Dr. Prokopp Mária: Dr. Brückner József és kora

A Bakócz-kápolna (vagy Bakáts-kápolna) kegyképe

A XIX. század második felében Európa-szerte erősödik a liberalizmus vallásellenességének befolyása, amely a tudományos felvilágosultság és a haladás jelszavával igyekszik megfosztani az Isten-hittó1 a közel 1500 éve keresztény Európát. A kiegyezés után újjászerveződő magyar közéletben is egyre nagyobb szerepet kapnak a szabadelvűek. Legnagyobb diadaluk az 1894-ben, hosszas küzdelem után törvénybe iktatott polgári házasság volt. Ma, 100 évvel késóbb, már nem értjük e törvény elleni nagy katolikus felháborodást, amely végül is összefogásra, megújulásra késztette a hívőket, de valamennyien érezzük kegyetlen következményét, a családok szétzüllését.
Ebben az évben született Brückner József, aki közel hat évtizedes papi élete legfóbb feladatának a család védelmét tartotta: az anyaság erkölcsileg és anyagilag való megbccsülését, a házastársi szeretet erősítését és a gyermekek gondos testi-lelki nevelését. 16 évi középiskolai hittanársága alatt nemcsak a tanítványainak lelkiatyja, hanem azok szüleinek és testvéreinek is. A kapcsolat szálát ő sohasem vágta ta el, s így lett lelkivezetője az unokáknak is, egészen a haláláig. Brückner József Pesten látta meg a napvilágot. Szüleinek vendéglője a belváros szívében, a Kecskeméti u. 4.sz.alatt volt. Tanulmányait a pesti elemi iskolában kezdte, majd a pesti piaristáknál folytatta. Nyolc éves, amikor az Egyetemi templomban Prohászka Ottokár, a századforduló magyarságának legnagyobb hatású apostola 1902-ben megkezdi nagyböjti konferencia beszédeit. Bizonyára ekkor látta a tüzes lelkű esztergomi szemináriumi tanárt, akit a főváros már ekkor a szívébe zárt.
Prohászka Ottokár Rómában végezte a teológiai tanulmányait 1875-tó1 hét éven át. A Collegium Germanicum et Hungaricumban készült a papi hivatásra. Az utolsó négy évben örömmel látta XIII. Leó (1878-1903) korszakalkotó tevékenységet. A pápa mélyen átérezte a rnodern társadalom szociális kérdéseinek a súlyát és megoldásuk sürgősségét. Felkarolta az Európa több részén már megindult katolikus szociális mozgalmakat, így Don Bosco itáliai és Adolf Kolping németországi kezdeményezéseit. 1891-ben kiadta a Rerum novarum körlevelet, amely rámutat a kor legégetőbb szociális problémáinak katolikus megoldására. Ezt a fontos körlevelet még 1891-ben lefordít ja Prohászka, és kiadja a Szerit István Társulat Pesten. Ez a Társulat a szabadságharc előestéjén alakult, 1848-ban, és nagy szerepe volt a katolikus megújulásban az 1880-as évektó1.
Prohászka Ottokár 1882-ben XIII. Leó pápa szellemével tért haza, s kezdte meg papi tevékenységét Esztergomban, a belvárosi plébánia káplánjaként. Még ez évben az esztergomi szeminárium tanárává nevezték ki. 22 éven át volt itt lelkivezető. Teljesen átalakította, elmélyítette a szeminárium vallási életét. Ő lett az új papi generáció eszmény képe, aki naponta, főképpen csütörtök éjjel, buzgón imádkozott a tabernálulimelőtt, aki rendszeresen látogatta a kórház betegeit és a márianosztrai börtön rabjait, aki örömmel gyóntat és tart lelkigyakorlatot. A katolikus sajtónak is lelkes apostola. Már 1882-tó1 a Magyar Sion munkatársa, majd 1895-ben megalapítja az Esztergom című hetilapot.
