A házasság


---------

Régi rítusú (latin) szentmisék Magyarországon:

Budapesten, Gödöllőn, Vácott, Sülysápon, Sümegen, Szegeden, Kecskeméten és Pécsett.

Információ: a Juventutem Magyarország honlapján.



---------

Régebbi írásainkból:

Luigi Villa: VI. Pál - a pápa, aki megváltoztatta az Egyházat

Burke bíboros: a muzulmánok és a keresztények NEM ugyanazt az Istent imádják!

Dr. Franco Adessa: Az utolsó kihívás

Franco Adessa: Ki is volt valójában Luigi Villa atya? 12. rész, II. János Pál Brescia-ban

Franco Adessa: Ki is volt valójában Luigi Villa atya? 13. rész, A VI. Pálnak emelt szabadkőműves emlékmű

Christopher A. Ferrara: Álljunk ki Paprocki püspök mellett!

de Mattei: Ferenc koncelebrálásra kötelezi a római papképzők kispapjait

Ferenc pápa elbocsájotta Müller bíborost a Hittani Kongregáció éléről

Franco Adessa: Ki is volt valójában Luigi Villa atya? 14. rész, A Pió atyának szentelt sátáni templom

Christopher A. Ferrara: Müllert kirúgták. Készüljünk fel a legrosszabbra.

Franco Adessa: Ki is volt valójában Luigi Villa atya? 15. rész, Egy újabb ... gyilkossági kísérlet

Franco Adessa: Ki is volt valójában Luigi Villa atya? 16. rész, XVI. Benedek és a San Giovanni Rotondo-i sátáni templom

Franco Adessa: Ki is volt valójában Luigi Villa atya? 17. rész, Ruini bíboros szabadkőműves?

Msgr. Joseph Fenton naplója a II. Vatikáni Zsinatról: “ Ha nem hinnék Istenben, meg lennék győződve róla, hogy a katolikus Egyház a végét járja”
"... nagy büntetés vár a világra, melynek során nemzetek fognak eltűnni, ha az emberiség közömbös marad a [fatimai] Szűzanya üzeneteivel szemben, és Oroszország nem tér meg. Ami be fog következni, az az Ördög és a Boldogságos Szűz közötti döntő csata, amelynek során az Egyház vezetői magukra fogják hagyni a híveket." (Lucia dos Santos, fatimai látnok)

Mindszenty bíborosnak felajánlott honlapunk

elsősorban a Magyar Katolikus Egyház 1958 (II. Vatikáni Zsinat) előtti fontos eseményeit és hittudósait mutatja be, emléket állítva a Budapesten 1938-ban megrendezett Eucharisztikus Világkongresszusnak, Mindszenty bíborosnak, a Regnum Marianumnak, az 1952-ben feloszlatott szemináriumok, szerzetesrendek vértanúinak, száműzetésre ítélt volt tanárainak és papnövendékeinek. Röviden megemlékezünk dicsőséges 1956-os szabadságharcunkról, valamint minden katolikus hívő kötelességeként érintjük a - napjainkat is érintő - legfontosabb katolikus hitvédelmi kérdéseket. Az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszus emlékkönyve az oldal aljára görgetve megtekinthető és letölthető. A honlap tartalma folyamatosan bővül.
-----------------------

Pater Anonymus: Nyílt levél dr. Pétery József

püspök Atyához



... Manapság (s az Ön idejében is) oly divatos kifejezés lett az „elhatárolódás”, ha netán valamely közszereplő (sőt akár magánember) a megkívánt közbeszédtől eltérően kimond olyan igazságokat, melyek sértik más szereplők reputációját. Hiszen annak idején meg kellett tapasztalnia, hogyan határolódtak el Öntől, Mindszenty hercegprímás urunktól, a becsületes papoktól azok, akik kiszolgálói lettek az új világnak.

