1840. május 20-án éjjel kigyulladt Anglia egyik legszebb gótikus katedrálisa a York Minster. Mint később kiderült egy anarchista gyújtotta fel.
A romok eltakarítása közben az egyik lelkész felfedezte, hogy a leomló mennyezet betört egy darabot a padlózaton, alatta valami titokzatos lyuk sötétlik. Amikor kezdték kibontani, akkor döbbentek rá az elfeledett, normann-kori katolikus katedrális alsó templomára, kriptájára.
A vaskos oszlopok a romanika korától kezdve, a szerzetesek által épített gótikus katedrális égbeszökő csúcsíveit évszázadokig, majd a Cromwell-kori viszontagságok közepette is szilárdan tartották. Díszes faragványok ékesítették az öles oszlopokat, köztük pl. a hét főbűnt jelképező csúf figurák. Ezek a faragványok, mondhatni afféle lelkiismeretvizsgálati szempontok voltak.
A későbbi évtizedekben számos gótikus katedrális, vagy kisebb vidéki templom kapott úgynevezett „biblia pauperum” képeket, akár falfestés, akár táblakép formájában, illetve értékes faliszőnyegeken. Ezt a „szegények bibliáját” a széles néprétegek hitoktatásaként használhatta a prédikáló pap, rámutatva egy-egy képre, szőnyegre, s az azon látható bibliai jelenet szerint bontotta ki mondandóját.
Még később megjelennek a csodálatos ólomüveg-ablakok, ugyanilyen funkciót betöltve, de sajnos a ma embere már nem képes felfedezni a Szentírás szavát, hiszen „csak” művészi értéket, vagyis az ember teremtő készségét látja benne. Mondhatnánk azt is, hogy a csúcsívek nem emelik fel a lelkét, hanem beleszédül saját magába és a földre tekint – mégsem veszi észre az útjába kerülő követ és elbotlik. (NB. éppen a York-i katedrális csúcsívei közé helyeztek modern ábrázolásokat is, pl. a Holdra-szállást, stb, amely az Isten helyett az embert akarja égbe emelni – aztán ha lepottyan képzelt magasából, akkor hőzöng.)
***
A Szentmise kezdetén két bűnvallomás is van: az egyiket a pap saját maga mondja és kéri a hívek imáját az isteni megbocsátásért. Majd a hívek mondják el és kérik a papság lelki hatalmából eredően az isteni feloldozás közvetítését.
Van akiket ez arra emlékeztet, hogy az ószövetségi pap először a saját bűneiért mutatott be elégő áldozatot, majd a nép bűneiért.
Ám ha jól belegondolunk itt a teljes Utolsó Vacsora és a Nagypéntek annyira összeforr, hogy a papság rendjének megalapítása ötlik szemünkbe. Ugyanis mielőtt az Úr Jézus megalapítja a Golgotai Áldozatot jelenvalóvá tévő Oltáriszentséget, a kenyér és a bor színében megtört Testét és kiontott vérét adva, megmossa tanítványai lábát. „Szolgai alakot ölt, kiüresíti önmagát…” Apostolait tisztává teszi (látható formában testileg) a bekövetkező misztérium befogadására és később megvalósítására.
A szentmise elején elmondott papi Confiteor ez a felkészülés arra, hogy kövesse Mesterét a Golgota ormára. Míg a hívek bűnvallomása azt fejezi ki, hogy „aki titeket hallgat, engem hallgat”, azaz a pap ruhájába (értsd megtisztult lelkébe) kapaszkodva hagyjuk magunkat vezetni az üdvösség útján.
Hogyan kerül ebbe a bűnbánati imába a Boldogságos Szűzanya, Szent Mihály főangyal, Keresztelő Szent János, a két Főapostol és a szentek serege?
Amikor az ókori Róma belső viszályokkal, forradalmakkal küzdött, egy Coriolanus nevű lázadó vezér vezette sereg elpusztítással fenyegette a dicső várost. A városlakók egyetlen mentséget tudtak magukénak: Coriolanus édesanyját, aki fia elé ment a kapukhoz. Ennek az édesanyának a közbenjárása mentette meg a további vérontástól Rómát.
Ki lehet eredményesebb szószólónk, mint Megváltónk Édesanyja. Fia kiontott vérére hivatkozva megőriz minket a bűnnel szembeni vereségtől.
Szent Mihály nevének jelentése: ki olyan mint az Isten? S te ember – becsapva a nagy kísértőtől – istenséggé teszed magad? De tudjuk a Jelenések könyvéből, hogy Mihály, mint az égi seregek vezére győzelmet arat, nem magányos tehát a harcunk a bűnnel szemben.
Keresztelő Szent János a Jordán folyónak azon a pontján prédikál és hívja bűnbánati megtisztulásra hallgatóit, ahol a halak visszafordulnak, nehogy a Holt-tenger só-koncentrátumában elpusztuljanak. A halaknak a Jordán árjával szemben kell úszni, hogy megmeneküljenek. Keresztelő Szent János lelkiismeretvizsgálati pontokat ad prédikációjában. Ez az iránymutató számunkra, hogy a világ árjával szemben úszva megmeneküljünk.
Szent Péter és Szent Pál apostolok a hit oszlopai, az Úr Jézus által kijelölt vezetőink. Péter hitével és Pál szívével alkalmasak leszünk a Golgotai kereszt árnyékába lépni. S a szentek, kik előttünk jártak példaképeink a köznapi életben mindannak megvalósításában, amit az Apostolok ránk hagytak.
A pap csendes imádságot mond, mikor a föloldozás után felmegy az oltárhoz: „Vedd el kérünk Urunk gonoszságainkat, hogy a szentek szentjébe tiszta szívvel mehessünk be…” Ünnepi szentmisében itt most a tömjénillattal száll esdő imánk, a görög kultúrából ránk hagyományozott Kyrie eleison, kérve a Szentháromságos Egy Isten bocsánatát, azaz bebocsátást az Utolsó Vacsora termébe.
Mondhatjuk, hogy az advent várakozó, reménykedő hangulata kél szívünkben ezen néhány gondolat ismeretében.
A várakozás most teljesül be, amikor a karácsonyi örömhírt hozó angyalok éneke csendül fel: Gloria in excelsis Deo, et in terra pax hominibus, bonae voluntatis… Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakaratú embereknek.
Mert erre az isteni ajándékra, lelkünk örök karácsonyára hangol a bűnbánat néha homályos, néha romboló tüzet gyújtó – ám mégis biztos alapokat feltáró – imádság-sorozat a Szentmise elején.
Vajon megtervezett és épülőfélben lévő gótikus lélek-katedrálisunk hányszor lesz még a bűn anarchiájának martaléka. Azonban a faragott kőpofák, a biblia pauperum képei, a faliszőnyegek, az üvegablakok – azaz a krisztusi tanítás biztos alapjaira rálelünk, újjáépülhet, szebb lehet lelkünk temploma, amely az Üdvözítő befogadására kész.
Az első rész ITT , a haramdik rész ITT , negyedik rész bevezetője ITT , a negyedik rész ITT , az ötödik rész ITT olvasható.