Felfigyelt rá az egész ország. 1899-tó1 évente tart lelkigyakorlatot Budapesten és más városban is. Közben komoly tudományos munkásságot folytat. Beledolgozza magát a modern természettudományokba, hogy szakszerű katolikus választ adhasson azok vallásellenes következtetéseire.
1902-ben megjelent a "Föld és Eg" címú könyve, amely a teológia és a geológia érintkező pontjairól értekezik. Nagy sikerét jelzi, hogy egymásután négyszer adták ki.
1903-ban A diadalmas világnézet" címen a katolikus hitigazságok átfogó, elsősorban természettudományos megalapozását adja. Szt. János tanítására épül a kötet: "A győzelem, amely diadalt arat a világon, a mi hitünk. (1Ján 5,4.)
Prohászka komolyan foglalkozik a gazdaságtannal is. 1897-ben elsőként ismerteti hazánkban Marx .Tóke” című munkáját a Magyar Sionban.
1903-ban részt vesz a Regnum Marianum egyesület alapításában Majláth Károly erdélyi püspökkel és Kantner Károly budavári plébánossal együtt. A fővárosi hittanárok legjobbjainak otthona volt a Damjanich u. 50. számú épület, ahol Néri Szt. Fülöp példájára korszerü diák- és férfipasztoráció folyt. Itt született meg a Zászlónk című diáklap és nyomában a cserkészmozgalom. 1904-ben Prohászka Ottokár vette át a Regnum vezetését.
Ugyancsak 1904-ben a pesti egyetem hittudományi karára a dogmatika nyilvános és rendes tanárává nevezik ki. Előadásaira tódulnak a hallgatók. 1904 nyarán, két regnumos társával Amerikába megy, hogy az előző évek hazai gazdasági válsága miatt kivándorolni kényszerült sok százezer honfitársának lelki erősítést adjon.
1905-ben székesfehérvári püspökké nevezik ki. 1908-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választják. Ebben az évben jelenik meg az Elmélkedések az Euangéliumrol című kötete, amely a papság és a világiak vallási elmélyülésének fontos eszköze lett a következő évtizedekben.
Ebben az évben, 1908-ban Brückner József Nagyszombatban folytatja tanulmányait, az érseki főgimnáziumban, és annak konviktusában készül a papi hivatásra. A város gazdag a magyar történelem emlékeiben, s ezek elmélyítika pesti fiú hazaszeretetét.. Az iskola Mária kongregációjában megerősödik a hazulról hozott Mária-tisztelete. Az újkor három évszázadában, 1543-1820 között, a török hódoltság idején és még azután is, az esztergomi érsekség székhelye volt a város, vagyis a magyar kultúra fellegvára. A XIV. században élte első fénykorát, Nagy Lajos idején, ennek emlékét őrzi többek között a Szt. Miklós templom, a későbbi székesegyház. E templomot 1708-tól kegyhellyé emelte a Mária képe, amely akkor, a pesti járvány idején, többször is könnyezett. A kép a római Capitoliumon álló Ara Coeli bazilika VI. századi kegyképének másolata, amelyet Pázmány Péter hozott Rómából, és ajándékozott a templomnak. 1820-ban, amikor az érsekség visszaköltözött Esztergomba, a kép másolatát magával hozta, és az ideiglenes székesegyházban, a mai vízivárosi plébániatemplomban helyezték el. Ma is ott van. Brückner atya 1952-73 között nehéz számkivetettségét e kép szomszédságában, a prímási palotában töltötte. Sokat imádkozott e római eredetű kegykép előtt a magyar egyházért.
A nagyszombati diák lelkébe mélyen belevésődött két jeles főpap: Oláh Miklós és Pázmány Péter tisztelete.
