Szabó Gyula: Az Állambiztonság és

a Pápai Magyar Intézet (PMI)

Részlet Szabó Gyula "A Pápai Magyar Intézet mint a magyar hírszerzés előretolt bástyája (1963-1989)" c. könyvéből, amelyet a Püski Kiadó adott ki a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával 2011-ben

... Sajnákozva állapították meg, hogy az utolsó 2-3 évben a PMI rektor bizalmatlan magatarrása miatt, melyet az ösztöndíjasok irányába tanúsított, nehezezebbé vált a hírszerzés munkája.

Fontos célkitűzés volt, hogy a Rómában végzettek fontos egyházi pozíciót töltsenek be. Belőlük akarták a magyar katolikus egyház meghatározó rétegét felépíteni. Ez a célkitűzésük sikerrel járt. Figyelemre méltó kritikával illette a BM a magyar püspökök spontánnak, tervszerűtlennek túnő személy kiválasztási eljárását. Túl szubjektívnek minősették mindezt. Egy ilyen instabil rendszeren belül könnyebben lehetett külső szándékok érvényesülését elérni, ugyanakkor a kiszámíthatatlanság bizonyára megnehezítette az állambiztonságiak munkáját. Néhány püspök kifejezetten haszontalannak tartotta a római tanulmányokat, mert féltette saját egybázmegyéjébe beengedni a nyitottabb római szemléletet. Ám az is meghúzódhatott e magatartás mögött, hogy nagyon jól tudták, mivel járhat egy római kiküldetés. Többen attól tartottak hogy a növendékek esetleg hiteles képet rajzolnak róluk Rómában .

Akik nem tartoztak az állambiztonság körébe, azoknál két szempont érvényesülését követelték meg. Az egyik a politikai lojalitás volt. Vagyis a hivatalos egyházpolitikai irány és a rendszer feltétel nélküli elfogadása. A másik a jellembeli gyengeségek elkerülése.

Rendkívül kínos lehetett volna az állambiztonságnak, ha valaki például rendszeresen italozik, s ennek következtében lejáratja az intézetet s emiatt bőbeszédűvé is válik. Résztees beszámolót olvashattunk a dokumentumban a hálózatok számáról, s megtduhatjuk azt is, mílyen erőfeszítést tettek, hogy kellő időben bejátszhassák az általuk kiszemelt jelölteket.

A "Hontalanok" fedőnevű csoportdossziéban olvashatunk olasz és magyar személyekről, akik a "Rezső" fn. ügynök társadalmi és információs kapcsolatai. "Rezső" fn. ügynök 1976 májusában Olaszországban filmezett. Az ő kapcsolati körébe tartozott a Vatikán szóvivője akit a pápa magántitkárának ajánlólevelével lehetett elérni. Hasonlóképpen a Communicazioni Socialé egyik helyettes vezetője, VI. Pál pápa magántitkára, hozzá Tóth Imrén keresztül jutott el. "Rezső" fn. ügynök kapcsolata volt Ritz Sándor magyar jezsuita, az olasz Jászol Társaság elnöke. Továbbá a Republica című napilap vatikáni szakértője, a Paese Sera vatikáni szakértője, és számos újságíró, tudósító, több jezsuita szerzetes. De említhetnénk a kairói apostoli nunciust, aki később Damaszkuszban képviselte a Vatikánt, majd Saigonban dolgozott, a torinói bíboros vikáriusát, egy munkáspapot Torinóból, aki Pellegrino bíboros egyik tanácsadója volt, XXIII. János pápa egyik barátját, és még sok más személyt. "Rezső" fn. ügynök rendkívül ügyesen dolgozott. A 70-es években Olaszországban a baloldal népszerű volt. Bizonyos egyházi körökben a baloldali eszmékkel egészen magas beossztású, akár vatikáni személyek is szimpatizáltak. Az ő jószándékukat kihasználva törekedett "Rezső" fn. ügynök bizalmas információkhoz hozzájutni, s rajtuk keresztül a magyar katolikus egyház helyzetéről dezinformálni őket. ...