Juliánus barát: Zavar az erőben:

Trumpnádó és ellenforradalom az USA-ban

Olyan sebesen történnek az események,

hogy nem győzzük a fejünket kapkodni

Vártuk, hogy megint jönnek a "spontán" tüntetések, dőlnek a szobrok, BLM, városfoglalások, egyetemi köztársaságok, fosztogatás, "not my president", jobboldali szervezetek tömeges törlése a közösségi médiából, és a kormányzás szabotálása.

Ehhez képest egészen más történt.

Trump rendeletek egész sorával azonnal romba döntötte a woke-kártyavárat, mostantól az ember újra csak nő vagy férfi lehet, a bevándorlók csomagolhatnak, Elon Musk pedig "techguru"-ból előlépett elnöki főtanácsadóvá, a világot felforgató USAID-ot beszántották, és nagyon úgy néz ki, hogy a kormányzást szabotálni próbáló bürokraták egytől egyik ki lesznek rúgdosva az államigazgatásból.

És a Trumpnádó hullámai az Óperenciás tenger innenső oldalán is kicsapnak a partra: Pressmann néhai nagykövet úr már emigrációból próbálja tovább kormányozni a magyar gyarmatot, Zelenszkij pedig lassan keresheti, hogy melyik bunkerben fogja főbe lőni magát, amikor az oroszok kitűzik Kijevben a Radára a vörös zászlót. Ferenc, a szabadkőművesek pápája haldoklik, Macron pedig érzi az asztal sarkához ültetve, hogy az egyetlen esélye a bukás elkerülésére, ha Franciaországban is hadiállapot lesz, és nem kell választásokat tartania.

Nyugodtan kimondhatjuk, hogy az, ami tavaly november óta az USA-ban történik, az nem más, mint egy ellenforradalom. A szó eredeti, és legnemesebb értelmében.

Az "ellenforradalom" kifejezést tudtommal 1956 után a kommunisták kezdték alkalmazni arra, ami 56-ban történt. Hiszen az ő világnézetük szerint az 1917-es "nagy októberi szocialista forradalom" volt a forradalom, és ami az ellen tört ki, az az ellenforradalom. És ezzel úgy érezték, hogy elítélik az 56-ban történteket. Ezek után vagy 50 éven át arról folyt a vita, hogy a jobboldal amellett kardoskodott, hogy 1956-ot nem ellenforradalomnak, hanem forradalomnak kell tekinteni. Fatális tévedés. Ez az az eset, amikor az ember akaratlanul is átveszi az ellenség terminológiáját, és ezzel gúzsba köti, kisiklasztja a saját gondolatmenetét.

Igenis, ki kell mondani, hogy 1956 ellenforradalom volt. És ezt nem szégyellni kell, hanem erre büszkének kell lennünk. Hiszen mi is a forradalom? Gondoljunk csak bele, persze történelemórán nekünk igyekeztek pozitívan beállítani, de azért alapvetően akkor is láthattuk, hogy minden forradalmak őse, a "Nagy Francia Forradalom" arról szólt, hogy a szabadkőművesek megbuktatták a gyengekezű királyt, és a királyság bukásával egy őrült, pokoli káosz vette kezdetét, aminek aztán csak egy véreskezű, minden korábbi királynál kegyetlenebb diktátor tudott véget vetni. Szinte ugyanez történt több mint 100 évvel később Oroszországban.

És érdekes, hogy a történelemben korábban is voltak lázadások, például az ókori Rómában a híres Spartacus vezette rabszolgalázadás, vagy akár a Bibliából ismert történet, Jéhu lázadása, de soha senkinek nem jut eszébe ezeket "forradalom"-nak nevezni.

Ebből tehát leszűrhetjük a tanulságot, hogy a "forradalom" szó az kifejezetten a szabadkőművesség által szervezett felforgatásokra kitalált, eufemisztikus kifejezés.

Nagy Francia Forradalom, Nagy Októberi Forradalom, Őszirózsás Forradalom, Szexuális Forradalom, Színes Forradalom, és még sorolhatnánk.

A forradalom szó tehát valójában a felfordulás, az erkölcstelenség, a fizikai és lelki a rombolás szinonímája, de kifejezetten olyankor használják, amikor ezeket az egyébként nyilvánvalóan rossz dolgokat valamilyen oknál fogva pozitívnak kellene látnunk.

De mi nem vagyunk kötelesek a szabadkőműves terminológiát követni, és nyugodtan mondhatjuk, hogy a forradalom az rossz, ezáltal pedig bátran mondhatjuk, hogy igen, egyetértünk Gerő elvtárssal abban, hogy 1956 ellenforradalom volt.

De térjünk vissza az USA-ra, ahol az utóbbi években a színpadon eltévedő Biden elnök "uralma" alatt, persze valójában a háttérhatalom irányításával szerte a világon különféle aknamunkákat pénzeltek, futószalagon hozták Mexikó felől a bevándorlókat, és a kórházakban halomra trancsírozták a magzatokat, és állami finanszírozásban sorra ivartalanították a gyerekeket. (És ez nem valamiféle Fidesz-propaganda, én magam is személyesen ismerek olyan kivándorolt magyart, akinek a lányát "átoperálták". Persze valójában nem átoperálták, hanem ivartalanították, hiszen abból nem férfi lesz, csupán valami férfinak kinéző lény, egy eunuch, de erről a haladó sajtó nem beszél, mert ez illetlen téma.)