Oláh Miklós érsek (1553-73), a jeles magyar humanista kezdte meg hazánkban az egyház megújítását a reformáció után. Már a tridenti zsinat befejezése előtt, 1558-ban egyházmegyei szemináriumot alapít Nagyszombatban. Az elsőt hazánkban. Ez ősi szeminárium jogutódjának lesz majd rektora Brückner atya 1939-52 között Esztergomban. Érthető, hogy Nagyszombathoz ragaszkodó szívének fokozottan fájt Oláh érsek szellemének szétzúzása az ateista államhatalom részéró1 1952-53-ban, amelynek első lépése az ő eltávolítása volt.
Oláh Miklós telepítette le a jezsuitákat itt, ahol az első hazai kollégiumukat 1561-ben nyitották meg. 1577-ben az ő segítségével kezdi meg működését itt az első hazai katolikus nyomda, amely kiadja a kortárs jezsuita tartományfőnök, Kanéziusz Szt. Péter Kis Katekizmusát magyar fordításban.
E kezdeményezéseket Pázmány Péter (1570-1637) folytatta. Ő a magyar szellemi életet és a magyar nyelvet addig nem látott csúcsra vezette. Teológiai tanulmányait, mint jezsuita papjelölt, Bécsben és Rómában végezte. 1607-től Forgách Ferenc érsek (1607-15) maga mellé hívja Nagy szombatba. Hitszónok és lelkivezető. 1613-ban itt jelent meg az "Isteni igazságra vezető Kalauz)~ a kiváló teológiai és irodalmi mű. A katolikus vallas igazságait ízes magya I nyelven foglalja össze. Ez a Kalauz sokakat vezetett víssza a katolikus egyházba. 1616-37 között Pázmány Péter mint esztergomi érsek szervezte a magyar katolikus megújulást. Pázmány fő gondja a papnevelés volt. Ennek előfeltétele a középiskola. Ezért segítette a jezsuita kollégiumok alapítását. 1619-ben Bécsben magyar szemináriumot létesít, amely a Bethlen-hadjárat miatt csak 1623-ban nyílt meg. Ennek a szemináriumnak, amelyet az alapítójáról Pázmáneumnak neveztek el, lett növendéke Brückner József 1912-ben, amikor már érettebb ifjúként, még nagyobb tisztelettel volt Pázmány érsek papi lelkisége és tudományos munkássága iránt. Pázmány adta ki Káldi György első teljes magyar nyelvű katolikus bibliafordítását 1629-ben. Kempis Tamás: Krisztus követése című kiváló lelki könyvét ő maga fordította le. Brückner atya Iegfőbb lelki olvasmánya volt ez a könyv, a Szentírás mellett. Minden lelkigyakorlatos beszéde végén megadta e két könyv egyes fejezeteit, az elmélkedés folytatásához. Pázmány Péterter egyik legmaradandóbb alkotása az 1635-ben Nagyszombatban alapított Tudományegyetem, a mai pesti egyetem elődje.
