Szűz Mária Világ Győzelmes Királynője

Engesztelő Fiai - konstitúció

Máriás (Gologi) Lajos atya, (akinek életéről honlapunkon ITT » olvashatunk) karizmája és imái alapján megszületett a nemrég zárult Szerzetesség Évében a Szűzanya által kért magyar férfi szerzetesrend, amit Világ Győzelmes Királynője Engesztelő Fiai néven Szegedi László atya alapított a váci püspök jóváhagyásával.

1. A közösség története és lelkisége – A Magyar Katolikus Egyház hálás a Boldogságos Szűz Máriának, amiért elfogadta Szent István király felajánlását, hogy legyen országunk királynője. A XX században Gobbi atya, Szent Pio atya, Natália nővér és más látnokok is megerősítették meggyőződésünket, hogy a Szűz Mária királynőnknek tekinti magát, és engesztelő hivatást szán nekünk. A Szűzanya összes ide vágó üzenete, kérése, bátorítása egyetlen összefüggő cél részei.

A Szűzanya adományai közé tartozik Máriás Lajos jezsuita atyának adott világkonszekrációs ima karizmája. Ez a karizma nem magán kinyilatkoztatás, hanem karizmatikus hit gyümölcse. Máriás atyát 1949-ben az Állam Védelmi Hatóság körözte, ami elől ő elmenekült és 1960-ig bujdosott. Magányában reggeltől estig az Eucharisztiával élt, és megnyílt előtte az Eucharisztikus Krisztus világüdvözítő tevékenysége egyedülálló módon az Egyház történetében. Az atya nem valami egészen újat talált ki, hanem a valamennyiünk által homályosan hitt, vallott igazságot fogta fel konkrétan, és ami a lényeg, ezt a hitet gyakorolni kezdte. Amikor keresztet vetünk az Atya, Fiú, Szentlélek nevében, akkor a szentháromságos személyekben imádkozunk. Minden liturgikus könyörgés végén a szentháromságos személyek által fejezzük be imánkat. Amikor keresztelünk az Atya, Fiú, Szentlélek nevében keresztelünk.

Dogmatikából, liturgiából, magán-kinyilatkoztatásból bőségesen lehetne igazolni sajátos, eléggé ki nem bontott kapcsolatot a szentháromságos személyek és a hívek között. A Szentlélek Máriás atyának az átváltoztatás szavain keresztül világította meg ezt a csodálatos tényt. A pap az átváltoztatás alkalmával nem azt mondja a kenyérre – borra, hogy ez Krisztus Teste, Vére, hanem azt mondja, hogy Ez az Én testem, Ez az én Vérem. Máriás atya a Szentlélek felvilágosítása alapján felfogta, hogy Krisztus az átváltoztatásban személyi azonosságot vállal, él meg a pap személyével. Krisztus akkor ott azonosul a pappal, és Krisztus azonos vele, Krisztus személyi azonosságot vállal a miséző pappal. Krisztus a papban folytatja a szentmise áldozat bemutatását. A pap pedig azonosul Krisztussal, a pap a Krisztus. A pap nemcsak jogi képviselő, nemcsak eszköz, hanem kezdeményező lehetőséget kap az üdvösség e legfontosabb cselekményében, Krisztusként bemutatja saját elhatározása alapján az áldozatot.

Ezután újabb és újabb felismerések jöttek. A pap egyszer indítja fel a szándékot, és ahányszor misézik, nem kell külön felindítani a szándékot, az érvényes, míg vissza nem vonja. Krisztus nemcsak az átváltoztatás pillanatában vállalja a személyi azonosságot, hanem állandó életkapcsolatban van velünk, amíg mi akarjuk. Tetteinknek nem csupán annyi személyes értéke lehet, amennyit mi kiérdemlünk, hanem amennyit Krisztus érdeme kölcsönöz együtt végzett tetteinknek. Ez a központi értéke ennek a felismerésnek. Krisztus nem csupán abban partnerünk, hogy velünk azonosulva éli életünket. Ő az egész világért engesztel, hálát ad, dicsőít, Lelkét árasztja az Egyházra, itt és most bennünk az áldozatában. Krisztus felkínálja nekünk az Ő egész világot átfogó áldozati, üdvözítő tevékenységét. Nemcsak Krisztus éli a mi életünket, és nemcsak Krisztusként élhetjük életünket, hanem Krisztus a maga életét is felajánlja nekünk, hogy azt élhetjük, mint sajátunkat. Az Ő érdeme a mienk, vele azonosulva felajánlhatjuk, akikért akarjuk, az egész világért. Mi vagyunk a Krisztus, akik Krisztusba öltözötten a világüdvözítést folytathatunk.

