Fejérdy András: Titkos püspökszentelés(ek)

Magyarországon 1960 őszén

Részletek a "Csapdában" c. könyvből. Tanulmányok a katolikus egyház történetéből, 1945–1989. Szerk. Bánkuti Gábor–Gyarmati György. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–L’Harmattan, Bp., 2010. 129–155..

Az első Regnum-per helye a magyar egyházpolitikában és a szentszéki Ostpolitikban.

A magyar katolikus egyház elleni 1961-es perhullám¹ részét képező első Regnum-per vizsgálati anyagai között² szerepel Rózsavölgyi László 1961. január 26-án kelt két saját kezű vallomása. Az első ceruzával írt önvallomás szerint a regnumos papot 1960. november 5-én titokban püspökké szentelték, a másodikban pedig egy titkos hierarchia felállításának vatikáni szándékáról vall. Önvallomásában Rózsavölgyi így ír:

“1960. november 5-én szenteltek püspökké. A szentelőről és a szentelés helyéről esküm miatt nem írhatok. A szentelés tényét sem magma mondtam először. A pápai bullát 1960. október 23-án közölték velem. Ennek kelte 1960. szeptember 14. vagy 15. Azért rám esett a választás, mert rólam senki sem gondolná, hogy titokban felszenteltek. Feladatom az lett volna, hogy akkor amikor a nemzeti egyházat létrehoznák, szerepeljek a katolikus egyházban. Addig azonban irregularitás terhe mellett semmiféle püspöki működést kifejtenem nem szabad, még arról sem beszélhetek, hogy felszenteltek. Amikor szereplésem aktuálissá válik, - akkor valaki – vatikáni futás jelentkezik a felszentelő püspöknél, úgy ha már ő sem működhet, akkor megbíz engem. A jelszó: Roma locuta, causa finita. Válasz: Deo gratias. Ez még letartóztatásomig nem történt meg. “ (…)

Az egyik legfontosabb kérdésnek az öregedő és részben akadályozott püspöki karnak Róma-hű tagokkal való megerősítése számított. Erre utal az is, hogy a Vatikáni Államtitkárság ismételten kérte Grősz József kalocsai érseket, hogy küldjön javaslatot püspökjelöltekre.⁷⁷ Miután az érsek nevek helyett a püspök-jelölések nehézségeit taglaló választ küldött Rómába,⁷⁸ a Szentszék egyoldalú lépésre szánta el magát: 1959 őszén püspökké nevezte ki Belon Gellértet és Winkler Józsefet. A magyar állam azonban nem fogadta el az egyoldalú kinevezéseket,⁷⁹ és ez az állami elutasítás valószínűleg tovább erősítette a magyar egyház elszakadására vonatkozó vatikáni aggodalmakat.

A fent elemzett körülmények között elképzelhetőnek tarthatjuk, hogy XXIII. János papa áldását adta arra a tervezetre, amely sokkal inkább elődjének politikájára volt jellemző: egy illegális hierarchia felállításának előkésztítésére.⁸⁰ Az azonban már az új pápa hozzáállását tükrözi, hogy csak abban az esetben kívánta „aktiválni” a felállítandó titkos hierarchiát, ha az egyházszakadás ténylegesen bekövetkeznék.⁸¹ Ha lényegében igaznak fogadjuk el Rózsvölgyi beszámolóját a Folba lakásán történt titkos találkozóról, akkor a pápa az ilyen „alvó” titkos püspökök szentelésével egyidejűleg egy szentszéki futár útján még egyszer a helyszínen kísérelt meg tájékozódni a magyar egyház valós helyzetéről, és annak ismeretében kívánta csak a katakomba-egyház teljes struktúráját kidolgozni.⁸² A kihallgatási jegyzőkönyvekben foglalt vallomások alapján a titkos tanácskozás tagjai megerősítették ugyan a szentszéki aggodalmakat, de végső soron nem tartották valószínűnek a Rómától való elszakadást.⁸³ Nem tudjuk, hogy a futár információi nyomán azonnal leállította-e a Szentszék a földalatti hierarchia felállításának a tervét,84 vagy mindaddig fenntartotta ezt a lehetőséget, amíg nem érzékelte a fentebb vázolt magyarországi egyházpolitikai irányváltás jeleit.<sup>85

