Ahhoz a harchoz, amellyel Pió atya megbízta Luigi Villa atyát, szükség volt egy olyan újságra, amely független az egyházi ráhatásoktól. Msgr. Bosio javasolta Villa atyának, hogy lépjen be az Újságíró Szövetségbe és alapítson saját lapot, hogy az egyházi hatóságok ne tudják akadályozni. Ekkor Villa atya belépett az Újságírók Nemzeti Szövetségébe, a 0055992 tagsági számmal. Addigra már több, mint harminc publikációja (teológiai, aszkétikus, irodalmi és politikai) jelent meg, és mintegy ezer "cikket" írt különböző lapokba.
Mindszenty József bíboros, akit VI.Pál azért távolított el az esztergomi prímási székből, mert nem fogadta el a kommunizmust.
Rómából Bécsbe távozott, ahol találkozott Luigi Villa atyával.
1971-ben Villa atya megalapította a "Chiesa viva" [Élő egyház] lapot a világ összes országából toborzott munkatársakkal. Az első szám 1971. szeptemberében jelent meg. Pár hónappal később, 1971. december 14-én Luigi atya személyesen találkozott Mindszenty bíborossal, aki, miután VI. Pál megalázta és megfosztotta címétől, mert nem fogadta el a kommunizmust, elhagyta Rómát. A bíboros olvasta a Chiesa viva első számát, és annyira fellelkesült, hogy a nála lévő példányra ráírta a nevét. A találkozó végén, két és fél órás, szenvedélyes és megvilágosító interjú után Mindszenty bíboros ezt mondta Villa atyának: "Higgye el, VI. Pál egész keresztény országokat szolgáltatott ki a kommunistáknak..."
A “Chiesa viva”, első, 1971. szeptemberi száma, Mindszenty József bíboros aláírásával és ajánlásával.
1971. szeptember 24-én az “il Messaggero Abruzzo” közölt egy cikket "Msgr. Capovilla érsek visszavonul" címmel. Körülbelül százmillió líra tűnt el az egyházmegyéje kincstárából, és Msgr. Capovilla a nyilvánosság előtt azt sugallta, hogy ez az előző püspök, Msgr. Giambattista
Bosio hibájából történt. Hamarosan a prefektus és a rendőrfőnök beszélt VI. Pállal, és közölték vele, hogy ha három napon belül nem távolítja el Msgr. Capovilla-t Chieti egyházmegyéből, letartóztatják és börtönbe csukják.
Így Msgr. Capovilla átkerült Loretóba. De a Villa atya elleni harc tovább folytatódott.
A szabadkőműves államtitkárhelyettes, Msgr. Giovanni Benelli dolgozta ki az új hivatalos stratégiát a Villa atya elleni hadműveletekhez. A stábjának ezt mondta Villa atyáról: "El kell hallgattatnunk ezt a Villa atyát!" De amikor valaki megjegyezte: "Eminenciás uram, inkább bizonyítsuk be róla, hogy nincs igaza!" A bíboros bosszúsan felelte: "Jó, akkor ne vegye figyelembe, és érje el, hogy mások se vegyenek róla tudomást."
De mindez nem volt elég, mert Villa atya hangja a "Chiesa viva" újság volt, és azt is el kellett hallgattatni. Hogy az újságot nem lehetett szemből megtámadni, az az igazgatóhelyettesének, a híres német zsidó konvertitának, Dietrich von Hildebrand professzornak volt köszönhető, akit VI. Pál ismert és akitől tartott.
Dietrich von Hildebrand, 1889-ban született Florence-ben és 1912-ben szerzett diplomát filozófiából. 1914-ben tért át katolikus hitre.
Németországban, Ausztriában, Svájcban, Franciaországban és az Egyesült Államokban volt egyetemi professzor.
A "Chiesa viva" helyettes igazgatója volt 1971-től 1977. január 25-én bekövetkezett haláláig.
