Magyarország lángokban - 1956

(az azonos című film szövege)

MAGYARORSZÁG LÁNGOKBAN
gyűjtemény
Isten nevében

Archív hang, fénykép és film dokumentumok.
10 éven keresztül folyamatosan gyűjtötte:
V. Molnár János Imre Úr

A nevezett privát gyűjteményt tovább gyűjtötte, digitalizálta, szerkesztette, DVD-re írta:
V. Molnár János András Úr
A Keresztény hitoktatás részére

„Ha majd nem lesz mag, legyen miből vetni”
Ne bántsd a Magyart!
A magyarok vére
Hommage á 1956

Örök emlékül a magyar szabadságharc hőseinek és mártírjainak!

A magyarságot, a magyar népet a nemzeti múltat sohase gyalázták annyit, mint az utóbbi évtizedek alatt. Mártírjaikról letépték a glóriát, államférfiaitól, hadvezéreitől, közvitézeitől elvitatták még a becsületet is. Ifjúsága és gyermekei lelkéből ki akarták irtani a nemzeti öntudatot, önbecsülést is. Ez a film elsősorban annak a szabadföldön nevelkedett ifjúságnak szól, amely már nem ismeri az elveszett otthont, és szól azoknak a fiataloknak, akik a pánszláv bolseviki elnemzetlenítés elől menekültek ide, de akiknek lelkében nem hagyott nyomot a szovjet vitriol. Lássák meg ők, akik utánunk jönnek, s akik egy szabad Magyarország gazdái és vezető lesznek. Az elmúlt 1000 esztendőben sok volt az árny, de több volt a fény. Sok volt a hiba, de több a siker, az emberség, hősiesség. S ekkor gátlás nélkül mondhatjuk el, Reményik Sándor örökérvényű hitvallásával: „Szeretlek népem mindhalálig!” Mert ez a nemzetvédő harc nem elveszett és nem reménytelen. S ha csak néhány igaz akadt a hazátlanság nagy pusztaságában ki megértette a magyar lélek nagyságát, folytonosságát és örökkévalóságát, akkor a krónikás nyugodtan elmondhatja, nem éltünk hiába, harcolni kell tovább mindhalálig.

Kölcsey Ferenc: Himnusz

Vörösmarty Mihály: Szózat

1956. október 23-a. Csendes, őszvégi nap. A világ még nem sejti, hogy ezen az estén és a következő napokon visszafojtott lélegzettel figyeli majd az eseményeket, amelyek Európa szívében egy kicsi országban lejátszódik. De a nagy hírügynökségek gépei már kopogni kezdenek. Forradalom Magyarországon! Már dübörögnek a hatalmas rotációs gépek és a sok millió példányszámú újságok és különkiadások első oldalán egy szó: Magyarország, Ungarn, Hungary, La Hongrie, Hungéria. Diáktüntetések és a diákok követeléseiből forradalom lett. Egy nép, amelynek az életénél is fontosabb a szabadságharc az elnyomóik ellen. A budapesti barikádokon vállvetve küzdenek diákok és munkások. A világ szorongva figyeli a Magyar Szabadságharc eseményeit. Csodálattal, bámulattal és együttérzéssel adóznak a bátor kicsi magyar nép iránt. Sokan teszik fel a kérdést: Hogyan tört ki a forradalom? Kik ezek a magyarok?

Évezredekkel ezelőtt a Volga könyöknél éltek a békés halászó-vadászó finnugor néptörzsek. Krisztus születése előtt 1000 évvel szétválnak. A finnek nyugatra tartanak, az ugor törzsek kelet felé átkelnek az Uralon és a szibériai sztyeppe szélén telepedjenek le. Ott török bolgár nomád törzsekkel olvadnak össze és ebből az európai és ázsiai vérkeveredésből születik meg az ősmagyar nép. A hunok, mint a vihar törnek Ázsiából Európába. A magyarok nem tartanak velük. Később kezdenek nyugat felé vonulni. A 7 törzsfő a megyeri törzs fejét, Árpádot választja meg közös fejedelemmé. Így keletkezik az egyes lovas nomád törzsekből egy önálló, a maga sorsát meghatározó nemzet. Árpád vezetése alatt 250 ezer magyar kel át a Kárpátokon, hatalmas ménesekkel és marhacsordákkal. A Kárpát medencét még a Holdról szabad szemmel is fel lehetne ismerni, miután ez a Föld egyik legtökéletesebb földrajzi egysége. Ez a föld, amely 1000 éven át a magyar történelem helyszíne lesz gyéren lakott. Csupán északon élnek a mai szlovákok ősei, keleten egy korábban idetelepült magyar törzs, a székely, nyugaton elszórt germán telepek. Harcias magyar törzsfők innen vezetnek kalandozó hadjáratokat keresztül-kasul Európán. Mindig gazdag zsákmánnyal térnek haza, amíg Ottó német császár Augsburg mellett Lecht mezején meg nem semmisít egy kalandozó magyar sereget.