Az az új világ már előszele, magvetője volt a most rohamléptekkel épülő új világrendnek. Akkor is, ma is Krisztust, az Ő Egyházát és az Őhozzá hűségeseket tekintik kerékkötőnek, akiktől el kell határolódni, őket negligálni, vagy megsemmisíteni szükséges.

S hol vannak azok a „haladó szelleműek”, akik Önt és többi hősünket el akarták pusztítani? A történelem szemétdombján. Ön és minden hősünk viszont itt él velünk gondolataiban, tetteiben, hatásában.

Bár – s most én is elhatárolódom – most is adódnak jócskán, akik (ha más, de nem kevésbé káros szemlélet nyomán) haladónak tekintik önmagukat; rosszakarattal, vagy téves lelkiismeretük szavára hallgatva művelik a rombolást, nem egyszer Öntől, hőseinktől, de legfőképpen Krisztustól elhatárolódva. Ez sajnos tragikus méreteket ölt manapság egészen a pápai trónon ülő személytől kezdve a falusi plébánosig, vagy a még elvétve itt-ott létező „modern” káplánig és evilág szellemétől elbódult hívőig.

Igen elhatárolódom pl. attól a paptól, aki tavaly, a Mindszenty-emlékév alkalmából az Ön volt titkárának gyalázatos könyvét jelentette meg ismét. Ebben a förmedvényben lépten-nyomon a közepes tehetségű, de sértődött és feltűnési viszketegségét a halála pillanatáig megőrző emberke úgy idézi az Ön életét, munkáját, szavait, hogy azok magasztos és dicsőséges értékét vitatja el. (Sértődöttsége abból fakadt, hogy amikor a Központi Papnevelő Intézetből kidobták és visszakerült az egyházmegyei szemináriumba, Ön levettette vele a központisták öltözetét és kötelezte a helyi hagyományban foglalt öltözékre.) Hiába nevezte ki titkárának, hiába becsülte meg a szüleit látogatásával, ő megmaradt ellenségnek.

A másik rettenetes hatalmú (és emlékű) békepap hasonló sértődöttségből, majd bosszúját végleg kiélve rátenyerelt az Ön írásos hagyatékára. Amikor az Örök Bíró ítéletre hívta, akkor az egyik pártfogoltja, barátja rendezte ezeket az iratokat. Az Ön gyönyörű kézírásával készült feljegyzései a levéltár süllyesztőjébe kerültek, soha nem lehet majd ezekbe beleolvasni – alighanem sokaknak fájna a bennük rejlő igazság. A köztudatban úgy szerepel, a nevezett egyházáruló békepap „intézte el”, hogy a kezdeti tiltás ellenére az állam mégis beleegyezzék, az Ön a saját székesegyházában való eltemetéséhez. Látszólag ez az Ön emléke irányába tett gesztus volt, holott csak annyi van mögötte: meg akarta előzni, hogy a nyugati világ ismét lerántsa a vizes lepedőt a kommunisták aljasságairól. Így nekik tett szívességet, tovább építve saját hatalmát és rombolva az Egyházat.

(...) Az Ön körleveleinek költői ihletettségű elmélkedéseit azóta sem múlta felül egyetlen hasonló kiadvány sem. Az Oltáriszentségben jelen lévő Üdvözítő iránti odaadása áthatotta a papok és a hívek lelkét. Ebből forrásozott a bajokon felülemelkedni tudó, a hazát újjáépíteni kész önzetlen áldozatvállalás. Mert a Legtökéletesebb és Legnagyobb Áldozatból táplálkozott.

Az Ön száműzetése alatt az egyházmegye vezetését átvevő mély lelkű, jámbor és nagy tudású püspök egyedül maradt a kétségekkel és az államhatalom nyomásával. Sok-sok rossz tanácsra hallgatott. Kompromisszumkészsége eljuttatta a tragikus kimenetelű II. Vatikáni Zsinatra – természetesen a fentebb már említett nagyhatalmú békepap kíséretével, aki folyton jelentgetett az itthoniaknak.

