Atila Sinke Guimarães: Ferenc gerillataktikát követ

Az angol nyelvű cikk a http://www.traditioninaction.org/ honlapon jelent meg.

Bergolio a pszichológiai háború gerillataktikáját alkalmazza

Gerilláknak írt kézikönyvében Mao Ce-Tung azt tanácsolja kommunista követőinek, hogy az állandó hadsereget éjjel, meglepetésszerűen támadják meg. Az egyik gerillacsapat támadja meg a tábort az egyik oldalról, amely felébreszti a sereget, elfoglalják állásaikat és felkészülnek az ellentámadásra.

Amikor az egész tábor készen áll az ütközetre, a gerillacsapat vonuljon vissza és tűnjön el az erdőben. A hadsereg vár, felderítőket küld ki az ellenség keresésére, de senkit sem talál. Kis idő múltán a parancsnokok visszavonulót fújnak, a hadsereg visszatér a táborba és lepihen.

Amikor a katonák éppen elaludnának, egy másik gerillacsapat egy másik oldalról csapjon le a táborra, arra késztetve a katonákat, hogy ismét készüljenek az összecsapásra. Aztán ezek a gerillák is tűnjenek el, mire kis idő múlva a sereg megint lepihen. Látható, hogy minden éjjel három ilyen támadás állandó nyugtalanságban tartja a hadsereget és bizonytalanná teszi a vezetést az ellenség terveit illetően. És ez a taktika célja. Ez nem a hagyományos hadviselés manővere, hanem a pszichológiai háború taktikája.

Úgy gondolom, hogy Ferenc is ilyen meglepetésszerű támadásokat folytat a katolikus Egyház különböző területein már több, mint három éve. Le akarja rombolni, ez nem kérdéses, de egyúttal félre is akarja vezetni. Ezeknek a támadásoknak a meglepetésszerűsége része a gerillastratégiának,hogy az embereket nyugtalanságban és bizonytalanságban tartsa.

Megpróbálom megmagyarázni Ferenc igazi tervét

Meggyőződésem, hogy Ferenc bel et bien (teljes bizonyossággal) egy programot követ, amelyet ugyanaz a német klikk írt elő a számára, amelyik VI. Pál pápasága óta irányítja a katolikus Egyházat. Ez a klikk választotta meg és tartotta ellenőrzése alatt I. János Pált, II. János Pált, XVI. Benedeket és legutóbb Bergogliót a pápai trónon, naponta utasítva őket, mit tegyenek.

Mivel ez a progresszivista program Ratzinger lemondásáig alapvetően meg volt bénítva, a németek eldöntötték, hogy Ratzingert helyettesítik egy argentin bohóc-bábbal és a zsarnokság légkörével, hogy a progresszivista program gyorsabban haladhasson előre.


Több, mint 60 évvel ezelőtt Schillebeeckx szinódusi egyházról prédikált a II. Vatikáni Zsinaton

És miből is áll ez a program? Abból, hogy a pápát a királyi rangról elnökké kell átalakítani, és az Egyházat monarchiából demokráciává. Ez áll a szinódusi Egyház mögött, amelyről Bergoglio pápa annyit beszél.

Évekkel ezelőtt Edward Schillebeeckx, O.P atya, a II. Vatikáni Zsinat híres holland perito-ja, fektette le ezeket az elveket, amelyek úgy tűnnek, hogy Ferenc szinódusi egyházának az alapjai:

"Ahogyan halad az idő, remélhető, hogy a helyi egyházak kölcsönös kapcsolata rugalmasabbá válik, például a püspöki szinóduson keresztül. Világosan kimondtuk, hogy Róma és a helyi egyházak közötti kapcsolat jobban működik a kollegialitás útján, mint amikor a szinódus-előtti rendszerben a pápai tekintély szemben állt mindenki mással. Ennek a kollegialitás-szinoditás elvnek minél működőképesebbé kell válnia a kommunikációs folyamatok minden terén - konkrétan például a formális szinódusi összejövetelek előkészítésében."

