Louie Verrecchio: Ferenc válasza a négy bíboros levelére

(a dubia-ra).

Két hónapnyi késlekedés után Ferenc az olasz Avvenire-nak adott interjújában válaszolt a dubia-ra. [Az interjú angol nyelven a Vatican Insider-ben olvasható]

Ferenc válaszolt mind az öt feltett kérdésre anélkül, hogy megnevezte volna a dubia-t. Ferenc ezt válaszolta az Amoris Laetitia-t ért kritikákra:

"Az Egyház csak egy eszköz Isten irgalmas tervének közvetítésében az emberek számára. A Zsinat során az Egyház megérezte annak a felelősségét, hogy az Atya szeretetének élő jele legyen a világban. A Lumen Gentium-ban visszanyúlt természetének eredetéhez, az evangéliumhoz. Ez kissé eltereli a kereszténységet egy bizonyos, ideológiai jellegű legalizmustól a Fia megtestesülésével irgalmat gyakorló Isten személye irányába. Néhányan még mindig nem értik meg a lényeget. A dolgokat feketének és fehérnek látják annak ellenére, hogy életünk során mindnyájan hivatottak vagyunk arra, hogy megkülönböztetéseket tegyünk."

Ez teljesen világos beszéd, ha eddig nem lett volna az, hogy Ferencnek nem áll szándékában "igen"-t vagy "nem"-et mondani a dubia-ra; ez túl "fekete" vagy "fehér" lenne az ő ízlésének.

Félreértés ne essék, megadta a válaszokat. A várakozásnak most már valóban vége van.

Azok számára, akik még most sem ismerik fel Ferenc válaszát a dubia-ra, az alábbiakban összefoglaljuk a lényeget:

Az Amoris Laetitia-ban lefektetett tanítást érintő kérdésekre adott válaszok:

Dubium 1: Azt kérdezzük, hogy az Amoris Laetitia állítását (nn. 300-305) követően, lehetséges-e most egy olyan személynek feloldozást adni és a bűnbánat szentségét kiszolgáltatni és szentáldozáshoz járulni engedni, aki, bár érvényes házassága van, de egy másik személlyel él együtt úgy, mint férj és feleség anélkül, hogy teljesítenék a Familiaris Consortio n. 84 feltételeit, amelyeket a Reconciliatio et Paenitentia n. 34 és a Sacramentum Caritatis n. 29 is megerősített. A "bizonyos esetekben" kifejezés, amely az Amoris Laetitia 351. lábjegyzetében (n. 305) található, alkalmazható-e azokra az elvált személyekre, akik új kapcsolatot létesítettek és férj-feleségként élnek?

Responsum: Igen. Ezek a dolgok nem fekete-fehérek. Mindnyájan arra vagyunk hivatottak, hogy megkülönböztetéseket tegyünk.

Dubium 2:Az Amoris Laetitia (cf. n. 304), szinódus utáni apostoli buzdítás után, még mindig érvényesnek tekinthető-e Szent II. János Pál II. enciklikája, a Veritatis Splendor n. 79, amely a Szentírás és az Egyház hagyományára épül az abszolút erkölcsi normákat illetően, amely eredendően megtilt minden rossz cselekedetet, és amely kötelező érvényű bármiféle kivétel nélkül?

Responsum: Nem. Ezek a dolgok nem fekete-fehérek. Mindnyájan arra vagyunk hivatottak, hogy megkülönböztetéseket tegyünk.

Dubium 3:Az Amoris Laetitia (n. 301) után lehetséges-e azt állítani, hogy az a személy, aki az Isten egyik, nevezetesen a házasságtörést tiltó törvényének ellentmondóan él életvitelszerűen(cf. Mt 19:3-9), a súlyos bűn objektív állapotában van?

Responsum: Nem. Ezek a dolgok nem fekete-fehérek. Mindnyájan arra vagyunk hivatottak, hogy megkülönböztetéseket tegyünk.

Dubium 4:Az Amoris Laetitia (n. 302) "körülmények, amelyek enyhítik az erkölcsi felelősséget" állítása után még mindig érvényesnek tekinthető-e Szent II. János Pál pápa Veritatis Splendor n. 81 enciklikája, amely a Szentíráson és az Egyház hagyományán alapul, amely szerint: " Ezért egy tárgya miatt bensőleg rossz cselekedetet a körülmények vagy a szándék soha nem tudna átalakítani „szubjektíve” jó vagy megvédhető választássá."?

Responsum: Nem. Ezek a dolgok nem fekete-fehérek. Mindnyájan arra vagyunk hivatottak, hogy megkülönböztetéseket tegyünk.

Dubium 5:Az Amoris Laetitia (n. 303) után még mindig érvényesnek tekinthető-e Szent II. János Pál pápa Veritatis Splendor n. 56 enciklikája, amely a Szentíráson és az Egyház hagyományán alapul, amely kizárja a lelkiismeret szerepének kreatív értelmezését, és amely hangsúlyozza, hogy a lelkiismeret sohasem lehet jogosult kivételeket tenni az abszolút erkölcsi normákat illetően és amely megtiltja azt, 'ami az elvont erkölcsi törvény szerint bensőleg rossz'?

Responsum: Nem. Ezek a dolgok nem fekete-fehérek. Mindnyájan arra vagyunk hivatottak, hogy megkülönböztetéseket tegyünk.

A döntés most a bíborosok és a püspökök kezében van, hogy világossá tegyék, hogy a pápa tanítása téves. Ferenc lehetőséget kapott vezető bíborosok nyilvános felhívásán keresztül, hogy erősítse meg az igaz hitet azzal az eretnekséggel szemben, amelyet ő maga terjeszt az egyetemes Egyházban az Amoris Laetitia-val, és ő visszautasította ezt.

Ferenc nem hajlandó a dubia-val foglalkozni közvetlenül, de ez semmit sem változtat az objektív valóságon.

Még ha más katolikus médium fél is kimondani hangosan, én nem félek: Ferenc saját magát hivatalosan eretneknek ítélte. Ezért ő egy ellenpápa. (forrás)

Olvasóink figyelmébe ajánljuk honlapunk állásfoglalását Ferenc pápaságát illetően Dr. Balogh Sándor: Igazi pápa-e Ferenc, vagy ő a hamis próféta? írásával.