A Zsinat kártékony, rideg szele már csak az Ön szemfedőjét lengette, így Ön nem láthatta a rombolás, mára összeomlássá lett indulását. A Zsinat éppen az Ön által legfontosabbnak tartott eucharisztikus lelkületet rombolta le. Már nem a Megváltó áldozata, csak egy protestáns emlék-lakoma. Nincs jelentősége a hívek családi életében, gyermekeik nevelésében, a hétköznapok megszentelésében. Nincs szerepe a papi hivatások kialakulásában, s ezért nincsenek is papi hivatások, csak afféle vallásos szociális agitátorok, akik mindenféle pótcselekvéseket tesznek a papi karakter, a papi szentség helyébe. Nem is maradnak el a botrányok!

Bővebben »
-----------------------

Dr. Balogh Sándor: A hithű katolikusok sem

hisznek már a pápa tévedhetetlenségében?

... A Remnant azon néhány katolikus hetilap egyike, amely még tartja a hitet, de már az is kezd omladozni?

A minap Michael Matt, a lap kiadója, egy amerikai filmet kritizált, amit Ferenc és a Vatikán dicsértek ( http://remnantnewspaper.com). A film témája, hogy katolikus misszionáriusok Japánban terjesztették a katolikus vallást, és amikor kitör a vallásüldözés, míg a megtérített hívek hűek maradnak a vértanúságig, addig a hittérítők beadják a derekukat, és a film ezt mit egy jó példát mutatja be.

(...) Egyre többen, egyébként mind hithű katolikusok, teológusok, püspökök és bíborosok, kritizálják Ferencet, és nem veszik észre, hogy a pápát hit dolgában kritizálni annyit jelent, hogy nem hisznek a pápa tévedhetetlenségében.

Nem veszik észre, hogy ha hisznek a pápa tévedhetetlenségében, az egyedüli logikus megoldás kijelenteni, hogy Ferenc nem lehet igazi pápa. Harmadik megoldás nincs!

Ferenc vagy tévedhetetlen és elfogadjuk, amit mond, vagy nem pápa, és még mindig Benedek a pápa, akinek lemondását kényszerítették! Kényszerített lemondás pedig érvénytelen!

Bővebben »
-----------------------

Soós Viktor Attila: Papgyilkosság a nyugati határ

mentén I. rész


A Brenner János emlékévhez.



Brenner János rábakethelyi káplánt 1957. december 14-éről 15-ére virradó éjjel betegellátás ürügyén egy 17 éves fiatalember kihívta a rábakethelyi plébániáról, és útközben máig ismeretlen tettesek harminckét késszúrással megölték.

Két bírósági tárgyalássorozat után két embert is halálra ítéltek gyilkosság vádjával, azonban később mindkettőjüket felmentette a Legfelsőbb Bíróság, és anyagilag rehabilitálták őket. Azonban a valódi elkövetők mind a mai napig hallgatnak. Nem tudjuk, hogy kik ölték meg a fiatal káplánt.

A gyilkosságot az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő évben követték el, amikor országszerte több pap veszítette életét különös körülmények között. Ilyen ez a nyugati határ menti papgyilkosság is, hiszen Brenner János nem vett részt semmilyen politikai eseményben, nem tett olyat, ami miatt meg kellett volna ölni. Az Állami Egyházügyi Hivatalnak azonban feltűnt, hogy az ifjú pap kiválóan végezte feladatát, és mindenkivel jó kapcsolatot alakított ki. Ezért az ÁEH szombathelyi megbízottja, Prazsák Mihály el akarta helyeztetni a káplánt Kovács Sándor megyéspüspökkel, aki kikérte a fiatal pap véleményét, és mivel ő azt mondta, hogy nem fél és szívesen marad, ezért a megyéspüspök úgy döntött, hogy nem helyezi el. Erre azt a választ kapta az ÁEH megbízottjától: „Jó, akkor lássák a következményeit!”