1</sup>Az állambiztonság részéről “Fekete Hollók” összeesküvése névre keresztelt akcióról azonban személyes élmények alapján elsőként Lénárd Ödön írt hosszabb tanulmányt: Lénárd. 1991. A letartóztatások kifejezetten Regnumot érintő vonatkozásairól: Dobszay, 1991, 98-107. Újabb levéltári dokumentumok fényében a közelmúltban Szabó Csaba foglalta össze a 61-es perek hátterét és történéseit: Szabó, 76-79.

²ÁBTL 3.1.9. V-146695. “Werner Lajos és társai” jelzetű dossziék. A vizsgálati anyagok egy része megtalálható továbbá a bírósági anyagok mellett: BFL XXV. 4.f.9228/1961. I-V. Fővárosi Bíróság TÜK-iratok. Werner Lajos és társai. 562-566. Dobozok. ÁBTL 3.1.9.V-146695/2. Werner Lajos és társai. 304., 307.

⁷⁷”Élek az alkalommal, és Téged újólag barátságosan megkérlek (miként valaha ezt Neked már jeleztem), hogy alkalmas egyházi férfiakat nevezz meg nekem, akiknek a püspöki méltóságra emelése helyeselhetőnek, javasolhatónak látszik. Szíveskedjél ezekről a jelöltekről, kérlek, a dolognak megfelelő jelentést, legalábbis kivonatosan, egyenként küldeni.” MOL XIX-A-21-a-K-13-8/1959. Tardini bíboros levele Grősz érseknek. (Vatikánváros, 1959. május 9.)

⁷⁸”Már két év óta azon fáradozom, hogy legalább az egri érseki székre néhány alkalmas egyházi férfiút tudjak javasolni. Kísérletezem több alkalmas és méltó papi személyekkel. Ám az Elnöki Tanács eddig Hamvas Endre csanádi püspököt és Brezanóczy Pál egri káptalani helynököt fogadta el. Mindkettő alkalmas. (...) Már bebörtönzésem előtt buzdítottam püspököket, s ezt a buzdítást kiszabadulásom után is többször megismételtem, hogy aki rászorul, segédpüspököt kérjen. Most csaknem valamennyi rászorul a segédpüspök segítségére, de az előbb említett körülmények között csaknem lehetetlen olyan papokat találni, akik mindkét részról megfelelnek. „ MOL XIX-A-21-a-K-13-8/a/1959. Grősz József kalocsai érsek levele Tardini bíborosnak. (Kalocsa, 1959. május 22.)

⁷⁹Belon Gellért és Winkler József püspöki kinevezéséről a vatikáni értesítés 1959. október 7-én kelt, a kinevezések állami elutasítása 1959. november 25-én. Vö. MOL XIX-A-21-a-K-13-16/1959. A püspökkinevezések nehézségeiról lásd még: Szabó, 2005,35-36.

⁸⁰Egyébként a sok szempontból más helyzetben lévő csehszlovák egyházban sem csak XII. Piusz alatt, hanem XXIII. János pápasága idején is sor került titkos püspökszentelésre. Peter Dubovskyt például 1961. május 18-án szentelte püspökké Prágában az 1955-ben ugyancsak titokban szentelt Dominik Kal’ata.Vö. Nagy Ferenc: A XX. század magyar és magyarul tudó püspöpeinek szentelési leszármazása. http://www.tavlatok.hu/5409papie.htm