Isten egy „ős atomból” bontja ki a világmindenséget. Egy ős sejtből fakad minden élet a földön. Egy emberből szaporodik az emberiség. A Fiú Isten Krisztusban belép az emberiség történetébe, és megéli Isten országát az Egyház keretében. Krisztus az utolsó vacsorán egy ostyába éli bele a Fiú Isten világüdvözítő, szándékát, hogy az egész világot, emberiséget a világ Főpapjaként végső, teljes, átistenítésre emeli fel. A programot nem önmagában, égi magasságban valósítja meg, hanem az Egyházban, Egyház tagjaival azonosulva hozza létre.

A hívek a keresztségben részesei lettek Krisztus királyi papi tevékenységének, küldetésének. A hívek a szentáldozásban Krisztus áldozati lakomájából táplálkozva, Krisztus titokzatos Testeként, pontosabban Krisztus bennük, rajtuk keresztül, velük azonosulva árasztja Lelkét a világra. Krisztus a szolgálati pappal azonosulva konszekrál egy egy darab kenyeret az Ő Testévé, a hívek királyi papságával azonosulva konszekrálja világ méretekben az üdvösség folyamatában az egész üdvözülendő világot. Ennek a részletes kifejtése meghaladja konstituciónk kereteit.

Máriás atyának és karizmájának a sorsa hasonló Charles de Foucauld sorsához, aki feljegyzéseket készített egy rend számára, de a rend gondolatát mások valósították meg az atya halála után. Máriás atya egy rend számára írta számos világkonszekrációs imáját, ami nem jött létre. A szerzetes rend gondolatát Máriás atya nem magától vette. Máriás atya az 1930 as években gyóntatója volt Natália nővérnek, akitől az Szűzanya azt kérte, hogy alakuljon egy férfi és női állandó engesztelő szentségimádást folytató szerzetes rend a Normafánál építendő kápolnában. Máriás atya magáévá tette a nővér üzenetét, és a rendalapítás szándékát. A jezsuita rendi előjáró nem ismerte el hitelesnek Natália nővér látomásait, és Máriás atyának megtiltotta, hogy tartsa vele a kapcsolatot, amit Máriás atya megtartott. A karizma útjaik szétválása után ért meg benne magányában.

A rendalapítás gondolatát a Szűzanya kérésének tekintjük, Őt tekintjük a rend alapítójának, amennyiben létre jön. Az Egyházban pedig Máriás Lajos atyát tekintjük a gondolat elindítójának. Máriás atya 1960-ban beszélt karizmájáról Szegedi László váci egyházmegyés újmisés papnak. Szegedi Lászlót a karizma megragadta, ezt tekintette élete legnagyobb kegyelmének. Ígéretet tett Máriás atyának, ha lesz rendje, belép, de a rend gondolata nem ragadta meg. Máriás atya Sülysáp plébániáján fejezte be életét.

Szegedi Lászlóban 2013-tól erősödött az érdeklődés a rend gondolata iránt. Azt nem határozza el, hogy rendet alapít, de ha a Szűzanya akarja, és hoz társakat, akkor képességei szerint szolgálatára lesz a közösségnek, ahogy szolgálatára volt az egyházmegyei ifjúsági szervezésben. 2015-ben jött két testvér, Badics Lajos és Hosszú Zoltán, akik beköltöztek az öreg plébániára, és bekapcsolódtak az itt folyó állandó szentségimádásba.

Meggyőződésünk szerint a Normafánál építendő Kápolna történetében annak a szentségimádásnak az elindulása az elsődleges, amit a Szűz Anya Máriás Lajos atyának adott. A tagok képességeik, lehetőségeik szerint állandó szentségimádást végeznek. A szentségimádásban jelenleg részt vesznek az egyházközség szentségimádását folytató hívei is. Magunkat kisded nyájnak tekintjük. Lelki közösségünknek tagjai lehetnek mindazok, akik értékelik céljainkat, és imájukkal bekapcsolódnak engesztelő hivatásunkba, és tagjaink akarnak lenni.

