Bazsó-Dombi Attila: A Mária-országa ikon ismertetése

A Tengernek Csillaga hátsó borítóján közölt Mária Országa-ikon Isten, a Szűzanya és az Egyház iránti hűséget, engedelmességet és bizalmat hivatott elősegíteni. A Mária Országa-ikon ihletése azon fájdalomban fogant, hogy a XX. század legfontosabb hitelesített magán-kinyilatkoztatások kéréseinek teljesítését az illetékes egyházi elöljárók máig tartóan mellőzik, vagy egyenesen elutasítják, noha az ebből fakadó tragédiák egyre súlyosbodnak. Napjaink létfontosságú nemzeti feladata a Világ Győzelmes Királynője Engesztelő Kápolna felépítése, amit az Úr Jézus és a Szűzanya Mária Natália nővér által kértek.

A Mária Országa-ikon bemutatását a Szentírásra épülő ikon-tisztelet ismertetésével kell kezdenünk: "Kezdetben volt az Ige [...] és Isten volt az Ige. [...] minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami lett" (Jn 1,1-3). "Ő a láthatatlan Isten képmása, minden teremtmény elsőszülötte. Mert benne teremtett mindent a mennyben és a földön […], minden általa és érte teremtetett. Ő előbb van mindennél, és minden benne áll fenn." (Kol 1,15-17) "Mint dicsőségének kisugárzása és lényegének képmása, ő tartja fenn hathatós szavával a mindenséget." (Zsid 1,3) Az ikon "a Szentírás megbízhatóságával írja le ugyanazt a valóságot. […] Az ikon részesül az isteni jelenvalóságból, csodából. Minden ikon Krisztust ábrázolja közvetlenül, vagy közvetve, földi életének eseményein, az Istenszülőn, vagy szentjein keresztül. […] Mi is Krisztus képmásai (eikon = képmás) vagyunk, és életünk célja, hogy ezt a hasonlatosságot a valósághoz közelítsük, ahogyan azt az ikonokon ábrázolt szentek is tették, akik életük során Krisztushoz hasonlóvá váltak. […] Az ikon a láthatóból a láthatatlanba emelés gyakorlatban használható eszköze. Az ábrázolás tárgyai a jelenségek mögötti ideák, Isten teremtő gondolatai. […] Az idea örök és változatlan, ezért a képi megjelenítésnek is változatlannak kell lennie. A változás az örök ideában való kételkedést jelentené."1

Az ikon-tisztelet lényegét2 csodálatosan összegzi a nagyböjti első vasárnap görög katolikus alkonyati zsolozsmájának himnusza: "Isteni természetedre nézve/ körülírhatatlan lévén,/ az utóbbi időkben,/ ó Uralkodó,/ emberi testet vevén magadra,/ körülírhatóvá változtál;/ mert az emberi test felvételével/ annak tulajdonságait is magadévá tetted./ Miértis a te arcod képmásait szeretettel csókoljuk,/ és a te szeretetedhez fölemelkedvén,/ abból a meggyógyulás malasztját merítjük,/ az apostolok istenes/ hagyományait követvén."3 Az egyházatyák a "4. században világosan kifejtették azokat az alapelveket, amelyeket hivatalos dogma tekintélyére emelt a VII. Egyetemes (II. Niceai) Zsinat (787.)4 A bálványimádás vádjának elkerülésére megalkották a "prototüposz" (őskép) fogalmát. Eszerint a képnek adott tisztelet annak eredetijére száll vissza, arra vonatkozik. Hitelessé akkor válik, ha a Biblia tekintélyével rendelkezve, a "depositum fidei"-t torzítás nélkül közvetíti, és rendelkezik a hivatalos kultusz, a liturgia támogatásával. […] Az ikonokat klasszikus szempontok szerint három csoportba osztjuk: a Megtestesült Ige, az Istenszülő, és a szentek képmásai; Krisztus, és Istenszülő ünnepek, és a szentek életének eseményei; a doktrinális, liturgikus, és misztikus ikonok. Az első két csoport, különösen annak népszerű, kegyképekhez kötődő típusai (Pantokrátor, Hodigitria, Mátér Eleusa, és a fő egyházi ünnepek ikonjai) közismertek.5"6