Bückner Józsefet a kitűnő érettségi után, 1912-ben, először Bécsbe küldték, hogy a nagyhírű egyetem teológiai karán és a magyar szemináriumban, a Pázmáneumban készüljön papi hivatására. A pápa ezekben az években X. Pius (1903-14). Jelszava: Mindent megújítani Krisztusban!" A lelki újjászületést sürgette: a hitoktatás színvonalának emelését, a gyermekek korai elsőáldozását és a hívek gyakori szentáldozását. Ez lesz Brückner atya lelkipásztori tevékenységének vezérfonala. Bécsben az egyetemi tanulmányokat kiváló eredménnyel és élénk tudományos érdeklődéssel végzi. Fontosnak tarja emellett, hogy belekapcsolódjon a szeminárium falain kívül folyó bécsi lelkiségi mozgalmakba. Ismerjük belépési nyilatkozatát a domonkosok Rózsafüzér Társaságába és a Legszentebb Oltariszentség imádásának papi testvériségébe. Bécs sok magyar emlékét külön-külön a szívébe zárta. Közöttük kiemelt helyet foglalt el a Stephansdom máriapócsi hegyképe. Ez a kép 1696-ban Máriapócson könnyezett. 1. Lipót ezután Bécsbe vitette, ahol a Stephansdom főoltárán helyezték el. Ott volt Brückner atya idejében is. Ma a bejárat melletti jobboldali mellékoltár kincse. Brückner atya egész életében különös tisztelettel övezte a máriapócsi Szűzanyát. Közel a 80. évéhez is elment Pestrő1 Mária- pócsra: gyalog! Visszafelé betért egy ismerős családhoz. Teljesen kimerült volt. A cipője sáros. Kérdezték, hol járt az Atya? - Máriapócson - volt a válasz -, egy családért! Hofbauer Szt. Kelement (1751- 1820), aki Bécs apostola volt, gyóntató és hitszónok, az egyház 1899-ben avatta szentté. Sírját nagy tisztelet övezi a Maria am Gestade templomban ma is. 1912-ben magyarul is megjelent az életrajza Budapesten. Széchényi Ferencet is ő tette buzgó katolikussá. A legnagyobb magyar, Széchenyi István gyermek- és ifjúkorának is ő volt a lelkivezetője. Brückner atya gyakran idézte a szent és a nagy magyar család kapcsolatának epizódjait.
1914-ben kitört az első világháború. Az értelmetlen öldöklés, a fiatal katonák ezreinek halála mélyen megrendítette őt is. A fokozódó papi feladatok ellátására, korkedvezménnyel felszentelik a legkiválóbb utolsó éves teológuso kat. Brückner József 1916. december 23-án Esztergomban részesül az egyházi rend szentségében. Első szentmiséjét Karácsony vigiliáján mutatja be Pesten, az Egyetemi templomban.
Az 1916/17-es iskolaévben már az ősi alma mater, a nagyszombati főgimnázium internátusának prefektusa. A következó évben, miután megszerezte a hittanári oklevelet, a gimnázium tanára lett.
1919. február l-jétő1 Csernoch János érsek Pestre helyezi, a Sacré Coeur (Szent Szív) nővérek nyolc osztályos gimnáziumába hittanárnak. Itt 14 éven át oktatja, neveli a 10-18 éves lányokat, felkészíti őket a keresztény magyar édesanya, illetve lelki anya magasztos hivatására. A hittanórán a tanulók kezében ott van a Szentírás, amelyet az atya által jelzett helyen, azonnal fel kell nyitni. Minden órára, a tananyagon kívül, gyakorlati, karitatív feladatot is kell végezni. A vasárnapi diákmisébe mindenki bekapcsolódik, értik és élik a liturgiát. Mindezt 40 évvel a Il. vatikáni zsinat előtt!
1919. március-augusztus hónapokban a Tanácsköztársaság vallásellenes diktatúráját Pesten élte át, éppen úgy, mint a román inváziót. Tudott az 1920-30-as ével bolsevista tevékenységéró1 a Szovjetúnióban, annak erkölcsi és anyagi pusztításáról. Természetes, hogy 1945-ben és az azt követő években átlátott a kommunista szólamokon, és nem volt hajlandó semmiféle kompromisszumra. Inkább vállalta 58 évesen a teljes félreállítást, papi működésétó1 való eltiltást. 1920 június 4.: a trianoni béke-diktátum kegyetlen tőrdöfés volt szívének. Az ország kétharmadának elvételével levágták hazánk testérő1 Nagyszombatot is!
1923-ban a bécsi egyetemen kitüntetéssel tette le doktori szigorlatait az egyházjog, dogmatika és morális tantárgyakból, és megvédte doktori disszertációját, amelynek címe : "A vasárnapi liturgikus könyörgések összefüggése az egyházi év alapgondolataival". Ez a német nyelven írt jeles jeles értekezés jól jelzi Brückner József elkötelezettségét az egyházi liturgia megújításáért és minél szélesebb körű megismertetéséért, hogy abban a világiak minél jobban részt vehcssenek. Jól ismerte a Bécs közeli Klosterneuburgban P. Piusz Parsch liturgikus mozgalmát.