A pogány magyarok a megsemmisítő vereség után felveszik a nyugati keresztény vallást. István fejedelmet és az udvari előkelőségeket a passaui püspök kereszteli meg. Az évezredforduló karácsonyán Istvánt a II. Szilveszter pápától kapott koronával királlyá koronázzák. Műve sorsdöntő a magyarok jövőjére. Az ország törvényeit a keresztény erkölcsökre építi fel. Véglegesen letelepíti a magyar népet. Vármegye rendszerével modern közigazgatást szervez, amely a mai napig is fennáll. Keresztény országépítéséért jutalmul az apostoli keresztet kapja II. Szilveszter pápától, halála után pedig rövidesen szentté avatják. Csodálatosan megmaradt jobb keze a magyar nemzet legféltettebb ereklyéje. 900 év óta minden év augusztus 20-án ünnepélyes körmenetben viszik körül a fővárosban. Ez az ereklye jelképezi a magyarság küldetését önmagát védve őrt állani a nyugat kapujában. A szent koronának különleges jelentése van. Ez az ország teste s minden jog forrása. A király csak akkor léphet felségjogaiba, ha megkoronázták. A kontinensen először a magyar nemzet vív ki írott alkotmányban biztosított szabadságjogokat. II. Endre Aranybullája, amely az angol Magna Charta után született, többek között feljogosítja a nemzetet, hogy még királya ellen is fegyvert foghasson, ha az megsérti az alkotmányt. Dzsingisz kán tatár hordái elözönlik Kelet-Európát. Magyarországon törik meg az erejük. Száz évvel később még nagyobb veszedelem fenyegeti Európát. A mohamedán törökök nyomultak előre és ismét Magyarország az, ami ellenáll a rohammal szemben és megvédi a nyugatot. Nem rég ünnepelte az egész keresztény világ az 500 éves déli harangszó emlékét. Örök időkre szóljanak délben a harangok a magyar, nándorfehérvári nagy győzelme emlékére. Így rendelkezett III. Callixtus pápa. Magyarország főkapitánya, Hunyadi János a franciskánus szerzetes, Kapisztrán János hada segítségével Nándorfehérvárnál megsemmisítő győzelmet aratott a sokszoros török túlerő felett. Győzelmével sikerül Európát évtizedekre megmentenie a török veszedelemtől. Hunyadi fia Mátyás király a magyar reneszánsz nagy uralkodója. Sikeres hadjáratokat vezet a török ellen. Egyidejűleg Budán fényes udvari életet tart fenn. Pompás lovagi játékokat rendez. Felállítja világhírű könyvtárát, melynek a legnagyobb értékei az általa íratott Corvinák. Magyarországnak ebben az időben épp úgy, mint Angliának 4 millió lakosa van. Magyarországnak 92%-a magyar.

A középkor végén Magyarország még mindig európai nagyhatalom. Nem sokkal ezután azonban bekövetkezik a nagy nemzeti katasztrófa, a mohácsi csatér Magyarország nemzeti temetője lesz. A túlerőben lévő török megsemmisíti a készületlen magyar sereget. A fiatal II. Lajos király is az elesettek között van. Buda tornyairól müezzinek zengik Allah dicsőségét. A győztesek kirabolják és felégetik az országot. De a magyarok még mindig nem adják meg magukat. A végvárak egész sora ellenáll a töröknek az utolsó emberig. Magyarországot 3 részre szakítják. A nyugati és északi részen a Habsburgok uralkodnak. A töröké az ország déli és középső része. Keleten pedig megalakul az Erdélyi Fejedelemség. Erdély, mint egy keleti Svájc, példamutatóan jár az európai haladás élén.

A Tordai Országgyűlés már 100 évvel a 30 éves vallásháború előtt kimondja a vallásszabadságot. Az erdélyi alkotmány teljes egyenrangúságot biztosít a 3 államalkotó nemzetnek. 200 éven át Erdély lesz a menedéke a magyar államiság gondolatának. Erdély a kisebbik haza. A török újabb hódító hadjárata felébreszti a nyugatot. Bécs ostroma után az egyesült európai hadak felszabadítják Budát, majd Savoyai Jenő vezetésével 20 év leforgása alatt egész Magyarországot. Ám az ország romokban hever. A lakossága csak másfél millió. I. Lipót Habsburg császár Magyarországot, mint meghódított tartományt kezeli. Megszünteti Erdély önállóságát. A török által kipusztított területekre idegeneket, elsősorban németeket telepít. A Balkán még 200 évig török uralom alatt marad. Állandóan özönlenek belőle a menekültek, hogy Magyarországon keressenek új hazát. Így lesz Magyarország sokféle nemzeti kisebbség hazája.

