Ki is volt valójában Luigi Villa atya? - 4. rész,A szándékos kudarcok

Franco Adessa: Ki is volt valójában Luigi Villa atya?

4. rész,A szándékosan okozott kudarcok

Fejezet a "Ki is volt valójában Luigi Villa atya?" (Who Really Was Father Luigi Villa?) c. könyvből (The Apostolate of Our Lady of Good Success (Jó Szerencse Anyja Apostolátus) 1288 Summit Ave Suite 107 Oconomowoc, WI. 53066 USA Phone 262-567-0920 website: www.ourladyofgoodsuccess.com e-mail: ladyofgoodsuccess@sbcglobal.net)

Luigi Villa atyát Pió atya bízta meg 1956-ban az Egyházon belüli szabadkőművesség elleni harccal, amit azután XII. Piusz pápa pápai mandátummal is jóváhagyott. Honlapunkon több részletben közölni fogjuk Luigi Villa atya fordulatokban bővelkedő életrajzát, amelyen keresztül 2012-ig, Villa atya haláláig nyomon követhetjük azt a tragédiát, amely - bár a gyökerei legalább 50 évvel korábbra nyúlnak vissza - XII. Piusz pápa minden kétségbeesett erőfeszítése ellenére már az ő uralkodásának végén elkezdődött és azóta is tart, mind a mai napig az Anyaszentegyházunk legfelső köreibe beépült szabadkőműveseknek köszönhetően. Villa atya életútja végigkísérte a kelet-európai kommunista éveket, megérteti Mindszenty bíboros elárultatásának okait és a jelen helyzetet is. Annyi lehet talán a vigaszunk, hogy ennyi kínszenvedés után már az Egyház Feltámadásának kell következnie!

Villa atya sok kezdeményezése és munkája kudarcba fulladt már XII. Piusz pápasága alatt is.

1953-ban, amikor Villa atyát a ferrarai egyházmegyébe inkardinálták, tervezte, hogy főleg szakemberekkel, alapít egy nagy misszionárius mozgalmat, IMI néven (Nemzetközi Misszionárius Intézet), de azonnal leállították.

1957. április 21-én Villa atya megalapította az "Euro-afro-ázsiai" mozgalmat, amely az egyik, ugyanezt a nevet viselő lapjához kapcsolódott, és amelyet püspöke, Msgr. Giambattista Bosio is jóváhagyott. De ez a mozgalom sem bizonyult hosszú életűnek, mert hamarosan megszüntették. Elhallgattatták rögtön az első szám megjelenése után egy másik újságját is: a"Kelet-Nyugat Tárgyalás"-t, amelyet egy másik intézet, a "Nem-keresztény vallások" Intézete hatáskörébe tartozott volna.

Megakadályozták, hogy megalapítsa a "Teológusok központját", amely az Egyházban fellépő modernizmussal és progresszivizmussal vette volna fel a harcot. A tiltó rendelkezés közvetlenül Msgr. Giovanni Benellitől jött.

Ugyanebben az időszakban ugyanaz a szabadkőműves államtitkárhelyettes, Msgr. Benelli megakadályozta Villa atyát abban, hogy folytassa a "Tanulmányok kongresszusa" sorozatot. Villa atyának csak az első hármat sikerült megtartania:

1. Az első római kongresszusnak "Ortodoxia és ortopaxis" volt a címe (1974. október 1-4.);

2. A második, Florence-i kongresszus címe: "A nő a katolikus teológia fényében" (1975. szeptember 16-18.)

Villa atya 1975-ös konferenciájának a plakátja

3. A második római kongresszus címe: "A kereszténység és az ateista kommunizmus" (1977. szeptember 20-22.)

A két római kongresszuson Benelli megakadályozta, hogy a bíborosok bármilyen aktív tevékenységet kifejthessenek. A Florence-i kongresszus előtt Florence érsekét, Florit bíborost Rómába hívták, hogy megtiltsák neki, hogy bárki egyházi személyt elengedjen a kongresszusra. A bíboros azonban, nem törődve a paranccsal, azonnal értesítette Villa atyát, és megígérte neki, hogy egy püspököt fog küldeni, hogy elnököljön a kongresszuson. És így is történt!

Egy másik kezdeményezés, amelyet tönkretettek: az egyházi-világiak "harmadik ága" volt, amely a különféle missziós intézetekhez kapcsolódott volna azzal a céllal, hogy a papságra toborozzon "hivatásokat"; egy olyan kezdeményezés volt, amelyet aztán az összes szeminárium és missziós intézet alkalmazott. Azonban a lelki képzésnek ezt az eredeti tervét megváltoztatták és teljes szekularizálással végződött.

Ermenegildo Florit bíboros, Florence érseke

Villa atya személyesen több, mint ötven hivatást talált, akik beléptek valamelyik missziós szemináriumba. Férfiakat, akik ma mind papok.

Mára már nyilvánvaló, hogy többé egyetlen lépését sem engedélyezték, egyetlen ötletét sem engedték megvalósítani, egyetlen, a katolikus hitet védő projektjébe sem engedték belefogni.

Villa atyának vissza kellett utasítania barátai ... és ellenségei ajánlatainak az elfogadását is. Több épület- és nagy összegű pénzadományt utasított vissza.

Egy bíboros egész birodalmat akart neki adni; két nagy, már működő általános és középiskolát, két nagy épületet 60 acre olívaültetvénnyel és egy templommal.

Giuseppe Siri bíboros, Villa atya közeli barátja, akit 1958-ban, 1963-ban és 1978-ban is pápává választottak, de a szabadkőművesek arra kényszerítették, hogy visszalépjen

Azután Siri bíboros kínálta fel neki a Genoa-i bencés kolostort. De Villa atya ezt is visszautasította, mert előre látta az Egyházat fenyegető vihart, és ezért úgy tartotta jobbnak, ha szegény marad. Nem akart gazdasági és pénzügyekhez kötődni. És ami a legfontosabb, szabadon akart azzal a küldetésével foglalkozni, amit Pió atyától és XII. Piusz pápától kapott: kiszabadítani az Egyházat abból a zavaros helyzetből, amelybe az egyházi szabadkőművesek juttatták!

Ezért mondott nem-et két gazdag amerikainak is, akik milliárdokat ígértek neki, ha eladja nekik a "Chiesa viva" újságot.

Kapott egy különös "ajánlatot" egy amerikai milliárdostól, aki azt ígérte, fizeti minden lépését, ha létrehoz egy olyan szervezetet, amely lerombolja a tradicionális Egyházat és felépít egy "újat", amely garantáltan győzni fog.

Villa atya papi munkájában a lelkek mentése terén mindig aktív volt. Egy érdekes eset történt 1957-ben, amikor a neves olasz íróval, Curzio Malaparte-val találkozott.

A híres olasz író, Curzio Malaparte, aki ismerte Villa atyát, nem sokkal azelőtt, mielőtt meghalt volna rákban

Franco Adessa: Ki is volt valójában Luigi Villa atya? 4. rész,A szándékosan okozott kudarcok

Franco Adessa: Ki is volt valójában Luigi Villa atya?

4. rész,A szándékosan okozott kudarcok