Dr. Balogh Sándor: Mit jelent az "üdvözülés"
szó?
A keresztény teológiában az egyik legfontosabb fogalom az üdvözülés. Mégis, még a Magyar Katolikus Lexikon sem határozza meg pontosan. A tágabb jelentése “üdvösség (lat. salus): tág értelemben az élet beteljesedésének állapota, melyre minden ember vágyik (→üdv) .” Szorosabb értelemben „a túlvilági boldogság, teológiailag a mennyországba jutottak állapota, az üdvözültek örök jutalma.”
Azonban van egy harmadik jelentése is, főleg bibliai, illetve ószövetségi irásokban, olvassuk a szócikkben. „De ~nek nevezik Izr. fiai a más bajból, veszedelemből való szabadulást és az ehhez nyújtott segítséget is. – Isten különleges módon is szabadító, üdvözítő. Nemcsak akkor bizonyult annak, amikor kiszabadította népét (→kivonulás Egyiptomból; Kiv 14,30; 15,2;)
Így a tágabb jelentésnek két értelme van: az élet beteljesedése ebben az életben, és az élet beteljesedése a túlvilágon. Természetes üdvösség, illetve üdvözülés, vagy természetfeletti. Az ószövetségben és a próféciákban kb. egyenlő arányban szerepel a két fogalom, míg az Újszövetségben túlnyomó részt a halál utáni, természetfeletti értelmet találjuk. A katolikus Egyház hagyományosan a természetfeletti értelemben használta az üdvözülés szót.
Nekünk Jézus halálával az égi Mennyország kapuját nyitotta meg, míg a zsidók azért feszítették Jézust a keresztre, mert nem az evilági zsarnokságtól, a római elnyomás alól szabadította meg őket. A mai zsidóság még mindig „messiás-váró” állapotban van, és a világkormánytól várja a szabadulást, és elvárásuk szerint a világkormány vezetője lesz az ő Messiásuk, aki nekünk a keresztényeket elnyomó és üldöző Antikrisztus lesz.
Ez a kérdés lényeges, hogy megértsük a kereszténység mai helyzetét. Kétezer évig a Kereszténység a halál utáni üdvösség hirdetője volt, míg a zsidók világi messiást vártak.
Colette Kessler a Zsidó Tudományok tanára volt Párisban. Nekrológja szerint “el volt kötelezve a zsidó-keresztény párbeszéd mellett, részt vett számtalan konferencián, találkozón, megbeszélésen és vallásos eseményen. 1995-ben előadást tartott a Progreszív Zsidók Világszervezetének párizsi konferenciáján…”[1]
Kessler szerint “ egy évszázad óta … számos, különböző irányzathoz tartozó zsidó gondolkodó, … Jézust Izrael hiteles fiaként re-integrálni akarta a judaizmusba…”[2] Tehát a katolikus értelmezés helyett vissza akarták hozni a zsidó értelmezést. Kivenni a természetfelettit, és a halál előtti, természetes társadalmi rendet és a társadalmi igazságosságot kitűzni, mint Jézus, és az általa alapított Egyház egyedüli célját, ami Ferenccel meg is valósult. Ezzel a Szent Páli jövendölés a nagy aposztáziáról beteljesedett. Ferenc nem tagadja a hitet, csak átértelmezi Jézus küldetését, visszailleszti, re-integrálja Jézust a farizeusi gondolatkörbe. Ez volt a kikeresztelkedett fiatal zsidó értelmiségiek célja.
Ezzel Jézus természetfeletti üzenete elvesztette érvényét, és a Júdás-féle elvárást akasztják Jézus és egyháza nyakába.
Az egészet csak a 2Tessz 2. fejezet figyelembe véletével lehet megérteni.
A folyamatot részletesebben ismertetem több írásomban, pl. A fenomenologikus filozófia , A katolikus Egyház és a zsidóság eszkatológiai szerepe - a mai idők jelei katolikus értelmezésben .
________________________________________
[1] https://www.berghahnjournals.com/view/journals/european-judaism/42/2/ej420216.xml
[2] MÉRLEG 98/1 TANULMÁNYOK, 68-79; COLETTE KESSLER, „SZENT PÁL - ZSIDÓ SZEMSZÖGBŐL.” Teljes, szöveghű fordítás. Forrás: "Études" (14, rue d'Assas, F-75006 Paris), 189-205.
