Pajor András: Nyílt levél a "baloldali" szavazókhoz

2014. tavaszán

Tisztelt magyarországi Állampolgár Társaim!

Nem kampány-célból, sokkal inkább lelkipásztorként, lelkiismeretük felébresztése érdekében üzenek Önöknek. Sokukkal együtt nőttem fel egy szándékosan kettészakított országban, melynek egyik felén a tömegemberek jóllakatott és felelőtlen elégedettsége állt, a másikon pedig haláltáborok működése, erőszakkal kettétört életek és családok tragédiája. Aztán azok, akik mindezért felelősek voltak, vagy későbbi kollaboránsaik, többször is nevet váltottak, mintha így bocsánatkérés nélkül kiengesztelhették volna a nemzetet, begyógyították volna sérüléseit. Hányszor hallottuk, hogy ők már nem a régiek, ők már reform-kommunisták, semmi közük az egykori bűnökhöz? "Ha létezhetnek reform-kommunisták, akkor vajon reform-nyilasok, reform-anarchisták létezhetnének-e?" (Wittner Mária kérdése).

Könnyen lehetnénk jóhiszeműek, ha az eltelt két évtized alatt nem kerültek volna vissza a hatalomba olyan személyek, akik az egykori diktatúra szellemében és módszereivel dolgoztak tovább. Túl könnyen napirendre tértünk a 2006-os történések felett, amikor az országot öszödi beszédében meggyalázó miniszterelnök a tiltakozó civilek ellen fordította azt a rendőrséget, melynek hivatása éppen az ő védelmük lett volna, így az események utcai vérengzésbe torkolltak. Ma minden egyes politikus méltatlan a hatalomra, aki ebben érintett volt, nemhogy még bárki büszkélkedjen is akkori nemzetellenes szavaival, döntéseivel!

Önök megtévesztettjei egy olyan kampánynak, melyet súlyos bűncselekmények lelepleződése von árnyékba, stílusa pedig immár minősíthetetlenné vált. Nyílt átkozódás folyik, az egyik pártelnök állatokkal való fajtalanságra szólítja fel ellenfeleit, egy másik, gyűlölködő kirohanásait rekedten ordítja Önök közé. Négy esztendeje hamis kritikák tömege hangzik el egy féltékenységi hisztéria részeként, figyelmen kívül hagyva az ország önrendelkezésének érdekeit.

Természetes, hogy az ellenzék dolga, az ellenkezés. Ez azonban mára olyan szintre süllyedt, hogy Önöket is súlyosan sérti, ha ennek a stílusnak, ezeknek a méltatlanná vált személyeknek Önök a címzettjei. Mégis minek nézik ezek az emberek az Önök soraiban álló tisztes édesanyákat, nagymamákat, az életüket becsülettel végigdolgozó családfőket, és a helyüket kereső diákokat, ha úgy gondolják, hogy ez a színvonal meggyőző lehet a "baloldali" tábornak? Egyáltalán, a barbárságnak ez a szintje nevezhető-e még baloldaliságnak?

Kérem, fontolják meg, elsősorban nem a választás elvesztése vagy megnyerése, hanem önmaguk, emberi tartásuk megőrzése a tét. Kérem, utasítsák el a kompromittálódott személyeket és azt a stílust, amely az ő győzelmük esetén eluralhatja az országot, a közigazgatást, a közszellemet. Számítva értő józanságukra:

Budapest, 2014. március 31.

Pajor András atya, a Keresztény Kulturális Akadémia elnöke