elsősorban a Magyar Katolikus Egyház 1958 (II. Vatikáni Zsinat) előtti fontos eseményeit és hittudósait mutatja be, emléket állítva a Budapesten 1938-ban megrendezett Eucharisztikus Világkongresszusnak,
Mindszenty bíborosnak, a Regnum Marianumnak, az 1952-ben feloszlatott szemináriumok, szerzetesrendek vértanúinak, száműzetésre ítélt volt tanárainak és papnövendékeinek.
Röviden megemlékezünk dicsőséges 1956-os szabadságharcunkról, valamint minden katolikus hívő kötelességeként érintjük a - napjainkat is érintő - legfontosabb katolikus hitvédelmi kérdéseket.
Az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszus emlékkönyve az oldal aljára görgetve megtekinthető és letölthető. A honlap tartalma folyamatosan bővül.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
(...)
Természetesen egy olyan szövegkönyvből beszélt, amelyről köztudott, hogy korábban Ratzinger diktálta. Peter Seewald megjegyezte, hogy „korábban még senki sem merte ilyen hevesen bírálni Ottaviani gépezetét”. A zsinat évkönyveiben jól feljegyzett tény, hogy Ottaviani bíborost többször nyilvánosan megalázták a progresszív reformerek, különösen a németországiak, olyan módon, amely szembement mind a keresztényi szeretettel, mind az úriemberhez méltó etikai kódexszel. Ez alól nem volt kivétel a Frings/Ratzinger-féle rágalomhadjárat sem, amely a Zsinat legérzelemdúsabb és legdrámaibb eseményeit képezte.
A Szent Officium kegyetlen megvádolásának és titkára, Ottaviani bíboros megalázásának volt egy mögöttes oka, ami első látásra talán nem nyilvánvaló, és némi magyarázatra szorul. Amíg még a Szent Officium a katolikus Igazság bevehetetlen bástyájaként állt, addig Ratzinger Kinyilatkoztatás-elméletének nem volt esélye arra, hogy az Egyházi Tanítóhivatal jóváhagyja. Sőt, az olyan elképzeléseknek, mint a „fordított piramisnak”, az Ecclesia Docens iránti tiszteletlenségnek, a laikusok „aktív részvételének”, az „ökumenizmusnak” és a „szinodalitásnak” sem lett volna esélye a sikerre Ratzinger isteni Kinyilatkoztatásának újradefiniálása nélkül.
(...)
Bővebben »
További írásaink »
(...)
• A Magyar Kurír, püspöki karunk szócsöve – bár úgy járna, mint az Északi áramlat-vezeték? – új liturgikus formát talált fel: már a diakónus is „koncelebrál”; legalábbis a nagyon okos újságíró és a még okosabb (még globalistább) főszerkesztő szerint.
• Nevezett sajtószenny még mindig ott tart, hogy az orosz zsidóból lett „ukrán zöld törpe az emberi nem dicsősége” – még mindig azonosítják Oroszországot a Szovjetunióval. Ám ki is üldözi az egyházi személyeket, zárja be a templomokat és kolostorokat; míg az orosz nép visszatalált a hitéhez. (NB. az ukrán bűnözőkből, náci banderistákból verbuválódott – 2. ukrán frontnak nevezett – csőcselék erőszakolta és gyilkolta a magyar nőket.)
• Több mint 100 esztendő után egy kiváló apácarend távozik hazánkból. Bizonyosan „zsinatelőtti” lelkiségük zavarta az illetékeseket, akiknek a támogatás lett volna a feladata – helyette vajon milyen új külső és belső szekták kapnak reklámfelületet? (Többszöri kórházi „kirándulásom” idején felfedeztem, hogy nem csak a városok vezetése van tele szabadkőművesekkel és szektás befolyással, hanem az egyes intézmények is.)
• Nálunk is minden ferenci migráns-, gender- és ki tudja milyen gondolat mellett felsorakoz¬nak; templomokban ebédeket rendeznek, kitüntetik egymást, versengenek ki tud több pénzt szerezni a lenézett „múzeum”-egyház értékeiből.