I. Lipót abszolutisztikus uralkodása ellen fegyvert fognak a magyarok. A szabadságharc élére a magyar főúr, II. Rákóczi Ferenc áll, akit erdélyi fejedelemmé választanak. XIV. Lajos, francia királlyal szövetségben kibontja a felkelés zászlaját. Jelszava: Hazáért és szabadságért. 8 éven át folyik a hősi harc. A francia segítség elmarad. Pestisjárvány is kényszeríti a magyarokat, hogy letegyék a fegyvert. Erdély utolsó fejedelme száműzetésbe vonul. Az elnyomás és idegenuralom hosszú évtizedei után újból támadnak férfiak, akik a nemzet újjászületésén dolgoznak. Egy egész reformnemzedék fáradozik a haza felvirágoztatására. A legnagyobb magyar, Széchenyi István letette alapjait egy modern, új Magyarországnak. Megépítteti a Lánchidat, mely a magyar főváros szimbólumává válik, összekötőkapocs a két ikerváros, Buda és Pest között. A Nemzeti Múzeum lesz a magyar forradalom szülőhelye. 1848 márciusában Európa szerte forradalmakkal akarják a népek az abszolutisztikus rendszereket megdönteni. Petőfi Sándor magasra emeli a magyar szabadság zászlaját és a budapesti ifjak lelkesülten követik. „A magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!” Az ifjúság kiküzdi a sajtószabadságot. 12 pontba foglalja követeléseit. A nemesség önként mond le előjogairól. Felelős minisztérium alakul modern népképviselettel és parlamenttel. Bécsben a 18 éves Ferenc Józsefet ültetik a császári trónra. A magyaroknak ismét fegyvert kell ragadniuk, mert a bécsi udvar meg akarja semmisíteni az új magyar törvényeket, melyeket Ferdinánd császár és király szentesített. A magyar országgyűlés elhatározza a harcot. A szabadságharc lelke és szervezője Kossuth Lajos. Az ifjú honvédség fővezére a zseniális Görgey Artúr. Bem tábornok, a lengyel szabadságharc hőse lesz az erdélyi hadtest parancsnoka. Hónapokig tartó véres harcok után a szabadságharcosok felszabadítják Budát és az egész országból kiűzik a császári csapatokat.

Ferenc József az orosz cártól katonai segítséget kér, mert az abszolutikus rendszerek elvét meg kell menteni. 200.000 orosz katona nyomul be Magyarországba. A segesvári csatában kozák lovak tiporják halálra Petőfi Sándort, a nemzet költőjét. Görgey kénytelen letenni a fegyvert az orosz túlerő előtt. Kossuth Lajos külföldre menekül. Az ő pénzjegyeit elégetik. Arad várában a szabadságharc leghősibb 13 tábornokát, mint lázadókat kivégzik. Akasztófa, halál és börtön veti árnyékát a szerencsétlen országra. A magyarok passzív rezisztenciával állnak ellen az elnyomásnak. A nagy száműzött, Kossuth Lajos közben Angliában és az Egyesült Államokban tevékenykedik. A világ közvéleménye a magyarok oldalán áll, Kossuth utazásai diadalutak. Beszédei felgyújtják a népeket, de a kormányok nem tesznek semmit. Magyarországon dühöng a császári diktatúra. Deák Ferenc, a haza bölcse fáradozik az alkotmány helyreállításán. A fiatal, magyarbarát Erzsébet királyné támogatja fáradozásait, hogy császári férjét a magyarsággal kibékítse. Az események nyomására Ferenc József enged és megtörténik a kiegyezés az uralkodó és a nemzet között. Így születik meg az Osztrák-Magyar Monarchia. Magyarország és Ausztria egyenlő jogú és önálló államok egymás mellett, melyeknek csupán uralkodójuk közös, valamint a külügy- hadügy- és pénzügyeket intézik közösen. I. Ferenc Józsefet megkoronázzák és esküt tesz a magyar alkotmányra. Pazar fénnyel megrendezett világkiállítás keretében ünnepli Magyarország 1000 éves fennállását. Napsugaras békében, telve reménységgel és önbizalommal Budapest Európa egyik legszebb fővárosa. 68 éven át uralkodott Ferenc József. Már nem is húsból, vérből való ember, hanem szimbólum. Nem érhette meg, hogy békében hunyja le szemét. A világháború kitört, bár Magyarország miniszterelnöke gróf Tisza István a koronatanácsban tiltakozott a szerb hadüzenet ellen.