Minden ikontípus eredetije és minden további példánya egyaránt az ősmintát, azaz az ábrázolt valóság (mennyei személy és üdvtörténeti esemény) Istennél levő archetípusát jeleníti meg. Az archetípus7 a teremtett valóság és annak isteni eredete közötti kapcsolatteremtés egyik alapvető formája. Krisztus minden idea ősmintája, archetípusa – az eredeti kép, Rá tekintve alkotta meg a Teremtő az embert.8 Ezért az előírás szerint elkészített és megszentelt ikon előtt imádkozót a kegyelem valóságos kapcsolatba emeli az ábrázolt mennyei valóságok Istennél levő ősképeivel. Például a Szent Korona is csak ikon-együttes mivoltából értelmezhető helyesen, mint az ábrázolt mennyei személyek közösségének kegyelmi megnyilatkozása, amely a Szent Korona Jogrend ihletője is. Ez a sokat emlegetett "működés" egyetlen helyes magyarázata, bármiféle mágikus jellegű értelmezési próbálkozás a Szent Korona elleni merényletnek minősül. Az ikon az imádkozó számára az ábrázolt mennyei személyek személyiségét, valamint az üdvtörténeti események helyszínét és idejét megnyitó kegyelmi kapu. Ebből fakadóan a Mária Országa-ikon bátorítás, hogy az Atya iránti hűséggel az elkerülhetetlen szenvedések után az Úr Jézushoz hasonlóan mi is elnyerjük a Mennyei Koronát, csak rajtunk áll az engedelmesség vagy az engedetlenség választása, azok következményeivel együtt. A Mária Országa-ikon születési vajúdását azon belső bizonyosságból táplálkozó erős vigasztalás kísérte, hogy Isten a szeretet találékonyságával az akaratának ellenszegülő bármilyen akadályt elháríthat.

Isten mindenhatósága az ideális A-forgatókönyvön kívül A', B, B', C, C', stb. változatokkal is célra vezetheti terveit, csak az a kérdés, hogy adott terv szolgálatával megbízott személy teljesíti-e azt, s ha igen, mely változat szerint? Minthogy «a Lélek ott fúj ahol akar» (Jn 3,8), a Szentlélek változatos formákban adhat ihletést az időbeli valóságok emberi együttműködéssel történő bontakozásához. Ugyan az Egyház által hitelesített magákinyilatkoztatások elfogadására nem kötelezhető senki, hitelességük nem utasítható el, hiszen Isten változatlan akarata csupán megelőző mindentudásának forgatókönyvében módosulhat. Isten komolyan veszi az embert, ezért érett döntést vár el tőle, aminek legfőbb alapfeltétele, hogy Isten meghagyja az embernek a szabad választás lehetőségét. Látszólagos ellentmondás, hogy Isten akaratának közvetlen elutasítása közvetetten elősegítheti bizonyos karizmával megajándékozottak igazodását Isten akaratának legfinomabb részleteihez, ami lényegében megnyitja a valóban Isten akarata szerinti megoldások imádságos megérlelését. Isten a saját akaratát kiszolgáltatja az ember szabadon hozott döntésének, amivel saját kérését eleve elutasíthatónak nyilvánítja. Ez első látásra meghasonlásnak tűnhet, de valójában az Üdvtörténet megannyi helyzeteihez hasonlóan hirdeti, hogy Isten ügyében valódi megoldás csak és kizárólag Isten eszközeivel érhető el.

Az utóbbi években erdélyi tájainkon zajló kiemelkedő kegyelmi történés, Gyergyószentmiklós egykor Hajdúdoroghoz tartozó görög katolikus magyar – ma román ortodox adminisztrációjú – temploma Szűzanya-ikonjának könnyezése, ami az Egyetemes Egyházban eddig ismert legtovább tartó ilyen jellegű csoda. A Szűzanya könnyei 2008. február 17.-étől közel 5 évig tartóan hulltak a jobb sorsra érdemes Kárpát-medencéért, Országáért és Népéért, amelynek tagjai a Nagyasszony gyermekei, mindahányan az őshonos nemzetek fiai. Könnyei a papság évében (2009-10) különösen a papokért is hulltak, akikre Istenanyai áldását adja spirituális anyasága kegyelmeivel. Sírt a Szent István-i alapításának Milleniumát 2008-ban kezdő Erdélyi Római Katolikus (Fő)Egyházmegyéért. Sírt a 2012-ben Centenáriumát ünneplő Hajdúdorogi Egyházmegyéért, amely az erdélyi Gyula által 1050 éve a Kárpát-medencében a magyarok számára elsőként alapított, bizánci szertartású ősi püspökség örököse. Isten azonban már korábbi csodával jelezte a gyergyószentmiklósi könnyező ikon és környezete kiválasztottságát: az a XIX. század végén leégett előző templomból csodás módon épen maradt Mindenkor Segítő Istenanya-ikon és az ikonosztáz9 Királyi-ajtó10 keresztje.