• Teológia és lelkipásztorkodás nincs, ámde van helyette mentálhigiénés képzés, karizmatikus bezsongás, magyarországi eredetű világszekta (hiszen a kiadványokból jön a pénz). Immár a hitetlen sarlatán Sigmund Freud a mérce? De hol vannak a régi nagyjelentőségű gyóntatók, lelkivezetők? Hol vannak a nagy jelentőségű és fontos eredményeket felmutató egyházi szervezetek?
• Van püspök, aki már az ókatolikusokkal is kokettál – persze ezt is Ferenc nyomán – és az Egyház tanítása (valamint a normalitás) ellen beszélve pártját fogja az össze-vissza erkölcsiségben (pontosabban erkölcstelenségben) leledzőknek. Milyen érdekes: azok elfogadhatók, akik az I. Vatikáni Zsinatot elutasítják, de azok, akik a II. Vatikáni Zsinatot kárhoztatják a bajokért, azok üldözendők.
Bővebben »
További írásaink »
• Robert F. Kennedy Jr. két tanácsadóját eltávolították Trump átmenetet levezénylő csapatából oltásellenes nézeteik miatt
• Bill Gates már korábban nyomást gyakorolt Trumpra az első ciklusában arra vonatkozóan, hogy hagyjon fel a vakcinabiztonsági bizottság létrehozására irányuló tervekkel, ezzel befolyásolva a kormányzat vakcinákkal kapcsolatos megközelítését.
• Bill Gates nemrég ismét találkozott Trumppal, és nagyon elégedett volt a találkozóval.
• A Trump átmenetet levezénylő csapatán belüli belső feszültségek Kennedy befolyásának a korlátozására és a vakcinákat támogató egészségügyi politika összehangolására irányuló erőfeszítésekről árulkodnak.
• Gates részvétele az oltóanyag-politikában egyúttal kérdéseket vet fel a közegészségügyi döntések során az összeférhetetlenséggel és a magánbefolyás szerepével kapcsolatban.
(...)
Bővebben »
További írásaink »
(...)
A Szent Szívről nevezett Mária nővér, világi életében Droste Vischering
grófnő, a portugáliai portói Jó Pásztor-zárda főnöknője volt
ez a választott lélek. Háromszori ístení sugallatra azzal a kérelemmel lépett XIII. Leó pápa elé, ajánlja fel az egész világot
az Udvözítő Szívének. A pápa a főnöknő első levelét egy évig
válasz nélkül hagyta, majd második levelére a kérelmező
személye után tudakozódott s Mazzella bíborost megbizta a
kérelem tanulmányozásával hittudományi szempontból. A bíboros alapos teológiai megfontolásai visszatükröződnekXIII. Leó
Annum sacrum kezdetü körlevelében, mellyel a világ felajánlását elrendelte.
A világ felajánlása Jézus Szivéneik tehát éppúgy, mint
maga a Jézus Szíve-tisztelet általában, nem támaszkodik
magánkinyilatkoztatás okra, hanem szilárd dogmatikus alapokon nyugszik. A magánkinyilatkoztatás csak lökést adott a
felajánlás megtételéhez.
(...)
XIII. Leó az említett körlevélben elsősorban Krisztus múlhatatlan uralkodói jogaira utal, melyek őt mint Isten Fiát és
a világ Megváltóját megilletik. Ezeknek a jogoknak alapján
Krisztuséi nemcsak azok, akik a keresztség szentségének felvétele által az Egyház fennhatósága alá tartoznak, mégha az
Egyház testétől tévtanok vagy egyenetlenkedés következtében
esetleg el is szakadtak, hanem azok is, akik mint meg nem
kereszteltek, a kereszténységen kívül állanak. Krisztus ugyanis
az említett jogcímeken az egész emberiség Ura s Megváltója
kivétel nélkül. "Neked adom a nemzeteket örökségedül. s a
föld határait osztályrészedül", mondja neki az Atya. (Zsolt.
2, 8.) Saját magáról pedig mondja: "Minden hatalom nekem
adatott mennyben és a földön." (Mt. 28, 18.)
Bővebben »
További írásaink »
-----------------------
Felkerült az internetre a Szent István Társulat könyvanyaga is: http://szit.ppek.hu/ .
Ebben persze vannak már "maiak" is (és azok közül is vannak természetesen jók), de a régiek is ott vannak, például a teljes Prohászka-anyag,
azután Schütz Antal könyvei közül is több, összesen 702 kötet, 1848-tól 2004-ig bezárólag.
-----------------------