Fülep Dániel: A Szent Anna-réti kápolna liturgiája
Az Úr Jézus által kívánt kápolna, amelyet Natália nővér látomásából ismerünk, az eredeti latin liturgiához való. Elterjedt az a vélekedés, hogy mindennek semmi jelentősége nincsen, mert a kápolnáról szóló látomás „zsinat előtti”. Vizsgáljuk meg ennek a nézetnek az igazságtartalmát!
Natália nővér látomásai hitelesek
Kovacsics Mária Natália, a Keresztrefeszített Jézusról nevezett Mária Dorothea orsolyita szerzetes nővér (1901–1992) látomásait, amelyekben az Úr Krisztus és a Szentséges Szűz Mária jelent meg, és konkrét utasításokat adott az engesztelés művének felállítására az 1930-as években, Tiszteletreméltó Mindszenty József bíboros és Isten Szolgája XII. Pius pápa is ismerte és hitelesnek minősítette. A Szent Anna-réti kápolnának a megépítésére vonatkozó részletes utasítás, amely a Natália nővérhez fűződő magánkinyilatkoztatásnak a szóban forgó – egyik – eleme, minden kétséget kizáró módon isteni eredetű.
Az Egyház elrendelte a látomásban bemutatott kápolna felépítését
Mindszenty József bíboros, hercegprímás elvégezte Natália nővér látomásainak egyházi kivizsgálását, valamint elrendelte a kápolna megtervezését annak a leírásnak alapján, amelyet az Úr Jézus adott Natália nővérnek a Világ Királynője Engesztelő Kápolnáról. Hermány Géza gyémántokleveles építészmérnök tervrajzait Mindszenty bíboros, hercegprímás a budai rezidenciáján 1946. január 25-én tanúk előtt megáldotta, ellátta kézjegyével, a kápolna képe alá pedig ezt írta: „A Világ Királynője nagy engesztelő mozgalomra főpásztori áldásomat adom.”
1946. augusztus 26-án Székesfehérvárott a Szűzanyának mint a Világ Királynőjének ajánlotta fel Magyarországot. Engesztelésül hirdette meg a Boldogasszony Évét, melyet ünnepélyesen nyitott meg.
Mindszenty József bíboros a templom felépítésének szándékát, PL 2930/1947. levéltári számú levelében írásban rögzítette. „Főpásztori óhajom, hogy a magyar engesztelésnek szentély épüljön. A magyar püspöki kar 1946. dec. 26-i körlevele szellemében akarom az engesztelésnek ezt a szentélyét, mint az engesztelés évének maradandó emlékét ...”
Az engesztelő szentély alapkövét ő maga rakta le 1947. szeptember 25-én, Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepéhez kapcsolódóan. Mint ismeretes, a kápolna végül azóta sem épült meg.
Erdő Péter bíboros épülete
Az Erdő Péter bíboros által 2023. december 8-án a Szent Anna-réten átadott épület hamis és megtévesztő módon viseli a Boldogságos Szűz Mária Világ Győzelmes Királynéja engesztelő kápolna elnevezést. Az építmény merőben eltér attól, amit az Úr Jézus a látomásban kért, a megrendelő pedig több ízben is világossá tette, hogy Natália nővér látomásait nem ismeri el.
Ami elkészült, az az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és a Budapest Főváros XII. Kerületi Hegyvidéki Önkormányzat által 2018. október 3-án „az Anna-réti miséző-, emlékhely koncepciótervére” hirdetett tervpályázat megvalósításra kiválasztott 2. számú pályaműve.
Márkus Péter és Koczka Kristóf díjazott koncepciójának semmi köze nincsen a Natália nővér részletes látomásaiban megjelenő, Hermány Géza által megtervezett, és Mindszenty József bíboros, hercegprímás által engedélyezett, megépíteni kívánt és alapkővel mintegy elültetett kápolnához.
Erdő Péter bíboros úr a kápolnával kapcsolatos nyilvános megszólalásaiban minden egyes esetben hangsúlyozza, hogy nem akar „semmilyen korábbi látomást vagy magánkinyilatkoztatást” jóváhagyni, és sohasem ejti ki Natália nővér, Hermány Géza vagy Mindszenty bíboros nevét. Így tett 2022. március 5-én, az építkezés bejelentésekor, de 2023. december 8-án, a Márkus-Koczka-féle koncepció megáldásakor is.
