(Részlet egy kihallgatásból.
- Tudja maga, miért van itt?
- Sejtem - válaszoltam .
-Na, miért?
- A Különös házasságért.
- Nagyon jól sejti.
- Maga az államot vádolta, rágalmazta, és ezért vették őrizetbe.
- Bocsánat, előadó úr, én nem az államot vádoltam, hanem elsősorban Mikszáthot, rágalmazni azonban senkit nem rágalmaztam.
- Hát dehogy nem! Maga minden¬féle bírálatot ír egy filmről és ezen ke¬resztül az államról, holott a film témá¬ját egy regényből veszi.
- Ez igaz, csakhogy a regény, de főleg a film kihangsúlyozza, hogy nem mesét, hanem igaz történetet ad elő. Ezért tartottam fontosnak cáfolni a valótlanságokat.
- Miért pont a Különös házasságot akarta maga megcáfolni?
- Azért, mert ez az egyházat próbálja gyalázni, alaptalanul, de nagy hatással. Fontos, hogy legalább a papok lássanak tisztán ebben az ügyben.
- A Különös házasságot azért rendezték filmre, mert most nagyon aktuális, Mindszenty és Grősz ügye miatt. (Mindszenty József bíborost 1948. decemPer 23-án tartóztatták le, és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték; Grősz József kalocsai érse¬ket 1951. május 15-én vették őrizetbe, és 15 évi fegyházbüntetést kapott. - K.A.)
(Részlet a tárgyaláson elhangzottakból.)
- Maga az elmúlt év november 18¬án előadást tartott Veszprémben a Különös házasság című filmről, s eb¬ben uszított a népi demokrácia ellen - kezdte el részletezni Olti ügyemet (Olti a Mindszenty- és a Grősz-perben a tárgyalás főügyésze volt. A bíboros-prímás írja róla emlékirataiban: "Nyilas múltja miatt csatlakozott a kommunistákhoz, akik a neki nyújtott menedékért ellenszolgáltatást vártak tőle" - K.A.)
- Nem uszítottam, csupán a való¬ságot mondtam el.
- Úgy - húzta el szélesre a száját Olti. Azzal elővette előadásomat, és találomra olvasni kezdett belőle:
- "Ül a nép, és úgy látja, hogy félrevezetik, ÜI a nép, és azt hiszi, hogy nincs igazság ...• Aztán más helyről:
"Vád illeti azokat, akik ezt a filmet külföldre, s így Moszkvába is kivitték." Mit szól hozzá? - nézett rám.
- Azt, hogy ez így van. Helyes, amit írtam.
- Tehát beismeri, hogy uszított a népi demokrácia ellen?
- Ezt nem. Csupán a sarat vakartam le ruhámról. Ehhez pedig mindenkinek joga van.
+
Amikor a századfordulón Mikszáth Kálmán megírta a Különös házasságot, Buttler gróf és Horváth Piroska történetét, álmában sem gondolt arra, hogy ötven évvel később - az ötvenes évek egyik kirakatperében - a regény értelmezése miatt hatévi fegyházat sóznak majd egy kispap fejére!
+
Irodalomtörténeti lény, hogy az iró halála (1910) után évtizedekig folyt a vita a mű történeti hűségéről, a valaha élt személyek becsületének megrágalmazásáért, "pamfletszerű férc iratnak" bélyegezvén a regényt és "meghunyászkodó mameluknak" titulálván Mikszáthot, de a magyar iro¬dalom történetében alighanem párját ritkítja a fent megjelölt eset.
+
Hatan álltak a bíróság előtt. Dr. Major Kálmán, a veszprémi szeminári¬um teológiatanára, spirituálisa ("ez az egyik legfontosabb nevelői tisztség a szemináriumban; ő adja a lelki for¬mát a kispapságnak"), továbbá öt kis pap: Dervenkár György ötödéves, Szabó István és Balogh Sándor harmadéves, Ágotha Tivadar másod¬éves és Domschitz József elsőéves teológus. A vád ellenük: izgatás a "demokra¬tikus" Magyarországon.
1952-irunk.
+
Váltás a mába.
Néhány hónappal ezelőtt Ágotha Tivadar, aki jelenleg Belgiumban él, - eljuttatott dr. Major Kálmánnak egy 270 oldalas, sűrűn gépelt kéziratot. -; amelybeo a szerző elbeszéli a per ~ részleteit, és visszaemlékezik a börtönben eltöltött évekre.
- Ágotha nagyon éles eszű fiú volt - mondja ma az idős Major Kálmán - naplója pontos tükörképe, filmje annak, ami velünk történik.
- Eleinte alig hederítettek rám - irja az első kihallgatásokról Ágotha Tivadar-, csupán egy székre ültettek, arccal a fal felé. Később, úgy látszik, unták magukat, mert rajtam akartak mulatni.
Az egyik rákezdett:
- Szépen megnyírták a haját.
- Igen, mert ma hamvazószerda van.
- Persze, misén voltak.
- Igen, sőt a püspök úr is ott volt.
- Mit úr! Mit püspök úri Berci!
- Nem Berci, hanem Badalik Bertalan püspök úr.
- Dehogyis, csak Berci az. Hirtelen ötlettől vezettetve így oktattam ki őket:
- Ahogy maguknak Rákosi Mátyás nem Matyi, hanem Rákosi elvtárs, úgy nekem a megyéspüspök nem Berci, hanem Badalik püspök úr
Ez használt. Elhallgattak. ( ... )
Az alezredesnek feltűnt, hogy egyáltalán nem idegeskedtem és nem féltem. Ezt szóvá is tette:
- Nagyon jó kedve van.
-Igen, mert nincs mitöl tartanom- válaszoltam.
- Na, na. - Elhúzta a száját, és ismét rám nézett:
- Azelött hol járt iskolába?
-Pápán.
- Befejezte ott tanulmányait?
- Nem.
- Miért nem?
- Eltávolítottak az iskolából.
- Miért?
- Sztálin születésnapján olyan felajánlást tettem, ami nem tetszett egyeseknek.
- Na látja, mi mindent tudunk.
Major Kálmán: - Agatha tanítóképzőbe járt Pápán. Az osztályfőnök Sztálin születésnapján felajánlásokra kérte a diákokat. A gyerekek - szüleik segítségével- mindent elkövettek, hogy értékes ajándékokat vigyenek be az is¬kolába. Ágotha ezen a napon későn érkezett. Gondolták, ravasz ember: nagy értéket hoz. Aztán megérkezett, nagy zsákkal a hátán. Az osztályfőnök egyre biztatta: nocsak, öntse már ki, mi is van abban a zsákban? Ő pedig kirázta a tartalmát: rongyokkal volt leli. Az osztálytársak egy része tapsolt, mások éljeneztek, ismét mások fújoztak. Az osztályfőnök pedig kirúgta az iskolából. Akkor jött hozzánk, teológiára [azaz a kisszemináriumba].
(Folytatjuk) Kő András