Részlet Schütz Antal: Dogmatika c. művéből, amely letölthető ITT ».
Hittétel , hogy az ős - és eredeti bűn következtében a sátánnak és angyalainak bizonyos hatalma van az emberek fölött (552. lap).
A Szentírás a sátánt e világ fejedelmének nevezi és országáról beszél. [5] A szentatyák ebben a tényben látják az eredeti bűnnek egyik legsúlyosabb következményét, és szótériologiai megfontolásaikban jelentős helyet juttatnak neki. Ennek a hitnek nagy liturgikai bizonyítéka az exorcizmus elterjedt használata, mely már a második század derekán kimutatható.
A sátán uralmának [6] tartalma abban áll, hogy a sátán és az ő serege Isten engedelméből a végítéletig Isten országának ellenére dolgozik:
1. A sátán Shylockként képviseli a rideg egyoldalú igazságszolgáltatást az ember rovására. Kiméletlenül sürgeti, hogy teljesedjék az emberen az Istentől való elfordultságnak és az Istentől elvonatkoztatott teremtmények zsarnokságának egész tragikuma. [7] Ennek szellemében betegséget és halált osztogat, mint a bűnnek zsoldját [8] : «Hogy a kinyilatkoztatások nagysága kevéllyé ne tegyen, tövis adatott a testembe (valószínűleg igen alkalmatlan betegség), a sátán angyala, hogy zaklasson (gör.: pofozzon)». [9] Az Üdvözítő szerint minden betegség a sátán köteléke [10] ; amennyiben t. i. általában súlyosan gátolja a lélek összeszedettségét és magasabb célra irányulását, s csak a legnehezebb erénnyel, a türelemmel való győzésnek enged teret. [11]
2. A sátán és csatlósai, ahol tehetik, akadékot vetnek az Isten országának , Krisztus igazsága terjedésének, [12] és terjesztik a bálványimádást. [13]
3. Kivetik hálóikat Isten országának egyes tagjaira . Nevezetesen a) gáncsvetéssel, alkalmatlankodással nehezítik kötelességteljesítésüket. [14] b) Bűnre csábítanak , és nem egyszerűen kisér tenek [15] : «Józanok legyetek és vigyázzatok, mert a ti ellenségtek, az ördög mint ordító oroszlán körüljár, keresvén, akit elnyeljen; erős hittel álljatok ellen neki». [16] De azért távolról sem minden kísértés az ördögtől való. [17] c) Megszállják az embert , azaz úgy hatalmukba kerítik, hogy Isten - káromló, Krisztus - ellenes tevékenységüknek készséges eszközévé válnak a megszállottak; még pedig vagy csak a testüket ejtik hatalmukba: circumsessio ; vagy a lelküket is, de az önálló értelmi és akarati tevékenységnek némi t eret engedve: obsessio; vagy pedig azt is teljesen hatalmukba kerítik: possessio . Hogy a gonosz lelkek képesek embert megszállni, következik a hatalmukról mondottakból (495. lap ); hisz ezt a természetükkel velejáró hatalmukat nem vesztették el. Az ördöngösség ténye pedig kétségtelen az Üdvözítő tanúságából: ő maga űzött ördögöket, a megszálló lelkekkel szót váltott, tanítványaina k hatalmat adott ördögűzésre. [18] Hogy pedig az ördöngösségek újabb időben ritkábbak, annak okai: α) Az Üdvözítő föllépése a történelem nagy fordulója. Az erkölcsi jó és rossz harcának e döntő fordulóján Isten nagyobb teret engedett nekik, hogy nyilvánvalóbb legyen tehetetlenségük és az Üdvözítő ereje. β) Ha a gonosz lelkek még ma is oly gyakran és szembetűnően jelentkeznének mint hajdan, a racionalista liberalizmust, saját országuk fő támaszát maguk döntenék meg, amennyiben természetfölötti hitet fakasztanának. γ) A természetismeret haladtával ma egyszerűen betegségnek minősül nem egy jelenség, melyet a régiek ördöngösségnek tartottak (cf. Smit p. 171).