Na, ennek vetett véget Trump elnök, olyan gyors és lehengerlő intézkedéssorozattal, hogy arra senki nem számított. Ez maga az ellenforradalom.

Ez nyilván nem egyedül Trump elnök érdeme, ő hozta hozzá a hatalmat és a bátorságot, de valószínűleg vastagon benne van Elon Musk esze, pénze, nyilvánossága, és könnyen elképzelhetőnek tartom, hogy Orbán Viktor tanácsai is. És egyébként, ne legyünk naivak, valószínűleg benne van az is, hogy a háttérhatalom egyes klikkjei megérezték az új széljárást, és szintén beálltak Trump mögé. Mert azért bőven van abban is üzlet, amit ő csinál, nem csak a bevándorláson meg a háborún lehet keresni.

Nagyon érdekes egyébként, hogy 2014-15 körül volt egy hasonló próbálkozás, hogy egy teljesen párton kívüli személy, egy tech-cég, ráadásul közösségimédia-oldal milliárdos vezetője legyen elnök, de akkor éppen a háttérhatalom részéről jött a megmozdulás: Mark Zuckerberget akkoriban a mainstream sajtó szép lassan elkezdte felépíteni mint lehetséges amerikai elnökjelöltet, idehaza is az akkor még libsi Index elkezdett cikkezni arról, hogy milyen jó elnök lehetne belőle, de aztán valamiért ejtették az ötletet, talán nem volt elég sok támogatója, túl kis csírának számított ő ott a klubban, nem tudjuk. (Mindenesetre 2016-ban inkább a Hillary Clintont, a boszorkányt nevezték be helyette, aki hajszállal bár, de alulmaradt Trumppal szemben.)

Akkor azt kellett hallgatnunk 4 éven át, hogy a jobboldali szavazók azok ostobák, vidékiek, csórók, nincs végzettségük, 50 év felettiek, alkoholisták, és verik a feleségüket. Ellenben a liberálisok azok műveltek, fiatalok, elfogadók, kedvesek, és ők jelentik a haladást, az innovációt, és a jólétet.

Na most ezt a narratívát romba döntötte Elon Musk, aki egyáltalán nem ostoba, nem alkoholista, van végzettsége, nem veri a feleségét, viszonylag még fiatal is, és bizony a neve egyet jelent a haladással és az innovációval. És, akárcsak Zuckerberg, Elon Musk is rendelkezik (most már) egy közösségimédia-platformmal, ugyebár a korábbi Twitterrel, ami most X néven fut, így Muskot nem lehet olyan egyszerűen, egy kattintással törölni az információs térből, mint mondjuk Toroczkai Lászlót.

Ezek alapvetően csodálatos fejlemények, és nekünk, magyaroknak külön nagyon jó, mert így a Magyar Kormány mozgástere óriásit növekedett. Ennek egyik első látványos következménye a közelgő Buzipride elleni fellépés lehet: Orbán Viktor most már végre betilthatja a minden jóérzésű ember által gyűlölt pride-ot.

Magyar Péter ezzel nehéz helyzetbe kerülne: Ha kiáll ő is a Pride ellen, akkor elveszíti azt a kb. egy millió fanatikus liberális szavazót, akik eddig hezitáltak, hogy az elegáns és biztonságot sugárzó Demokratikus Klára asszonyt, vagy inkább a Minden Elvált Nő Álmát, a Legnagyobb Macsót, Magyar Pétert válasszák. Ha viszont kiáll a pride mellett, akkor észhez térnek a jobbról elcsent szavazók, a parizerhívő újrahasznosított jobbikosok és társaik, meg a Péterünk macsóságára áhítozó nők, és szintén megfeleződik a rajongótábora. Akárhogy is tehát, ha Viktor beszántja a Pride-ot, azzal a Tisza áradásának vége.

Az Ukrán háború esetleges befejeződése, főleg az oroszellenes szankciók feloldása is óriási előny lenne Magyarország számára, de azért ne legyünk túl optimisták se.

Szó sincs arról, hogy Trump egy szent lenne, és hogy mostantól lehozná nekünk a földre a Mennyek Országát.

Először is, Trump valószínűleg azért tudott ilyen nagyot nyerni, és azért tudta ilyen simán, akadálytalanul megkezdeni a kormányzást, mert a háttérhatalom egy része felsorakozott mögé. Ennek pedig nyilván ára van. Például már a kampány során lehetett sejteni a nyilatkozataiból, hogy fel szeretné pörgetni a fegyverkezést. Nem védi meg NATO azon szövetségeseit, amelyek nem költenek eleget fegyverre. Kilátásba helyezte, hogy megtámadja Grönlandot, de ami még sokkal veszélyesebb, hogy Kínát tekinti fő ellenségnek, ami egy minden eddiginél drágább hidegháborúhoz vezethet, a fegyvergyártó cégek óriási örömére.

