Dr. Balogh Sándor: Húsvéti jó hír: HABEMUS PAPAM


A szerző Dr. Balogh Sándor, az Amerikai Egyesült Államokban élő nyugalmazott politológia professzor. A veszprémi szemináriumból 1952-ben, amikor is a Nagyszemináriumot ill. a teológiát államilag feloszlatták a házi faliújságon közölt Mindszenty-megemlékezés miatt, több kispaptársával együtt bíróság elé, majd a kommunisták börtönébe került dr. Major Kálmán spirituálissal együtt. Honlapunkon sok írása olvasható, amelyek az igazi katolikus tanítást tükrözik. Akkor is igazat mondott, amikor ezért börtön járt (ld. A veszprémi szeminárium bezárása).



Pár napja feltettem egy cikket, „Akkor kit kövessünk?” címmel. A cikk rövid kommentár volt egy amerikai honlap cikke alapján Benedek pápa interjújáról. Azóta az egész cikk angol fordítása elérhető, és más kommentárok is megjelentek, így most visszatérünk Benedek pápa 2015. októberében adott interjújához.

Mint már több cikkben foglalkoztunk vele, Ferenc vesszőparipája az „irgalom,” Isten irgalma. (például Az irgalmas Isten igazságossága avagy Az igazságos Isten irgalma , vagy A bűn vagy a bűnös, avagy miben különbözünk a protestánsoktól? , és Az irgalom éve , és "Isten névjegye irgalom" ). Isten minden további nélkül mindenkinek megbocsájt, ha tudomásul veszi, hogy bűnös. Ezt tárgyalom a cikkekben, de Benedek interjúja két érdekes szempontot vet fel, amit a kommentátorok nem említenek.

Egyik pont, hogy a hagyományos katolikus tan szerint a helyes rend az, hogy az ember kér Istentől bocsánatot bűneiért, míg egyes „katolikus” teológusok fejre állítják ezt a tant, és Istennek kell bocsánatot kérni, hogy ilyen rossz világot teremtett. „Jézus nem az emberek bűneiért szenvedett, hanem Isten bűnét szüntette meg,” azért engesztelt.

Ferenc teológiája, hogy Isten mintegy bűntudatból, szinte rátukmálja az emberre irgalmát, innen látszik kiindulni.

Az irgalom túlhangsúlyozásánál Benedek még egy problémát lát, és ez szinte egyenesen Luther és Ferenc tanításához vezet. Ferenc szerint az irgalmas Isten mindenkinek megbocsájt. Benedek szerint ”az irgalmasságnak ez az új értelmezése azt jelenti, hogy az ember csupán hit által is üdvözül.”

Íme a két vélemény fehéren és feketén. Most tiszta a választék! „kit kövessünk?”

Nem mintha Isten nem lenne irgalmas. Jézus azért alapította a gyónás szentségét.

Luther nem tehetett mást, neki ki kellett találni, hogy a hit egyedül is üdvözít. Az ő felekezetébe nem mentek át katolikus püspökök, nem volt apostoli folytonosság, tehát nem volt gyóntatás és bűnbocsánat, tehát el kellett valahogy tekinteni a bűnöktől.

Azonban a katolikus egyházban vannak püspökök és papok, akik az irgalmas Isten nevében megbocsájtják a bűnöket, és ide kellene vezetni az embereket.

Benedek és Ferenc egyeznek abban, hogy „ahol van irgalom, ott megszűnik az erőszak.” Azonban ennyi az egész, amiben megegyeznek. A következő mondatban már van egy fontos megkülönböztetés. Benedek itt már nem a tanról beszél. „Az ő (Ferenc) pasztorális gyakorlata (tehát nem a tan, Ferenc óvatos, nem akar nyílt eretnekséget) kifejeződik abban, hogy folytonosan az irgalomról beszél.” Erről rántotta le Benedek a leplet, ”az irgalmasságnak ez az új értelmezése azt jelenti, hogy az ember csupán hit által is üdvözül.”

A katolikus tan szerint a gyóntatószéken keresztül vezet az út az irgalmas Istenhez.

Benedek tehát, aki azzal mondott le, hogy a hivatal gyakorlásáról mond csak le, mégis pápának tartja magát (mert szerinte a pápai hivatal egy életre szól, érvényes pápaságról nem lehet lemondani), aki kész és hajlandó Bergogliót nyilvánosan kijavítani.



Kellemes és kegyelemteljes húsvétot minden kedves olvasónak!


Real Time Web Analytics