1922-tó1, mint pesti hittanár a Regnum Marianum Damjanich u. 50. szám alatti otthonában lakott, amelynek ekkor Shvoy Lajos volt az igazgatója. Itt ismerkedett meg személyesen Prohászka Ottokár püspökkel, aki éppen ezekben az években, 1920-22-ben, elvállalta az országgyűlési képviselőséget. Szomorúan kellett tapasztalnia, hogy nem tud a keresztény elveknek érvényt szerezni. Hiányzik az erkölcs a politikából. "A keresztény nemzeti program mögött nincs keresztény nemzet, s főképpen nincs keresztény nemzetgyűlés" - írja naplójában. Prohászka ezután még intenzívebben imádkozik és pasztorál. 1925-ben és 1927-ben, már halála után jelent meg a két legmélyebb lelki könyve, az Élő vizek forrása és az Élet kenyere, amelyek lapjairól a nagy miszti- kusok szeráfi Isten-szeretete lobog.
A Regnumban került kapcsolatba Brückner József Kantner Károllyal, a budavári buzgó plébánossal, aki az Eucharisztia imádásának, tiszteletének elmélyítésére megalakította az Oltáregyesületet. Brückner atya később, Esztergomban az Oltáregylet vezetője is volt.
Prohászka Ottokárhoz hasonlóan Brückner is nagyon szerette a természetet. Sokat kirándult. A Városliget fái között is gyakran látták imádkozni. Itt ismerkedett meg a környék gyermekeivel, akiknek atyai jó barátja lett, Don Boscóhoz hasonlóan. Rendszeresen látogatta a betegeket, élelmet gyűjtött és pénzt, s vitte a rászorulóknak. Az ars-i plébános, Vianney Szt. jános lelkisége és karitatív tevékenysége példa volt számára. Gyakran idézte őt.
Az 1910-20-as években Prohászka Ottokár és mások vetése nyomán kezdett szárba szökkenni az evangéliumi élet hazánkban. A vezető szerepet a jezsuiták töltötték be. Közülük kiemelkedett Páter Bangha és Páter Bíró.
Bangha Béla (1880-1940) a pesti Jézus Szíve templomban, 1910-ben kezdte meg hitvédelmi előadásait. Ugyanebben az évben átvette a Mária Kongregáció folyóirat szerkesztését. Bangha páter az egész munkásságát a Mária-kongregációra alapozta, amely a századfordulótói kezdve az ország vallási megújulásának legfőbb támasza volt. 1912-ben megalapította a Magyar Kultúra folyóiratot, 1917-ben Központi Sajtóvállalatot állít fel, és megveszi az Új Nemze- dék és a Déli Hírlap című újságokat. 1923-ban Rómában a jezsuiták központi rendházában latin nyelvű folyóiratot szerkeszt, amellyel az egész világ Mária-kongregációit irányította. 1925-tó1 1940-ben bekövetkezett haláláig ő volt a magyar katolikus élet legjelentősebb vezére. A szó és az írás nagy mestere. 1930-33-ban jelentette meg a mindmáig alapvető, négy kötetes Katolikus Lexikont
Bíró Ferenc (1869-1938) is lánglelkű lelkipásztor. 1915- ben indította el A Szív újságot, amelyet 1924-ig szerkesztett. 1927-36-ig a hazai jezsuiták tartományfőnöke volt. A kis iskolások számára megalapította a Szívgárdát, a hitoktatónők képzésére Ward kollégiumot, és a korszerű apostolkodásra a Jézus Szíve Népleányai Társaságot. Fontosnak tartotta keresztény ipari szövetkezetek, vállalatok létesítését. Ilyen volt az általa felállított Korda RT Könyvkiadó és kereskedés. Bangha Béla és ő volt az 1938. évi Eucharisztikus Kongresszus legfőbb szervezője. Brückner atya bizonyára már a 20-as években kapcsolatba került a jezsuitákkal, akiknek rendháza a Sacré Coeur gimnáziumtói (ma a piaristák rendháza és gimnáziuma) csupán néhány lépésre volt. A Kongresszus alatt már együtt dolgoztak. A jczsuíták mellett egyre nagyobb szerepet kaptak a többi szerzetesrendek is a katolikus megújulásban, a domonkosok a ciszterek, a piaristák, a premontreiek, a ferencesek, a bencések, és egyre több lánglelkű plébános és hittanár működött szerte az országban. Gondoljunk csak Boldog Apor Vilmos gyulai (1920-40) és Péhm (Mindszenty) József zalaegerszegi (1919-44) plébánosokra.
