2002-ben egy zsidó intellektuális csoport kiadott egy Dabru Emet című nyilatkozatot, amiben körvonalazzák az eddig elért eredményeket és kijelölik a tovább vezető utat.
Megelégedéssel számolnak be az eddigi eredményről. Megállapítják, hogy a “holokauszt utáni évtizedekben egyre több egyházi vezető, katolikus és protestáns, nyilvánosan nyilatkozott, hogy a keresztény tanokat meg lehet, és meg kell változtatni úgy, hogy elismerjék Isten ma is tartó szövetségét a zsidó néppel…”
Tehát a keresztényeknek el kell ismerni, hogy az Ószövetség még érvényben van! Majd ebben a szellemben adnak egy nyolc pontos memorandumot.
1 Zsidók és keresztények ugyan azt az Istent imádják, Ábrahám Istenét. Azon persze lehet spekulálni, hogy a Szentháromság, és ebben Jézus a Fiúisten mennyire fér bele az ábrahámi istenfogalomba.
2. Zsidók és keresztények ugyan azt az Ószövetséget használják, bár egyes helyeken másképp értelmezik. A zsidók mindig tisztelik ezeket az értelmezéseket. De persze egy szó sincs az Újszövetségről.
3. Keresztények elismerik, hogy Isten a zsidóknak ígérte és adta Izrael területét. Elismerik, hogy a zsidó hagyomány igazságos bánásmódot biztosít a zsidó államban élő minden nem zsidónak. Persze az egy érdekes kérdés, hogy a talmudi “igazság” milyen jogokat biztosít a nem zsidóknak?
4. Zsidók és keresztények egyaránt elismerik a Tóra erkölcsi elveit. Ez nagyon helyes, de feladják-e a talmudi elveket?
5. A keresztények nem felelősek a holokausztért. Ez tény, de akkor miért kellett, és kell, kártérítést fizetni a holokauszt áldozatoknak?
6. Az emberileg összeegyeztethetetlen ellentétek a zsidók és keresztények közt nem szűnnek meg, amíg Isten nem váltja meg a világot, ahogy ígérte a Szentírásban. Tehát a megváltás nem történt meg, Jézust azért feszítették fel, mert azt hazudta, hogy ő a Megváltó.
7. Az új viszony a keresztényekkel nem fogja megváltoztatni a zsidó gyakorlatot. Tehát a zsidók nem adnak fel semmit, csak a keresztények.
8. Zsidóknak és keresztényeknek együtt kell működni az igazság és béke érdekében. „zsidók és keresztények, mind a maguk módján, elismerik a világ megváltatlan állapotát, melyek az állandó üldözésekben, szegénységben nyomorban és az emberi megalázásokban nyilvánulnak meg.” Majd idézik Izaiás prófétát, hogy együtt mennek fel Jákob Istenének a hegyére. Egy szó sincs a Mennyországról, a halál utáni üdvözülésről. Tehát a megváltás csak erre a világra vonatkozik, a szegénység és megalázás megszűntét jelenti.
Ferenc ezt nagyon jól csinálja! Visszaviszi a katolicizmust zsidó gyökereire.