A több mint három éve folyó kutatásomnak nem az a célja, hogy a gyilkosok után nyomozzak, őket felderítsem, hanem azt kívánom bemutatni Brenner János életén keresztül, hogy az '50-es évek elején milyen atrocitások érték az egyházat, és egy senkinek sem ártó fiatal pap, hogyan szúrt szemet a Párt embereinek.

(...) Brenner László 1948. augusztus 29-én öltötte fel a ciszterci novíciusok fehér ruháját, és ezzel együtt a Tóbiás nevet kapta rendi nevének.

Zircen is államosították a ciszterci gimnáziumot. Ezért Endrédy Vendel ciszterci apát a helyi monostorban nyitotta meg a gimnázium négy felső osztályát, ahol az elbocsátott szerzetes tanárok tanítottak. Mivel az iskola hivatalosan nem működhetett, így a bizonyítványt és az érettségit államilag nem ismerték el.

A ciszterci apát a hivatások megmentése és ápolása céljából hozta létre ezt a rendi-teológiai előkészítő iskolát, a világi oblátusok intézményét. Ezzel az volt a szándéka, hogy az általános iskolát végzett, a ciszterci szerzetes-papi életre hivatást érző ifjakat erkölcsi és lelki szempontból megérlelje. Az oblátusok a monostorban éltek, de elkülönítve a többi szerzetestől.

A szerzetesek élete ebben az időszakban nem teljesedhetett ki az Istennek szentelt életben, mert állandóan figyelniük kellett az állampárt tevékenységét, hiszen 1950 nyara elején megindult a hajsza a szerzetesek ellen. A rendházak lakóit először a nyugati és a déli határ mellől hurcolták el, majd egy következő hullámban az ország belsejében lévő szerzetesközösségeket számolták fel.

A szentgotthárdi ciszterci szerzetesek elhurcolásáról a zirci perjel – dr. Horváth Konstantin – a szombathelyi püspökségről telefonon kapta az első értesítést 1950. június 10-én délelőtt: „Patres Cistersiensis ex Sancto Gotthardo hodie nocte ejecti sunt” – „A ciszterci atyákat az előző éjjelen kidobták Szentgotthárdról”. 1950. június 9-én a szentgotthárdi, a bajai és a pécsi rendház lakóit vitték el. A székesfehérváriakat és a budapesti Bernardinumot június 19-ére virradóra deportálták. Ezek után a zirci szerzetesek is felkészültek arra, hogy őket is bármikor elvihetik. Zircet azonban nem ürítették ki, hanem odavittek közel ötszáz szerzetesnővért. Ellátásukról, elhelyezésükről az állam nem gondoskodott. Ez a feladat Endrédy Vendel zirci apátra és a szerzeteseire maradt.

Az állam és a püspöki kar tárgyalásainak „eredményeként”, 1950. július 5-e után a püspökök felszólították az egyházmegyéjük területén levő szerzetesházak elöljáróit, hogy készüljenek fel az áttelepítésre. Ettől kezdve már előre értesítették a rendházakat a kiürítés időpontjáról, és valamivel több személyes holmit vihettek magukkal a kényszertartózkodási helyükre.

Bővebben »
-----------------------

Soós Viktor Attila: Papgyilkosság a nyugati határ

mentén II. rész


A Brenner János emlékévhez.



... Brenner János 1957. december 14-én, szombaton reggel mutatta be élete utolsó szentmiséjét Máriaújfaluban.

