Krajsovszky Gábor: 110 éve született Apor Vilmos és

Mindszenty József

(Keresztény Élet 2002. március 3. 5. oldal)

Idén két szentéletű püspök 110. születési évfordulójáról is emlékezünk: az egyik Boldog Apor Vilmos, győri püspök, vértanú, a másik Mindszenty József, esztergomi érsek, vérontás nélküli vértanú (születési dátumuk pontosan egy hónappal tér el; 1892. február 29. és március 29.).

Apor püspökről Mindszenty bíboros Emlékirataiban többek között így emlékezik: „Szomorú hírt kaptunk a győri püspök haláláról. Ő nagypénteken lett az orosz katonák áldozata a női tisztaság védelmében. Golyószóróval ölték meg, amikor elzárta garázdálkodó szovjet katonák elől az utat, akik a pincéjéből az ott rejtőzködő nőket akarták elhurcolni. A jó pásztor életét adta juhaiért.” (Emlékirataim, 52. o.) Másik emlékezése a kommunisták általi megkínzása során átélt borzalmakhoz kapcsolódik: „Kínzásom alatt emlékeznem kellett a töméntelen szenvedésre, ami népünkre szakadt, köztük a tömegesen megerőszakolt magyar lányok, apácák és édesanyák sorsára és lelkiállapotára. Őbennük is hasonló világomlás mehetett végbe. A bolsevizmus égisze alatt történt az is, ez is. És itt, az Andrássy út 60-ban vágyva gondoltam a vértanú-halált halt Apor Vilmos győri püspök magasztos sorsára; szerettem volna helyében lenni.” (Emlékirataim, 242. o.)

Apor Vilmos a halála előtti napokban (a sebesülés után még három napig élt) az őt meglátogató titkárát arról kérdezte, hogy mindenki megmenekült-e a Püspökvárban, esett-e bántódása a védelmezetteknek? Amikor a titkár azt válaszolta, hogy senkinek semmi bántódása nem esett, akkor hangzanak el a püspök legszebb szavai: „Köszönöm a jó Istennek, hogy elfogadta áldozatomat!” (Apor Vilmosról szóló életrajzok nyomán). Mindketten utolsó leheletükig a meggyötört, keresztre feszített Krisztus hűséges követői voltak.

Kérjük közbenjárásukat a Magyar Haza gyökeres lelki megújulásáért!