Az I. Világháború közepén koronázzák az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodóját magyar királlyá. A budai várhegyen a koronázó menettel a Mátyás templomba vonuló IV. Károly király körül még utoljára felragyog a dunai nagyhatalom fénye. A király a szentháromság szobor előtt tesz esküt a magyar alkotmányra. Az esküszöveget Csernoch János hercegprímás olvassa fel. A király lóháton tér vissza a Szent György térre, ahol vágtában nyargalt el az ország minden vármegyéjének földjéből emelt dombon. Szent István kardjával suhint a világ négy tája felé, ezzel fogadja meg, hogy Magyarországot bármely irányból jövő ellenséggel szemben megvédi. Ez nem sikerült neki. Az Egyesült Államok elnöke Wilson kihirdeti 14 pontját. E szerint az Osztrák-Magyar Monarchia népei önkormányzati jogot kapnak, de a monarchiát nem osztják fel. A területi kérdéseket népszavazással döntik el. Magyarországon liberális polgári forradalom jut uralomra. Az új Magyar Köztársaság elnöke gróf Károlyi Mihály. A győztes nagyhatalmak konferenciája elhatározza Magyarország feldarabolását minden népszavazás nélkül. Károlyi átadja a hatalmat egy munkáskormánynak, az országot a nemzetközi proletáriátus védelme alá helyezi. E kétségbeesett lépés után Kun Béla vezetése alatt közel 5 hónapon át dühöng a Lenin-fiúk terrorja Magyarországon. Horthy Miklós tengernagy, az Osztrák-Magyar tengeri haderők utolsó parancsnoka bevonul Budapestre, ahol a Magyar Királyság kormányzójává választják. A legtöbb nyugati országtól eltérően Horthy alatt Magyarország politikáját 2 tényező határozza meg: a bolsevizmussal szembeni védekezésül visszatérés a tradíciókhoz, és igyekezett, hogy a békeszerződés békés revíziója útján orvosolják a sebeket, amelyeket a Wilson-féle pontok be nem tartása ütött a nemzeten.

A magyar Alföld az egyik legnagyobb magtára Európának. Hatalmas gabonaföldek és kukoricatáblák ismertetőjelei e vidéknek. Magyarország lakosságának 56%-a dolgozik a mezőgazdaságban. A gabona- és állatkivitel az export legjelentősebb tétele. A magyar nép festői viselete, a vidám magyar életkedv és humor, a magyar zene, tánc a világ felnövekvő nemzedékei figyelmét mindig Magyarország felé irányították, úgyhogy Magyarország ezek szemében az életöröm jelképe lett. A nép évszázadok óta őrzi hagyományait és évről-évre megtartott ünnepségein felújítja azokat. A Húsvét a népszokások legszebb időszaka. Az Alföld képe az utolsó évszázadban teljesen megváltozott. A nagy legelők helyét gabonaföldek, gyümölcsösök és szőlők foglalták el. Kevés helyen maradt meg a puszta, melynek fátlan legelőin nyájak és galambszürke színű marhák csordái legelnek. Mint Franciaországnak Párizs az egyetlen központja, úgy Magyarországnak kulturális, szellemi, kereskedelmi és ipari központja Budapest. 900 év óta még mindig Szent István napja a legnagyobb nemzeti ünnep. Szent István jobbját színes ünnepi körmenetben viszik ekkor körül a fővárosban. Felvonul szebbnél szebb népviseletben az ország minden tájának minden népe. Az ünnepségek fénypontja a koronázó templomban bemutatott istentisztelet. Magyarország az egyházzal való bensőséges kapcsolatának legszebb ünnepét 1938-ban a Budapesten rendezett Eucharisztikus Kongresszus alkalmával üli. Eljöttek ide a világ minden népének küldöttségei. Az ünnepi szentmisét Pacelli bíboros pápai legátus, a jelenlegi XII. Pius pápa mutatja be. A III. Birodalom fenyegetésével szemben Ausztria és Magyarország szorosabb barátsággal akar védekezni. Miklas, osztrák köztársasági elnök, látogatást tesz Magyarország kormányzójánál. A müncheni határozatok alapján Magyarország határkiigazítást kap és elrendeli, hogy Csehszlovákia köteles egy magyarlakta határsávot visszaadni. A magyar lakosság örömujjongva fogadja a visszatérő magyar honvédeket. A visszaállított közös lengyel-magyar határon a két nép képviselői lelkes testvériséggel találkoznak.