A farkasfai fíliában karácsony előtti gyóntatást hirdettek 1957. december 14-ére. A plébános – dr. Kozma Ferenc – ebéd után busszal szándékozott eljutni Farkasfára. Miután a buszmegállóba megérkezett a menetrend szerinti járat, a vezető így kiáltott rá a felszállni készülő plébánosra: „Vén csuhás, menj gyalog, a busz megtelt, nem férsz fel rá.” (A szemtanú elmondása szerint még bőven volt hely az autóbuszon.) A történtek után Kozma Ferenc visszament a plébániára, gumicsizmát húzott és az erdőn keresztül gyalog indult el a mintegy 10 km-re levő faluba. A gyóntatás befejezése után az éjszakát az egyik családnál töltötte, mivel másnap ő mondta a szentmisét.

A káplán atya otthon tartózkodott. Estefelé Málcsi néni a házvezetőnő is elköszönt tőle, mivel a faluban, saját házában lakott. Búcsúzáskor ezt kérdezte: „Na tisztelendő úr, most nem fog félni? Egyedül marad.” Ezt felelte a fiatal káplán: „Óh, Amál néni, mitől félnék?”

Szemtanúk elmondása szerint, ezen a december 14-ei szombaton nagy jövés-menés volt Szentgotthárdon. A tanácstagok részére baráti estet rendeztek, és ezzel egy időben volt a rendőrségi bál is. A rábakethelyi sírásó, miközben a másnapi fiatal halott temetésére készítette a sírhelyet, bőrkabátosok egy csoportját látta a templom és a temető körül.

A rábakethelyi hívek vasárnap reggel a 1/2 8-as misére mentek, azonban a templom zárva volt és nem találták egyik papot sem. A hívek mosolyogva jegyezték meg, hogy na biztos elaludt a tisztelendő úr. Az egyik ministráns fiút leküldték a plébániára. Zörgetett, de senki nem nyitott ajtót. Arra gondoltak, hogy talán beteghez hívhatták el. Miközben másodszor is lement a fiú a plébániára, Málcsi nénit a házvezetőnőt, már ott találta. A falon vérnyomokat találtak, és látták, hogy a káplán atya ágya üsres, de nincs bevetve.

Ezzel egy időben mondta a szentmisét Kozma Ferenc Farkasfán. Mise közben elhívták az oltártól. Néhány szót váltott az illetővel, majd folytatta tovább a szentmisét. Kozma Ferenc megrendült arcán látni lehetett, hogy valami kivételes esemény történhetett, hiszen a pap az oltárt nem hagyhatta el.

Miután a misét befejezte, megrendülten hozta a hívek tudomására, hogy mi történt az éjszaka: Brenner János káplánt meggyilkolták.

Mind a mai napig nem lehet tudni, hogy pontosan mi történt ezen az éjjelen a plébánián, és hogyan követték el a gyilkosságot. Csak mozaikdarabokból – a gyanúsítottak, elítéltek vallomásából, valamint néhány szemtanú visszaemlékezéséből, és a nyomokból – lehet összerakni a képet és következtetni az eseményekre.

Éjfél körül egy tizenhét éves fiatalember, Kóczán Tibor zörgetett be a plébániára. A káplán kinézett szobája ablakán, és beengedte, mert ismerte a fiút, aki korábban ministráns volt. Tibor elmondta jövetelének okát, hogy nagybátyja súlyos beteg, szentségekkel kellene ellátni. Brenner János tehát ismerte a fiatalembert, ezért nem talált semmi gyanúsat a kivételes éjjeli hívásban. Felöltözött, magára vette a karinget és a stólát, majd a télikabátját. Ezután együtt fölmentek a templomba, ahol a betegek olaját és az Oltáriszentséget burzába helyezte, és a nyakába akasztotta.

Miután kijöttek a templomból, János atya ezt kérdezte a fiútól: „Nagyon rosszul van a nagybácsi? Sürgős a betegellátás?” Tibor csak ennyit felelt: „Igen”. Mire János atya: „Akkor menjünk a gyalogösvényen, hogy minél előbb odaérjünk.” Tehát a káplán a rövidebb úton, a dombháton keresztül indult el Zsidára. Magával vitt még egy rúd-elemlámpát is, amivel világított a sötétben. Tibor azzal az indokkal, hogy késő van, és otthon már várják, elköszönt a káplán atyától, aki ismerte a helyet, ahová hívták.