És ha a háttérhatalom más klikkjei úgy gondolják, hogy mégiscsak szeretnék kirobbantani a III. Világháborút, akkor soha ennél jobb alkalom nem lesz a számukra ehhez, mint most: Hiszen ha akár valamilyen szabotázzsal, vagy bárhogy ezt sikerült kiprovokálniuk, akkor utána Trump nyakába lehet varrni az egészet, és el lehet mondani, hogy, "lám-lám, a jobboldal győzelme az mindig háborúhoz vezet, amint Hitler, úgy Trump is..."

Harmadrészt, nem tudjuk még, hogy az EU erre hogyan fog reagálni. Simán elképzelhető, hogy az Európát a markukban tartó klikkek ezt nem fogják eltűrni, hanem egyedül is megpróbálják folytatni az ámokfutásukat, és ez egy sokkal durvább és erőszakosabb központosítást fog jelenteni, közös európai hadsereget, ami egyet jelent az Európai Egyesült Államokkal. Ez esetben az eddiginél sokkal magasabb háborús költségekre, nyomorra, kényszersorozásokra, és az 50-es éveket idéző cenzúrára számíthatunk. Ami most Ukrajnában van, azt a világot szeretnék elhozni ide hozzánk is. Nagy kérdés, hogy néhány kis kelet-európai ország, jelesül Szerbia, Magyarország és Szlovákia, képes lesz-e ennek hatékonyan ellenállni. Úgy, hogy közben másik oldalról egy állig felfegyverzett Ukrajna és egy a DIICOT által kézivezérelt Románia fogja közre.

Negyedrészt, ha Ukrajnában most történetesen egy gyors békemegállapodás születik, az nekünk nem annyira kedvező, mert akkor egy még mindig nagyon erős, instabil, és veszélyes Ukrajna marad itt a hátunkban. Magyarország érdeke paradox módon az lenne, hogy Trump NE tudjon az oroszokkal megállapodni, és a háború tovább folytatódjon, de az USA segítsége nélkül, addig, amíg vagy meg nem bukik a Zelenszkij-junta, és egy orosz bábkormány nem kerül az ország élére (ez lenne nekünk a legjobb), vagy amíg Ukrajnából már csak egy pici és erőtlen országocska marad, tengerpart és nehézipar nélkül, pármillió fős lakossággal. Ez utána akár csatlakozhatna is a NATO-hoz, az már senkit nem érdekelne - de ehhez a háborúnak még évekig folytatódnia kell.

Ötödrészt, ne felejtsük el, hogy Elon Musk alapvetően, hivatását és motivációit tekintve nem ellenforradalmár. Ő egy feltaláló, cégtulajdonos, milliárdos, a világ legokosabb és leggazdagabb embere, akit közéleti szerepvállalása miatt már számtalanszor betámadott a háttérhatalom, amikor például kritizálni merte Soros Györgyöt (az X-men főgonoszához hasonlította, meg sem említve a származását), akkor utána canossa-járásra kellett mennie Auschwitzbe (2024 január), amiről például elképzelhető, hogy egy kicsit felbosszantotta.

Elon Musk azzal, hogy Trumpot támogatja, elégtételt vesz a libsiken az őt ért sérelmekért, és bosszúból lerombolja azt a woke-ot, amely transzneművé varázsolta az egyik gyerekét (lányát), de nem tudunk róla, hogy ezen túlmenően, valamiféle prófétai küldetést szeretne-e megvalósítani. Az agyba ültethető chipekkel való kísérletezés nem ezt mutatja.

Alapvetően ugyanis pont a technika fejlődése az, ami a feltalálók jóakarata ellenére, szükségszerűen el fogja hozni a világ utolsó korszakát, az okosdiktatúrát, amelyet a Jelenések Könyve kétezer éve megjövendölt. Most már látjuk, hogy a János látomásaiban leírt Fenevad az egy mesterséges intelligencia alapú entitás, amely a Sátántól független, de annak érdekében cselekszik, és amely az agyba ültetett implantátumok segítségével és a kézfejbe ültetett bankkártya- és személyiigazolvány-chipek segítségével teljesen az uralma alá fogja hajtani szinte az egész emberiséget. Ha elolvassuk a Jelenések Könyvét, szó van benne oltást hordozó drónrajoktól kezdve mindenről, amiknek a technikai feltételei pont most, a szemünk láttára kezdenek megvalósulni.

És Elon Musktól, a feltalálótól, ne várjuk, hogy megállítsa a technika ámokfutását, mint ahogy a koronavírust megalkotó Kínától se várjuk azt, hogy majd önként, valamiféle nemes céltól vezetve lemond a polgárok totális ellenőrzéséről, ha arra egyébként lehetősége lenne.

Sajnos a világ megállíthatatlanul halad ebbe az irányba, és amíg az Isten be nem avatkozik, addig az ellenforradalom is kudarcra van ítélve. Amit most látunk, az tehát nem több, mint egy tranziens szakasz leszállóága, afféle zavar az erőben. De azért örüljünk neki, hogy legalább egy picit levegőhöz jutunk.