Prohászka Ottokár: Mire céloz a Szent Szív tisztelete?

a) Fölvonul egünkön mint ragyogó csillagzat, hogy besugározza lelkünkbe Jézus nagy alakját s fölséges imádandó egyéniségét. Szeretett titeket — hirdeti — s viszont hálás megemlékezésteket kérte. A Szent Szív tisztelete bevezet Jézus belső világába, melyből a legszebb élet fakadt s az evangélium forrásozott, s Ielkesüléssel akar eltölteni iránta ; akarja, hogy szeressük, tiszteljük, imádjuk, engeszteljük s kérjük kegyelmét s ugyanakkor utánzását sürgeti, mintha csak azt mondaná : aki boldogulni akar, az teremtsen magában szívet; «sursum corda».

b) A Szent Szív tisztelete nevezetesen a hit szellemének elsajátítására segít. Minden Isten-ismerethez szív kell. Hit inspirált gondolkozás nélkül nincs. Szemek, melyek Jézust látni akarják, a szív tüzétől legyenek megvilágítva. Minden nagy gondolatainkban a szív lelkesülése lüktet. Azért kíván az apostol a hívőknek : «illuminatos oculos cordis»; azért jött Jézus, s adott nekünk érzéket, «dedit nobis sensum», mintha csak azt mondta volna az evangélium : adott szívet. — Jézus a jó, nemes, tiszta érzület útjaira, a jó szív útjaira tereli az Isten kegyelme keresőit. Szívünkben a hitből «Herzensglaube » lesz.

c) Jézusi életre segít. Ez életnek a Szent Szív volt orgánuma ; a szükséges nagy s finom motívumokat, az erős, szerető, indulatos akaratot a szív szolgáltatja. Apostolokat csak a szív nevel s csak a szív ismer föl igazán. Vértanúi csak a szívnek vannak. Nagy törekvések, harcok és győzelmek a szív inspirációiból valók. «Schätze schafft die Liebe»; amit nem szeretünk, az nem érték nekünk. Ha Istent nem szeretem, nincs Istenem; ha Jézust nem szeretem, nincs Megváltóm ; tehát ha nem szeretek, poklot hordozok magamban itt s elmerülök benne ott túl. — Szeress nagyon, szívvel-lélekkel szolgálj, küzdj, dolgozzál. így szereted legjobban önmagadat.