Az erdő szélén már várták és rátámadtak. Megpróbált elmenekülni, Zsida felé rohant. A támadók többen voltak, a vetésben maradt nyomokból lehet erre következtetni. Kurucz Erzsébet szerint, aki látta a nyomokat a szántóföldön, legalább három ember rontott rá. Erről így vall: „Amikor vasárnap reggel elmentünk megnézni a gyilkosság helyszínét, a vetésben két különböző férfi és egy női cipősarok nyomát láttam.”

(...) A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága 1965. szeptember 22-én olyan bírósági iratot állított ki, melyben a Legfelsőbb Bíróság emberölés miatt Kóczán Tibor ellen a szombathelyi megyei bíróság előtt B.367/1965/szám alatt folyamatban lévő bűnügyben az eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróságot jelölte ki. A végzés meghozói: dr. Vida Ferenc a tanács elnöke, Döbröntei Károlyné dr. előadó bíró, dr. Tordai Gyula bíró. Az iraton kiegészítések, áthúzások, javítások szerepelnek.

(...) Kik ölték meg a fiatal káplánt? Az ÁVH forgatókönyve szerint halálának oka buzgó lelkipásztori tevékenysége. A körülmények arra engednek következtetni, hogy az ÁEH jóváhagyásával szemelték ki Brenner Jánost. Több pap verésénél és vallatásánál hangzott el az ÁVO-n ez a fenyegetés: „Te is úgy akarsz járni, mint a Brenner János?”

(A gyilkossággal az lehetett a cél, hogy a környék lakosságát megfélemlítsék. Ez azonban nem sikerült. Bár az emberek megijedtek, a vértanú pap tisztelete egyre erősebb lett.

(Rábakethely és a környék lakossága gyanakodott, hogy a párt tetette el láb alól a káplánt. Véleményüknek hangot is adtak. Erre bizonyíték a szentgotthárdi járási végrehajtó bizottság irata is, amelyben szerepel az emberek elégedetlensége a nyomozással kapcsolatban. Az iratban az is olvasható, hogy: „a Járási Párt Végrehajtó Bizottságának az a véleménye a nyomozók munkájáról, hogy jól végezték a dolgukat, különösen Klamerusz és Dénes elvtárs.”

Bővebben »
-----------------------

Pongrátz Gergely nyílt levele

Kovács Lászlónak, az MSZP elnökének



... Bizonyára hallották már: bűnbánat nélkül nincs bocsánat. Miért csodálkoznak hát azon Önök, tisztelt Elnök úr, hogy amikor pártjuk képviseletében a jótékony össznépi feledésben reménykedve koszorúkat igyekeznek elhelyezni bajtársaink sírjain vagy az Ő emlékműveiken, inzultusok érik Önöket?! Csodálkoznak azon, hogy a Nemzet nagy része nem felejti el azt, amit az Önök pártjának jogelődje negyvenhat esztendővel ezelőtt elkövetett? Önök, tisztelt Elnök úr, lépten-nyomon arról panaszkodnak, hogy megosztott ez az ország. Megosztott, és ezért a nemzeti oldalt teszik felelőssé. Nem gondolkodtak még el azon, hogy provokációra nehéz békés kéznyújtással válaszolni? Mert az Önök hőseink iránti kegyeletből való bűnbánat nélküli görcsös részesedni akarása az áldozatok, azok hozzátartozói és a velük rokonszenvezők számára bizony: provokáció. A gyilkostól sem veszik jó néven, ha ott jajveszékel az áldozat temetésén.

