Kő András: Ítélethirdetés

Veszprémi kispapok kirakatpere (2.)

(Részlet az ügyész vádbeszédéből)

Olti Vilmos most az ügyészt szólította fel, hogy tartsa meg vádbeszédét. Az ügyész nagyjából a következőket mondta:
- A veszprémi szemináriumban állam- és demokráciaellenes tevékenység folyt. A növendékek ellenforradalmi szellemben nevelkedtek, s ettől a levegőtől telítve gyűlölték a demokráciát. A szeminárium ifjúsága nem illeszkedett bele abba a helyzet¬be, amelybe kellett volna az egyez¬mény után, mely a püspöki kar és az állam között létrejött. Az ifjúságot azonban csak másodsorban illeti vád. Először a nevelőket és a tanáro¬kat kell elítélni, akik demokráciaellenes magatartásra ösztökélték tanítványaikat. Vád illeti mindenekelőtt az intézet spirituálisát, dr. Major Kálmánt, aki nemcsak magáért felelős, hanem növendékeiért is.
Dr. Major Kálmán következetesen hallgatta a külföldi adókat: így Amerika Hangját, a Szabad Európa Rádiót és főleg a Vatikánt. Ő nemcsak hallgatta ezeket az adókat. hanem a hírekről jegyzeteket is készített, így többek között azt is felírta, hogy Magyarországon nincs vallásszabadság. Továbbá: Major Kálmán. mint az önképzőkör vezető tanára felelős mindazért, ami ott történt. Vádolni kell azért. mert engedélyezte a Külö¬nös házasság és egyéb, uszító színezetű előadások megtartását. Az előadások után nem mutatott rá azok helytelenségére, sőt az előadókat megdicsérte, és velük egyetértett.
( ... )
Dervenkár Györgyöt vádolom, mert mint az önképzőkör ifjúsági elnöke ... maga is uszított karácsonyi beszédében a fennálló rend ellen. Beszédében arról szólt. hogy most mindenki szomorú szemmel jár. de majd jön egy jobb idő is.(…)
Részlet egy kihallgatásból. Akit vallatnak: Ágotha Tivadar.
- Na és Molnár - a szeminárium másik teológusa - miről tartott előadást?
- Molnár a technika szerepéről beszélt.
- Úgy?! És mivel kezdte előadását?
- Mivel kezdte? - kérdeztem. - Hát mindenre nem emlékezhet az ember. – Na, gondolkozzék csak. Mit idéz Molnár a Szózatból?
- Mit is idéz? - mormogtam magam elé.
- Még jőni kell, ha jőni fog ... Ugye, így kezdte?
-Igen, valahogy így, de hát ebben semmi politika nincs. mert az ötéves terv végére. mint mondják, tényleg, jobb kor következik.)
Ágotha Tivadar uszított a demokrácia ellen a Különös házasság című előadásában. Egy olyan dolog felett nyilvánította felháborodását, amely nem egy esetben, hanem nagyon gyakran előfordul az egyház történetében. Izgatott a faliújságon megjelent cikkében, amely a Regnum templom lebontásával foglalkozott. (Az egyház egyik legszebb templomát, a Városligetben lévő. Maria Regnumot Rákosi és az Allami Egyházügyi Hivatal utasítására lerombolták. Igy biztosítótták a helyet a – Sztálin szobornak. - K.A.)
( ... ) . .
Balogh Sándor bűnös, mert a faliújságon engedélyezte több állam ¬és demokráciaellenes cikk megjele¬nését, továbbá mert kitette Mind¬szenty képét. Stb., stb.
( ... )
( A szeminárium tanárának az utolsó szó jogán elmondott beszédét követően, Dervenkár György ötödéves teológus kapott szót.) ( ... )
- Azt mondta az államügyész úr, hogy karácsonyi beszédemben a demokrácia ellen uszítottam. Tényleg mondtam, hogy az emberek most szomorú arccal közlekednek, de vajon mi ebben az uszítás? Hát nem felel meg ez a tényeknek? Nem gond-e a legtöbb családban a mindennapi kenyér, a ruha és az egyéb életszükségleti cikkek megszerzése? Vagy talán nem szabad megmondani az igazságot? Akkor miért hangoztatják a szólásszabadságot? Karácsonykor én az igazságot mondtam, aki azon beszédemben kivetnivalót talál, az nem jár igaz úton, sőt ellen-sége a népnek.( ... )