Isten politikai határok és jogi korlátok fölött tanítja a Szűzanya Egység Királynőjeként Gyergyószentmiklóson hullatott könnyeivel, hogy az engesztelő felajánlás gyógyító és helyreállító kegyelmeivel megélhető ég és föld, örökkévaló és időbeli egységének valósága. Az Egység Királynője Engesztelő Karizmát hasonlóan érinti a gyergyói ikon-könnyezés elöljárók általi agyonhallgatása, de számára is nyitott a paradox módon hatékonyabb máriás engesztelő Istenhez fordulás közvetett útja. A gyergyószentmiklósi Egység Királynője Engesztelő Szolgálat az Anyaszentegyház előírásai szerint lelkiségi misszióként éli a feledésbe merült keleti keresztény magyar egységes létszemléletet, hirdeti az elismert – mindenekelőtt magyar vonatkozású – máriás engesztelő karizmák egységét. Továbbá annak felelősségével, hogy az Isten iránti engedetlenség súlyos következményekkel jár, a Világ Győzelmes Királynője Engesztelő Kápolna felépítését kéri, nem utolsósorban az ehhez társított csodálatos ígéretek reményében: közösségi síkon az Egyház és a társadalom, a politika és a gazdaság Isten akarata szerinti átalakulása, egyéni síkon pedig megtérések, gyógyulások és szabadulások.

A Mária Országa-ikon a Szűzanya #sevangéliumban meghirdetett Győzedelmes Uralmát ábrázolja: őEllenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. # széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszed célba.ő (Ter 3,15) A Szűzanya Országa a Jelenések Könyve pusztájának a menedéke (Jel 12,6) amit Isten készített a Szűzanyának. A Mária Országa-ikon ötvözi a Szűzanya Egység Királynője11 gyergyószentmiklósi és eredetileg a Szent Koronán levő12 ábrázolásait: az Egység Királynője-ikonból "kilépő" Szűzanya ciprusfák közötti trón előtt áll, lábaival a "Mária Országát" mintázó zsámolyon szétzúzott fejű kígyóra tapos; a Szűzanya bal karján az oltalomért Hozzá bújó Gyermek Jézus. Az Egység Királynője-ikon 2 angyala a szenvedés eszközeit, annak keretén kívül másik 2 angyal Mária Országa Szent Koronáját, illetve az Úr Jézus és a Szűzanya által Natália nővér révén megrendelt Világ Győzelmes Királynője Engesztelő Kápolnát tartják. A Mária Országa ikon-kompozícióba szerkesztett Egység Királynője-ikon a Szűzanya gyergyószentmiklósi könnyezésének üzenetével jelzi az Isten iránti alávetettség, valamint az egyháztörténelmi viszontagságok miatt a köztudatból kiszorult keleti keresztény magyar eredet és az ikon-tisztelet fontosságát. Íme a hatékony ellenszerei a szekularizáció és szubjektivitás diktatúrájának alávetett egyházi elöljárók politikai konformizmusának, amely miatt figyelmen kívül hagyják mind a gyergyószentmiklósi ikon-könnyezést, mind a Világ Győzelmes Királynője Engesztelő Kápolna felépítésére vonatkozó égi kéréseket. Mivel az ikon adott valóságot Isten örök terve szerinti mennyei állapotában ábrázolja, a Mária Országa-ikonon megjelenített Világ Győzelmes Királynője Engesztelő Kápolna elővételezetten már közvetíti a Világ Győzelmes Királynője Engesztelő Kápolna felépítésével kiáradó kegyelmeket. Sőt, már azon kegyelmek is elérhetőek, amelyeket a Szűzanya végső győzelme fog majd kiárasztani minden befogadója számára. Azonban a Mária Országa-ikon sem problémamegoldó automata. Ezért ha egyelőre annak ellenére sem hárultak el a Világ Győzelmes Királynője Engesztelő Kápolna felépítésének közismert akadályai, hogy viszonylag sok közösség imádsággal veszi körül példányait, azt nem Isten, és nem is az ikon-tisztelet tévesnek gondolt elvei okozzák. A megoldás saját magunk szüntelen megtérése, folyamatos tisztulása, egyszerűsödése és a Világ Győzelmes Királynője Engesztelő Kápolna felépítésének elkötelezett kipróbált lelkivezetők segítségül hívása lehet.