Azt kérem ezért Önöktől, tisztelt Elnök úr, hogy ha valóban fontos az Önök számára a társadalmi béke, a fölösleges, a nemzet dolmányán is foltot hagyó kikövetelt botrány elkerülése, amíg olyanok vannak soraikban, akik néhány esztendeje még büszkén hivalkodtak az ötvenhatos csőcselék elleni fegyveres és szellemi harcukkal, amíg tehát hiteltelenek az Önök által hozott kegyeleti virágok, kérem, ne koszorúzzanak bajtársaink sírjánál és emlékműveinél. Keressék más módját az ünneplésnek és a megemlékezésének.

Bővebben »

További írásaink »


-----------------------




"Ez a kincsünk azonban cserépedényben van, hogy a nagyszerű erőt ne magunknak, hanem Istennek tulajdonítsuk. (2Kor, 4,7)"


Az Éghajlat könyvkiadó kiadásában megjelent könyv a Regnum Marianum két hiteles tanújának, Balás Béla püspök úrnak és Bolberitz Pál professzor úrnak a visszaemlékezéseit tartalmazza.


-----------------------




"De hát tökéletes hazugság még nem volt a világon."


A Mindszenty Alapítvány és az Aethenaeum Kiadó kiadásában megjelent könyv Mindszenty bíborosnak az 1956-os szabadságharccal kapcsolatos naplójegyzeteit, gondolatait tartalmazza. Interneten megrendelhető a bookline könyváruházban, de kapható a könyvesboltokban is. Érdemes elolvasni!


-----------------------


A REGNUM EUCHARISTICUM az OSZK elektronikus állományában
A Szent István Könyvhétre megjelent teljes Schneider-kötet (Regnum Eucharisticum) díjmentesen letölthető az Országos Széchenyi Könyvtár elektronikus könyvtárából.


-----------------------


DR. ERDŐS MÁTYÁS ATYA, volt esztergomi dogmatikatanár és spirituális életéről szeretnénk megjelentetni egy életrajzi kötetet, amelyben személyes visszaemlékezések is olvashatók lennének. A kötet szerkesztői, Dr. Hegedűs András Ph.D. és dr. Krajsovszky Gábor Ph. D. várják a tisztelt olvasók személyes visszaemlékezéseit a hegedusandras@invitel.hu és a krajsovszky.gabor@pharma_semmelweis-univ.hu e-mail címeken. A részletes felhívás ITT olvasható.


-----------------------


MEGJELENT MINDSZENTY bíboros Emlékiratainak új, bővített kiadása! A könyv megrendelhető Helikon könyvkiadó honlapján. Egy könyv, mely ebben a formában először kerül az olvasók elé. Egy könyv, melynek rövidített változata először Kanadában jelent meg 1974-ben. Majd 1989-ben itthon – a csonka kiadás.


-----------------------


MEGJELENT a "Hűséggel az egyházhoz és a történelmi magyar hazához c. tanulmánykötet Mindszenty bíboros pappá szentelésének 100, esztergomi érseki kinevezésének 70., valamint halálának 40. évfordulójára, Adriányi Gábor professzor úr 80. születésnapjára ajánlva. A könyvről bővebben ITT olvashatunk, az ismertető plakát a megvásárlás lehetőségével ITT tekinthető meg.


-----------------------


REGŐCZI ATYA MINDSZENTY GYŰJTEMÉNYE minden nap megtekinthető a Budapest, XII. Galgóczy u. 49. szám alatt található Kútvölgyi Boldogasszony kápolna melletti zarándokház Mindszenty emlékszobájában. Bővebben »


-----------------------


SZENTMISE MINDEN HÓNAP 6-ÁN! Mindszenty Bíboros boldoggá és szentté avatásáért 1991 óta, mióta az épen maradt testét Máriacellből Esztergomba hazahoztuk, minden hónap 6-án (ha vasárnapra esik, akkor 5-én) reggel 8:30-kor szentmisét mutatunk be az Esztergomi Bazilika Szent István vértanú kápolnájában. Bővebben »


