Ki is volt valójában Luigi Villa atya? - 5. rész, Villa atya Brescia-ban

Franco Adessa: Ki is volt valójában Luigi Villa atya?

5. rész, Villa atya Brescia-ban

Fejezet a "Ki is volt valójában Luigi Villa atya?" (Who Really Was Father Luigi Villa?) c. könyvből (The Apostolate of Our Lady of Good Success (Jó Szerencse Anyja Apostolátus) 1288 Summit Ave Suite 107 Oconomowoc, WI. 53066 USA Phone 262-567-0920 website: www.ourladyofgoodsuccess.com e-mail: ladyofgoodsuccess@sbcglobal.net)

Luigi Villa atyát Pió atya bízta meg 1956-ban az Egyházon belüli szabadkőművesség elleni harccal, amit azután XII. Piusz pápa pápai mandátummal is jóváhagyott. Honlapunkon több részletben közölni fogjuk Luigi Villa atya fordulatokban bővelkedő életrajzát, amelyen keresztül 2012-ig, Villa atya haláláig nyomon követhetjük azt a tragédiát, amely - bár a gyökerei legalább 50 évvel korábbra nyúlnak vissza - XII. Piusz pápa minden kétségbeesett erőfeszítése ellenére már az ő uralkodásának végén elkezdődött és azóta is tart, mind a mai napig az Anyaszentegyházunk legfelső köreibe beépült szabadkőműveseknek köszönhetően. Villa atya életútja végigkísérte a kelet-európai kommunista éveket, megérteti Mindszenty bíboros elárultatásának okait és a jelen helyzetet is. Annyi lehet talán a vigaszunk, hogy ennyi kínszenvedés után már az Egyház Feltámadásának kell következnie!

Szüleinek nehéz helyzete késztette Villa atyát arra, hogy elfogadja Msgr. Giambattista Bosio, Chieti érsekének ajánlatát, hogy az egyházmegyéjébe inkardinálja, mint ahogyan azt Tardini bíboros államtitkár javasolta. De ez egy titkos inkardinálás volt, amelyet a püspöki hivatalban végeztek, és csak egy tanúja volt, Msgr. Antonio Stoppani, az érsek titkára. De Msgr. Bosio, miután megérkezett Rómából a jóváhagyás, Villa atyát a helyi püspök beleegyezésével áthelyezte a Brescia-i egyházmegyébe, hogy Villa atya még jobban tudjon segíteni a szüleinek.

1962. szeptember 15-én Villa atya megnyitott egy "Képzés házát" Codolazza Concesio - Brescia-ban, "Villa Immacolata" (A Szeplőtelen Háza) néven, hogy felállítsák az “Institute Operaie di Maria Immacolata-t” (a Szeplőtelen Szűz Munkásainak Intézetét) Bosio püspök támogatásával.

1964-ben meghalt Brescia püspöke, Msgr. Giacinto Tredici, és egy Montini-barát püspök, Msgr. Luigi Morstabilini került a helyére.

A Montini-barát püspök, Msgr. Luigi Morstabilini, Brescia püspöke 1964-től 1983-ig, Villa atya Istituto Operaie di Maria Immacolata intézete Natalina nővérének festményén

1964. december 12-én Msgr. Morstabilini megígérte Msgr. Bosio-nak, hogy hamarosan megadja az Intézet működési engedélyét; ugyanezt az ígéretet megtette Villa atya felé is három nappal később; 1965. januárjában átadták a dokumentumokat; február 2-án Villa atya elfogadott bizonyos korlátozó rendelkezéseket a külföldről jövő hivatások tekintetében; február 4-én Msgr. Morstabilini biztosította Msgr. Bosio-t, hogy a jóváhagyási dokumentumok "biztosak"; február 7-én Msgr. Morstabilini meglátogatta a Villa atya intézetének otthont adó plébániát, de Villa atyát nem tisztelte meg látogatásával; május 18-án Msgr. Bosio egy Msgr. Morstabilini-vel történt beszélgetés után biztosította Villa atyát, hogy a jóváhagyási rendelkezés már közel van.

De 1965. július 1-jén Villa atya kapott egy levelet a Brescia-i Kúriától, amelyben közölték vele a püspöki küldött elutasító véleményét az Intézet jóváhagyását illetően. [szerk. megj.: ugyanezt a csiki-csukit játsszák most a Szent X. Piusz Papi Társasággal, az SSPX-szel és a dubiát író négy bíborossal . Nincs egyenes, szemtől szembe válasz, csak a taktikázás.]

Ennyi rosszindulattal és kétszínűséggel szembesülve, Villa atya megkérte Msgr. Bosio-t, hogy inkardinálja őt másik egyházmegyébe. Püspöke [Msgr. Morstabilini] nagyon sajnálkozott, és azt mondta: "Nem, nem ne menjen el, maradjon itt az én kedvemért!"

