Krajsovszky Gábor: Könyörgés a szerzetesek elhurcolásának
50.évfordulóján tartott szentmiséből
Elhangzott a szentimrevárosi templomban.
Hívek könyörgése
Pap: Kérjük Testvéreim a mindenható Istent, árassza bőséges áldását az Istennek szentelt életre Egyházunkban!
1. Fogadd Urunk hálánkat Szentatyánkért és Egyházunk minden püspökéért és papjáért. Ma különösen köszönjük támogatásukat, segítségüket, amit szerzetesi életünkben nyújtanak.
2. Fogadd Urunk hálánkat szerzetesi meghívásunkért, hogy szorosabb követésedre szólítottál és barátainknak hívsz minket. Adj nekünk készséget és halló szívet, hogy napról napra megújítsuk Neked adott válaszunkat.
3. Fogadd Urunk hálánkat a mai napon azért a kegyelemért, hogy 50 évvel ezelőtt részesítetted tieidet a Fiad keresztjével való bensőségesebb azonosulásban. Áldunk Téged, hogy ezáltal Krisztus élete teljesebben folytatódhatott a magyar Egyházban.
4. Fogadd Urunk hálánkat szerzetes testvéreink hűségéért. Köszönjük, hogy az üldöztetés és szétszóratás éveiben befogadták ajándékodat, amellyel erőt adtál nekik a rendkívüli körülmények között is a szerzetesség megéléséhez és ezáltal otthont készítettél nekünk, ma meghívottaknak.
5. Kérjük Urunk irgalmas szeretetedet az elsodródottaknak, a gyengéknek, az elesetteknek, mindazoknak, akiknek erejét meghaladta ez a megpróbáltatás.
6. Fogadd Urunk hálánkat az újjáéledés lehetőségéért és kérjük, add nekünk Lelked világosságát és erejét, hogy élni is tudjunk vele a Te szándékod szerint.
7. Fogadd Urunk hálánkat fiataljainkért, akikben közösségeink életét akarod folytatni. Adj nekünk nyitottságot és örömet a befogadásukhoz és tégy készségessé mindannyiunkat a lélek szerinti életre.
8. Fogadd Urunk hálánkat mindazokért, akik előttünk jártak és kimondták neked utolsó és visszavonhatatlan igenjüket. Add meg nekik színed látásának boldog örömét.
Pap: Mindenható Istenünk, szenteld meg fiaidat és leányaidat, akik neved dicsőségére Neked szentelték magukat. Kísérd őket hatalmaddal, hogy tanúsíthassák, hogy Te, Aki mindent adományozol, egyedüli forrása vagy a szeretetnek és szabadságnak, Krisztus, a mi Urunk által.
„Az Úristent magasztalom” című ének
(Éneklő Egyház, 262/190.)
1. Az Úristent magasztalom, jóvoltáról gondolkodom,
irgalmához folyamodom, mert meghallgat, azt jól tudom.
2. Csodálatos tetteiről, szabadító erejéről, emlékezem jóvoltáról,
bizodalmat veszek abból.
3. Mert ő erős hatalommal, dicsőséges szent jobbjával az ő népét
megmentette, fogságából kivezette.
4. Úgy vezette szent Egyházát, mint jó pásztor kedves nyáját,
ételéről gondoskodott, utat neki ő mutatott.
5. Hálát adjunk az Istennek, Atya, Fiú, Szentléleknek,
három személy Fölségének, egymivoltú Istenségnek.
A szentmise után éjszakai szentségimádás és reggelig tartó virrasztás következett, amelyhez az alábbi imádság kapcsolódott:
Köszönöm Neked, Uram, hogy ma itt lehetek. Úgy érzem, valamiképp mindannyian itt térdelünk hálapercünkben. Nemcsak azok, akiket próbára tettél, mert szerettél, hanem azok is, akik azon az éjszakán még meg sem születtek, akiket már hazahívtál, akiket elfelejtettünk, akik ágyhoz kötöttek, akiknek nem volt erejük és megtagadtak. Igen, mi mindnyájan itt térdelünk, akiket Neked szentelt életre hívtál. Hála Neked, hogy azon az éjszakán a kétségbeesés és a riadalom helyett a Benned bízók nyugalma töltötte el szívünket, hogy később felismertük sorsunkban a Te sorsodat, hogy hívtál minket, esendőket, de mégis megadtad a hűség kegyelmét. Bocsásd meg gyengeségeinket, hogy sokszor kétségbe estünk a mi getszemáni éjszakánkban, hogy nem értettük, miért engeded meg mindezt, hogy nem tudtunk megbocsátani az ellenünk vétkezőknek; hogy a gyárak zakatoló gépsorai közt, az építkezések malteros ládáit víve, káromkodások ostorcsapásai között oly sokszor elfelejtettünk, amikor nem találtuk a helyünket.
De köszönjük a szétszóratás évtizedeit, mert megtanítottál a testvéreink életére, amelyből hiányoztál és hiányzott az ő mindennapi kenyerük. Megaláztak, de Te rádöbbentettél, hogy a szolga valóban nem lehet nagyobb az uránál. Mindezekhez erőt adtál kilátástalan helyzetekben. Magányomban átöleltél, megismertem a magamban dúdolt zsoltárok erejét. De ne engedd, hogy szenvedéseimmel dicsekedjek, hogy a mártíromság pózában éljem a sorsomat. Add, hogy minden szerzetes testvérem, akikre más küldetés vár, megmaradjon szeretetedben. Ámen.
