Csíksomlyó titkának, és történetének négy évtizedes tanulmányozása után
biztosan állíthatom, hogy a pünkösdi búcsúnak lényeges része volt mindig a
nagy körmenet, székely elnevezése szerint, a kikerülés. A kikerülés csúcspontja
pedig a hegyen, az Egészen szép vagy Mária eléneklése volt.
Hogyan történt ez régebben? Pünkösd szombatján, a Székelyföld
katolikus falvaiból egy hordozható kereszt alatt - ezért nevezik keresztaljának -,
rendezett csoportokban, jöttek el Csíksomlyóra a búcsúsok. Ott beosztásuk
szerint, négyes sorban állva, a kegy templomtól elindulva, imádkozva, énekelve, lehetőleg a saját lelkipásztorukkal, a megszokott úton - a régi elnevezése
szerint: Mária útján - megkerülve a hegyet, mentek fel a Kis-Somlyó tetejére,
a Salvator-kápolnáig. Ott megállt a menet, elénekelték az Egészen szép vagy
Mária éneket. Ezután, a Szent Antal-kápolna felé ereszkedve mentek vissza a
templomba, hogy részt vegyenek a búcsús szentmisén. Régen a hegyen nem
miséztek.
Napjainkban, amikor immár százezrek jönnek a búcsúra, ugyancsak a
régi rendet megtartva vonulnak fel a hegyre. A menet közepén, a diákok
kordonjában vonul a főpapság és a vendég papság. Amikor a kordon felér a hegyre,
megáll a menet, és a Segítő Mária iskola diákjai éneklik el az Egészen szép vagy
Máriát. Utána a nyeregbe vonul a menet, és a Hármashalom-oltárnál végzik el
a búcsús szentmisét. Ez nagyon jó megoldás, hiszen így minden résztevő
részesülhet, az elektronikus berendezések segítségével, a szentmise
áramlásában is.
Ennyit röviden a kikerülésről.
Az Egészen szép vagy, Mária énekről viszont többet is kell tudnunk!
Miért szép Szűz Mária? Az ének, "egészen szép"-nek nevezi.
Kosteleken erre a kérdésre így felelne még a gyermek is:
- Azért szép Szűz Mária, mert ő babba, mert a babba azt jelenti, hogy szép.
Ezért őt úgy hívjuk, hogy Babba Mária.
Az ősmagyarok a Boldogasszonyukat Babbának nevezték, vagyis
Szépnek. Miután keresztények lettek, Szűz Máriát is ezzel a névvel tisztelték meg.
Mert Mária is szép volt. Csíkban, de különösen a Gyimesekben, az egyszerű
emberek, maguk között még ma is Babba Máriának nevezik a Szűzanyát.
A csángó nép úgy tudja, hogy Babba Mária Csíksomlyón lakik és a -
Somlyói Mária, az a Babba Mária. Neki szól tehát, őt dicsőíti az Egészen szép vagy
Mária kezdetű ének.
Éppen a Szép elnevezés, vagyis a Babba név bizonyítja ennek a névnek az
évezredes ősiségét. Ez az ősiség pedig azt bizonyítja, hogy Somlyón, a napkultuszal
együtt nagy volt az ősi Boldogasszonyunknak a tisztelete is.
Egészen biztos, hogy a napkultusznak és a Boldogasszony kultuszának is
több szent éneke volt. Őseink megkeresztelkedése után az ilyen "pogány" énekek
elfelejtődtek, és csak ez az egy maradt meg, éppen az ősi Babba bizonyságául!
Annyira megmaradt, hogy még ma is, ennek eléneklése íratlan törvénye
maradt a csíksomlyói pünkösdi nagy kikerülésnek!
Nagydiák koromban, amikor először voltam a pünkösdi búcsún, nagy
elvárással mentem fel a nagy kikerüléssei a hegyre. Megborzongatott engem is
az a nagy énekes, imádságos felvonulás. A lejövéskor azonban csalódottan
gondolkodtam el:
- Hát ennyi az egész? Egy nagy vonulás és egy ének?
Sikerült találkoznom a házfőnök atyával.
- Azt hittem, hogy a hegyen, odafenn valami több is lesz. Egy kis szentbeszéd,
több sajátos búcsús ének, néhány szavalat, esetleg valami kis jellegzetes
jelenet is. Vagyis, egy kis lélekemelő program! De csak egy ének volt! - mondtam
neki.
- Fiam! Majd ha te leszel a csíksomlyói házfőnök, talán-talán rendezhetsz
majd ilyesmiket. Viszont ez, ami van, ez már évszázados szokás. Kár volna ezen
változtatni! Jó volna megszólaltatni magát a Kis-Somlyót, hogy ő mondja el, mi
volt ott ezelőtt évszázadokkal, sőt évezredekkel, mert ott mindig volt valami. ..