Miután a hitleri birodalom Ausztriát már bekebelezte, a két nép szeretné megmenteni magát a közelgő katasztrófától. De a sors kerekét nem lehet eltéríteni. Történelmünk egyik legnemesebb alakja Teleki Pál magyar miniszterelnök öngyilkosságával tiltakozik a hitleri erőszak ellen, de ez sem akadályozza meg, hogy Magyarország belesodródjék a II. Világháborúba. A II. Világháború súlyos sebeket ütött Magyarországon. Emberben és anyagban szörnyű a veszteség. A vörös hadsereg ellepi az országot. Katonái, mint győztesek tobzódnak és felszabadítóként ünnepeltetik magukat. A nyugati szövetségesek csak kis létszámú politikai és katonai misszióval képviseltetik magukat. A tényleges hatalmat sok százezer főnyi megszálló seregükkel az oroszok tartják kezükben. Az ideiglenes magyar kormány, melynek még csak negyed része áll kommunistákból, Miklós Béla tábornok vezetésével ennek ellenére megkísérli a Jaltai Megállapodás szellemében ország jogainak biztosítását. A háttérben azonban már készen áll Moszkva fő ügynöke Rákosi Mátyás. Míg az amerikaiak visszahozzák a nyugatra mentett szent jobbot az ország fővárosába, a kommunisták titokban arra készülnek, hogy magukhoz ragadják a hatalmat. Az újonnan kinevezett esztergomi hercegprímás Mindszenty József személyében rettegett ellenfélre talál. Aszkéta lelke, hitének tüze, hazája és a magyar nép iránti szeretete révén ő személyesíti meg a nép előtt az erkölcs, a szabadság és a béke eszméjét. Szabadság és béke a magyarság egyetlen reménysége a Duna partjain heverő tragikus romok között, de nem hagyják magukat leteperni. Munkaláz fogja el az embereket. Lendülettel és önbizalommal kezdenek az ország újjáépítéséhez. Nem csak fizikai, hanem politikai értelemben is. Az oroszok minden eszközzel támogatják a kommunista pártot.

A nép 83%-a az 1945-ös választásokon azonban a kommunisták ellen szavaz. A sajtóban Közép-Európa legélénkebb eszmei vitája folyik. Állapítják meg nyugati megfigyelők. Rákosi még a joviális demokrata szerepét játssza. Tito marsall látogatása a kommunistákat akarja erősíteni. A formailag még polgári kormány kénytelen Moszkva kegyencét ünnepi pompával fogadni. A magas vendég mellett ott áll a fanatikus kommunista belügyminiszter, Rajk. Alig egy év múlva már kitaszítják a pártból és Rákosi akasztófára juttatja. Az általa szervezett politikai rendőrség azonban megmarad és kiterjeszti rémuralmát az egész népre. Az ÁVÓ állam az államban és még a hivatalban lévő miniszterelnököt, Nagy Ferencet is kényszeríti, hogy külföldre meneküljön. A látszólag demokratikus színezetű ország teljesen a kommunista terror nyomása alá kerül. Mégis megülik a 48-as szabadságharc emlékünnepét. Az oroszok porhintésül másodszor is visszaadják az 1849-ben zsákmányul ejtett honvéd zászlókat. A magyarok a szovjet részvételét szabadság ünnepük megcsúfolásának tekintik. Vorosilov marsall, a mostani orosz államfő megkoszorúzza Kossuth Lajos szobrát és kijelenti: a mai Oroszország nem azonos a cári Oroszországgal, amely kozák lovakkal tiportatta el a magyar szabadságot. Mintegy bizonyítékául Vorosilov szavainak, a kommunista ÁVÓ a megkínzott Mindszenty kardinális ellen kirakatpert indít, és életfogytiglani börtönre ítéli. A kommunisták hatalmuk csúcspontján. Rákosi az élen. Államosítások, az életszínvonal süllyed a világ egykor leggazdagabb és legboldogabb országa nyomorba merül. Az ősi magyar címer helyett a magyar zászlókra vörös csillag kerül. Szent István napját eltörlik, augusztus 20-án az új kommunista alkotmányt kell ünnepelni. Budapest egyik legkedvesebb templomát a Regnum Marianumot lerombolják és helyén Sztálin hatalmas szobrát állítják fel. A szobor ráveti árnyékát a magyar fővárosra. Sztálin meghal. Ki lesz az utód? Malenkov, Beria vagy Molotov? Először Malenkov lép Sztálin örökébe. Új emberek kerülnek ezzel a csatlós országokban is kormányra. Magyarországon rövid időre Nagy Imre a miniszterelnök, aki a mérsékeltebb irány híve. Rákosinak meg kell elégednie az első párttitkár tisztségével. A lelkes koegzisztencia nem akadályozza a keleti blokk országait abban, hogy megkössék a varsói katonai egyezményt. A paktum ellensúlya akar lenni a nagy nyugat növekvő egységének a NATO-nak és a nyugat-európai uniónak. Hruscsov beszédével megkezdődik a sztálintalanítás művelete. A rendszer valamennyi hibája miatt Rákosit teszik felelőssé. Ő a bűnbak, minden hivatalát és tisztségét elveszíti. Hegedűs miniszterelnök és Gerő az új pártfőtitkár áll az új rendszer élére. Nagy Imre ismét megjelenik a politikai színen. Minden megölt vagy félretolt kommunista vezetőt rehabilitálnak. A kivégzett Rajk holttestét a kormány jelenlétében díszsírhelyen temetik el. Lengyelországban rehabilitálják Wladyslaw Gomulkát. Akik börtönbe vetették, a Kreml urai most kénytelenek vele, mint egyenrangú féllel tárgyalni. A lengyel nép fellélegzik. Gomulkát, a nem kommunistát is, mint azt az embert ünneplik, aki megnyitja Lengyelország számára a függetlenség kapuját. Százezrek vonulnak fel Varsóban, szabadságot és függetlenséget követelnek. Magyarországon a lengyel eseményeknek élénk visszhangja támad.