Karizmatikus egyénisége minden diákjához megtalálta a kulcsot, sugárzó szeretete, atyai gondoskodása és tanári következetessége igazi tekintélyt biztosított számára. Támogatta a lányok egyetemi-főiskolai továbbtanulását, tudományos ambícióit, de mélyen a szívükbe véste, hogy sosem tehetik azt az édesanyai hivatás elé.
Rómában ekkor XI. Pius a pápa (1922-39), aki a Katolikus Akció felállításával (1922) a világiakat hívja szervezett apostolkodásra a saját környezetükben. 1925-ben Lisieux-i Terézt avatja szentté, a „kís út" hősét, 1929-ben Don Boscót, a munkásfiatalok atyját. 1931-ben elindította a Vatikáni Rá- diót, és még ebben az évben kiadja a Quadragesimo anno kezdetű körlevelet, amely tovább bővítette a Rerum novarum negyven évvel korábbi szociális tanítását. Támogatta a keresztény szakszervezeti mozgalmat. Bevezette Krisztus Király ünnepét.
Magyarországon 1931-ben Szent Imre-év volt. Brückner József szívvel-lélekkel segíti a lelki programokat.
1932. március 13-án Serédi Jusztinián érsek (1927-45) a Küzponti szeminárium vicerektorává nevezi ki. A rektor ekkor Tóth Tihamér, országos ifjúsági lelkipásztor. Brückner atya életének középpontjában ezután a papnevelés áll, de korábbi lelki gyermekeivel sem szakítja meg a kapcsolatot. Rendszeres gyóntatási ideje volt az Egyetemi templomban éppen úgy, mint a néhány évvel idősebb karmelita atyának, a szentéletű Marton Marcellnek. Mély barátság fűze őket egymáshoz.
1932-ben hazánkban is megalakul az Actio Catholica. Brücknert a szociális és karitatív szakosztály tanácsosává nevezték ki.
1937-ben Eucharisztikus szentévvel készült a magyar egyház a következő évben Budapesten megrendezendő 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. A jelmondat: Az Oltáriszentség a szeretet köteléke. Az 1938. május 26-29. közötti fényes ünnepségek, így a férfiak százezreinek éjszakai szentségimádása a Hősök terén, az öntudatos, rnély, katolikus hit országos erejéről tettek bizonyságot. Brückner atya életének legszebb napjai voltak ezek. A szervezésben nagy részt vállalt éppen úgy, mint az 1938. évi Szent István- év rendezvényeiben.