"Szeretném nyomatékosan hangsúlyozni a szinódusi elvet. Továbbra is létezik itt is egy központi hatóság, de ez teljes mértékben a szinódusi és demokratikus struktúrának a szolgálatban áll, amely egyúttal egy speciális struktúrája az Egyháznak. Amikor a központ [a pápa] elszeparálódik mindenkitől és mindenkivel szemben áll, a kommunikációs nehézségek nyilvánvalóak, és ez egy olyan időszakban történik, amikor az Egyház új önmegértése ezt az Egyházat az emberek közötti kommunikációk és párbeszéd szentségének fogja fel."

"Felesleges mondanom, hogy ezt a demokráciát, a szinoditás elvét az egyházi struktúra alacsonyabb szintjein is alkalmazni kell minden egyházi tartományban és egyházmegyében ... Például az az előírás, amit a Pasztorális Tanács Hollandiában alkalmaz, lehet ez az új szinódusi elv: Nem a püspök hozza a döntést, miután konzultált a többiekkel, hanem a püspökség az összes hívővel közösen. Mindenkinek aktív beleszólása van a döntéshozó folyamatokba. .. Ez teljesen új, amely sehol másutt nem található az Egyházban. Ha sikeres lesz, ... modell értékű lesz és példa másoknak." (1)

Egy másik teológus, aki Bergoglio szinódusi Egyházának alapvető vonásairól felvilágosítást ad, az osztrák Ferdinand Klostermann atya. Az Egyház szinoditásának lényegét így fogalmazza meg:

"Tehát a pápaválasztáshoz olyan választási formát kell találni, amely az egész, látható és tényleges Egyház közös felelősségét kifejezi. A püspökök szinódusa vagy, mint ahogyan régebben javasolták, a nemzeti püspöki konferenciák elnökei, akik bizonyára meg tudják vitatni a jelöltek választását a kollégáikkal, sokkal megfelelőbb választási testületnek tűnik, mint a jelenlegi Bíborosi Kollégium. Ugyanakkor a világszerte jelentős keresztény esküdtszékek fejei is a választási testülethez tartoznának. És a laikus hívek világtitkársága lehetővé tenné a keresztények együttműködését az egész világon; az [egyházi] rendek is képviselve lennének." (2)


A bohócpápa egy bohóctársával bohóckodik a Vatikánban

Ezt mondta az ismert progresszivista teológus, Gustave Thils az új pápaválasztási eljárásról:

"A pápa kinevezésének esetleges megváltoztatását érlelni kell. A napjainkban folyó változások , amelyek a kormányzás és a hatalom általános gyakorlatának kérdéseit illetik, hatással lesznek az Egyházon belül is. Ezért lehetséges, hogy egy szép napon a pápát egy olyan bizottság fogja megválasztani, amelyikben helyet kapnak bíborosok, püspökök és végezetül a klérus többi részének képviselői és világi hívek is ..." (3)

Ezek a teológusok sok évvel ezelőtt fektették le ezt az irányvonalat, amely azóta hihetetlenül gyorsan folytatódik. Azok a főnökök akik Ferenc forradalmát ellenőrzik, semmi újat nem találtak ki. Ugyanazt a régi programot folytatják, amelyet a progresszivizmus a német klikk vasöklével írt elő az egyháznak; Bergoglio csak egy szófogadó bohóc-báb.


(A kép felirata: Az ellenség előretör, mi visszavonulunk; az ellenség lepihen, mi megzavarjuk; az ellenség fárad, mi támadunk; az ellenség visszavonul, mi üldözzük. (Mao Ce-Tung))
A gerillaháború taktikája: az ellenséget megzavart állapotban tartani.

1. E. Schillebeeckx, “Fundamento da autoridade na Igreja,” V.A., Cinco problemas que desafiam a Igreja hoje,, Sao Paulo: Herder, 1970, pp. 42-43.

2. F. Klostermann, “Principi per una riforma di struttura della Chiesa,” V.A., La fine della Chiesa come società perfetta,, Verona: Modatori, 1968, p. 278.

3. Alfredo Marranzini, “Summary” of Gustave Thils, Choisir les Évêques? Élire le Pape? , Paris: Lethielleux, 1970, in La Civiltà Cattolica, June 5, 1971, p. 506.