Mi is a kormány elé akarjuk vinni követeléseinket. Bem tábornok és Petőfi szobrára akartunk koszorúkat elhelyezni, felolvasni a 16 pontba foglalt követeléseinket. Lelkes szavalókórusokkal kiabáltuk: „Aki magyar velünk tart!” Felhívásunkra először fiatal munkások csatlakoztak, majd mind több és több járókelő, ezren és tízezren hömpölyögtek az utcákon. Én egy józan gondolkodású technikus vagyok. Sok felvonuláson vettem már részt, mert részt kellett vennem. Ez mindig ugyanaz volt. Most azonban egészen más. Most egy új, szabad szellemet éreztünk, mely megmámorosított bennünket. Most nem a kormány parancsára vonultunk fel. Éreztük, hogy most mi vagyunk a magyar nép. A Bem szobornál csak a főiskolások képviselői beszéltek. Veres Péter az írószövetség nevében kijelentette, hogy a szövetség is szolidáris velünk. Ez nagyon sokat jelentett számunkra, mert az Írószövetség az utolsó hónapokban lelkesen irányította és támogatta tevékenységünket. Majd egy fiatal színész állt elő. Elszavalta Petőfi Nemzeti Dalát. „A magyarok istenére esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!” És mi ezt az esküt teljes szívvel elismételtük. Egy magyar zászlóból kitépték a szovjet csillagot. Ki az idegen uralom jelképével! Követeljük a szovjet csapatok azonnali kivonását Magyarországról! Követeljük, hogy Nagy Imre vezetésével új kormány alakuljon és a sztálinista Rákosi-korszak minden bűnös vezetőjét azonnal váltsák le! Követelünk általános, egyenlő és titkos választásokat több párt részvételével, új nemzetgyűlést, sztrájkjogot a munkásságnak! Követeljük a teljes vélemény-, szólás- és sajtószabadságot! Követeljük a nekünk idegen címer eltávolítását és a régi Kossuth-címer visszaállítását! Az ifjúság 16 pontos követelése szíven találja a kommunista diktatúrát. Gerő Ernő a rádión kijelenti, hogy „Nem hagyjuk magunkat letéríteni a Szovjetunióval fennálló szoros barátság útjáról, ezért súlyosan elítéljük azokat, akik a fiatalság között soviniszta eszméket terjesztenek el.” Beszéde olaj a tűzre. A nép válasza egyértelmű: a Sztálin szobrot ledöntik. Mi főiskolások, a rádió épületéhez siettünk és a 16 pont azonnali felolvasását követeltük. Diákküldöttség ment a rádió vezetőségéhez, de 2 órai várakozás után megtudtuk, hogy küldöttségünket letartóztatták. A rádiót az ÁVÓ tartotta erős megszállás alatt. Az ÁVÓ parancsnoka felszólított bennünket, hogy azonnal oszoljunk szét. Mi nem tágítottunk. Erre közénk lövetett. Amikor egy mellettem álló asszony halálos találattól összeesett, tudtam, hogy nincs többé visszaút. Eskünkhöz híven állnunk kell a harcot. A harc megkezdődik az ÁVÓ ellen. A békés tüntetés fegyveres felkeléssé válik. A rendőrség és a hadsereg egységei azonnal a felkelők mellé állnak. Fegyvert és lőszert osztanak. 3 magyar páncélgépkocsi támogatásával a felkelők megostromolják a rádiót. A Kossuth rádió jelenti. „Az éjszaka folyamán összehívták a Kommunista Párt Központi Bizottságát, mely elhatározta Nagy Imre miniszterelnöki kinevezésének előterjesztését. Egyúttal a varsói egyezményre hivatkozva segítségül hívja a Magyarországon állomásozó orosz csapatokat. A hajnali órákban minden irányból szovjet páncélosok gördülnek végig a főváros utcáin. A szabadságharcosok hirtelen szervezett ellenálló gócokat létesítenek. A munkásság szolidárisnak jelenti ki magát a felkelőkkel és meghirdeti az általános sztrájkot. A rádiónál és a Kilián laktanyánál elkeseredett harcok folynak. Egyes orosz alakulatok nem akarnak a magyar nép ellen harcolni. Páncélkocsikat adnak át a felkelőknek. A város több helyén szabadságharcosok több csoportját megtámadják az ÁVÓsok támpontjain. Az újonnan kinevezett miniszterelnök Nagy Imre nevében a rádió kihirdeti a rögtönítélő bíráskodást. Aki délután 2 óráig nem teszi le a fegyvert, halállal bűnhődik. A kormány egyidejűleg megígéri, hogy megkezdi az ország demokratizálását. A felkelők az ígéreteknek nem adnak hitelt és nem hajlandóak a fegyvert letenni. Október 