Így a háború azokkal a teológus munkatársakkal kezdődött, akik aktívan részt vettek az újságban. Benelli érsek mindnyájuknak levelet írt, melyben megparancsolta, hogy szakítsanak meg Villa atyával mindenféle együttműködést.
Villa atya megtudta a Szentszéknek ezt a lépését, mert egyik segítője azonnal informálta, amint megkapta az utasítást. Így forró lett a talaj a "Chiesa viva" alatt! Villa atya ellenségei, olyan klerikusok bűnpártolásával, akik szeretnek a háttérben maradni, azaz elkerülni azt a kellemetlenséget, hogy gyorsan belemenjenek a főnökség által "javasolt" vagy "elvárt" gondolkodásmódba, egy másik csapásirányt nyitottak: a rágalmazást.
Így lett Villa atya: "lusta", "őrült", "fasiszta", "antiszemita", "az Egyházon kívülálló", "eretnek", a szélsőségesen konzervatív és zsinat előtti irányzatok papja", "aki megnyitja a rágalmazás útját, a szeretet lerombolója", "arrogáns, aki azt képzeli magáról, hogy ő az igazság bajnoka" ... és legújabban "rágalmazó", és "megérdemelne bármilyen büntetést", "amelytől csak azért tekintenek el, hogy megkíméljenek egy 92 éves papot".
És voltak az éjszakai telefonhívások, amelyek zaklatásokból, rágalmazásokból, szentségtörésekből és demoralizálási kísérletekből álltak, mindezt a "Chiesa viva" szerkesztőjének címezve.
És mindezek ellenére a "Chiesa viva" életben maradt!
Ki is volt valójában Luigi Villa atya? - 1. rész, A Hit
Ki is volt valójában Luigi Villa atya? 2. rész, Találkozások Pió atyával
Ki is volt valójában Luigi Villa atya? 3. rész, A titkos ügynök
Ki is volt valójában Luigi Villa atya? 4. rész, A szándékosan okozott kudarcok
Ki is volt valójában Luigi Villa atya? 5. rész, Villa atya Brescia-ban
Ki is volt valójában Luigi Villa atya? 6. rész, A "keresztút" kezdete
Ki is volt valójában Luigi Villa atya? 7. rész, A “Chiesa viva” újság és Mindszenty bíboros
Ki is volt valójában Luigi Villa atya? 8. rész, Gyilkossági kísérletek
Ki is volt valójában Luigi Villa atya? 9. rész, Benelli, Casaroli, Ruini
Ki is volt valójában Luigi Villa atya? 10. rész, További halálos fenyegetések és egy "próbálkozás" ...
Ki is volt valójában Luigi Villa atya? 11. rész, VI. Pál boldoggá avatása?
Ki is volt valójában Luigi Villa atya? 12. rész, II. János Pál Brescia-ban
Ki is volt valójában Luigi Villa atya? 13. rész, A VI. Pálnak emelt szabadkőműves emlékmű
Ki is volt valójában Luigi Villa atya? 14. rész, A Pió atyának szentelt sátáni templom
Ki is volt valójában Luigi Villa atya? 15. rész, Egy újabb ... gyilkossági kísérlet
Ki is volt valójában Luigi Villa atya? 16. rész, XVI. Benedek és a San Giovanni Rotondo-i sátáni templom
Ki is volt valójában Luigi Villa atya? 17. rész, Ruini bíboros szabadkőműves?
Ki is volt valójában Luigi Villa atya? 18. rész, Villa atyát ... kitüntetik
Ki is volt valójában Luigi Villa atya? 19. rész, XVI.Benedek Brescia-ban
Ki is volt valójában Luigi Villa atya? 20. rész, A Padergnone-i (Brescia) szabadkőműves-sátáni templom
Ki is volt valójában Luigi Villa atya? 21. rész, II. János Pál "szentté avatási pere"
(folyt. köv.)