Dr. Balogh Sándor: A Sátán misztikus teste
Második nyílt levél a hierarchiához
A szerző Dr. Balogh Sándor, az Amerikai Egyesült Államokban élő nyugalmazott politológia professzor. A veszprémi szemináriumból 1952-ben, amikor is a Nagyszemináriumot ill. a teológiát államilag feloszlatták a házi faliújságon közölt Mindszenty-megemlékezés miatt, több kispaptársával együtt bíróság elé, majd a kommunisták börtönébe került dr. Major Kálmán spirituálissal együtt. Honlapunkon sok írása olvasható, amelyek az igazi katolikus tanítást tükrözik. Akkor is igazat mondott, amikor ezért börtön járt (ld. A veszprémi szeminárium bezárása).
Főtisztelendő Püspök Urak,
Minden valamire való katolikus hallott Krisztus misztikus testéről. De hogy a Sátánnak is van misztikus teste? Pedig van! Minden katolikus tartozik valamelyik testhez.
XII. Piusz pápa Krisztus misztikus teste című enciklikájában azonosítja Krisztus misztikus testét az Egyházzal. Jogilag minden megkeresztelt és az Egyház által anyakönyvezett személy tagja az Egyháznak. XII. Piusz szerint ”Az Egyház tagjai közé azonban valójában csak azokat kell számítanunk, akik az újjászületés fürdőjében részesültek és az igaz hitet vallják, és sem önként ki nem vonták magukat szánalmas bukással a test szervezetéből, sem a törvényes tekintély nem zárta ki őket valami súlyos vétek miatt.”[1]
Tehát akik nem az igaz hitet vallják, hanem valami természetes ideológiát, mint például az aposztata egyháztagok, ha megkeresztelték is őket, és mint katolikusok vannak is anyakönyvezve, nem tartozhatnak Krisztus misztikus testéhez. Ez fontos, mert a mai modernista egyháziaknak pont a hittel van bajuk.
Akkor hova tartoznak? A Sátán misztikus testéhez. Az átlag hívő soha nem hallott a Sátán misztikus testéről? Az Egyház tanítóhivatalának a mulasztása. Még az 1994-ben kiadott katekizmus sem említi a tárgy indexben! Az utóbbi ötven évben, ahogy a Sátán befolyása erősödött, úgy hallunk egyre kevesebbet a Sátánról és annak országáról, kivéve néhány hős szerzőt, akik hajlandók szembe úszni az árral.
No, de honnan származik ez a fogalom? Aquinói Szent Tamás szerint ”két misztikus test van a világon: Krisztus misztikus teste, és az Ördög, vagy az Antikrisztus misztikus teste. Minden ember az egyikhez vagy a másikhoz tartozik. Krisztus misztikus teste az Egyház. Az Ő tiszta és hű jegyese… Az Ördög misztikus teste a hitetlen emberek gyülekezete. Mint egy hamis szoptatós dajka, táplálja ezt a gyülekezetet. Az Ördög a fej, és a rossz emberek a tagok.
Akárcsak Jézus, aki maga és tanítványai által mindig igyekszik az ördög tagjait levágni és magával egyesíteni, ugyanúgy csinál az Ördög. A saját és csatlósainak igyekezetével le akarja vágni Krisztus tagjait és egyesíteni őket az ő aljas parázna tagjaival.
'Nem tudjátok, hogy a testetek Krisztus tagja? Elszakítsam tehát Krisztus tagját, és a parázna nő tagjává tegyem?’ És Pál megadja a választ is, ‘ Semmi esetre sem!’ [az 1Kor 6,15-ben]
Szent Ágoston írja: ’Nem lehetnek egyszerre Krisztus és a parázna tagjai. Sokan kapják Krisztus testét az Oltáriszentségben, de nem a lelkükben. Nem kapván Krisztust lelkileg, és rossz életet élve, csökkentik Krisztus tagjainak számát és az Ördög tagjai lesznek, ezáltal kicsinyítik Krisztus testét’.”[2]
Egy amerikai érsek, a tiszteletreméltó Fulton Sheen (1895-1979), írt a Sátán misztikus testéről, szinte prófétai nyelven, amit egy hagyománytisztelő csoport tett fel a honlapjára:
„A Sátán egy ellen-egyházat állít fel, amely ellensége lesz az Egyháznak, mert ő, az ördög, ellensége Istennek. Meg lesz neki az Egyház minden tulajdonsága, csak ellenkezőleg, minden isteni tartalomtól kiüresítve. Az Antikrisztus misztikus teste lesz, amely minden külsőségben hasonlít Krisztus misztikus testéhez… De a huszadik század csatlakozik az ellen-egyházhoz, mert az tévedhetetlenséget igényel, mikor annak látható feje ex katedra beszél.”[3]
Érdekes jóslat. Lássuk tehát, mi is történt a huszadik században, amikor a pápa ex katedra nyilatkozott? Az idézetet közlő Római katolikus hősök web-oldal véleménye szerint a II. Vatikáni Zsinat csatlakozott az ellen-egyházhoz. A Zsinat végső dokumentumai is tévedhetetlenek. Azonban van egy másik lehetséges magyarázat is: Fulton Sheen pár évet tévedett, és a csatlakozási folyamat csak elkezdődött a Zsinattal, és Ferenc megválasztásával lett teljes.