4. Olykor rendelkezésére állnak az embereknek bizonyos csodaszerű jelenségek előidézésére: rejtett dolgok kinyilvánítására vagy csodaszerű tettek véghezvitelére, ami a jövendölés és csoda karizmájának fonákja (7. és 8. §). E bűbájosság (operatio magica) lehetősége adva van a tiszta szellemek képességeiben; ténylegességről pedig a Szentírás tanúsága kezes kedik. [19] Nem annyira nyilvánvaló, hogy boszorkány - mesterség (ars magica) is lehetséges. Itt ugyanis bizonyos jelekre mindig be kellene következnie a bukott angyaltól végbevitt csodaszerű jelenségnek. De az angyalnak általában és a bukott angyalnak különösen korlátolt tevékenységi köre van, és ezért nem valószínű, hogy az ördög tudomásul vesz minden hívó jelet, és arra megjelenik; ha volna is rá kedve (ami valószínű), és ha Isten meg is engedné (ami már kevésbbé valószínű). Már ezért is igen kevés valószínűsége van annak a nézetnek, hogy az ú. n. spiritiszta jelenségek közvetlenül gonosz lelkektől valók. Persze még kevésbbé lehet arra gondolni, hogy a spiritiszták hívásaira másvilági jó lelkek jelennek meg. Ezt kizárja a spiritiszta kijelentéseknek sokszor kinyilatkoztatás - ellenes jellege és tartalma. Aztán pedig a jó lelkeknek nem érdekük, hogy az igaz hit világosságát öldöső, a katolikus tárgyilagosságot és egyházi tekintély - tiszteletet romboló okkultizmus és vallási szubjektivizmus terjedjen. A szellemi lény fogalmával is nehezen egyeztethető össze, hogy megidézhető, vagyis emberi kény szerint mintegy dróton rángatható (cf. 77. lap).
A bukott angyalok hatalmát azonban Isten pontosan kimérte. Mindenekelőtt elmozdithatatlan időhatárt szabott : amint üt az ítélet órája, megszűnik a sátánnak és csatlósainak aknamunkája Isten országa ellen. Akkor a gonoszság hatalmainak közös érdekből alakult és ideig - óráig fönnálló egységes frontja fölbomlik; akkor majd kitűnik, hogy az Istentől elfordult vak önzésre és ellenségeskedésre nem lehet országot építeni. Tehetetlenség kifelé és emésztő viszály befelé: ez az Istentől elpártoló valamennyi szellemnek és szellemi irányzatnak közös sorsa. Azonban ez előtt az időpont előtt is a gonosz lelkek tevékenységének szoros határai vannak: A természet törvényei, az emberi szabadakarat (ezt a két bástyát semmiféle teremtmén y nem tudja áttörni); a jó angyalok hatalma; mindenek fölött azonban Krisztus ereje , mely a sátán uralmát elvben már megdöntötte: «Most van az ítélet e világ fölött; most e világ fejedelme kivettetik». [20] Az Üdvözítő ördögűzései ennek az elvi diadalnak gyakorlati kezdetét jelentik; a tanítványoknak és az Egyháznak adott ördögűző hatalom pedig jelképezi és biztosítja azt a világtörténelem végéig. Fölvértezve az Úr Krisztus kegyelmével, hittel és imádsággal a keresztény mindig sikeresen megállhat velük szemben. [21]
Konkrét esetek megítélésénél nem szabad szem elől téveszteni, hogy amint a jó angyalok működése bele van szőve Isten rendes gondviselő tevékenységének folyásába, ugyanígy a bukott angyalok szerepe is bele van állítva az ellenőrizhetően, törvényszerűséggel működő mysterium iniquitatis rendszerébe. S amint a jó angyalok működésüket és jelenlétüket csak ritkán, főként a gondviselés rendkívüli megnyilvánulásaiban árulják el közvetlenül, ugyanígy a gonosz angyaloknak közvetlen jelenléte és tevékenysége rendkívüli; tehát ritka és átlag szem betűnő. [22] A rendkívülit és ritkát azonban a hittudósok útmutatása szerint általában nem szabad könnyen és mindenütt föltételezni, hanem bizonyítani kell ( miracula non sunt multiplicanda ). Ezért az ördögi hatásra gyanus esetekben is természeti hatókra kell gondolni, míg az ellenkezőre nincsen súlyos ok.