⁸¹Rózsavölgyi így vallott erről: „Feladatom az lett volna, hogy akkor amikor a nemzeti egyházat létrehoznák, szerepeljek a katolikus egyházban. Addig azonbvan irregularitás terhe mellett semmiféle püspöki működést kifejtenem nem szabad, még arról sem beszélhetek, hogy felszenteltek. Amikor szereplésem aktuálissá válik, - akkor valaki – vatikáni futár jelentkezik a felszentelő püspöknél, úgy ha már ő sem működhet, akkor megbíz engem.” ÁBTL 3.1.9. V-146695/2. Werner Lajos és társai. Rózsavölgyi sajátkezű vallomása (1961. január 26.) 304. Bohdan Cywinski szerint egyébként már az 1949-től Csehszlovákiában végbemenő titkos püspökszentelések is részben arra az eshetőségre szolgáltak, „ha a későbbiekben majd hiány lesz a szabadlábon lévő, normális úton felszentelt, egyházhoz hű püspökökben. Ezért is törekedtek a maximális diszkréció megőrzésére a titkos püspökök valódi méltóságát illetően. „ Cywinski, 2005, 238.

⁸²A Rózsvölgyi által Szirmáknak tulajdonított értékelés mindenesetre tökéletesen illeszkedik abba a képbe, amellyel a rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján a Vatikán feltételezhetően rendelkezett: „Elmondotta a vatikáni küldött, hogy feladata a Rómához hű magyar egyházi vezető személyiségekkel találkozni és beszélni. Rómának ugyanis olyan értesülése van, hogy Magyarországon a Vatikántól független nemzeti egyház megteremtésén fáradoznak. Az, hogy ez megvalósításra kerül-e vagy sem, nem közömbös a pápa számára. (...) Elmondotta, hogy feladata lényegében a tudakozódás, meggyőződés arról, hogy valóban szándékában áll-e a magyar államnak a nemzeti egyház létrehozása. Ennek érdekében az ország más helyein is szervez hasonló megbeszéléseket. Kérte a jelenlévőket, hogy mondják el véleményüket. Mielőtt erre sor került volna a vatikáni futár említést tett arról, hogy 1961. márciusában (gyümölcsoltó Boldogasszony napján) 25-e körül jön ismét Magyarországra és a helyzethez képest konkrét utasításokat fog hozni. Amennyiben szükséges, közölni fogja a katakomba egyház szervezetét.” ÁBTL 3.1.9.V-146695/2. Werner Alajos és társai. Jegyzőkönyv Rózsavölgyi László kihallgatásáról (1961. február 1.) 318.

⁸³”Végső soron az az általános vélemény alakult ki, hogy a papság jelenlegi összejövetelét figyelembe véve nem valószínű, hogy a Rómától való elszakadást könnyen nagyobb megrázkódtatás nélkül végre lehetne hajtani. Természetesen, ha az állam ezt minden erejével szorgalmazná, akkor megoldható lenne, de a templomok javarészét be kellene zárni, mert nem lenne elég lelkipásztor, aki ellássa feladatát”. ÁBTL 3.1.9.V-146695/2. Werner Lajos és társai. Jegyzőkönyv Rózsvölgyi László kihallgatásáról (1961. február 1.). 322.

⁸⁴Egyébként az egyik elsőként felszentelt püspök letartóztatásának ténye is a terv kivitelezésének nehézségeit jelezte.

⁸⁵A Szentszéknek erre annál is inkább lehetősége volt, mert éppen 1961-től kezdett a magyar vezetés egyre erőteljesebben tapogatózni a Vatikánnál a kapcsolatok felvételét illetően. Sazbó, 2004.81.

⁸⁶Ez ugyanakkor nem jelentette azt, hogy más körülmények között a Szentszék ne kezdeményezett (vagy csak engedélyezett?) volna titkos püspökszenteléseket. Az 1970-ben szentelt két titkos püspök – Parádi Gyula és Rédei József – kinevezési körülményeinek a vizsgálata mindazonáltal meghaladja jelen tanulmány kereteit. A két személy titkos szentelésére vonatkozó információt – melyet ezúton is köszönök Várszegi Asztrik főapátnak – a Nagy Ferenc által készített szentelési családfa is megerősít: http://www.tavlatok.hu/5409papie.htm