25-én elcsendesednek a harcok. Az eddig hozott áldozatok nem lehetnek hiába. Nemzeti és gyászlobogók alatt sokezres tömeg vonul a parlament elé, hogy tiltakozzék az oroszok beavatkozása ellen. A békésen tüntető hatalmas tömegre az ÁVÓ a környező házak tetejéről minden figyelmeztetés nélkül gyilkos sortüzet zúdít. Sok száz a halott és számtalan a sebesült. A harc újból fellángol az ÁVÓsok és az újonnan bevetett oroszok ellen. Katonaviselt férfiak golyózápor közben oktatják a fiatalokat a fegyverek kezelésére. A fegyver és a nagyrészt az ellenségtől zsákmányolt lőszer kevés, és most nagyobb a jelentősége, mint a mindennapi kenyér. A kommunisták éveken át tanították a magyar fiatalságot a partizánharc módszereire. A magyar fiatalság, ezeket a módszereket most a budapesti utcai harcokban gyűlölt tanítói ellen fordítja. „Én gépszerelő vagyok az állami építkezési vállalatnál. A nagykörúti harcokban vettem részt. Nálunk nem sok orosz tudott keresztüljutni. Az oroszok, mint az őrültek lőtték tankjaikból a házakat. De mi megmutattuk nekik! Természetesen nekünk is súlyos veszteségeink voltak, sokan estek el a mi negyedünkből. A tankok lánctalpa megcsúszik, ha utcaköveket szórunk elébe. Az ilyesmit nálunk perzsaszőnyegnek nevezik. Hát, mi adtunk nekik eleget és adtunk nekik barikádokat is, adtunk nekik mi mindent, amit csak lehetett. És felírtuk nekik magyarul és oroszul is: „Ruszkik haza!” „Ruszki damoj!” A Molotov koktél benzinesüveg kézigránáttal. Ez volt a legjobb fegyverünk a harckocsik ellen. Odavágtuk a tankhoz, és ha a benzin a megfelelő helyen vagyis a tengelynél vagy a motornál tüzet fogott, akkor kiégett az egész tank vagy a levegőbe repült. Azoknak, akik bent ülnek, nincs kiút. De hát mi ezt a harcot nem akartuk és nem is mi kezdtük el. A Kilián kaszárnya katonái a harcok kitörésének pillanatában segítették a szabadságharcosokat. Már akkor adtak fegyvert és lőszert. Az oroszok benyomulásakor itt lángolnak fel a leghevesebb harcok. A laktanya új parancsnoka Maléter Pál ezredes megtagadja az engedelmességet a szovjetnek. Amikor le akarják fegyverezni, parancsot ad a fegyveres ellenállásra. Az ő parancsnoki páncélosa nyitja meg a tüzet az orosz páncélosok ellen. Innen vezeti Maléter ezredes a harcot. A Kilián kaszárnya fegyvereivel és lőszertartalékával a városrész ellenállási központja lesz. A szakadatlan orosz és ÁVÓs támadások visszaverése után harci szünetek állanak be, amelyek során a szabadságharcosok súlyos veszteségeik pótlására friss erőket hoznak. A magyar hadsereg páncélosai értékes segítséget jelentenek a szabadságharcosok számára. Orosz páncélosok és az ÁVÓ támaszpontjait kell most megtámadni. A páncélosokon már a magyar zászló lobog. A vörös csillag helyett megjelenik a hagyományos Kossuth címer. A diákság követelésének ez a pontja teljesült. A Corvin mozi körüli házcsoport a legerősebb szárnybiztosítás a Kilián kaszárnya körül dúló harcokban. A szabadságharcosok a háztetőkről lövik a páncélosokat. A rádió épülete ostromlott főhadiszállássá lett. 3 napig folyik a harc a rádió birtokáért. Itt több mint 100 szabadságharcos áldozza fel életét. De a rádió épületére felkerül a büszke felírás: „Szabad Magyar Rádió” Maléter ezredes a felkelés vezéregyénisége. Parancsnoki páncélja a Kilián kaszárnya kapujában napok alatt legendás hírűvé válik. A súlyos harcok csillapultával már az első napon kiviláglott, hogy mindkét oldalon milyen nagy az áldozatok száma. Orosz katonák estek el idegen országban egy néppel harcolva, mely nem is volt ellenség. Harcolva egy célért, melyet nem ismertek. Egy ügyért, amely nem volt az övék. Harcolni és meghalni. Orosz katonák egy értelmetlen parancsért, a magyarok szabadságukért. Ismeretlen magyar, névtelen sír. Az ismeretlen hősi halottak sírjait a lakosság virággal és koszorúkkal halmozza el. Gyász és könny a magyar nép halottaiért. Segítség és ápolás a harcokat túlélt sebesülteknek. „Már 3 napja nem aludtam.