1939. február 18-án Serédi prímás az esztergomi szeminárium kateketika tanárává és spirituálisává nevezte ki a buzgóságáról jól ismert Brücknert. Két év múlva, 1941-ben a "kis" és "nagy" szeminárium rektora lesz kateketikai tanszékének megtartásával. Esztergomba, a Magyar Sionra, a magyar egyház fellegvárába nagy örömmel és alázatos tisztelettel érkezett. Mélyen átérczte a magyar szentektő1, első szent királyunktól és családjától, majd az Árpád-ház és az ezer éves magyar történelem lelki óriásaitól megszentelt föld, a genius loci sugárzó erejét. A székesegyház a magyar egyház szíve volt. Szt. Adalbert és Szt. Gellért igehirdetésének helye, Magyarország legnagyobb temploma. Féltett kincse Bakócz Tamás bíboros-érsek Mária kápolnája, nemzeti zarándokhelyünk. Brückner atya élete ettó1 kezdve a Bakáts- kápolnabeli Szűzanya oltalma alatt áll. Lelki gyermekei minden gondját a Bakáts kápolnába viszi. Vezetése alatt a szemináriumban új, atyai hang lesz az uralkodó. Egykori tanítványai emellett azt tartják egyik legnagyobb érdemének, hogy a vezérkarba két tőle teljesen eltérő stílusú, kiváló lelkipásztort választott: Dr. Erdős Mátyás spirituálist és Dr. Sima János prefektust. Így biztosította a különböző egyéniségű papjelöltek legmegfelelöbb nevelését. A kispapok közül nem egynek az édesanyját tanította a középiskolában. Ezeket a fiúkat születésüktó1 kezdve ismerte. A szemináriumi nevelés központja az Eucharisztia. Ebben Prohászka Ottokár szellemét folytatja. Éjszakánként gyakran találják a tabernákulum előtt térdelve. Kispapjait is ráneveli, hogy minden nehézségüket a Szentségi Jézussal beszéljék meg. Édesanyjuk a Szűzanya legyen! S tiszleljék Jézus földi helyettesét, a római pápát. E hármas pilléren nyugszik a katolikus hívő lelkisége.
A papnevelés mellett Esztergom város lelki életének is legfőbb irányítójává vált. A több iskolát fenntartó és a kórházban az ápolást végző szatmári irgalmas nővérek gyóntatója, az Oltáregyesület vezetője, aki évente kétszer nagysikerű, öt napos lelkigyakorlatot tart. Látogatja a családokat, a testi-lelki betegeket, rendezi a házasságokat, buzdít a gyermekáldás vállalására, a gyermekek iskolás kor előtti szentáldozására. Ilyenkor az édesanya készíti fel a gyermeket, az ő irányításával. Az elsőáldozás a szeminárium kápolnájában történik, igazi családi ünnep. Fontosnak tartja, hogy kispapjai megismerjék a buzgó katolikus családokat, így velük küldi adományait, ami gyakran csak az atya előző napi vacsorája: két szelet kenyér között két szelet felvá- gott. A háború alatt és után azonban ez is nagy segítség, és egyben alázatra nevel, a legkisebb dolog megbecsülésére. Mint szemináriumi rektornak, az egyik legnagyobb tette az 1943-45 évi ostrom idején a szeminárium hatalmas pincéjének megnyitása volt a város lakói előtt. Nemcsak befogadta az embereket, a családokat, hanem gondoskodott róluk, testi-lelki vonatkozásban. Az élelmezés mellett biztosította a betegek és a szülő anyák orvosi ellátását, a gyermekek hitoktatását és természetesen a kispapok oktatását, nevelését. Majd 1945 tavaszán megszervezte a kispapokkal az ostrom alatt igen megrongálódott szemináriumi épület gyors lakhatóvá tételét, s a tanulmányok azonnali folytatását. 1945. március 29-én, Nagycsütörtökön, Serédi prímás szíve megbénult hazánk két egymást követő ellenséges megszállásának izgalmai között. Másnap, március 30-án, Nagypénteken, a szovjet katonák rálőttek Apor Vilmos győri püspökre, aki néhány nap múlva belehalt sérüléseibe.