Bűnösnek egyáltalán nem érzem magam. Ha ennek ellenére, mégis elítél a megyei bíróság, amitől nem félek, csak azt tudom mondani, amit Szent Máté evangélista mond a főpapok tanácskozásáról: ,Akkor egybegyűlének a papi fejedelmek, és a nép vénei .. és tanácsot ülének, hogy őt álnoksággal megfogják és megöljék ...
Ezzel meghajtotta magát Gyurka, és ismét leült a vádlottak padjára.
A meglepett Olti hirtelenjében nem tudott szóhoz jutni, és csak ennyit mondott erőltetett mosollyal:
- Nahát, mi éppenséggel nem vagyunk vének.
( ... )
Szabó Pista következett volna szólásra - írja Ágotha Tivadar, az idő tájt másodéves teológus a visszaem-lékezéseiben -, de ő nem kívánt beszélni. Nem megy, tehát én következem. Fölálltam és odaléptem az emelvényhez, nem messze a rácstóI. Erős lámpaláz vett erőt rajtam. Nem tudom, mitől vagy honnan jött, de bosszantott. Hamarosan azonban el¬hagyott a pillanatnyi félelem, és elég bátran elmondtam azt, amit akartam. Egyre több erőt éreztem magamban. Végül már annyira belelendültem, hogy szinte rosszulesett leülnöm a padra. Olti gyakran közbeszólt, de visszabeszéltem. A végén már azt hangoztatta, hogy nem is a Különös házasságért ítélnek el engem, hanem másért. Ami azt illeti, ezzel egyébként is tisztában voltam.
( ... )
A legszerencsétlenebb, de egyben a legigazságtalanabb dolgok egyike volt az, hogy nem engedtek papírt és ceruzát használni a tárgyalás alatt. Így persze sok mindent elfelejtettünk megemlíteni, ami pedig fontos lett volna. Bezzeg Vas Zoltánék annak idején jól fel voltak szerelve ...
Szerencsére eszembe jutott, hogy szólnom kell az ügyészhez is, ezért amikor már mindenki végzett beszédével, felnyújtottam a karomat. Olti engedélyezte a szólásomat, én pedig megragadtam az alkalmat, és ezt mondtam:
- Az államügyész úr kitételére sze¬retnék visszatérni, mely szerint az az eset, ami a Különös házasságban előfordul, nagyon gyakori az egyház történetében. Bátorkodom megjegyezni, hogy az ügyész úr nem ismeri a Különös házasság tartalmát. Eb¬ben ugyanis nem egy botlásról van szó csupán - ami, sajnos, tényleg elö szokott fordulni -, hanem az egész egyház, beleértve magát Rómát is, romlásáról, megvesztegethetőségéről, egyszóval korruptságáról. Ez pedig nem állja meg a helyét, ha bárki mondja is.
( ... )
Mindenki felállt. Olti fennhangon olvasta:
- A Budapesti Megyei Bíróság, mint büntető bíróság, a Magyar Népköztársaság nevében ítéletet hirdet dr. Major Kálmán és társai ügyében.
Ezután egy nagyon hosszú felolvasás következett, hogy kinek mi a vétke, és miért ítéli el a Budapesti Megyei Bíróság. Majd maga az ítélet hangzott el:
Dr. Major Kálmán 9 évi börtönt, Dervenkár György 6 évi börtönt, Ágotha Tivadar 6 évi börtönt, Balogh Sándor 6 évi börtönt, Domschitz József 5 évi börtönt"Szabó István 4 évi börtönt kapott főbüntetésül, míg mellék-büntetésként többévi politikai jog¬vesztés és hasonló egyebek álltak a nevünk mellett.
( ... )
- Dr. Major Kálmán - hangzott Olti szava -, a törvény módot nyújt magának, hogy fellebbezzen a felsőfokú bírósághoz. Kíván fellebbezni?
- Nem látom semmi értelmét - válaszolt teljes közömbösséggel spirituálisunk.

(Folytatjuk) Kő András, 1989. május 4, csütörtök