elsősorban a Magyar Katolikus Egyház 1958 (II. Vatikáni Zsinat) előtti fontos eseményeit és hittudósait mutatja be, emléket állítva a Budapesten 1938-ban megrendezett Eucharisztikus Világkongresszusnak,
Mindszenty bíborosnak, a Regnum Marianumnak, az 1952-ben feloszlatott szemináriumok, szerzetesrendek vértanúinak, száműzetésre ítélt volt tanárainak és papnövendékeinek.
Röviden megemlékezünk dicsőséges 1956-os szabadságharcunkról, valamint minden katolikus hívő kötelességeként érintjük a - napjainkat is érintő - legfontosabb katolikus hitvédelmi kérdéseket.
Az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszus emlékkönyve az oldal aljára görgetve megtekinthető és letölthető. A honlap tartalma folyamatosan bővül.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Szemelvények tiszteletreméltó Mindszenty József bíboros,
hercegprímás, esztergomi érsek életéből és munkásságából
pappá szentelésének 110. évfordulójára,
esztergomi érseki kinevezésének 80. évfordulójára, valamint
halálának 50. évfordulójára ajánlva
Az utolsó napok – Mindszenty bíboros halála, temetése
„Minden magyarnak az a kötelessége, hogy igenis álljuk a harcot
mindhalálig, és nem adjuk meg magunkat, és ellenségeinknek nem
tesszük meg azt a szívességet, hogy félig-meddig odaállunk oldaluk
mellé.”
„Mi nem kérünk soha kölcsön a sátántól kezet arra, hogy az Isten
terveibe beavatkozzunk, és hogy a nemzetünknek olyan támaszai
legyünk, mint ahogy az említett ellenségek a támaszai.”
Mindszenty József
Mindszenty József halála
1975. május 6-án, 14 óra 15 perckor hunyt el Bécsben, számkivetésben a nagy magyar
főpásztor, vérontás nélküli vértanú, Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi
érsek.6 Az akkori magyarországi rezsim mindent elkövetett a bíboros jellemének bemocskolása,
teljes lejáratása érdekében. A vaskos hazugságok és arcátlan rágalmak magukra a rágalmazókra
hullanak vissza, jellemtelenségük ékes bizonyítékaiként. Mindszenty bíboros próféta volt:
meglátásai az ateista kommunizmusról, a szabadkőművességről, az erkölcsi törvények
semmibe vételéről, azok eltipróiról szóról-szóra beteljesedtek. A bíboros erről naplójában
többek között így ír: „Az ateizmus peremtámogatója nem tudok lenni. Akik messziről
támogatják, nem ismerik a bolsevizmust. Én ismerem: genocide (népirtó), a massa damnata
(elkárhozott tömeg) pokoli szállítója.”
A bíborosról szóló bárminemű igaz szó, vagy írás kemény megtorlásokat vont maga után az
akkori állapotokból kifolyólag: Magyarországot egy idegen és nem keresztény hatalom tartotta
megszállva és uralkodott fölötte a szolgálatában álló csatlósokkal. Az utóbbi másfél évtizedben
azonban már idehaza is legálisan megjelenhetnek a szentéletű bíborossal kapcsolatos, az
igazságot fedő dokumentumok. Legfőbb ideje, hogy személye a megérdemelt méltó helyet és
kellő jelentőséget elnyerje, hogy példaképként állhasson a magyarság és az egész kereszténység
előtt ebben az erkölcsi értékeit, valamint alapvető jogérzékét is rohamosan elvesztő világban.
Ami máig a Magyar Katolikus Egyházból megmaradt, az csakis a bíboros, illetve az ő példáját,
szellemiségét követők érdeme és nem azoké, akiknek „a koegzisztencia világpiacán a
legolcsóbb tucat-cikk a magyar prímás” volt. Ez az a tény, amit ellenségei sohasem bocsátanak
meg neki. Tanításai ma, egy felettébb alattomos és gátlástalan keresztényüldözés idején éppoly
időszerűek, mint amilyenek elhangzásuk idejében voltak.
