elsősorban a Magyar Katolikus Egyház 1958 (II. Vatikáni Zsinat) előtti fontos eseményeit és hittudósait mutatja be, emléket állítva a Budapesten 1938-ban megrendezett Eucharisztikus Világkongresszusnak,
Mindszenty bíborosnak, a Regnum Marianumnak, az 1952-ben feloszlatott szemináriumok, szerzetesrendek vértanúinak, száműzetésre ítélt volt tanárainak és papnövendékeinek.
Röviden megemlékezünk dicsőséges 1956-os szabadságharcunkról, valamint minden katolikus hívő kötelességeként érintjük a - napjainkat is érintő - legfontosabb katolikus hitvédelmi kérdéseket.
Az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszus emlékkönyve az oldal aljára görgetve megtekinthető és letölthető. A honlap tartalma folyamatosan bővül.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
(...)
Ugyanis pápaságunk kezdetétől fogva Szemeink elé tárul az emberiséget sújtó bajok szomorú látványa: az emberek felforgatják a társadalom alaptető elveit, — kivonják magukat makacs tűrhetetlenséggel a törvényes hatóságok alól, — egyre szítják azon viszályokat, melyekből belvillongások s kegyetlen, véres háborúk támadnak; — az erkölcsi törvényt s az igazságosság követelményeit megvetik; — a múlandó javak után telhetetlenül vágyódnak, az örökkévalókat pedig annyira elhanyagolják, hogy sokan eszeveszetten öngyilkosságra vetemednek; — a közvagyont könnyelműen kezelik, elharácsolják, sikkasztják; — mások ámító csalárdsággal és szemtelenséggel a haza, a szabadság, a jog védőiül tolják fel magukat: szóval valami halálos lázféle járja át a társadalom szervezetét, mely egyre gyötri s fölforgatással és végzetes katasztrófákkal fenyegeti.
Meg vagyunk győződve, hogy e bajok fő oka az egyház szent és sérthetetlen tekintélyének megvetésében rejlik, — azon egyházénak, mely Isten nevében áll az emberiség élén s védi és segíti a jogszerű hatalmakat. Tudják ezt a közrend ellenségei: azért nem találtak alkalmasabb eszközt a társadalom alapjainak megingatására, mint vakmerően rá támadni az egyházra s nemtelen rágalmak által, mintha ellenkezésben állna a polgárosultsággal, — gyűlölség s megvetés tárgyává tenni azt, — csorbítgatják tekintélyét és erejét s halomra kivannak dönteni a pápai hatalmat, amely a földön őre s védője az erkölcs s a jog változatlan elveinek. Innen származtak a katolikus egyház alkotmányát felforgató törvények, melyeket kimondhatatlan fájdalmunkra sok helyen még érvényben látunk; — innen a püspöki tekintély megvetése s az egyház szabad tevékenysége elé gördített akadályok; a szerzetes rendek föloszlatása, — az egyház szolgái s a szegények fönntartására szánt javak elkobzása; — a könyörület s jótékonyság nyilvános intézeteinek kivonása az egyház kezelése alól, s míg egyrészt az oktatás- s a sajtószabadságot minden féktől fölszabadították: addig az egyház jogait az ifjúság oktatására és nevelésére lábbal tapossák. Ugyanezt célozza a pápai állam bitorlása is, melyet az isteni gondviselés azért biztosított annyi századon át a pápáknak, hogy a népek örök üdvösségére szabadon gyakorolhassák a Krisztustól reájuk ruházott hatalmat.
Nem azért állítottuk szemeitek elé, tisztelendő Testvérek, a bajok e beláthatatlan tömkelegét,hogy szomorúságotokat, mely e siralmas viszonyok közt önként borul a szemlélő lélekre, növeljük;hanem hogy világosan álljon előttünk a helyzet komolysága, mellyel kötelességünknek s buzgalmunknak egyaránt meg kell küzdeni s belássuk, hogy mily erőmegfeszítéssel kell védenünk e válságos időben Krisztus egyházát s a pápaságnak méltatlan rágalmak által megtámadott méltóságát.
(...)
Bővebben »
További írásaink »
(...)
