XVI. Benedek pápa: Az Egyházat felforgató válság

mindenekfölött liturgikus válság

XVI. Benedek pápa bevezetője az idén Húsvétkor orosz kiadásban is megjelenő Opera Omnia XI. kötetéhez [Ratzinger bíboros művei 16 kötetes gyűjteményének a 11. kötete], amely a Corriere della Sera-ban jelent meg 2017. április 15-én.

Nihil Operi Dei praeponatur - "Semmit sem szabad Isten imádása elébe helyezni." Szent Benedek a Szerzetesi szabályzatában (43,3) ezekkel a szavakkal fektette le az Isten imádásának abszolút elsőbbségét a szerzetesi élet minden más feladatával szemben. Ez még a szerzetesi életben sem volt magától értetődő, mivel a szerzetesek mezőgazdasági munkát is végeztek és a tudás is fontos feladat volt.

A mezőgazdaságban, de a kézművességben és az alkotó munkában is időnként felléphetnek olyan veszélyes helyzetek, amelyek fontosabbnak tűnhetnek, mint a liturgia. Mindezzel szembesülve Benedek elsőbbséget adva a liturgiának, egyértelmű elsőbbséget ad Istennek az életünkben. "A zsolozsma órájában, amint felhangzik a hívó jel, bármi is van a kézben, le kell tenni, és a legnagyobb sebességgel sietni." (43,0)

A ma emberének a lelkiismeretében Isten dolgai és ezzel együtt a liturgia sem jelent sürgősséget. Rengeteg sürgős dolgunk van az életben, de Isten ügye egyáltalán nem az. Ezt az is támogatja, hogy a szerzetesi élet minden tekintetben különbözik a világi ember életétől, és ez kétségtelenül helyénvaló is. Azonban az Isten elsőbbsége, amelyről gyakran megfeledkezünk, mindnyájunkra érvényes. Ha Isten többé nem fontos, megváltozik annak a megítélése, mi a fontos. Így félretéve Istent, az ember önmagát az anyagi javak rabszolgasága kényszerének veti alá, és ezért szembefordul emberi méltóságával.

A II. Vatikáni zsinatot követő időszakban lettem ismét tisztában Isten és az isteni liturgia elsőbbségével. A liturgikus reform félreértelmezése, amely villámgyorsan elterjedt az egész katolikus Egyházban oda vezetett, hogy az első helyre az oktatás, valamint a ember saját aktivitása és kreativitása került. Az emberi működés majdhogy nem elfeledkezett Isten jelenlétéről. Ebben a helyzetben még világosabbá vált, hogy az Egyház léte a liturgia helyes bemutatásán nyugszik, és hogy az Egyház veszélybe kerül, ha a liturgiában, és ezzel együtt az életben is megszűnik Isten elsőbbsége. Az Egyházat felforgató válság legmélyebb oka, hogy kitörölték Isten elsőbbségét a liturgiából. Mindez engem arra a következtetésre juttatott, hogy alaposabban foglalkozzam a liturgia kérdésével, mint a múltban, mert felismertem, hogy a liturgia igazi megújulása alapvető feltétele az Egyház megújulásának. Azok a tanulmányok, amelyek az Opera Omnia ezen 11. kötetében szerepelnek, ezen a meggyőződésen alapulnak. De végeredményben minden különbözőség ellenére, a liturgia lényege Keleten is és Nyugaton is ugyanaz. És azért remélem, hogy ez a könyv segítheti Oroszország keresztényeit is új és jobb úton megérteni azt a csodálatos ajándékot, amely a Szent Liturgiában rejlik.

Kelt: Vatikánvárosban, Szent Benedek ünnepén
2015. július 11-én.

forrás: rorate-caeli.blogspot.com

Olvasóink figyelmébe ajánljuk a II. Vatikáni Zsinat torzításait tárgyaló Simon Galloway: Nincs válságban az Egyház? c. írását.