Hardon jezsuita atya így fejezi be egyik lelkigyakorlati előadását:
„Elmélkedésünket azzal fejezzük be, hogy kimutassuk az ellentétet a „küzdő Egyház”, és aközött, amit a korai egyházatyák a Sátán misztikus testének neveztek. Két misztikus test van, egy Krisztusé és egy a Sátáné. Az ördögé jól szervezett, és hacsak Krisztus követői hasonlóan, mélyen motiváltak, erősen szervezettek és buzgó, mélyen, hősiesen buzgók nem lesznek, nem lesznek hatékony ellenfelei a gonosz lélek követőinek.”[4]
Érdekes összehasonlítás. Hasonlítsuk össze a harmincas évek Eucharisztikus Kongresszusának és Bangha Béla S. J. Világhódító kereszténység vagy Tóth Tihamér Tiszta férfiúság című könyvének a szellemét (érdekes megjegyezni, hogy Tóth Tihamér volt veszprémi püspök könyvének új kiadásához nem egy püspök, hanem két politikus, Szájer József és Deutsch Tamás írták a bevezetőt[5]), a Katolikus Akciót, vidéken a katolikus főiskolákat, a buzgó hitéletet, a vasárnap délutáni litániákat a mai szürke hitélettel, ahol az egyházi hatóságok megakadályozzák az Engesztelő Kápolna felépítését, és szomorú képet kapunk.
Idekívánkozik az a pár sor, amit Végidő stratégia c. cikkemben írtam,[6] „Itt kell idézni Jakobius német teológus Utolsó harc c. könyvét. Ő írja, Legyen nekünk is, mármint a „kis maradék” Egyháznak végidő-stratégiánk, mint a Sátánnak."
A különbség magyarázatát kettős mulasztásban lehet megtalálni. Nincs egy szervező erő, és ha lenne is szervező, nincs motiváció. Mikor a Sátán megkísértette Jézust, Jézus válasza „nemcsak kenyérrel él az ember” (Mt 4:4) volt. Mikor hallja ezt a ma katolikusa a templomában? Mikor írtak püspökeink körlevelet a mennyországról, amiért érdemes még meghalni is? Miért harcoljon egy katolikus Isten országáért, ha csak nagyobb kenyérről van szó? A Sátánnak elkötelezett politikusaink sikeresebbek nagyobb kenyeret adni, mint püspökeink és papjaink. Veszett ügy, ha az Egyház versenyez a Sátánnal és a politikussal, és nagyobb kenyeret ígér.
A Sátán ma is nagyobb kenyeret ígér. Hogy ad-e, az már más kérdés!
Az Egyháznak olyat kell ígérnie, amit a politikus és a Sátán nem tud ígérni. Beszélni kell a mennyországról, a mennyország és Isten látásának a gyönyöréről, és a pokol szörnyűségéről. Motiválni kell a küzdő Egyházat!
De persze ehhez HINNI kell, hogy van pokol és mennyország, amit az aposztata egyház nem hisz. Itt van a különbség a jó pásztor és a béres között, Krisztus és a Sátán misztikus teste között! A Sátán emberei hisznek a nagyobb kenyérben, Krisztus harcosai nem hisznek a mennyországban!
Előző cikkemben írtam a püspökökről, mint jó pásztorokról és a végidő stratégiáról. Legyen ez a stratégia.
Ha püspökeink valóban jó pásztorok akarnak lenni, nem kell, hogy Ferencről nyilatkozzanak. Hagyják Ferencet a világiakra és Istenre. Isten majd elintézi Ferencet. A püspökök írjanak körlevelet papjaiknak és híveiknek, prédikáljanak a mennyországról és a pokolról, buzdítsák híveiket, hogy ellenálljanak a kor szellemének és a hamis prófétának, függetlenül attól, hogy ki az és minek hívják, és az eljövendő Antikrisztusnak. Lássák meg a hívek, hogy megéri hithű katolikusnak, esetleg még mártírnak is lenni!
Korunk másik fontos mulasztása az imádság hiánya. Nemcsak a vasárnapi litániák hiányoznak, hanem a privát imádság is. Édesanyámnak két imakönyve is volt. Egyikből otthon imádkozott, a másikat a templomba vitte magával. Abban voltak a litániák és a mise alatt mondandó imádságok és énekek. Érdekes lenne ma statisztikát csinálni, hány imakönyv van egy otthonban, és hányszor használják? Közvetve ez is a klérus mulasztásának a számlájára írható.
Tudom, a mai generáció az istentelen kommunizmus alatt nőtt fel, de azóta majdnem harminc év telt el, és javult a helyzet? Nem nagyon. Akik megtartották a hitüket, azok ma is a hívők, akik istentelenül nőttek fel, azok közül szép-kevés lett vallásos. A megmaradt híveket adminisztráljuk, de nincs buzgó hitterjesztő munka.
[1] Jézus Krisztus misztikus testéről szóló enciklika
[2] St. Thomas Aquinas, De venerabile Sacramenti Altaris, Marietti, 1931, p. 114
[3] Fulton J. Sheen, Communism and the Conscience of the West, Indianapolis: Bobbs-Merrill, 1948, pp. 24-25)
[4] John Hardon s. J., The Two Standards: Christ and Satan
[5] Tóth Tihamér: Tiszta férfiúság
[6] Dr.Balogh Sándor: Szakadás vagy hitehagyás? Mi a teendő? NYÍLT LEVÉL MINDENKINEK