Könnyű szerrel megértitek, tisztelendő Testvérek, hogy azon felekezetekről szólunk,
melyek különféle, majdnem mondanám barbár néven szocialistáknak,
kommunistáknak, nihilistáknak hivatnak, melyek az egész világon elterjedt, alávaló
szövetség által szorosan összetartva, már nem a titkos összejövetelek rejtekeiben
keresnek menedéket, hanem merészen a nyilvánosság elé lépnek, hogy régi
szándékukat, a társadalom alapjainak felforgatását, végrehajtsák. Ugyanis ők azok,
kik a Szentírás szavai szerint a „testet megfertőztetik, a felsőbbséget megvetik, a
méltóságot káromolják.” Mindent földúlnak, semmit sem kímélnek abból, amit az
isteni s emberi törvények a társadalmi élet biztonságára és felvirágoztatására
létesítettek. A felsőbbségektől, melyeknek az apostol szavai szerint azért jár minden
lélektől hódolat, mivel a hatalmat Istentől nyerték, — megtagadják az
engedelmességet s jog és kötelesség dolgában az emberek teljes egyenlőségét
hirdetik. A férfi és nő házassági szövetségét, mely még a barbár népek előtt is szent
volt, meggyalázzák, — meglazítják a családot összetartó köteléket, vagy ami még
rosszabb, az élvezetnek dobják oda prédául. Uszítva a világi javakra való
áhítozástól, „mely minden gonoszságnak gyökere, mely után járván némelyek,
eltévelyedtek a hittől”, kétségbe vonják a természet törvénye által szentesített
tulajdonjogot s azon ürügy alatt, hogy, valamennyi ember szükségleteit és igényeit
fedezzék, jogtipró gonoszsággal el akarják rabolni s közössé tenni azt, amit mások
jogos öröklés, szellemi vagy kézi munka vagy takarékos életmód által szereztek. S e
szörnynézeteket tárgyalják összejöveteleiken, hirdetik röpiratokban s terjesztik a nép
közt a napilapok egész özönében. Azóta a lázongó csőcselék a királyokra s a
felsőbbségekre oly vérszemet kapott, hogy rövid idő alatt többször emelték orgyilkos
kezüket e gazok a királyok személyére.
(...)
Bővebben »
További írásaink »
Fájdalommal, de Isten akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy Jánossy Gábor Miklós,
a Stella Maris Alapítvány elnöke, a Tengernek Csillaga folyóirat felelős szerkesztője,
engesztelő testvérünk, férj, nagycsaládos édesapa és nagyapa, életének 69. évében, 2024
pünkösdje utáni XXI. hétben, október 15-én, Avilai Szent Teréz napján, szentségekkel
megerősítve, gyors lefolyású betegségét követően visszaadta lelkét Teremtőjének.
Utolsó útjára 2024. november 8-án 12:45 órakor kísérjük a Farkasréti temetőben, ahol a
boldog feltámadás reménye alatt végső nyugalomra helyezzük. A lelke üdvösségéért
mondott gyászmise 15 órai kezdettel lesz a Városmajori Jézus Szíve Plébániatemplomban.
YouTube élő közvetítés linkje: https://shorturl.at/6s8p2
A Tengernek Csillaga XXIX/6. számában, megtartva a lap szokásos elemeit, mindenekelőtt Reá
emlékezünk, majd következik három utolsó írása, amelyeket már betegágyon, egy héttel halála
előtt fejezett be. Mint közeli barát és munkatárs, Krisztusban kistestvér írom e töredékes
sorokat. Az Úr a mi bíránk, a „szívek és vesék vizsgálója”(Zsolt 7,10; Jer 11,20; Jel 2,23), ki
mindent tud. Amit én lejegyezhetek, szükségképpen csak foszlányos lehet, de ahhoz talán
elégséges, hogy felismerjük Gábor testvérünk életszentségre törekvésének ragyogó elemeit.
Máriás lelkülete, alázatos hite vigasztalást nyújthat, hálát ébreszthet, és példát jelenthet
mindnyájunk számára, akik tiszteljük és szeretjük Őt.
(...)
Bővebben »
További írásaink »
(...)
Régebben egy sértődött orgonaépítő, manapság egy újságírónő (?) támad, tombolva. Láthatóan hatalmas hibákat követtek/követnek el, amikor 007-es ügynököt játszva hangoskodtak/hangoskodnak. De sajnos nem áll rendelkezésére semmilyen James Bond-képesség mindezek megvalósításához, csakis a kétesen alakuló érzelmek, amelyek az „áldozat”-hoz kötik. (Külön is sajnálatosnak tartom, hogy az úgynevezett jobboldalon megszaporodtak a sértődött, vélt vagy valós sebeiket nyalogató és maguknak elégtételt vindikáló hőzöngők, firkászok, olvasók, akik az „áldozatban” keresik megmentőjüket – na, majd az ő ügye megment engem is.)
Most éppen a kalocsai Érsek a céltábla, mert régebben is és ma is ő az, aki egyenes és megcáfolhatatlan szavakkal fedte fel a bolsevista rendszer aljasságát, most pedig a liberális gondolkodás mérhetetlen gazságát. Őt kell kivégezni, hogy helyébe kerülhessen valami szabadkőműves. Sőt kivégzik azt a személyt is, aki abból az egyházmegyéből került központi egyházi szolgálatba. Kivégzik a jól működő eredményes plébánosokat, olyan személyek és családok bevonásával, akiknek a felmenői már a kistarcsai foglyok, megkínzottak számát is gyarapították besúgásaikkal. A hétköznapi hívek tudják ezt és meg is védenék a papjaikat, de a bulvár „nem tudja kezelni a jó hírt”, az igazságot pedig még annyira sem.
(...)
Bővebben »
További írásaink »
-----------------------
Felkerült az internetre a Szent István Társulat könyvanyaga is: http://szit.ppek.hu/ .
Ebben persze vannak már "maiak" is (és azok közül is vannak természetesen jók), de a régiek is ott vannak, például a teljes Prohászka-anyag,
azután Schütz Antal könyvei közül is több, összesen 702 kötet, 1848-tól 2004-ig bezárólag.
-----------------------