Bővebben »
További írásaink »
Szemelvények tiszteletreméltó Mindszenty József bíboros,
hercegprímás, esztergomi érsek életéből és munkásságából
pappá szentelésének 110. évfordulójára,
esztergomi érseki kinevezésének 80. évfordulójára, valamint
halálának 50. évfordulójára ajánlva
Egy ország, egy közösség életében mindig megkülönböztetett felelősség hárul arra, aki annak
vezetője. Mindszenty József a 20. századi magyar katolikus Egyház és az egész magyarság
kiemelkedő egyénisége. Munkatársa, néhai Erdős Mátyás atya mondotta róla: Mindszenty
József tanítása mindig határozott, lényegre törő volt, magasra emelte Krisztust, mint egy
képet, amely iránymutató az egész magyarságnak és kereszténységnek.
Palágyi Natália nővér, kortanú, a Szociális Testvérek Társasága szerzetesrend tagja
Mindszenty bíboros követésre buzdító jelleméről a következőket nyilatkozta:
„Nekünk, magyaroknak, igen gazdag a lelki örökségünk. Amióta Szent István és munkatársai,
Szent Gellérttel az élükön, megnyitották nekünk az evangélium forrásait, ezer év óta a magyar
szenteknek és példaadó egyéniségeknek hosszú sora mutatja számunkra a helyes utat.
Nekünk, mai magyaroknak, Mindszenty József bíboros atyánk adatott. A mi feladatunk, hogy
tanulékony lélekkel megfigyeljük egyéniségét, példáját, megfontoljuk szavait és a magunk
sajátos életkörülményeire alkalmazzuk útmutatásait.
Gazdagon vannak olyan jellegzetességek bíboros atyánkban, melyek követésre buzdítanak; s
ha komolyan törekszünk az ő nyomában járni, boldogabbak leszünk és megváltoztathatjuk a
világ arculatát körülöttünk.”
Ti vagytok a föld sója – mondta Jézus. Mindszenty bíboros esetében ennek megvalósulása
országot, egyetemes kereszténységet megmozgató tevékenységben mutatkozott meg.
„Századok óta nem volt a magyarságnak olyan nagy fia, aki az egész kereszténységnek annyit
mondott volna, mint Mindszenty József esztergomi érsek. Más egyházi nagyjaink is
gazdagították az egyetemes kereszténységet, de inkább csak egyedi és nemzeti vonással.
Mindszenty bíboros azonban egyetemes érvénnyel jelölte meg és fejezte ki az egész
kereszténységnek egyedül lehetséges magatartását a jelenkor romboló áramlatával, a
marxizmussal szemben.” Így emlékezett Vecsey József Mindszenty bíborosra 1955.
szeptember 18-án elhangzott szentbeszédében.
(...)
Bővebben »
További írásaink »
Kutschi András, Ficsór László, Dr. Jungbert Béla, Dr. Balásházy Imre és Dr. Krajsovszky Gábor írásai
[Szerk. megj. a Ferenc pápához kapcsolódó idézetekhez: sok, valóban jó szándékú keresztény ember nem érti vagy nem gondolja, hogy a jelen kor problémái éppen a klérus - adott esetben legfelső szinten - való hitehagyása miatt vannak a világban!]
Aki már részt vett életében konferencián, megtapasztalhatta: öt, tíz percben elmondják
egymásnak véleményüket, a tárgyhoz kötődő tapasztalataikat, ezeket összegzik, és kialakul a
végére valami összkép a résztvevőkben.
Napjainkban sokat lehet hallani tudományos és békekonferenciáról, a templomi konferencia
azonban nem tudományos előadás, hanem igehirdetés.
Az igehirdetés az Isten igéjét közvetíti. Különféle formákban teszi ezt, egyik formája a
prédikáció, ami ebben elhangzik, az azért hangzik el, hogy az Egyház adott közössége
erősödjék.
A prédikáció sajátos formája a homília, ami a liturgiához kötődik, legtöbbször a
szentmiséhez. A homíliában az evangélium, illetve az olvasmányként elhangzott szentírási
rész, vagy a liturgiában ünnepelt misztérium kerül kibontásra azzal a céllal, hogy a jelenlevők
a konkrét liturgikus cselekményben – keresztelésen, bérmáláson vagy szentmisén –
elmélyültebben tudjanak részt venni. A homíliának sajátos adata, hogy csak felszentelt
diakónus, pap vagy püspök mondhatja. Ennek oka, hogy a homília egész szorosan a
liturgiából indul ki és a liturgiához vezet, a liturgia végzése pedig fölszentelt, Istentől
küldetést kapott személyek feladata.
