Prohászka Ottokár: "Szellem és élet"

a) Pünkösd van, a Lélek ünnepe. Lejött az égből a fergeteg szárnyain, a szél zúgása az ő beharangozása, villámait lehozta s tüzes nyelvekké olvasztotta ; angyalait fönthagyta, de kerubos, szeráfos, bátor lelkeket állított a világba, apostolokat; tüzes szavak, ihletett arcok, megindult tömeg az ő művei. Pünkösd van. Ez a Lélek a hitnek lelke s ugyancsak az isteni szereteté, a tisztult lelkiségé, a remeklő erkölcsiségé ; Caritas et spiritalis unctio.

1. A Lélek nem tudomány. Sokat tudhatunk, s még sincs lelkünk. A Lélek az a bensőség, melegség, indulat, meggyőződés, életöröm, tetterő, mely az embert áthatja és emeli.

2. A Lélek nem műveltség; az írás-olvasás, a kultúrművek hidegek, nem húznak, nem töltenek k i ; hidak, gépek, emlékek inkább terhek, melyek gyakran lenyomnak igénytelenségünk érzetébe. A Lélek az teltség, élvezet, édesség, lendület.

3. A Lélek nem külvilág, akár pompa, hír, érvényesülés legyen; szép-városok, boulevardok, szobrok, diadalívek, mindez szürke és hervadt lehet; feledjük vagy rászokunk; a Lélek az a belső világ, az öntudat az isteni életről s erőről.

4. A Lélek nem haladás; a haladás ködös, göröngyös út, mérhetetlen perspektívákkal, telve rejtelemmel, de céltalansággal is ; a Lélek pedig az én édes jelenem s tavaszi reménységem.

A haladás az emberiségre nézve olyan, mint a viruló ákácfasor, melyen át a gyorsvonat vágtat s virágos ágaiba leheli fojtó füstjét; e fojtó füstöt érzem, s e virágos akác olyan nekem, mint a menyasszony fátyola, melyet szemfedőből csináltak. Ellenben a Lélek az az örök, fölényes élet, melyet már itt kezdek meg, s biztos vagyok halhatatlan jövőjéről!

5. A Lélek nem test, nem érzék, nem érzéki öröm és élvezet; az mind gyorsan hervadó virág, s hozzá még könnyen kábító s mérges virág; a Lélek test s érzék fölött álló, saját útjain járó, a végtelen Isten felé törekvő hatalom, mely a tisztaságban, az erényben, az öntudat harmóniájában bírja szépségét, mely ezt a szépségét az Istennel való érintkezésből, az ő befolyásából fejleszti s azt odaadásában teljesen neki adja á t ; üresnek érzi magát nélküle.

6. A Lélek nem te ..., nem ő. Nem világ, sem család ; nem atya, anya, gyermek, nem az a másik, ha még oly közel áll is hozzám. A Lélek az az «én», az az enyém. Az én valóságom, öntudatom világa ; ahogy én hiszek, élek, tűrök, küzdök, bízom ... én, én magam..., egymagam úszva a vihartól elragadott léghajón ... vagy egymagam az óceán hajóroncsán... vagy egymagam elevenen eltemetve. Én, kiben az Isten él; én, ki önmagamban s önmagámon át Istenre nyitok s vele egy vagyok.

7. A Lélek nem theológia, sem tudományos iskola. A theológia igyekszik az isteni létnek s életnek valamiféle kifejezést adni; azt megérteni s formulázni. Ez az igyekvés többé-kevésbbé csütörtököt mondhat; a formulák elégtelenek lehetnek. De theológiai szisztémáktól független a titokzatos, isteni élet. Mennyi szisztematikus theológia van az Isten szentjeiben? Nagyon kevés.

b) Ezt a belső világot a szentírás mennyországnak, Isten országának is hívja. Az Isten országa, az az isteni belső világ, melyet lelkemben a Szentlélek formál: erényesség, béke és öröm. Az erényesség fény is, erő is, szépség is, összhang és forma, fegyelem és arányosság; átélem ezt a belső valót erényes aktusaimban ; hitben, reményben, szeretetben, bizalomban, áhítatban, küzdelmes, törekvő, bátor, Istenhez ragaszkodó, nemes, tiszta, áldozatos, türelmes, készséges, finom, kíméletes, jóindulatú, érdeklődő, nagylelkű, elnéző, alázatos, igénytelen, fennkölt lelkületben. E lelkületet élvezem, mint békét s édes örömöt. Ez Isten-országnak végtelen sok kiadása lehet; de mindegyikét a Szentlélek ihleti s élteti.

A lélek ez állapotát kegyelmi állapotnak hívjuk, s azt mindennél többre kell becsülnünk : az isteni élet az igazi kincs. c) Kiesünk ez állapotból a halálos bűn által. Aki halálosan vétkezik, annak lelkéből az Isten lelke kivonul s a bensőséges szeretet kapcsa Istennel megszakad ; kiesik belőle lelki életének szépsége, az a sajátos, isteni szépség, isteni forma, isteni harmónia. Ha tudóssá, ha híressé válnék is, ha angyal adná át neki szépségét, nem használna neki, mihelyt a végtelen élettel megszakadt összeköttetése; az örök isteni élet tőkéjéről le van tépve e venyige; gyümölcsöt, vagyis isteni értéket s érdemet nem hoz életre. Honnan hozza, ha gyökere nem az Isten többé? Nélkülem semmit sem tehettek többé?

Nélkülem semmit sem tehettek ..., ami latba esik nálam, azt nélkülem nem tehetitek. Ha halálos bűnben vagytok, segítlek titeket, hogy térjetek meg, hogy tartsátok meg a törvényt, de isteni élet, melyet velem való édes öntudatban, egyesülésben élhetnétek, melyet a szívemből adok s osztok meg veletek, az nem lesz bennetek. — Vannak azután kisebb bűnök is. Ezekre azt mondom: Nézzetek a Szentlélekkel egyesült isteni lélek arcába, teljetek el szépségével s ne borítsatok rá árnyat. Aki bocsánatosán vétkezik, egykedvűen, nem törődve a lélekkel, az megszomorítja a Lelket. Ne szomorítsátok meg a lelket. Ne zavarjátok meg ezt a tiszta szemet, ne borítsatok hervadást és lelketlenséget e felhőtlen arcra. Ne durvítsátok el; oly átlátszó, hát ne homályosítsátok el; oly lágy, érzékeny, amellett erős és ruganyos, ne mérgezzétek meg erejének forrásait.