dr. Balogh Sándor: Erősödik az aposztázia

Jézus annak idején feltette a retorikai kérdést apostolainak: Mikor eljön az Ember Fia, talál-e hitet a földön? Szent Pál a Tesszalonikiakhoz irt második levelében megválaszol a kérdésre, hogy mielőtt eljön az Antikrisztus, meg kell történni a nagy aposztáziának, az hitehagyásnak.

A Katekizmus egyszerűen fogalmazza meg az aposztáziát: „A hit teljes elhagyása.” (#2089) Figyeljük, nem a hit tagadásáról beszél. A tagadás az eretnekség. Az elhagyás egyszerűen mást érteni alatta mint amit jelent. Hogy lehet egyetlen aktussal a hitet teljesen elhagyni? Az egész természetfeletti világot nem tagadjuk, elismerjük, ha valaki rákérdez, de gyakorlatban átértelmezzük, lehozzuk a földre. Az aposztata számára minden dogma marad a régiben, csupán a hitet hagyja el: nem azt hiszi amit az Egyház kétezer évig tanított, a dogmákat és szavakat nem azok természetfeletti értelmében használja, hanem természetes értelmet ad nekik. Jézus azt mondta Pilátusnak, hogy az Ő országa nem e világból való. Az aposztata Jézus országát lehozza a földre. És persze a nép megtapsolja, mert nem látja, soha, vagy legalább is az utolsó ötven évben, nem tanították neki az igazságot.

Ferenc úgy mutatkozott be, mint “a szegények pápája.” Majd jött konkrétabb megfogalmazásban, hogy az Evangéliumot is a “szegények szempontjából” kell olvasni. Az embereket ő is megkülönbözteti, de nem ártatlanokat és bűnösöket, szenteket és gonoszokat lát, hanem szegényeket és gazdagokat.

Nemrég nagy port vert fel megjegyzése, hogy ”Ki vagyok én, hogy (a homoszexuálisokat) megítéljem?” Pár napja újra nagy port vert fel egy megjegyzése, ezúttal a gazdagokról. Szerinte nagy a hézag a gazdagok és szegények közt. Erre megkérdezhetném, ki ő, hogy ezt megítélje? Milyen alapon ítél meg egy teológus, még ha pápa is, egy közgazdaság területére eső tényt, és ugyanakkor elhanyagolja azt, ami az ő területére esik?

Nem akarom a cipészeket megsérteni, mert az egy fontos és becsületes foglalkozás, amíg megmaradnak a szakmájuknál. Ugyanezt el lehet mondani a papokról püspökökről, még a pápáról is. Fontos és becsületes szakma,ha megmarad a szakmájánál. A bölcs magyar mondás szerint „a suszter maradjon a kaptafánál.” Ferenc elég öreg ahhoz, hogy megtanulja, minden tettnek vannak szándékozott hatásai, és nem szándékozott „mellékhatásai,” amit egy szakember jobban lát mint egy amatőr! Gazdasági kérdésekben a jó szándék nem elég. A pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve.

Nézzük csak meg, mi lenne a mellékhatása, ha az Egyháznak sikerülne egyenlően szétosztatni a gazdagok vagyonát? Az egyenlőség szép dolog, de mi történne egy Istentelen, túlvilágban nem hívő, materialista és egalitárián gazdaságban?

Ha a papok nem az igét hirdetnék és az egyénekkel törődnének hanem a társadalmi problémákkal, többen kerülnének a mennyország helyett abba a másik helybe, köztük papok, püspökök és pápák. Ugyanis ha nincs pokol és mennyország, a gazdag miért ne lopjon és csaljon, és vesztegessen meg politikusokat és bírókat, hogy szabadon lophasson? A politikus pedig miért ne ígérjen mindent aválasztás előtt, és a legtöbbet fizetőnek az érdekét szolgálja a választás után, ahogy ez most történik az EU-ban és sok más helyen? Vagy lopja el a nemzet vagyonát és legyen dúsgazdag, ahogy az nálunk is történt, amíg volt mit ellopni.

Azonkívül a gazdaságban nem lenne befektetni való magántőke, és két lehetőség közt lehetne választani: a modern gazdaság vagy összeomlana, és az életszínvonal visszasüllyedne a kapitalizmus előtti színvonalra, vagy az állam venné át, és magánkapitalizmus helyett kapnánk államkapitalizmust, ahol a magánvállalkozók helyett állami és párt bürokraták terveznék és irányítanák a gazdaságot, ahogy az történt a kommunizmus alatt, egész a Szovjetúnió bukásáig.

