A hosszú évek óta „megmondóemberként” és sztárolt publicistaként szereplő firkász cikket írt az aktuális ellenségről. Sommás ítéletként azt írja róla, hogy: „… annyira politikus, mint Banga páter vagy Marosán „Buci” Gyuri volt.”
Valószínű, hogy a kommunistákkal szimpatizáló Balogh pátert akarta írni, de azt sem tartom lehetetlennek, hogy iskoláskorának propagandaszövegei (vagy evangélikus gyökerei) alapján vette az amúgy mindig mocskos szájára a zseniális hitvédő Bangha Béla nevét.
(Prominens – de igen halvány képességű – volt osztálytársa véleményét kikérhette volna…)
Ráadásul mindezt a gyilkos sortüzet vezénylő aljas bolsevikkel egy mondatban teszi.
Egyre inkább elfordulok a politikai tartalmakat közlő médiafelületektől; elképesztő, de értelmetlen hatásvadász címek, a magyar nyelv szabályainak megcsúfolása, bunkó szövegek és még bunkóbb hozzászólók, stb.
(Apropó, magyar nyelv: akik a szabályokat hozó MTA-bizottságban ülnek, tudnak egyáltalán magyarul?)
Bár dicsérem a nagyszerű eredményeket, nem tudom elfogadni a „mű-úriemberkedés” színe alatt megvalósuló bénaságot; a haverság, vagy ki tudja milyen kapcsolat révén pozícióba került senkik nemtörődömségét.
Ne a szavak szintjén forradalmárkodjunk, hanem tettekben.
Az ördögöt sem érdekli az, hogy Nyugat-Európa és az EU-nak nevezett szabadkőműves gittegylet hogyan rontja más népek sorsát, ne hozzájuk kössük a szekerünket.
Ott, a jóléttől elvakult és agymosott emberek szavazzanak jól, de főleg ne hozzánk jöjjenek biztonságot keresni (hozva a liberális eszméiket).
Az sem érdekel, hogy az óceániai szigetvilág egy picike államának melyik megyei párttitkárával kötöttünk parafadugó-készítő megállapodást.
Ha már a „nagy gazdaságról való szólamok” elhangzanak (BRICS), akkor a valóban meghatározó országok, szövetségek álljanak a középpontban.
Ha ellenségként kezelnek egynémely gyilkos-ivadékot, vagy elmebeteg ügynököt, akkor lépjenek fel ellene olyan időben, amikor még mindent ki lehet védeni.
Nem elég, hogy minden a szemünk előtt devalválódik, minden értéket alá lehet ásni, még az egyházat, a vallást is le lehet járatni? (Bizonyos, hogy a Bese-ügy nem kívülről generált eset volt – azaz a jó oldalon is van provokátor!)
Miért kell „fű alatt” olyan újításokat bevezetni, amelyek éppen a megvetett nyugati dekadencia termékei („kvótanők” alkalmazása, a digitális állampolgárság, készpénz-ellenesség, ál-járványos riogatás)?
Minden csak a pénzen, a jóléten múlik?
Mindenki mindenhez ért, elemez, jósol – a szabadkőművességre mindig is jellemző végtelenített mondatokat használva – zagyvál, hogy eredményes legyen a szédítés.
A szédüléstől eltekintve könnyű rájönni, hogy valójában nem értenek semmihez, de az undorító, rendszernélküli angol nyelvből összefordítgatnak (vagy ferdítgetnek) ellenőrizhetetlen adatokat, olyan „valakikre” hivatkoznak, akik valójában senkik.
Számomra különösen szomorú, hogy saját berkeinken belül is ezt kell látnom.
Időről-időre akad néhány „öregfiú”, aki próbál megmaradni a helyes úton (Williamson, Viganò, Fauré, stb.), míg a valaha nagyszerű kezdetek kegyelmes személyei és indítékai „díszes kriptákba lesznek újratemetve”; tapasztalatlan ifjoncok lesznek az új utak bejárói, csak éppen azt tévesztik szem elől, hogy – sajnos – ezek az „új utak is Rómába vezetnek”.
Bocsássanak meg a Kedves Olvasók, hogy politizáló felhangokat ütöttem meg, de a kölcsönhatások káros jelensége révén mindez lassan-lassan beszivárog az egyházba, a nézetekbe, a személyek lelkébe.
Szentlélek Úristen, adj nekünk világosságot és bölcsességet!