További igehirdető forma a hittanóra, az óvodások hittanjától kezdve az egyetemista hittanig
bezárólag. Ennek az a sajátossága, hogy a hitünkkel kapcsolatos ismereteket nagyobb
időszakokra – rendszerint tanévekre, vagy tanévek felére – elosztva és tervezve rendszeresen
taglalja, a legapróbb kéréseket is boncolgatja és visszakérdez. Egy rendes hittanóra ugyanis
arra való, hogy kiderüljön, a korábban elhangzottakból mennyi ragadt meg a tanulók fejében
és szívében.
(...)
Krajsovszky Gábornak a konferencián elhangzott előadása meghallgatható ITT »
Bővebben »
További írásaink »
A SZÁNDÉK IDÉN KIEMELKEDŐEN: Szűz Mária Országában a Katolikus Egyház klérusának Isten akarata szerinti megtéréséért, valamint Kárpátalja magyarjainak oltalmazásáért!
Hamvazószerdától (gör. kat. testvérek számára már a soros hétfőtől kezdve)
Pünkösdig 90 napos böjtös imalánc a magyarság újjászületéséért
SZERETETT MAGYAR TESTVÉREK!
A magyarság sorsát szívén viselők, és azért áldozatot vállalók kis csoportja idén is – immár hagyományként – Nagyböjtre és a Húsvétot követő szent időre újabb böjtös imaláncot kezdünk, amelybe szeretettel hívunk minden hasonlóan érző magyar testvért. Ismert, hogy akik a múltban tudomásunk szerint ilyet vállaltak, jelentős gyümölcsökről számolhattak be.
Hamvazószerdától Pünkösdvasárnap hajnalig (a csíksomlyói búcsú napjáig bezárólag) tartó időszak böjtös imaláncába bárki bekapcsolódhat. Böjtünk célja Isten segítségét és igazságosságát behívni a magyarság életébe minden szinten, és nem utolsósorban ökumenikus összefogás is a magyarság hitbeli megújulásáért. Mindezzel a csíksomlyói zarándoklat és búcsú imádságos előkészítése fölött egyszersmind tanúságtevő és figyelemfelkeltő hatást is remélünk – elsősorban saját magunkat figyelmeztet, hogy e szándékot hordoznunk kell szíveinkben, ugyanakkor a Gondviselő Mennyei Atyánk figyelmét hívja fel, hogy beláttuk, nagy szükségünk van az Ő sürgős beavatkozására népünk sorsát illetően.
Felhívásunk teljes szövege ITT olvasható!
Röviden: 90 napos böjtös imalánc a csíksomlyói pünkösdi búcsúra a magyar újjászületésért.
Javasolt bekapcsolódási mód: Interneten bejelentkezve két-két személy hetente egy napot vállaljon együtt úgy, hogy felosztva az étkezéseket kijöjjön a teljes böjti nap. Azonkívül a hét azon napján, amelyre böjtöt vállalnak, 20 perces imát végezzenek sötétedés után égő gyertya fényénél a meghirdetett szándékra. Szabadon bármilyen formában és bármennyi ideig is be lehet kapcsolódni bármilyen áldozatvállalással vagy imával.
Szeretnénk az áldozatot vállalókat imával kísérni, ezért a vállalt napot és időtartamot kérjük közölni a
magyarbojtesima90nap@gmail.com
drótposta-címén. Erre azért is szükség van, hogy egyetlen nap se maradjon ki.
Időtartama: kezdődik Hamvazószerdán, befejeződik Pünkösd napján.
A kezdeményező csoport kegyelemteljes böjtös imaáldozatot kívánva Isten sokszoros áldását kéri minden áldozatvállaló magyar testvér személyes szándékára is!
Bővebben »
További írásaink »
-----------------------
Felkerült az internetre a Szent István Társulat könyvanyaga is: http://szit.ppek.hu/ .
Ebben persze vannak már "maiak" is (és azok közül is vannak természetesen jók), de a régiek is ott vannak, például a teljes Prohászka-anyag,
azután Schütz Antal könyvei közül is több, összesen 702 kötet, 1848-tól 2004-ig bezárólag.
-----------------------