őket, aztán fogadta, de aztán dolgukvégezetlenül jöttek haza. Sok mindenkivel tárgyalhattak, régi barátságokat eleveníthetettek fel, a püspökök is, meg az Esti Miklós is. Azt is tudjuk, szó szerint az Emlékiratokból, hogy amikor a Mindszenty herceprímás megkapta a bíbort, mi volt akkor a Szentatyának a szava . Amikor a bíbort a fejére rakta, akkor magyarul mondta, hogy "éljen Magyarország", hangosan, és amikor átölelte, azt mondta neki, hogy "te leszel az első, akinek , amit a bíbort jelképez, a vértanúságot vállalni kell."

Hangfelvételről lejegyezte: Slíz Judit