1945.' szeptember 15-én XII. Pius pápa Mindszenty József veszprémi püspököt, a nácik börtönébó1 éppen szabadult, megalkuvást nem ismerő, országos hírű lelkipásztort nevezi ki a magyar egyház élére. Nem tudjuk, ismerte-e korábban az új prímás Brückner Józsefet, de tény, hogy Esztergomba érkezésétó1 kezdve, jobb kezének tekintette őt. Ezt Dr. Erdős Mátyás, akkori szemináriumi sprituális tanúsítja. 1946. október 10-én a a székesegyház kanonokjává nevezte ki. 1947/48-ban az országos Mária-évben a bíboros hű segítője. 1948. december 26., a prímás letartóztatása, az ő életében is mérföldkő.Lélekben vele szenved az Andrássy út 60. kínzókamráiban. Fokozottabban böjtöl, vezekel, imádkozik a magyar egyházért. Tudja, hogy az ő napjai is meg vannak számlálva. Isten akaratából még három évig, 1952. február 1-jéig tudta tartani a főegyházrnegye szívét képező szeminárium lelkiségét, nem kis szenvedések árán. Házkutatások, rendőrségi kihallgatások, rágalmazások sora töltötte ki ezt a három évet. 1952. február l-jétő1 a prímási palota második emeleti raktárhelyiségébe internálják. Papi tevékenységet nem folytathat, emberekkel nem érintkezhet, a postáját felbontva kapja kézhez, minden lépését figyelik. Tudja, ki/kik a besúgói. Ezeknek szabad a bejárásuk hozzá. Volt tanítvány, akit Brückner atya éppen úgy igyekszik elviselni, mint Jézus Júdást. Hamarosan elkezdi látogatni testi-lelki nyomorba süllyedt, többnyire kitelepített tanítványait. Felkereste a Hortobágy gulágjait, vitte Krisztus örömhírét. Házasságot rendezett, feloldozott, áldoztatott. Imádkozott és engesztelt! 1952-73 között, 21 éven át ő az esztergomi prímási palotában a nagy engesztelő, aki böjtöl és néma a közös asztalnál. Amikor a "házigazda”, az egyház feje a börtönben van, akkor hogyan legyen a házában vigasság? Éjszakánként a prímási palotában imádkozik, ahol lemeszelték a házigazda címerét, s benne Szent Margit alakját, valamint a jelmondatot: Pannonia sacra! Napközben ment, ment derűsen. lendülettel, szeretettel a szenvedőkhöz. Ezt tette utolsó napján is, 1973. március 25-én, Boldogasszony ünnepén, a Bakáts kápolna búcsúnapján is. Reggel hét órakor az ősi kegyhelyen bemutatta hazánkért a szentmisét, a Legszentebb Áldozatot, és elindult Krisztussal, az utolsó út előtt álló tanítványához a Nagyszombat u. 6. szám alá. Itt fejezte be földi életét, mint Isten hűséges, szent papja. Délután a Volga szállóban egy Nagy Géza nevű bécsi férfival lett volna találkozója. Sokaktól kért Brückner atya erre a napra imát. Mindszenty bíboros ekkor már másfél év óta, 1971. szeptember 28-tóI Bécsben volt a Pázmáneumban, és látogatta a szabad világ magyarjait. Igen valószínű, hogy elérkezettnek látta az időt arra, hogy felvegye a kapcsolatot a vasfüggönyön belül élő hű papjával, Brückner Józseffel.
A Kádár-korszak rendőrsége ezt két ember, Brückner atya és a beteg Lukinitsné dr. Hartyányi Kornélia életének kioltásával akadályozta meg. A lakást a Ill. kerületi rendőrség többszöri kérés ellenére csak egy hét után nyitotta ki. Ekkor két oszlásnak indult tetemet találtak a fűtött szobában.
A törvényszéki boncolásról nem adtak ki hivatalos jelentést. Szabó Imre püspök temette az atyát 1973. április 13-án. "Nem érte, hanem Hozzá imádkozunk" - mondta. Ezrek kísérték koporsóját az esztergomi Bazilikából a szentgyörgymezei temetőbe. Sírkövét tanítványai állíttatták ezzel a felirattal:

Maga volt a szeretet!