Jó volna egy kutatóárokkal átszelni a Kis-Somlyó hegyét! Most is kivehető az,
hogy ott valamilyen földvár is volt. Fiam, készülj fel erre! - felelte a házfőnök.
Csodálatos módon, a barátok lágeréletének feloldásával. a Babba Mária éppen
engem hívott magához Csíksomlyóra 1957-ben.
A diktatúra alatt nem volt pünkösdi kikerülés. Volt úgy is, hogy pünkösd
szombatján teljesen lezárták az idegenek elől Csíksomlyót. Pünkösd vasárnapján,
mint kirándulók kisebb csoportok mégis felmentek a hegyre. Az egyik ilyen
alkalommal egy kis csíkszeredai csoport a hegymászás után, a kegytemplomba
is bejött. Közülük egy jóképű fiatalember odajött hozzám, és nagy örömmel
űjságolta, hogya Salvator-kápolnánál elénekelte az Egészen szép vagy, Máriát.
- Miért éppen ezt az éneket? - kérdeztem csodálkozva.
- Mivel az idén nem volt kikerülés, a nagymamám kűldött, hogy ott elénekeljem,
Ne maradjon pünkösdkor a Kis-Somlyó hegye e nélkül az ének nélkül!
- felelte.
- És miért éppen ezt az éneket? - kérdeztem rá újra.
- Nagymamám ezt így tudta. Leányka korában is mindig csak ezt az éneket
énekelték ott a Mária Társulat tagjai. Ő is közéjük tartozott.
- Te legény, köszönöm, hogy ezt megmondtad. Hálás szeretettel üdvözlöm
a nagymamádat, és köszönöm neki, hogy ezt a csodálatos hagyományt rád örökítette. Majd te is így örökítsd rá ezt az utódaidra!
Akkor már tudtam valamit a Babba Máriáról, és abban a pillanatban sejtettem
rá, hogy az Egészen szép vagy, Mária-énekünk évezredes kapcsokkal fűzi
össze a magyarokat az ázsiai őshazával!
Éberen figyeltem, hogy ezenkívül nincs-e valahol még egy ilyenféle ősi
búcsús énekünk. Nem találtam. Vajon miért? Hiszen a magyar mindig szeretett
énekelni! A sok világi ének mellett, most is sok a szent énekünk! Biztosan
így volt ez régen is! Hol vannak a napkultusz énekei?
Kereszténységünkben ezek, mint pogány énekek mind elmaradtak. A Boldogasszony-énekek is elmaradtak, mert valószínűleg azokban Babba néven _
szerepelt a Boldogasszony. Így, csak az Egészen szép vagy, Mária-ének maradt
ránk, amiben összesűrítve, az egészen szép kifejezésbe foglalva dicsőíthették
most már a Szép Szűz Máriát, a kereszténységünk Boldogasszonyát!
Így lett Mária, a keresztény magyarok áhítatában, már kezdettől fogva
Napba öltözött Asszony is! (v.ö, Jel 12,1)
Ez annyira igaz, hogy talán az egész világon, a legjellegzetesebb Napba
öltözött Asszony szobra, a Csíksomlyói Szép Szűz Mária!
Az is elgondolkodtató, hogy ezt az ábrázolási módot éppen Szent János
apostol írja le, Kr. u. körülbelül 95-ben, akit bizonyára inspirált a Közel-Keletnek
az akkoriban már nagy Mária-tisztelete is!
A Napba öltözött Asszony valamiképpen a napkultuszra emlékeztet minket.
Jézus, a mi Üdvösségünk Napja öltözteti ragyogásba az ő földi, emberként
való megtestesülésének édesanyját.
Sőt, a napkultuszra emlékezetet minket ugyancsak, a Salvator-kápolnán, a
napba öltözött feszület képe is! Az a nagyon okos lelkipásztor, aki ezt a keresztre
feszített, napba öltöztetett Krisztust odafestette, azt akarta mondani a pünkösd
hajnali napkeltét néző ájtatos híveknek: A felkelő napban is Őt lássátok meg, a
értetetek a kereszthalált is! A Napba öltözött feszület alatti szentírási idéze:
Salvator mundi is ezt sugalmazza Szent János evangéliumából! (v. ö. Jn 4,42)
Az Egészen szép vagy, Mária-ének, hódolat a Genius Locinak, a hely szellemének
is!
Mi itt a hely szelleme?
A boldog édesanyai otthon valósága! Ez ereszkedik le édes örömével
Csíksomlyóra!
Ezért kell Csíksomlyón sírni!
Ebben az elanyátlanodott világban, az égi édesanyai otthon földre
ereszkedő, lelket átmelegítő könnyes boldogságát éli át a Csíksomlyóra jövő, lelkileg
árva ember. Valamiképpen megérzi, hogy Csíksomlyón, mint gyermekkorában,
ott piheg az anyai öl meleg biztonságában. Mit tehet egyebet ott?
Hullatni kezdi a boldogság könnyeit!