Fr. Pietro Leone: Az Egyház és Asmodeus - 2. rész

II. A jelenkori Egyház tanítása a házasságról

Ferenc pápa előtt

Az esszé öt része egyben pdf-ben letölthető ITT .

A paráználkodás szellemétől ments meg, Uram
(Könyörgés a Mindenszentek litániájából)



Történetének kezdete óta az Egyház tanította és gyakorolta az aszkétikus életet. Ténylegesen ez az egyik tulajdonsága, ami megkülönbözteti a világtól, és amely igazolja Hitének hitelességét [1]. Mert hogyan tudna létezni és oly sokakat megtéríteni a tiszta életre a bukott természet ellenére, ha a Hit, amit terjeszt, nem lenne igaz?

A XX. századig ez az aszkéta szellem uralkodott az Egyházban: egészen addig, mígnem egy ellentétes szellem elkezdte elnyomni: a világ, vagyis a bukott természet szelleme. Ez utóbbi szellem az évszázadok során növekedett mind kiterjedésben, mind hatalomban, és mostanra maguknak a papoknak a lelkébe is beférkőzött. A hierarchia részéről megnyilvánuló bizonytalan hit, hiányos tanbeli képzés, erkölcsi gyengeség, a bátorság hiánya, felszínesség és szentimentalizmus [2] bizonyosan szerepet játszottak azokban a törekvéseikben, hogy ezt a szellemet a katolikus Hithez igazítsák. Azt a pillanatot, amikor hivatalosan is belépett az Egyházba, a Második Vatikáni Zsinat fémjelezte.

Ami a szexualitást illeti, ez a szellem a házassági etika tekintetében egy új, meghatározatlan "szeretet" fogalomban jelentkezik.

Ez a jelenség először a jelenlegi Tanítóhivatal zsinati Gaudium et Spes (§ 48) dokumentumában lépett fel, és később az egyházjog (CIC 1983) kanonizálta a házasság célja sorrendjének a megfordításával. A Tanítóhivatalnak a szexualitásról való tanítását később jelentősen befolyásolta a Szentostya vételéről szóló hivatalos rendelkezés és a "Test teológiája".

Következésképpen meg kell vizsgálnunk a következőket:

1) A Gaudium et Spes, majd az egyházjog új szeretetfogalma;
2)Kapcsolat a halálos bűn és a Szentostya vétele között;
3)A "Test teológiájának" vonatkozó elemei.

1. ‘Szeretet’

A. Gaudium et Spes

A Második Vatikáni Zsinaton volt egy olyan irányzat, hogy a házasság kétféle célját (utódok nemzése és házastársi szeretet, ld. alább) azonos szintre emeljék az Egyház állandó tanítása ellenében, amely a Pastor Angelicus [XII. Piusz pápa] által felállított bíborosi testület által kiadott nyilatkozatban csúcsosodott ki, valamint XII. Piusz pápa saját nyilatkozataiban, amelyek már egy évtizeddel megelőzték a Zsinatot. A dominikánus főgenerális, Browne bíboros a Caveatis! Caveatis! [Vigyázz!] szavakkal emelkedett szólásra, és figyelmeztetette az összegyűlteket arra, hogy ennek a definíciónak az elfogadása az Egyház egész tradíciójával szembefordul és teljesen elferdíti a házasság fogalmát [4], de szavait a zsinati atyák derültséggel fogadták [5].

Heves vita után egy homályos kompromisszumos nyilatkozat került elfogadásra, nevezetesen: "A házassági szövetség és házastársi szeretet saját természeténél fogva alá van rendelve az utódnemzésnek és a gyermekek felnevelésének" (GS § 48). A hagyományos házassági etika értelmében ez a kijelentés hű a hagyományos [ortodox] tanításhoz, amennyiben mind a házassági szövetség, mind a házastársi szeretet alá van rendelve az utódok világra hozatalának és a gyermekek felnevelésének; de ugyanakkor nyitott a nem hagyományos [unortodox] értelmezésre is, szoros kapcsolatot teremtve a házasság és a szeretet között, olyan kapcsolatot, amely azt a tanítást támogatja [6], hogy a házasság szeretet (mint ahogyan a házasság leírásában "intim kapcsolat a házaséletben és a szerelemben" a GS ugyanennek a fejezetének az elején), vagy, hogy a házasság elsődleges célja a szeretet (mint ahogyan a Humanae Vitae-ben áll [7], és mint ahogyan burkoltan benne van az új kánonban, amint az alábbiakban látni fogjuk.

B. Canon Law

Az 1917-es Egyházi Törvénykönyvben (can. 1013) ezt olvassuk: "A házasság elsődleges célja az utódok nemzése és felnevelése; a másodlagos cél egymás kölcsönös segítése és az érzékiség orvoslása [8]". Az 1983-as Egyházi Törvénykönyvben (can. 1055) ennek az ellenkezőjét olvashatjuk: "A házassági szövetség ... a házastársak javát és az utódok nemzését és felnevelését szolgálja [9]."

