Megérdemeljük Ferencet


Az eredeti angol nyelvű cikk a Rorate-caeli angol katolikus hírportál szerkesztőinak az írása.



Amikor percekkel Bergogio bíboros pápává választása után közzétettük ezt az írást ( Horror! Egy Buenos Aires-i újságíró jellemzése Bergoglióról [angol nyelven]), amely mindez ideig a legolvasottabb írásunk, és előrejeleztük a jövendő pápaságra mindazt, ami a múlt alapján várható volt, nagyon erős kritikát kaptunk. Bergoglio Buenos Aires bíborosaként való ténykedése több, mint elegendő információt nyújtott személyiségéről, teológiai elhajlásairól, a normálistól eltérő vonásairól. Így semmit sem tett az elmúlt három évben, amely meglepte volna azokat, akik ismerték. Mindez előre látható volt. Saulból nem lett volna Pál a damaszkuszi úton való megtérés nélkül, de el kell ismernünk, hogy már Saulban is megvolt mindaz, amit minden megtérés megkövetel - túlbuzgó szívet, amely kemény, de nyitott az igazságra.

Sok konzervatív gondolkodású katolikus már annyira belefáradt a pápa által hetente, sőt, naponta okozott sokkhatásokba [szerk. megj.: legutóbbi botrányos kijelentése az volt, hogy a szentségi házasságok nagy része (ezt később a Vatikán korrigálta "egy" részére) érvénytelen, és a házasság nélkül együtt élők is élvezik a házasságból fakadó kegyelmeket (angol nyelvű források pl.: ITT » és ITT » )], hogy könnyű kiutat keres. Talán ez a pápa nem is pápa. Lehet, hogy még mindig XVI. Benedek a pápa. Lehet, hogy XVI. Benedek pápa lemondása érvénytelen volt, sőt, a titkára és a pápai háztartás jelenlegi prefektusa, Georg Gänswein bíboros is előállt valami nyakatekert magyarázattal egy bizarr kettős pápaságról ( Egyik Simon, a másik Péter? [angol nyelven]).

Mások múltbeli vagy jelenkori magánkinyilatkoztatásokra hivatkozva próbálják magyarázni a kialakult helyzetet. Jeles teológusok jelentik ki, hogy ami történik, az már átlépte az elviselhetőség határát. Ebben a speciális helyzetben megint ki kell jelentenünk, hogy mindez hiába. A pápa személyiségét ismerve kijelenthetjük, hogy sohasem fog lemondani. Soha. Nem csak azért, mert a támogatói, azok az erők [szerk. megj.:magyarul honlapunkon itt olvashatunk: Dr.Balogh Sándor: Igazi pápa-e Ferenc, vagy ő a hamis próféta], amelyek mindent elkövettek, hogy őt válasszák meg pápának, (beleértve az előző két pápa szabotálását is) sohasem engednék, hogy lemondjon. Igen, Ferenc a Vatikánban fog maradni - mint a pápai "titulus" birtoklója, aki elég okos ahhoz, hogy ne legyen belőle "nyugdíjas" pápa - az utolsó lélegzetéig, és a hívek ne lepődjenek meg, ha ez a kómás pápa még sok évig fog bíborosokat kreálni ...

***

Ó, bölcs Igazság! mint ragyog sugára
az égen, földön s a gonosz vidéken
művednek: hogy mindennek megvan ára!


Dante, Isteni Színjáték (Pokol, XIX. ének)

Megérdemeljük Ferencet. Sok lélekből hiányzik a tipikus keresztény hozzáállás: a belenyugvás. Ferencet nem a Szentlélek választotta meg, a konklávék nem így működnek. De Isten biztosan megengedte, és megengedi, hogy tovább folytatódjon, és megengedi mindaddig, amíg Ő szükségesnek nem tartja, hogy véget vessen helyettese földi idejének, mint ahogyan Ő ezt mindnyájunkkal teszi.

A belenyugváson kívül ami még hiányzik sok lélekből, az a kollektív igazság és a kollektív büntetés tudata. Bűnösök vagyunk, súlyos bűnösök. Oly sok katolikus mérhetetlenül hűtlen az áthagyományozott apostoli tanításhoz, a tiszta tanhoz: meglepő-e tehát, ha ebből a szennyezett talajból hitetlen hierarchia nőtt ki?

Ami meglepő, az nem az, hogy olyan pápánk van, mint Ferenc, hanem az, hogy hosszú évszázadoknak kellette eltelni, míg Ferenc színre léphetett. Amint köztudott, azok a régi pápák, akiket "rossznak" és "döbbenetesnek" tartottak a katolikus Egyház történelmében, sohasem merték bántani a hit letéteményét, vagy felpuhítani ezt a letéteményt úgy, hogy illeszkedjen a kor erkölcseihez; ha ők személyesen erkölcstelenek is voltak, és példájuk súlyos botrányt és lelkiismereti fájdalmakat okozott, de a hitet, erkölcsöt, szentségeket érintő megnyilatkozásaik nem voltak botrányosak (de ezek a példák is annyira ritkák, hogy egy kezünkön meg tudjuk számolni őket.)

Megérdemeljük Ferencet. Jósiás király kivétel volt; Júdeát fenyítés érte előtte is és utána is: vajon Ámon király alatt nem volt egyetlen igaz ember sem Júdeában? Nem élt Jeremiás Cidkijja király alatt, hogy figyelmeztessen a veszélyre? Még az igazak is megbűnhődtek a földön, kollektíven, attól, amit Isten megengedett, hogy történjen: Istent nem tisztelő királyok, vezetők, akik úgy cselekedtek, mintha Isten nem létezne. Az igazak megpróbáltatásoknak vannak kitéve itt a földön, de ez javukra válik az örök életükben, ahogyan Dante írta a Pokolról: : "Ó, bölcs Igazság! mint ragyog sugára az égen, földön s a gonosz vidéken művednek: hogy mindennek megvan ára!"

Megérdemeljük Ferencet. A katolikus hívek a földön jelen pillanatban megérdemlik - és megérdemlik azt a még rosszabbat is, aminek az előkészületei most folynak. El kell viselnünk, mert el kell viselnünk mindent, amit Isten készített számunkra. Ha valaki valami jobbat szeretne, akkor a válasz: ima, böjt, alamizsnaosztás, személyes erőfeszítéseink, hogy megmaradjunk a kegyelmi állapotban, az Evangélium igazságának a tanítása, főleg saját gyermekeink számára.

Egy nap egy új Jósiás fog felemelkedni Péter római székébe. És még ha azután is újabb büntetések és száműzetés marad csak a katolikusok számára, ennek az Egyháznak az alapítója ," Krisztus is meghalt egyszer a bűnökért" (1Pét, 3:18).

Maranatha!


Real Time Web Analytics