A szentségimádás központi tevékenysége Jézus Szíve engesztelése az Oltáriszentségben. Ennek a tevékenységnek központi imája Máriás Lajos atya Jézus Szíve litániája, amelyben az imádkozók azonosulnak Jézus Szívével, aki az egész világ élén áll, és bekapcsolódnak Jézus oltáriszentségi Szívének világot átölelő könyörgésébe, dicsőítésébe, engesztelésébe. Továbbá a Mennyei Atyával és a Szentlélekkel világméretekben megadják az egész világ nevében Jézus Szívének a viszonzó tiszteletet, dicsőítést, engesztelést. Ezt az imát a közösség reggeli dicséret jellegűen végzi. Délután elmondja a közösség a Konszekrációs ima füzet 2-es számú imáját. Ezeket az imákat lehetőleg legalább ketten végezzük, mert így leszünk királyi papi közösség, ami lényeges eleme ennek az ima módnak. A szolgálati papságban személy szerint szerepelnek a papok, a királyi papságban a közösség papi közösség, amelyben Krisztus az Ő Titokzatos Testében folytatja világkonszekrációs tevékenységét. Máriás atya többi imáját jelenleg nem szabályozzuk, de javasoljuk imádkozásukat egyénileg és közösen. A közösség tagjai erre a szentségimádásra elkötelezik magukat, és hűségesen, odaadóan gyakorolják. A rend tagjai egyéni életükben Krisztus Urunk akarata szerint egyénileg a tökéletességre törekszenek, közösségükben pedig Isten országának törvényei szerint törekszenek élni. Az Úr Jézus bátorít bennünket, hogy keressünk. Mi keressük Isten ránk vonatkozó akaratát, keressük az elrejtett kincset, keressük a hegyeket mozgató hitet.

Közös életünk legfontosabb evangéliumi idézetei: „Az igazi imádók lélekben és igazságban imádják az Atyát. Az Atya ilyen imádókat kíván. Lélek az Isten: akik imádják, lélekben és igazságban kell imádniuk.” (Jn 4. 23-25) „Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek. A lélek ugyan készséges, a test azonban gyönge” (Mt 26, 41) „Kérjetek és adnak nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak. Mindaz, aki kér kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek ajtó nyílik.” (Mt 7, 7-8) „Aki nagyobb akar lenni, legyen szolgátok, és aki első akar lenni, legyen cselédetek.” 8Mt 20, 27). „Békességet hagyok rátok, az én békémet adom nektek. Én nem úgy adom nektek, amint a világ adja. Ne nyugtalankodjék szívetek, és ne is szorongjon.” (Jn 14, 27) „Ezért mondom nektek: Ne nyugtalankodjatok megélhetésetek miatt, hogy mit egyetek, sem testetek miatt, hogy mibe öltözzetek.”(Lk 12,22)

2. A közösség célja – Állandó szentségimádás Máriás atya eucharisztikus karizmájának a szellemében. A közösség lehetőségei szerint szívesen ismerteti karizmáját, de elsősorban annak megélésén keresztül.

3. Jogi természete – A „Szűz Mária Világ Győzelmes Királynője Engesztelő Fiai” az Egyház Törvénykönyv 299. k. szerinti krisztushívők magántársulása. Társulatunkat az égiek kegyelme és egyházi feletteseink engedélye alapján szeretnénk, ha szerzetesrenddé válna a Szűzanya kérésének megfelelően.

4. Székhely – Sülysáp I. RK Egyházközség öreg plébániája, 2241 Sülysáp, Kápolna u 3. Az ingatlan a Sülysáp I. plébánia tulajdonát képezi.

5. Tagság – Közösségünknek megkeresztelt, a Katolikus Egyházzal teljes közösségben levő, 20. életévet betöltött férfiak lehetnek tagjai, akik cölibátusban közös életre vállalkoznak. A vezető dönt a tagok meghallgatása után. A tagság megszűnhet: a vezetőnek bejelentett kilépés által, vagy súlyos esetben a vezető döntése által a tagság meghallgatása után. A közösség létesít „harmadrendi” ágat is. Azok lehetnek a tagjai, akik egyetértenek célkitűzéseinkkel, és hetente legalább egy konszekrációs imát elimádkoznak.

6. A közösség irányítása – Jelenleg a közösség vezetője Szegedi László plébános. A jövőben a vezetőt a tagok választják határozatlan időre. A választás eredményének érvényességéhez szükséges a váci püspök jóváhagyása.

7. Vagyonkezelés – A közösség nem jogi személy, ilyen értelemben nem is rendelkezik vagyonnal. A közösség tagjai testvériesen osztoznak az egyenként rendelkezésükre álló anyagi eszközökben.

Sülysáp, 2015. szeptember



aláírás: alapító tagok

Jelen szabályzatot a 299. k. 3. § értelmében az illetékes hatóság felülvizsgálta

Vác, 2015. szeptember

Dr. Beer Miklós
váci püspök