Az utóbbi kánon az alábbiakban különbözik az előbbitől:

i)A korábban elsődleges célként tanított cél (az utódok nemzése és felnevelése) a korábban másodlagosként említett cél (a házastársak java) mögé lett helyezve;
ii)A házastársak java egyáltalán nincs meghatározva: akár "szeretetként" vagy akár más valamiként;
iii) Sem a házastársak javát nem nevezi "elsődlegesnek", sem a gyermekek javát nem nevezi "másodlagosnak", bár a sorrend megcserélése ezt sugallja;
iv) Az érzékiség orvoslásáról nem esik szó;
v) A "cél" kifejezés nem szerepel sehol sem.

Röviden megvizsgáljuk az új kánonhoz fűződő kapcsolatukat:
a) "A házastársak java";
b) "Az érzékiség orvoslása";
c) "A végcél fogalma".

a) A házastársak java

Megjegyezzük, hogy a "házastársak java", amely szeretetet jelent, definíció hiányában érzelmi, és különösen szexuális szeretetként értendő. Ennek az az oka, hogy az érzelmi szeretet a "szeretet" legnyilvánvalóbb értelme, és házassággal összefüggésben az érzelmi szeretet legnyilvánvalóbb típusa szexuális természetű [10].

Azt, hogy a kánon szerzője a házastársi szeretetnek szexuális értelmet tulajdonít, alátámasztja az, hogy a "házastársak javát" az "utódok nemzése és felnevelése" elé helyezte, mintegy sugallva azt, hogy a szeretet, amire utal, szexuális természetű; mint az utódnemzés eszköze.

Röviden, a kánon, előre sejtetve ezt a Gaudium et Spes-ben, erotikus tendenciát mutat, hogy "a szexuális élet ... az átlagos olvasó elméjében és lelkiismeretében önmagában cél és érték legyen" [11]. Ez a tendencia aztán fokozódott a későbbi Tanítóhivatalban.

A hagyományos tanításnak megfelelően, ezzel ellenkezőleg, a házastársak java (házastársi szeretet) elsősorban a "kölcsönös segítségnyújtás" és csak a másodsorban "az érzékiség orvoslása". Mivel a kölcsönös segítségnyújtás a második helyen áll az "utódok nemzése és felnevelése" után, egyértelműen tartalmaznia kell együttműködésüknek a házasság elsődleges célját: az utódok nemzését, és főleg a nevelését. Az a tény, hogy az "érzékiség orvoslása" a "kölcsönös segítségnyújtás" után áll, azt jelzi, hogy a szexualitás a házasságban alárendelt szerepet játszik.

b) Az érzékiség orvoslása

Az Egyház tanítása szerint a szexualitás az eredeti bűn következtében rendezetlen. Ez a bűn volt az oka többek között a hús érzékiségének, amely rendezetlen, hiányzik az ellenőrzése, az érzékek és az érzelmek az értelemtől függetlenül küzdenek saját kielégülésükért. A házasság biztosítja az "érzékiség orvoslását", megfelelő és őszinte környezetet nyújtva a gyakorlásához. A katolikus tradíció tanítása szerint a házasságnak ez az aspektusa a házasságnak egy harmadik végcélt kölcsönöz, vagy a második végcél része.

Elnyomva a házasság ezen aspektusát, úgy tűnik, hogy az újítók a szexualitást tisztán mint egy természetes, önmagában véve jó jelenséget kezelik, megszabadítva az eredeti bűn tanától és az ezen cselekményeket övező negatív megvilágítástól.

c) Végcél

Megfigyelhetjük, hogy a "befejezettség" (vég, vagy végcél) szó hiányzik az új definícióból (mint ahogyan már a Gaudium et Spes-ből is). Ez megfelel a skolasztikus gondolkodásmódtól és terminológiától való irtózásnak, amely teljes mértékben jellemző a Második Vatikáni Zsinatra és a jelenkor Tanítóhivatalára [12]. Az eredmény a precizitás és a világosság teljes hiánya általában, és különösen ebben a kánonban. Egy dolog vége, befejezettsége határozza meg annak jellegét. Az Egyház mindig azt tanította, hogy házasság elsődleges célja az utódok nemzése. Ez határozza meg a jellegét: Isten az utódok létrehozására alapította a házasságot.

Mit akar jelenteni az, hogy a házasság "a házasfelek javát és a gyerekek nemzését szolgálja"? A két elem azonos szinten van, mint ahogyan azt az újítók elvárták, hogy a Zsinat deklarálja? Ha igen, hogyan lehet egy dolog természetét két eltérő céllal meghatározni? Vagy az első elem a fő, mert elsőként van említve? Ha igen, mit jelent az, hogy a házasság fő célja a "házastársi szeretet" vagy szexuális szeretet, amint azt a kánon burkoltan állítja? A szexualitás nem az utódok nemzését szolgálja, mint ahogyan a gyomor az emésztést és a szem a látást? És ez nem vonja maga után azt, hogy a házasság célja mindenekelőtt az utódok nemzése? És ebben az esetben miért nem tették első helyre az utódok nemzését?