Az Úr Jézus utasításaitól nem térhetünk el
A Szent Anna-réti kápolna felépítésére az Úr Jézus Krisztus adott részletes utasítást Natália nővérnek. A látomások hitelességét és isteni eredetét Tiszteletreméltó Mindszenty József bíboros megerősítette, a kápolna megvalósítását elrendelte, a munkálatokat megkezdte. Az Úr Jézus utasításaival kapcsolatban a Szent Szűz szavai az irányadók: „Tegyetek meg mindent, amit mond!” (Jn 2,5)
Keserű Balázs építészmérnök munkája eredményeképpen 2023. januárjában kitűnő látványterv született a kápolna eredeti tervei alapján, melynek mottója a kinyilatkoztatás iránti engedelmességre és hűségre figyelmeztet: „Úgy kell a hajlékot felállítani, ahogy a hegyen megmutattam neked.” (Kiv 26,30; vö. Kiv 25,40; ApCsel 7,44; Zsid 8,5)
Az Úr Jézus a kápolnát az eredeti latin liturgia számára kéri
Natália nővér látomásában az Úr Jézus által elrendelt kápolna egyértelműen az eredeti latin rítushoz való. A részletes műleírásban hagyományos hármas térrendezést, orientációt, a solemnis misékhez is alkalmas méretezésű, ragyogó oltárt és szentélyt, oltárépítményt, valamint áldoztatórácsot és arcus triumphalist figyelhetünk meg. Az Úr Jézus tehát félreérthetetlenül régi rítusú szentélyt és hozzátartozó liturgiát akar.
Az Úr Jézus tudott a zsinatról és az új miséről is
Isten mindentudó: ismeri önmagát mint a lét teljességét, a világot és a történelmet. Isten ismer minden titkot, ezért az ember nem rejtőzhet el előle (Zsolt 139; Jób 24,21). Ő a „szívek és a vesék vizsgálója” (Zsolt 7,9; Péld 16,2; Róm 8,27), vagyis ismeri a bensőnket is. Ismeri a lehetséges létezőket (scientia simplicis intelligentiae) és a valóságos létezőket (scientia visionis). A múlt, jelen és jövő egyszerre előtte van. Ismeri az ember gondolatait (Zsolt 139,4), a szabad elhatározásából folyó jövőbeli tetteket, mielőtt létrejönnének, sőt azokat is, amelyek csak bizonyos föltételek mellett valósulnának meg. Isten tudja, mi minden fog történni a világ végezetéig (Iz 46,9–10).
Az Úr Jézus Krisztus Isten Fia, az emberi természetet magára öltött második isteni személy. Amikor a harmincas években kinyilatkoztatást adott Natália nővérnek, pontosan tudta, hogy nemsokára bevezetik az új misét. Vagy az isteni mindentudást, vagy Jézus Krisztus istenségét vonja kétségbe az, aki ebben kételkedik.
Az Úr Jézus tehát úgy mutatott hagyományos rítusú szentélyt Natália nővérnek, hogy tudta, rövidesen érkezik a novus ordo. Ha az Úr nem tartotta volna lényegesnek a szentmiseáldozat rítusát, akkor biztosan nem mutatott volna részletes képet a szentélyre vonatkozóan. De pontos részleteket közölt, semmilyen teret nem hagyva a modernista elképzeléseknek.
A Natália nővér látomásában felsejlő kápolna minden kétséget kizáróan a hagyományos latin liturgiához való. Az Úr Jézus azt akarja, hogy a Világ Győzelmes Királynőjének oltalma alatt álló Szent Anna-réti engesztelő szentélyben az eredeti latin szentmisét végezzék.
A szentmiseáldozat minden engesztelés forrása
A szentmiseáldozat Krisztus tökéletes és örökérvényű engesztelő keresztáldozatának jelenvalóvá tétele és az Atyának való bemutatása, amelynek célja a Szentháromság tökéletes megdicsőítése és a Szent Egyház élő és holt tagjainak a megszentelése. A szentmise dicsőítő, hálaadó, engesztelő és kérő áldozat, az Egyház legkiválóbb istentisztelete.
A pap az egyházi rend szentségében kapott hatalmával, Krisztus személyében cselekedve (in persona Christi) Krisztus Testét és Vérét áldozza fel az Atyának élőkért és holtakért, valamint az egész világ bűneinek engesztelésére. A hívek a keresztség szentségében – az áldozópap keze által – maguk is felajánlják Krisztust az Atyának, és hozzáteszik ehhez önmaguk felajánlását. A hívek áldozása csak azért elfogadható és kedves az Atyának, mert az ő egyetlen Fiának áldozatához van kapcsolva, amely egyedül méltó Istenhez.