1Békés Géza: Az ikonokról általában (parochia.hu)
2v.ö.: Nagymihályi Géza: Misztikus Istenszülő ikonok, in: Tüskés Anna, Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans – Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára – Centrart Egyesület, Bp., 2009.
3Görög szertartású katolikus énekeskönyv – Budapest, 1974., 268.
4NAGYMIHÁLYI Géza: Az eikón Nagy Szent Bazil liturgiájának anaforájában – In: Ars Hungarica, Budapest 1997./1–2.,15–27.
5A őmisztikus realitáső példája a Trulloszi Zsinat állásfoglalása (691.), amely megtiltotta Krisztus bárány képében való ábrázolását, mivel a szimbólum félrevezető visszalépés Krisztus megtestesülésével felvett valóságos emberi mivoltához képest.
6Nagymihályi Géza: Misztikus Istenszülő ikonok, in: Tüskés Anna, Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans – Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára – Centrart Egyesület, Bp., 2009.
7v.ö.: archetípus – (gör.) eredeti, ősi alak, ősforma (Pál József, Újvári Edit: Szimbólumtár – Balassi Kiadó, 2001. Bp.
8v.ö.: Orbán László: A férfi és nő különbözőségének antropológiai jelentűsége (6), in: Keresztény Szó – Kolozsvár, 2009. június
9ikonosztáz, ikonosztázion (görög eikonosztászisz, eikonosztászion – képfal, képállvány'): a bizánci szertartású templom legjellegzetesebb része, a szentélyt a hajótól elválasztó fal vagy állvány, melyen meghatározott szabályok szerint elhelyezett ikonok láthatók. Kialakulása az 5. században kezdődött. Ekkor az ikonosztáz egy alacsony elválasztó rács volt, melyen Krisztus és Szűz Mária képe függött. A 6-7. sz: a rács helyét a 4 alapkép (a hívek balkeze felől az 1. Szt. Miklós, a bizánci egyház védőszentje vagy Szt. Mihály arkangyal v. Keresztelő Szt. János, a 2. az Istenszülő, a 3. Jézus mint bíró, a 4. a templom. címünnepe) foglalta el. A képrombolás után sok templomban a 4 alapkép fölé még 3 képsor került, így alakult ki a templom mennyezetéig érő, teljes ikonosztáz. (részlet, Pirigyi István: Magyar Katolikus Lexikon)
10ikonosztáz, ikonosztázion (görög eikonosztászisz, eikonosztászion – képfal, képállvány'): A 4 alapkép között képekkel díszített 3 ajtó nyílik. A középső a baszilikai pülai, a 'királyi ajtó', melyen szertartások közben csak püspök és áldozópap léphet át. Ezen ajtó fölött van az utolsó vacsora, fölötte Krisztus kir. és főpap képe, legfelül a szent kereszt, alatta Szűz Mária és Szt. János apostol, kik nagypénteken a kereszt tövében álltak. (részlet, Pirigyi István: Magyar Katolikus Lexikon)
11A Gyergyószentmiklóson született görögkatolikus származású ikonfestő, Tölgyesi László Fülöp által alkotott ikon-altípus "megfelel az ikonfestés szabályainak, különösképpen annak, amelyek a görög katolikus egyházban élnek. Magának az ikonnak az eredetije a XII század végére megy vissza. Szentírási alapja a «Szenvedő Istenszülő» ikonként az aggastyán Simeonnak az Úr Jézus templomi bemutatásakor elhangzott, szenvedést előrevetítő jövendölése (Lk 2,34-35). Szélesebb körben is elterjedt az ikon prototípusa: a «Mindenkor segítő Szűzanya» ikon-képeként, s így nyugatra is eljutott. Rómában a redemptoristák templomában is jelen van. A gyergyószentmiklósi ikon és annak hű másolata ez utóbbira megy vissza. Tölgyesi László Fülöp ikonfestő pontos és hű másolatot készített róla. Az ikon, mivel az eredeti alapján és az ikonfestés szabályainak alapos és gondos betartásával készült, megérdemli, hogy felszentelése után vallásos tisztelet tárgya legyen." (Dr. Ivancsó István görög katolikus liturgikus professzor: Szakvéleményezés – Egység Királynője Ikon – Nyíregyháza, 2012. november 22.
12"Révay Péter gr. 1613-as leírásából tudjuk, hogy a hátsó, kiálló foglalatban eredetileg Szűz Mária-kép volt, Dukász Mihály cs. képe helyén. Méretben és stílusban ide illő és egy másik koronáról származó, valamint a ~ Atya- és Fiú-képéhez is illő, tehát a ~nak is pontosan megfelelő Szűz Mária-kép található Tbilisziben, a khakhuli triptychonon: e képen Szűz Mária a két paradicsomi fa között, trónus előtt áll áldott állapotban (Szt Gábor és Ráfáel képei között). Vsz. a ~n Szűz Máriát ugyanígy jelenítették meg." (Magyar Katolikus Lexikon: Szent Korona – Csomor Lajos, részlet)