Dr.Balogh Sándor:

A II. Vatikáni Zsinat és a muzulmán invázió

Valaki megkérdezte tőlem, mi a katolikus álláspont a muzulmán beáramlással kapcsolatban. Ez egy bonyolult kérdés, amire nem lehet egyszerű választ adni. Azonban pontositani kell, mi a katolikus álláspont, és mi a Vatikáni Zsinat utáni Egyház álláspontja?

Ami a menekülteket illeti, a katolikus álláspont szerint azokat segíteni kell, az egyén vagy az állam tehetségéhez képest. De nyilvánvalóan itt másról van szó. Itt egyrészt Angela Markel felelőtlen meghivásárol. Ő, ha 800 ezer arabot be akar engedni, állítson fel egy irodát Szíriában, ahol kiadnak 800 ezer német vizumot, és azokat át kell engedni.

De a 800 ezer vízum reményében, vagy ürügyén, sok millió indult el, köztük nyilván egy csomó potenciális terrorista, akiknek beinvitálása nagy felelőtlenség volt Merkel részéről. De ez még semmi. Görögországban több fegyver szállítmányt foglaltak le ( lásd », vagy lásd ». Jönnek a fiatal arabok, küldik utánuk a fegyvereket, és pár millió terrorista kerül be Európába, akiket itt fegyvereznek majd fel. Azonban ez még egy része a bajnak. Már itt van rengeteg muzulmán, akik a most érkezőkkel és a becsempészett fegyverekkel Európát tarthatatlan helyzetbe hozhatják. Már is kaphatunk ízelítőt, hogy mi vár ránk a video riportból: lásd ». Ha nem is ért valaki angolul, a képek magukért beszélnek!

Nem állítom, hogy az Egyház felelős mindezért, de igen is felelős olyan kulturális környezet kialakításáért, amely ide vezetett. A II Vatikáni Zsinatba befurakodott liberálisok, a zsinati atyákat félrevezetve, egy irreális képet alakítottak ki nem csak a zsidó és cionista közti különbség elmosásával, hanem egy hamis ökumenizmus jegyében, fél évszázaddal ezelőtt, az arabokról is hamis, félrevezető képet festettek, aminek most isszuk a levét. A Nostra Aetatis Nyilatkozat így kezdődik,

„az Egyház fokozott figyelemmel veszi szemügyre, milyen kapcsolata legyen a nem keresztény vallásokkal. Mivel feladata, hogy az emberek, sőt a népek közötti egységet és szeretetet ápolja, most elsősorban azt veszi fontolóra, ami az emberekben közös és közösségre vezeti őket.”

Majd az iszlámról írva, így folytatódik:

(Az iszlám)
3. Az Egyház megbecsüléssel tekint az iszlám követőire is, akik az egy élő és önmagában létező, irgalmas és mindenható Istent imádják, ki a mennynek és a földnek Teremtője, ki szólt az emberekhez, s kinek még rejtett határozatait is teljes szívből engedelmeskedve akarják követni, miként Ábrahám -- kinek hitére az iszlám szívesen hivatkozik -- engedelmeskedett Istennek. Jézus istenségét ugyan nem ismerik el, de prófétaként tisztelik, szűz anyjaként becsülik Máriát, s olykor áhítattal segítségül is hívják. Várják az ítélet napját, amikor Isten minden embert föltámaszt és megfizet mindenkinek. Ezért értékelik az erkölcsi életet és Istent leginkább imádsággal, alamizsnával és böjtöléssel tisztelik.

Bár a századok folyamán a keresztények és a muszlimok között nem kevés nézeteltérés és ellenségeskedés támadt, a Szentséges Zsinat mindenkit arra buzdít, hogy a múltat feledvén, őszintén törekedjen a kölcsönös megértésre és mindenki számára közösen gyarapítsák és óvják a társadalmi igazságosságot, az erkölcsi értékeket, a békét és a szabadságot.

Most láthatjuk ( lásd Maróth Miklós orientalista, egyetemi tanár rövid helyzetértékelését »), hogy a muzulmán vallású betolakodók mennyire tisztelik a társadalmi igazságosságot, az erkölcsi értékeket, a békét és a szabadságot. Ha ez valóban háború, akkor a betolakodó arabokat úgy kell kezelni, mint az elfogott partizánt, akire nem vonatkozik a Genfi Egyezmény. Ebbe nem szólhat bele a Vatikán, ugyan is az államvédelem a kormány, és nem az Egyház feladata, bár amikor a keresztényeket irgalmatlanul lefejezik Allah nevében, lehet úgy értelmezni, hogy a zsinat szerint "(a muzulmánok) egy élő és önmagában létező, irgalmas és mindenható Istent imádják,… kinek még rejtett határozatait is teljes szívből engedelmeskedve akarják követni.”

Mondj el egy Miatyánkot, hogy a Vatikán térjen észhez!