Prohászka Ottokár: Magyarok Királynője

A Schütz Antal által szerkesztett, Prohászka Ottokár összegyűjtött műveit tartalmazó sorozatban, (Szent István Társulat, Budapest, 1929.) az „Élet igéi " című XVIII. kötetben jelent meg.




Az esztergomi Lourdes-i barlang a feliratos kőlépcsővel és a rövid történetét ismertető táblával (a Bazilika mellett), 2014. július 1.


K. T. U.! Az olvasós október második vasárnapján a Boldogságos Szűz Máriát egy idő óta ezen címmel tiszteljük : Magna Domina Hungáriáé; ez nekünk nem új cím. Ezt az Üdvözlégy Máriában már azóta hirdetjük, amióta az Ave- Mariát magyarul imádkozzuk. Mert a latin azt mondja : Sancta Maria, mater Dei, ora pro nobis; a német: Heilige Maria, bitt' für uns és a többi nyelven is mindig így hangzik, hogy : Sancta Maria; de mi azt nem úgy fordítottuk, hogy «Szent Mária, imádkozzál miertünk», hanem így : (Asszonyunk Szűz Maria». A Boldogságos Szűz Máriát Magyarországon mindig asszonynak, nagyasszonynak, vagyis királynénak címezték. Pedig a Boldogságos Szűz Mária királysága nemcsak Magyarország, ő a mennyország királynéja ; a kereszténység királynéja; az emberiségnek királynéja: Unsere liebe Frau, Nostra Signora, Notre Dame. Ő a franciák, németek, olaszok, spanyolok királynéja! S mi mégis méltán s teljes joggal mondhatjuk őt Magyarország királynéjának, Miasszonyunknak. Ugyan miért?

Egyszerűen azért, mert Magyarország népeinek életében a Szent Szűz mint királyné szerepel, mint királyné uralkodik s mint királyné fogadja hódolatunkat. A Boldogságos Szűz Mária kilencszáz év óla hitünk s egyházunk vajúdásaiban, a hitnek harcaiban, az életnek bajaiban, reményeiben, győzelmeiben mint királyné uralkodik és kormányoz, s valamint ez a történelem s ez az élet, úgy ő a mienk. A Boldogságos Szűz Magyarország életében oly hatalmas, mint a királynő ; s mi úgy hódolunk neki, és ez a mi kegyelmünk, mint a királynőnek. Ő királynői hatalommal segít rajtunk; kilencszáz év azzal a tapasztalattal fűz minket hozzá, hogy zászlója alatt mindig győzünk, mindig reménykedünk. Nem mondom én, hogy más ne imádkozza a lorettói litániát; nem tiltom el neki, hogy királynénak szólítsa Szűz Máriát; de újra ismétlem, életünk, történetünk, kilencszáz év tapasztalata rámutat e fölséges Szűzre : ez a te királynéd!

K. T. U.! A nap az égen ugyanaz, és mégis más az élet Magyarországon, mint Norvégiában vagy Angliában; a csillagok úgy kelnek fel itt, mint ott, és mégis más a kalendárium nálunk, mint ott. Sok nap nálunk pirosan van nyomtatva, ott feketéllik. Sok név, mely nekünk szent, nekik közönyös; nem azért, mert ott a szent glóriája más, hanem azért, mert minket más jótétemények, más érzelmek fűznek az illetőkhöz. A Boldogságos Mária a mi királynénk, mert úgy, mint ahogy a mi zászlónkon lengett képe, másén nem lengett. Nevét a mi harcainkban harsogtattuk, s Mária a mi harcainkat küzdötte velünk végig. A szűzmáriás zászlóhoz augusztus 29-én más emlékek fűződnek a mohácsi vész miatt, mint Norvégiában ; mert más harcok emlékei körítik képét, más koszorúk fűződnek, más tekintetek tapadnak alakjához. Azon a képen, melyen Szent István felajánlja a magyar koronát, a Boldogságos Szűz ugyancsak a Miasszonyunk, azon a képen az a királynő, aki előtt Szent Imre, Szent László és Szent Erzsébet imádkozik, a Boldogságos Szűz, Magyarország királynéja! Akit mi tisztelünk Sasváron, Óhegyen; aki előtt a magyar nép szíve egyűgyűségében s áhítatában hazai nyelven morzsolgatja olvasóját, az a mi Nagyasszonyunk ! Nagy királyné, ég és föld királynéja, de akinek képét a mi átélt történelmünk, tapasztalatunk, reményünk, hálánk beétetett szívünkbe. A jótétemények, melyeket tőle vettünk, a mieink; a segítség, melyben részesített, a mienk volt. A mi megtérésünk kilencszázéves, mások megtérése több mint ezeréves, vannak kiké majdnem kétezeréves. Más és más kegyelem, különféle apostolok által szolgáltatva ; a mi megtérésünknek kegyelmét úgy hisszük, a Szent Szűznek köszönjük ; a Szűz Máriát tisztelő Szent István kitől is kérte volna ki azt inkább? Mily joggal mondhatjuk e címen a Szent Szüzet királynénknak!

