Dr. Balogh Sándor: Az irgalom éve
A szerző Dr. Balogh Sándor, az Amerikai Egyesült Államokban élő nyugalmazott politológia professzor. A veszprémi szemináriumból 1952-ben, amikor is a Nagyszemináriumot ill. a teológiát államilag feloszlatták a házi faliújságon közölt Mindszenty-megemlékezés miatt, több kispaptársával együtt bíróság elé, majd a kommunisták börtönébe került dr. Major Kálmán spirituálissal együtt. Honlapunkon sok írása olvasható, amelyek az igazi katolikus tanítást tükrözik. Akkor is igazat mondott, amikor ezért börtön járt (ld. A veszprémi szeminárium bezárása).
A tavalyi szinódus óta egyre több katolikus folyóirat, nyomtatott vagy elektronikus, kérdőjelezi meg, vagy éppen kritizálja Ferencet. Ez a folyamat szinte elképzelhetetlen lett volna a II. Vatikáni Zsinat előtt pápák, sőt, még XVI. Benedek alatt is. A sort talán a Remnant nyitotta meg, mikor nyílt levélben Ferenc lemondását kérte. A legutolsó cikk ma reggel [2016. jan.18.] jelent meg a Katolikus dolgok című elektronikus lapon annak kiadója, dr. Royal Roberttől, Irgalom, irgalom, irgalom címmel.[1]
A cikk a már ismertetett, Ferenccel folytatott interjúkból álló, Isten neve irgalom cimű könyvre való hivatkozással kezdi. „Mindenki azt mondja, katolikusok is, túl sok irgalom! Az Egyház kell, hogy elítélje a bűnt is!”
„Ha ma van valami közös abban, amit ma kereszténységnek ismerünk, írja Dr.Royal, a panasz, hogy elvesztettük a bűntudatot.” A hangsúly a szeretet különböző formáin van. A bűntudat hanyatlása és a szeretet hangsúlyozása közt „az ember gyakran úgy érzi, hogy a vallások nem nagyon különböznek a New Age-szerű kényelmes begubózás valamiféle kozmikus tudatától."
Ezután az általános bevezető után rátér Ferencre. Halljuk tőle, hogy „az Egyház elítéli a bűnt, mert kötelessége kimondani az igazságot. De ugyanakkor átöleli a bűnöst, aki elismeri magát, mint olyant, üdvözli, beszél hozzá Isten végtelen irgalmáról.”
Dr. Royal szerint ez a mondat kifejezi az egész könyvet, majd így folytatja: „mind alapvető katolikus tanítás, csak a relatív hangsúly okozza a zavart és a vitát.
[B.S.: Azonban ami a zavar okát illeti, az sokkal több, mint hangsúly ebben a mondatban. Hol van szó a bűntudatról, bűnbánatról és bűnbocsánatról? Ez sokkal több, mint hangsúly! Ez már mulasztás, meghamisítása a katolikus tanításnak. Lehet, hogy mikor Ferenc azt mondja a bűnösről, hogy „aki elismeri magát, mint olyant”, a bűntudatra gondol, de még ha az is, hol van a bűnbánat? Bűnbánat nélkül nincs bűnbocsánat, bűnbocsánat nélkül pedig nincs üdvözülés!]
Dr. Royal idéz egy nagyon szép és érzelgős bekezdést Ferenctől, ahol Ferenc beszél a papokról mint „Isten irgalmának eszközeiről. Ez nagyon szép. Ennek nagy jelentősége van, mert társas lények vagyunk. Ha nem tudsz beszélni testvérednek a hibáidtól, Istennek sem tudsz beszélni róluk, és végül magadnak gyónsz a tükörben.”
[B.S.: Elemezzük kicsit ezt a bekezdést. Igaz, hogy „a papok Isten irgalmának eszközei.” De precízebb és helyesebb lenne Istennek „bűnbocsájtó irgalmáról” beszélni. „Ez nagyon szép”, de nem azért, mert társas lények vagyunk, hanem mert természetfeletti hivatásunk van. Nem „beszélni” kell a gyónás alatt, hanem bűnöket bevallani és megbánni. A pap nem „testvéred”, hanem alter Krisztus, Jézus képviselője, akire egy nagy feladat van bízva. Gyónásnál nem a „hibáidról,” hanem bűneidről beszélsz. Végül, fogalmam sincs, mit gondol Ferenc, mikor azt mondja, „Istennek sem tudsz beszélni róluk”?
Ez már több, mint hangsúlyozási hiba. Itt már nyilvánvaló a hamisítás, az Egyház tanának félremagyarázása, a természetfelettiben való hit semmibevétele, az aposztázia.
A szövegbe be van iktatva egy kép, mikor Ferenc „gyóntat”. Vajon miről „beszélget” Ferenc a„testvérrel”?]
Ferenc gyóntat – világ ifjúsági nap; Rio, 2013
[1]
http://www.thecatholicthing.org/2016/01/18/mercy-mercy-mercy/