Ezzel szemben, nézzük meg, mi történne, ha Ferenc és az Egyház kitart Jézus tanítása mellett, és az erényekre és a bűnre illetve túlvilágra helyezné a hangsúlyt. Az angol nyelvű katolikus web oldal ( http://catholicism.about.com/od/beliefsteachings/f/FAQ_Deadly_Sins.htm) számokkal foglalja össze a vonatkozo keresztény tanitást:

a három teologiai erény: a hit, remény, és szeretet;

a négy sarkalatos erény: okosság, igazságosság, erősség, és türelmesség;

a Szentlélek hét ajándéka: 1. Bölcsesség. 2. Értelem. 3. Jótanács. 4. Tudomány. 5. Lelki erősség. 6. Jámborság. 7. Istenfélelem;

a nyolc boldogság: 1. "Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa. 2. Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket. 3. Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld. 4. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele. 5. Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak. 6. Boldogok a tisztaszívűek, mert meglátják az Istent. 7. Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket. 8. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa." (Mt 5,1-10);

a Szentlélek 12 gyümölcse: 1. szeretet, 2. öröm, 4. békesség, 4. türelem, 5. béketűrés, 6. jóság, 7. kedvesség, 8. szelídség, 9. hűség, 10. szerénység, 11. önmegtartóztatás, 12. tisztaság.

Egy magyar honlap ( http://magalaszlo.freewb.hu/a-7-fobun-es-a-7-mennyei-ereny) szerint pedig a

7 főbűnnel szemben áll 7 erény:

Kevélység (superbia) - Alázat;
Fösvénység (avaritia) - Adakozás;
Bujaság (luxuria) - Tisztaság;
Irigység (invidia) - Jó akaró szeretet;
Torkosság (gula) – Mértékletesség ételben-italban;
Harag (ira) – Szelídség;
Jóra való restség (Acedia) – Jóban való buzgóság.

Ezeket össze is lehet foglalni egyetlen parancsolatban: a „második” parancsolatban, amely igy szól, szeresd felebarátodat mint önmagadat, „mert a felebarátot szeretni nagyobb minden égő és egyéb áldozatnál” (Mk, 12,33).

Ha az Egyház jobban betartaná Jézustól kapott feladatát, azaz a tanítást és keresztelést, nagyobb súlyt fordítana ezekre az erényekre és bűnökre és a helyes felebaráti szeretetre, többet prédikálnának Istenfélelemről, a földöntúli mennyországról és pokolról a társadalmi reformok helyett, az emberek jobban figyelembe vennék és betartanák ezeket, jobban megvalósulna a Jézus által szándékolt eredmény azaz több ember jutna a mennyországba. A társadalmat az egyéneken keresztűl kell megreformálni, nem az egyének elhanyagolásával.

Mi lenne a mellékhatása a keresztény tanok hirdetésének és betartásának? Egyrészt többen jutnának a mennyországba, másrészt az igazságos haszon megmaradna a vállalkozónak, a tőke növekedhetne, a munkáltatók igazságos béreket fizetnének, a dolgozók meg lennének elégedve vele, és az árak is megfizethetők lennének.

De a gazdasági rendszeren túlmenően lenne még egy fontos mellékhatás. Még a környezetvédelem terén is nagy változások lennének, ha az emberek gyakorolnák ezeket az erényeket és nem követnék el ezeket a bűnöket. A rengeteg pazarlás, luxus és a felesleges javak és élvezetek halmozása nagyon károsan hat a környezetre. A legjobb környezetvédő és nyersanyagmentő politika a kapzsiságról, fösvénységről illetve mértékletességről, önmegtartóztatásról, lelki szegénységről való prédikálás lenne.

Az állítólagos túlnépesedés problémáján is segítene, ha a tisztaságról, bujaságról, és önmegtagadásról többet hallanánk a szószékekről, és magától a Ferenctől is. Valamikor népszerű ifjúsági olvasmány volt Tóth Tihamér Tiszta férfiúság cimű könyve. Hol állunk ma ettől a szellemtől!+

* * *

AKKOR HOL VANNAK?

Egy amerikai honlapon felvetették a kérdést a két pápa szentté avatásával kapcsolatban, hogy a szentté avatás a pápa tévedhetetlensége alá esik-e, vagy csak teológiai vélemény tartja igy??? Ugyanis nincs kifejezett dogma ezzel kapcsolatban.

Ha ebben a pápa nem tévedhetetlen, akkor ez azt jelentheti, hogy a két pápa esetleg nem a mennyországban van, hanem abban a másik helyben?