Ó igen, ő a mienk! így lett ő a mienk! Hány Madonna van? Az egyiket festette Dürer, a másikát Rafael, a harmadikát Correggio, a negyedikét Rubens ; ez mind Madonna, ez az ő Madonnájuk, mert ők érezték át s élvezték ezt a képet. Amit az ember átérez, az az övé; érzelmeinkkel beégetett, szívünkbe beétetett, belecsepegtetett kép, az a mi királynénk képe. Hála Istennek, hogy úgy van. Azaz, hogy bár úgy volna, hogy ezentúl mindez növekednék és ne csökkenne, hogy mindazok az érzelmek, amelyeknél fogva azt mondjuk : asszonyunk, úrnőnk, királynénk, jobban fűznének, szorosabban szőnének a Boldogságos Szűzhöz. Bár volna a népeknek, melyek Magyarországon laknak s az egész államnak, mely egy címer alatt sokféle nyelvet, sokféle gondolatot, sokféle nyelvet, sokféle érzést takar, egy központjuk, ahol érzelmeik összeforrnak, ahol a lelkek közös ideálért lelkesülnek. Ily központot s ideált teremtenek a szent hit legédesebb motívumai, és ezen motívumok közt a legkedvesebb a Boldogságos Szűz Mária. Jól tudjuk, hogy amily mértékben lesz a Boldogságos Szűz Mária népünk királynője, azon mértékben virágzik ki a kereszténység s az Ür Jézus iránti szeretet. Sok-sok kegyelmet nyernénk tőle, melyektől kitavaszodnék lelkünk ; mert biztos, amit Szent Bernát, Szent Bonaventura és Liguori szent Alfonz mond, hogy minden segítség a Boldogságos Szűz Mária által jut el hozzánk. Nehéz ezt theologice bebizonyítani, de szívünk azt mondja : aki az Isten Fiát hozta nekünk, az legalkalmasabb a mi szívünk megilletésére s meghódítására is. Tapasztaljuk lépten-nyomon, hogy a kereszténység annyiban erős, amennyiben a Boldogságos Szűz a vezércsillaga.. Némelyek ezt, főleg a protestánsok félreértik s szinte imádást látnak benne. De mi nem félünk, nem aggódunk, tudjuk, hogy az emberi szív, mely mindig az anyát keresi, hisz kebelén nőtt naggyá, naggyá lesz hitében is, reménye megerősödik, szeretete föllángol az Istenanya tisztelete által. A Boldogságos Szűz tisztelete tényleg a predestináció jele, mert az Ür Jézus szeretetének záloga. Már most, amely népek valóban a Boldogságos Szűz oltalma alatt állnak, azokról remélem, hogy predestinált lelkek, népek — nemcsak kegyelemre, hanem egyúttal boldogulásra és dicsőségre.

Azonban ki nevelje a népekben a Boldogságos Szűz ezen tiszteletét, az édesanyához való ragaszkodást? Azt nekünk kell tennünk. Pia a Boldogságos Szűz Magna Domina Hungarorum, mindenekelőtt legyen ez a Magna Domina a mi királynőnk. A Boldogságos Szűz iránt való tiszteletünk jobbágyi, lovagias tisztelet, teljes odaadás, valamiféle rajongó lendületesség legyen. Nekünk a Boldogságos Szűz tiszteletében úgy kell magunkat feltalálnunk, mint a mi legotthonosabb, legközvetlenebb érzelemvilágunkban; nekünk otthon kell lennünk a Boldogságos Szűz Máriánál. Nekünk a Boldogságos Szűz képére nem szabad egykedvűen néznünk, hanem bele kell néznünk szeretetünket, áhítatunkat. Ez tőlünk függ, ez a mi érzelmünknek hatalma. A naturalista írók az ő művészetüket úgy jellemzik, hogy a természetet a temperamentumon át nézik és máskép látják, mint a többi ember. Mert a temperamentum az én világom, az én lelkem, melyen keresztül nézem azt a bokrot, ezt az embert, azért mást látok, mint a többi. Nekem tetszik a temperamentumos nézés, mert az teremt, alakít világot s nem viseltetik csak szenvedőlegesen ; ha szomorú vagyok, a tájék is szomorú ; ha vidám vagyok, a táj is vidám. Nekem a Boldogságos Szüzet az én temperamentumomon keresztül kell néznem. Mi az én temperamentumom?

A hit az, hogy ez az Isten-anyja az én anyám, a szeretet az, hogy én élek-halok érte. Temperamentumom meleg, nem szegényes, nem sarkövi vidék, hanem lángoló szeretet, mely az Énekek énekének nyelvén beszél. E lelki világomban lesz a Szent Szűz az én királynőm, aki előtt letérdelhetek, és akinek azt mondhatom : szívem asszonya, azaz én királynőm ; aki előtt bevallhatom : mindent a te dicsőségedre. Akinek hódoltam királynőnek való hódolattal. Akinek kegyelmei elhódították szívemet, az királyi asszony ; akivel szemben boldog rabságot élvezek, az az én királynőm.

Rajta, fejlesszünk ki magunkban ily szeretetet, tiszteletet, gyöngédséget, ily érzelmi mélységet, hogy a Szent Szűz lelkünknek ily felséges királyi alakja legyen. így leszünk képesek azután másokat nevelni, így lesz passziónk az embereket a szentolvasó imára megtanítani. így lesz kezünk ügyében az eszköz, mely által az emberi szívekhez művelőleg és hódítólag férkőzhetünk. így fogjuk a gyermekeket taníthatni őszinte tiszteletre, szeretetre a Boldogságos Szűz iránt. Lelki életünknek ragyogó csillaga, vezércsillaga egy alak lesz, mely okvetlenül hódít és győz : a magna Domina. Legyen ő szívem királynéja, felajánlom neki szolgálatomat.

Hódíts meg Szent Szűz; ha meghódítasz engem, akkor szívem érzelmeit kiárasztom másokra is, s te én általam sok szív királynéja lész!

(1903)


Real Time Web Analytics