Ebben a fejezetben láttuk, hogy a házasságról szóló tradicionális tanítás elhomályosult; és hogy a "szeretet", pontosabban a szexuális szeretet hogyan lett kihangsúlyozva a végcél és utódnemzés ellenében. Röviden, láthattuk, hogy a szubjektivizmus hogyan emelkedett az objektív valóság fölé, és a "pozitív" elemek a "negatívok" fölé.

*

Mielőtt rátérnék a következő fejezetre, nézzük át röviden, hogyan erősítette meg a szexuális szeretet fontosságát folyamatosan a Tanítóhivatal. A házasság Egyházjog (CIC 1983) szerinti új megközelítését átvették a különböző pápai enciklikák, mint a Familiaris Consortio, és a Katolikus Egyház Katekizmusa (§ 1601).

*

Ebben a katekizmusban találjuk azt a tanítást is, hogy a "szexualitás a férfi és a nő házastársi szeretete alá van rendelve (§ 2360)." Itt a házastársi szeretet mint szexuális szeretet van értelmezve, és említés sem esik az utódok nemzéséről.

Egy további, a szexualitásról szóló új tant találhatunk a Katekizmus § 2332-ban: "A szexualitás az emberi személyt minden szempontból érinti testének és lelkének egységében. Sajátosan az érzelmi életre vonatkozik, a szeretet és az élet továbbadásának képességére, általánosabban az alkalmasságra, hogy közösségi kapcsolatot teremtsen másokkal. "

De mit jelent az, hogy " A szexualitás az emberi személyt minden szempontból érinti"? Hogyan érinti a személy tisztán lelki aspektusát, beleértve ebbe az Istennel való kapcsolatát is? És hogyan érinti a "az alkalmasságot, hogy közösségi kapcsolatot teremtsen másokkal"? A közösségi kapcsolat vagy racionálisan összekovácsolódik vagy megerősödik, például amikor alamizsnát adok valakinek, vagy érzelmileg, amikor kifejezem a vonzalmamat valaki iránt. De a szexualitás biztosan nem vonatkozik az első esetre, és nem feltétlenül szükséges a másodikban sem. Az utóbbi eset az érzéki szeretet is tartalmazza, de a szexuális szeretet nem az összes létező érzéki szeretet egyetlen formája; van családi szeretet is, például amikor egy anya megöleli a gyerekét.

Itt a szexualitás megint hangsúlyt kap, ezúttal általánosítva, jobban összhangba hozva a freudi pszichológiával, mint bármilyen más józan, - nem is szólva a katolikusról! - antropológiával.

A Gaudium et Spes kihirdetésétől kezdve láthatjuk egyre erősödő mértékben az erotika szellemének terjedését a házassági etikában.

A 3. rész hamarosan következik.

________________________________________

[1] Vö. Fidei Preambula az apologetika tudományágában
[2] - a bukott természet összes jellemzője. all features of Fallen Nature. Their philosophical formation in particular was coloured by Modern Philosophy, which may be described as ‘The Philosophy of Fallen Nature’. Limits of space prevent the author from expounding this notion at this point.
[3] AAS XXVI, 1944; Az olasz bábákhoz, 1951.
[4] mint ahogyan Mgr. Lefèbvre beszámolt róla, vö.. János pápa zsinata p.67, Michael Davies, Augustine Publishing co. 1977
[5] mint ahogyan Dwyer érsek beszámolt róla,uo.
[6] egy erotizicált tan, mint ahogyan hamarosan látjuk
[7] vö. ‘Family under Attack’ (Támadás alatta család) c. könyv.
[8] Matrimonii finis primarius est procreatio atque educatio prolis; secundarius mutuum adjutorium et remedium concupiscentiae.
[9] Matrimoniale foedus… ad bonum conjugum atque ad prolis generationem et educationem ordinatum.
[10] Ugyanez mondható el a házasság leírásáról, mint " intim partneri házasélet és a szeretet”, lásd fent.
[11] XII. Pius pápa A családapákhoz 1951-ben intézett üzenetében figyelmezteti őket az Egyház tanításával ellentétes propagandára
[12] Egy példa erre az a tanítás, hogy a házasság „intim partneri házasélet és a szeretet” (vö. GS 48), amely inkább pszichológiai megközelítés, mint a vinculum vagy lelki kötelék fogalmának teológiai defíníciója (vo. Trentói Zsinat), és egy másik példa az a tanítás, hogy a szexualitás inkább a "házastársi szeretet" felé irányul, mint az utódok nemzésére (ld. alább).

forrás: rorate-caeli.blogspot.hu
Az öt rész egyben pdf-ben letölthető ITT .