-----------------------


MINDEN HÓNAP 29-ÉN 18 órakor Mindszenty bíboros szülőfalujában, Csehimindszenten összejövünk a plébániatemplomban. Szentmisét mutatunk be, imádkozunk a hazáért, a magyar népért és a bíboros úr mielőbbi boldoggá és szentté avatásáért. Szentségimádást tartunk, keresztutat járunk, szentgyónáshoz, szentáldozához járulunk, végül pedig mécsesekkel és fáklyákkal vonulunk ki a falu főterén álló Mindszenty-szoborhoz. Bővebben »


-----------------------



Legolvasottabb
írásainkból:


Pater Anonymus: Semmin sem lehet csodálkozni...

Msgr. Joseph Fenton naplója a II. Vatikáni Zsinatról:“ Ha nem hinnék Istenben, meg lennék győződve róla, hogy a katolikus Egyház a végét járja”

Schneider püspök: A katolikus család a jelenlegi aposztázia [hitehagyás] legelső védőbástyája

Miközben Ferenc Egyiptomba igyekszik, Benedek felidézi Regensburgot

Schneider püspök: Még ha egy püspök, vagy maga a pápa parancsolna is olyant, ami bűn, "vissza kell utasítanom"

Seres Ferenc: Mihalovics Zsigmond, a XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítő Főbizottsága ügyvezető igazgatója

Patrick Archbold: Apokalipszis most? Az égen újabb nagy jel tűnik fel...

Dr. Török József:"EURiszlám" - Az iszlám invázió és ami mögötte van

Dr. Márfi Gyula: "A "Keresztény válasz az üldöztetésre" konferencia megnyitó beszéde

Athanasius Schneider püspök: A szabadkőművesség a "Sátán eszköze", és az Egyház lerombolása a célja

Christian Bouchacourt: Közös nyilatkozat a pápa és a luteránus egyház között: a Szent X. Piusz Papi Testvérület francia körzetének a közleménye

Magyarország lángokban - 1956 (az azonos című film szövege)

Daczó Árpád: A csíksomlyói pünkösdi búcsú és az Egészen szép vagy, Mária ének

Dr. Balogh Sándor: Katolikus dilemma: szabad-e kritizálni a pápát?

Tóth Tihamér: Az antimodernista eskü és a tudomány szabadsága. Az eskü előzményei

Krajsovszky Gábor: Harcold halálig az igazság harcát

Schütz Antal: Kik a szentek?

Schütz Antal: Dogmatika II.: VIII. fejezet. A házasság

Krajsovszky Gábor: Erdős Mátyás atya elmélkedései, beszédei, előadásai II.

Fényképek és videók az esztergomi Lourdes-i barlang hálaadó miséjéről (2014. július 15.)

Pezenhoffer Antal: A dogmafejlõdés

Bálint Zsolt: Amíg világ a világ – a doxológia magyar fordításához

Dr. Balogh Sándor: Igazi pápa-e Ferenc, vagy ő a hamis próféta?

Dr. Balogh Sándor: A II. Vatikáni Zsinat és a muzulmán invázió

Ágotha Tivadar: A „Különös házasság” 1951-ből nézve

Dr. Balogh Sándor: Hová megy a vonat?
---------

Honlapok:

Pro Hungaria Sacra

Juventutem Magyarország

Péter sziklája

Szózat

The Denzinger-Bergoglio (angol nyelvű)

Denzinger-Bergoglio (magyar nyelvű)

Tengernek Csillaga

Dominium Marianum - Mária uralma

Diakónus

Váci Eucharisztikus Kongresszus, 2013

Mennyek Királynéja Kápolna

http://engesztelok.hu/
A Budapesten 1938-ban megrendezett Eucharisztikus Világkongresszus Emlékkönyve (letöltés ITT, a kép alatti szöveg végén):
Real Time Web Analytics