A régieknek sokszor túlzó ördög - szimatolása ép annyira szélsőség, mint sok modernnek ördög -iszonya. A katolikus igazság a középen van : A gonosz szellemek beavatkozása lehetséges; meg is történik nem egyszer, de mindig megfelelő természeti és természetfölötti megokolással. Sok modernnek ördög - iszonya és - tagadása onnan van, hogy (teljesen alaptalanul) azonosítják a katolikus ördög - hitet a pogány démonologiával, mely személyesítette és ördögökként kezelte az ellenséges természeti és lelki hatalmakat; ami persze a mai kritikai világnézet előtt nem állhat helyt. Mások azonban csak azért nem akarnak tudni ördögről, amiért az örök kárhozatot tagadják. Mindkét tagadó csoport figyelmen kívül hagyja, hogy katolikus tan s zerint az ördögök Istentől elfordult, bűnbe merült szellemek, akiknek erkölcsi magatartása igazolja létezésüket. Egyébként a ténykérdés a következetes gondolkodó számára el van intézve azzal, hogy az Üdvözítő tanítása ebben a pontban teljesen világos és határozott.
1 Thom Verit. 24, 10; Mal. 16, 5; Gent. IV 95; Summa I 64, 2.
2 Eph 6,12; cf. Ascens. Is 10,28 – 30; Tertull . De anima. 3; Eph 2,2.
3 Job 1 – 3; 1 Pet 5,8.
4 Mt 12,26.
5 Jn 12,31 14,30 16,11 2 Cor 4,4 Heb 2,14; Mt 12,26.
6 Jogi természetét Szent Bernát helyesen így jellemzi: «Nem joggal szerzett, hanem jogtalanul bitorolt, de jo gosan megengedett hatalom az». Bemard . Epist. 190, 5, 14; cf. Thom III 48, 4.
7 Job 1 2 Is 49,24 2 Reg 24 1 Chron 21 Lc 23,31 Col 2,13 – 15 Ap 12,10.
8 Tob pass. Mt 9,32 Mc 9,16 Lc 11,14 Mt 8,28 – 30 17,14 – 17 par.
9 2 Cor 12,7.
10 Lc 13,11 – 16.
11 L. 1 Cor 5,5 11,30
12 Mc 4,15 Mt 13,39 16,18.
13 Ps 95,5 1 Cor 10,20 Col 1,18.
14 Ps 77,49 Job 2,7 Tob 3,8 2 Cor 12,7 1 Thes 2,18.
15 1 Chron 21,1; Mt 4,3 –10 (megkisérti az Urat); Lc 22 ,3 –31 (a tanítványokat); Jn 8 ,44 Mt 13,25 – 39 (a konkoly), Eph 6,12 1 Cor 7,5 2 Cor 11,3 – 14 1 Jn 3,8 Ap 20.
16 1 Pet 5,8.
17 Deut 13,3 Jac 1,14; cf. Thom I 114, 3 c.
18 Mt 4,28 8,16 10,1 12,22 – 29 Mc 1,25 – 32 5,9 9,16 – 29 16,17 Lc 7,21 8,27 – 34 9,32 11,14. 12,27 13,32 Act 5,16 8,7 16,18 19 ,12. …
19 Ex 7,11 Act 8,9 16,16 – 19; cf. Mt 24,24 2 Thes 2,9
20 Jn 12,31.
21 Mc 9,28 Eph 6,10 – 20.
22 Cf. Rituale Romanum: Exorcis. obsess . (X 1); az exorcizmus gyakorlása püspöki engedélyhez van kötve; cf. CIC 1151 – 3