Dr. Balogh Sándor:
Egy Habsburg véleménye Ferencről
A szerző Dr. Balogh Sándor, az Amerikai Egyesült Államokban élő nyugalmazott politológia professzor. A veszprémi szemináriumból 1952-ben, amikor is a Nagyszemináriumot ill. a teológiát államilag feloszlatták a házi faliújságon közölt Mindszenty-megemlékezés miatt, több kispaptársával együtt bíróság elé, majd a kommunisták börtönébe került dr. Major Kálmán spirituálissal együtt. Honlapunkon sok írása olvasható, amelyek az igazi katolikus tanítást tükrözik. Akkor is igazat mondott, amikor ezért börtön járt (ld. A veszprémi szeminárium bezárása).
Az egyik legnagyobb amerikai katolikus lap[1] közölt egy kb. 3200 szavas interjút Magyarország új vatikáni követével, Habsburg-Lotaringiai Eduárddal.
A Habsburg családból származó Eduárd kinevezése erre a többnyire szimbolikus pozícióra több szempontból is érdekes, de most nem azt akarom tárgyalni.
Eduárd elmondja, hogy a Ferencnél tett bemutatkozó látogatása során a bevezető udvarias légkör megteremtéseként Ferenc elmesélte, hogy úgy tudja, hogy Magyarország egyetlen, legszentebb szimbóluma „a tokaji bor.” Lehet, hogy ezt viccnek szánta, de a Szent Koronát meg sem említette.
A másik érdekes megjegyzés az volt, mielőtt a lényegre tértek, hogy Eduárd közölte, a magyar kormány nagyon szeretné, ha Ferenc mondana egy misét a cigányokkal. Ferencet persze nagyon érdekelte ez a lehetőség.
Tartalmilag nem beszéltek fontosabb témákról. Inkább Magyarországról, Ferenc lehetséges útjairól beszéltek, és Eduárd családja után érdeklődött Ferenc,
Azonban az új követ elmondta véleményét Ferenc pápaságáról. Mindenkit arra biztat, hogy elmélkedjen, „Mit jelent Isten irgalma nekem?” Eduárd úgy látja, hogy a „világ sír egy, az irgalomról szóló üzenet után.”
******
[B.S.: Ferenc irgalomról szóló üzenete lényegében azt mondja a bűnöző világnak: bűnözzetek nyugodtan. Bűnt ugyan nem szabad elkövetni, mert a bűn az bűn, de legyetek nyugodtak, az irgalmas Isten úgy is mindent megbocsájt. A „bűnös világnak,” Ferenc és Eduárd szerint, ezt jelenti „Isten irgalma”!
Majd a tékozló fiú példáját hozza fel Eduárd, mikor az apa örömmel fogadja a fiát, „együnk és vigadjunk24, mert ez a fiam meghalt, és föltámadt, elveszett, és megtaláltatott.’ (Lk. 15:23-24). De elfelejti, hogy először
a fiú így szólt hozzá: ‘Apám! Vétkeztem az ég ellen és teellened; már nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezz.21’
Eduárdnak igaza van, ami Ferencet illeti. Egyikük sem beszél bűnbánatról. De a bűnbánat is hozzátartozik a tékozló fiú történetéhez. Mindkettőjüknek, Ferencnek is, újra kell olvasni a tékozló fiú történetét, az egészet, semmit sem kihagyni belőle, hogy azt valójában megértse.]
[1]
http://www.ncregister.com/daily-news/an-imperial-ambassador-to-the-court-of-st.-peter/