De ezek a kétszínű eljárások cselekvésre késztették a türelmes és nyájas Msgr. Bosio-t. "Elég!" - mondta Villa atyának - mindenekelőtt én vagyok az Ön püspöke. Ha ezek nem értenek a szép szóból, elmegyek Rómába és majd onnan írok Önnek." 1965. december 4-én Msgr. Bosio ezt írta Villa atyának: "Kedves Villa Atya, megmondhatja leányainak, hogy a Szeplőtelen meghallgatta imáinkat. Mivel Brescia-ban nem jutottunk dűlőre, elmentem Pietro Palazzini bíboroshoz..." A levél így végződött: "bár nálunk Rómában nincs itt a Bresciai Kúria bélyegzője, azért Önök a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén megünnepelhetik a megalakulásukat. Amint lehet, küldöm a dokumentumot."

Az “Istituto Operaie di Maria Immacolata” központjának és a Civiltà szerkesztőségének Brescia, G. Galieio utca 121. sz. alatti épülete, ahol hosszú éveken át szerkesztették a "Chiesa viva" újságot.

On December 8, 1965, Bishop Bosio megküldte Villa atyának az "Operaie di Maria Immacolata" Intézet számára az engedélyt. 1967. május 20-án az Intézet elköltözött a Brescia, Galileo Galilei utca 121. szám alá, ahol mind a mai napig működik. Msgr. Giambattista Bosio pedig rá pár napra, 1967. május 25-én meghalt.

Villa atyának nem volt arról tudomása, hogy püspökének olyan egészségi vagy egyéb problémái lettek volna, ami hirtelen halált okozhatna. Csak pár héttel halála előtt mondta Villa atyának, hogy:"Ha nyugdíjba megyek, én is Önökkel szeretnék élni az Intézetükben". Az Intézet nővérei előre örvendtek annak, hogy ilyen híres és fontos személy lesz a körükben.

Amikor Bosio püspök meghalt, Villa atya külföldön volt. Amikor visszatért Chieti-be, azonnal a sírjához ment imádkozni.

Pár hét múlva Villa atya unokaöccse, Fulvio, aki mérnöki diplomát szerzett, egy barátjával nyaralni indultak Gargano-ba, amikor egy acélsodrony, amely az út fölé volt kifeszítve, lefejezte őket. Az autóból semmi sem tűnt el.

Összehangolt támadás lett volna?

Villa atya ezután távol tartotta magát a családja nagy részétől. Chieti új püspöke, és egyben Villa atya felettese, Msgr. Loris Capovilla lett, a páduai püspök, Msgr. Girolamo Bortignon korábbi bizalmasa, aki Pió atya legádázabb ellenfele, XXIII. János és 1963 és 1967 között VI. Pál személyi titkára volt. Luigi atya azonnal felkereste és elbeszélgetett a püspökkel. Az inkardinálás körülményeinek a megtárgyalása helyett a püspök inkább arról próbálta meggyőzni Villa atyát, hogy ne írjon több cikket a kommunizmus ellen, mert, - mint mondta, - a szovjet kommunizmus győzni fog és szót kell értenünk Moszkvával!

Msgr. Bosio halála után Villa atya harapófogóban találta magát: egyik oldalról VI. Pál korábbi személyi titkára, Capovilla püspök, a másik oldalról a Montini-barát Brescia-i püspök, Msgr. Morstabilini között. Capovilla érsek megkérte Villa atyát, hogy inkardináltassa magát Brescia-ba, míg Msgr. Morstabilini ragaszkodott ahhoz, hogy Villa atya maradjon Chieti-ben inkardinálva és úgy folytassa munkáját Brescia-ban, miközben megerősítette arról, hogy Villa atya élvezi az ő bizalmát, tiszteletét és jóindulatát, majd azt tanácsolta neki, hogy "hagyja a problémát magától megoldódni".

Loris Capovilla érsek XXIII. János és 1967-ig VI.Pál személyi titkára volt. Azután Chieti püspökét kreálták belőle, Msgr. Bosio halála után ő lett Villa atya közvetlen felettese.

1968. február 4-én Villa atya levélben panaszkodott Brescia helyettes generálisának, Msgr. Pietro Gazzoli-nak Msgr. Morstabilini "csekély megértésére és becsületességére" és kétszínű cselekvéseire és két dokumentumot mutatott be, amely ezt a kétszínűséget igazolja:

1. Msgr. Morstabilini levele Msgr. Bosio-hoz, amelyet a Rómából 1965. december 8-án megérkezett engedély megérkezése után írt, amelyben elnézést kér, hogy nem ő adta meg az engedélyt, pedig szándékában volt. Hibáztatta a Kúriát, hogy megelőzték őt ebben.

2. Msgr. Morstabilini másik levele Bergamo egyik plébániájára, amelyben pontosan ennek az ellenkezőjét írta: miközben elismerte, hogy Villa atya megkapta intézete számára a jóváhagyási engedélyt, azt mondta, hogy ha rajta múlott volna, ezt az engedélyt sohasem adják ki.

VI. Pál jellegzetes testtartása, amely jól mutatja türelmetlenségét, amikor ellentmondtak neki.

Franco Adessa: Ki is volt valójában Luigi Villa atya? 5. rész, Villa atya Brescia-ban

Franco Adessa: Ki is volt valójában Luigi Villa atya?

5. rész, Villa atya Brescia-ban