A templom Isten háza és a mennyország kapuja, ahol megtapasztaljuk, hogy a Kereszt áldozata, az Oltár áldozata, a Fájdalmas Szűzanya áldozata elválaszthatatlanul összeforrnak. Az engesztelés művében a szentmiseáldozat központi jelentőségű, a kápolnának pedig ez az egyetlen igazi értelme.
A Szent Anna-réti kápolnára a méltó szentmiseáldozatért van szükség
A szentegyház, a templom a szent liturgia rendes tere és helye. Szíve a szentély és az oltár, amelyen a Legszentebb Áldozat megvalósul, mint az Egyház életének csúcsa és forrása. Minden templom elsősorban azért épül, hogy benne a Legszentebb Áldozatot bemutattassék. A Szent Anna-réti kápolna elsődleges és legfontosabb funkciója sem más, minthogy az Istennek tetsző módon bemutatott szentmiseáldozat méltó helyszíne és otthona lehessen.
A Szent Anna-réti kápolnára vonatkozó látomás a régi, égi misét igazolja
A római rítusnak az apostoli időktől eredeztethető, évezreden át szervesen fejlődő misszáléját Szent V. Pius pápa Quo Primum kezdetű apostoli konstitúciójával (1570) végérvényesen és visszavonhatatlanul megerősítette. Ez a vetus ordo, az usus antiquior, a gregorián mise, a régi, az égi mise. Ha érvényesen fölszentelt pap celebrálja az Egyház szándéka szerint, pontosan követve a rubrikákat, az ortodox és katolikus hitet teljesen és csorbítatlanul közvetíti. Ez azt is jelenti, hogy nem lehet a szentmiseáldozatban méltóképpen részt venni, hacsak nem a teljes és csorbítatlan hitletétemény elfogadása által.
A szentmiseáldozat (r)égi rítusában minden a Háromszor Szent Istenre irányul, imádat és áhítat hatja át, és a résztvevőt a legteljesebb testi, lelki és szellemi összeszedettségre, szemlélődésre indítja. A szent liturgia a hit misztériumának mélységeit és magasságait tárja fel, amelyben a mennyei Jeruzsálemhez járulunk. (Zsid 12,22–24) Lényegét tekintve nem emberi erőfeszítés eredménye, hanem Opus Dei, azaz Isten műve, amelynek Szentlélektől ihletett rítusaiban Krisztus az Atya előtt egyedül méltó Főpap, Oltár és Áldozat. A(z) (r)égi rítusban világossá lesz, hogy Krisztus Keresztje összeköti az eget és a földet, megnyitja a mennyet és örök életet adó gyümölcsöt ad a számunkra.
Mivel az Úr Jézus a látomásban hagyományos szentélyt mutat be, ezt nyilvánvalóan azért teszi, mert a minden idők szentmiséjét akarja. Az Úrnak nem közömbös az áldozatbemutatás módja. Az eredeti kápolna értelme az eredeti kultusz gyakorlásának a lehetősége.
Következtetések
A Szent Anna-réti kápolnát nem lehet megépíteni sem működtetni tiszta hit nélkül. Sem a pogányoknak, sem a modernistáknak nincsen közük ahhoz a szentséghez és igazsághoz, amelyet a Világ Győzelmes Királynőjének szentelt kápolna által az Úr közvetíteni akar. Az igaz katolikus hithez és az eredeti szentmiséhez való tántoríthatatlan ragaszkodás a Szent Anna-réti kápolna felépítésének döntő feltétele.
Az Úr Krisztus azt akarja, hogy a magyar engesztelés álljon bele az igaz katolikus hitért és liturgiáért folytatott küzdelembe. Ha a Magyar Katolikus Egyház az engesztelés művében erre az útra lép, eljuthat oda, hogy immár nem csak Mária Országa, hanem az Eucharisztia Országa is lehessen. A Szent Anna-réti kápolna – és az engesztelés művének teljes kibontakoztatása – az Úr terveiben arra hivatott, hogy hozzájáruljon az Anyaszentegyház megújulásához.
Fülep Dániel
r.k. teológus
Forrás:
Tengernek Csillaga folyóirat 2024. márc. – ápr. XXIX/2. szám 22–26.