Az első harcok után jelentkeztem a Rókus kórházba betegápolásra. Szívesen felvettek, pedig nem is vagyok képzett ápolónő. A kórház túlzsúfolt volt. Majdnem kizárólag súlyos sebesültekkel. Tulajdonképpen én mindig irtóztam egy kórháztól, most azonban minden áron segíteni akartam. De én még nem tudom, hogy ezt kibírom-e? 2 nappal ezelőtt beköltöztünk egy közeli tornaterembe, mert a kórházban már nem volt hely, ahová az ágyakat állíthattuk volna. Tegnap óta már nincs többé ágyunk sem. De még mindig jönnek a sebesültek. Többnyire fiatalemberek. De nőket is hoznak. Sőt, még gyereket is. Már alig van kötszerünk és orvosszerünk. Vérplazma helyett már konyhasóoldatot használunk. Mindenből kifogytunk. Már alig tudunk segíteni. Nekünk magunknak is szükségünk van segítségre.” És a segítség megérkezik. A határon túlról, sok-sok országból. Bár a forradalom első napjaiban a kommunisták a repülőgépeket nem engedik földre szállni. A légi úton küldött segítség csak akkor érkezhet meg, amikor a szabadságharcosok már elfoglalták a repülőtereket. Egész Európa meghallja a véradásra szóló felhívást. Ezrével jelentkeznek mindenfelé az önkéntes véradók. Az első vérplazmát szállító svájci repülőgép hamarosan le is száll Budapest repülőterén. Ekkor jelenik meg a német Lufthansa is első ízben a világháború befejezése óta. Egymásutánban szállnak le angol, svéd, francia, dán repülőgépek. A repülőtéren izgatott a hangulat. A polgári lakosság együttműködik a katonasággal. Az emberek még sohasem láttak ennyi nyugati repülőgépet. A gépek nemcsak a szükséges gyógyszerek hozzák, hanem nagy tápértékű élelmiszert is. Most egy lengyel gép érkezik. Magyarország számára ennek különös jelentősége van. Ott indult meg a keleti bomlási folyamat. A gép Poznanból hoz véradományt. A lengyel munkások így fejezik ki szolidaritásukat a magyar munkások iránt, akik értük is hullatják vérüket. A New Yorki Rádió jelenti: Hammarskjöld Főtitkár október 28-ra, hajnalra, vasárnapra rendkívüli ülésre hívja össze az Egyesült Nemzetek Közgyűlését. A napirend egyetlen pontja: Magyarország! Az ország határa megnyílik nyugat felé. Ott, ahol nemrég még áthatolhatatlan vasfüggöny zárta el Magyarországot a nyugati világtól végeláthatatlan sorokban ömlik a szeretetadomány az országba. Az osztrák határsávból magyar teherautók szállítják tovább az adományokat. Minden használható teherautót bevetnek, egyik sem tér vissza üresen. Az első járművekkel újságírók, fényképészek és operatőrök özönlenek az országba. Hosszú évek óta ez az első alkalom, hogy szabadon küldhetnek tudósítást Magyarországról. „Bár én amerikai vagyok, Magyarországot még régebbről ismerem. A hírügynökség megbízásából, ahol dolgoztam, sokat kellett Budapestre mennem. És most, 16 év óta először újra a Hegyeshalom-Budapest közötti úton voltam. Az országnak ez a nyugati része mindenütt a felkelők kezében volt, ezért nyilváníthatta ki a lakosság olyan szabadon rokonszenvét a nyugat iránt. A barátságos fogadtatás, amiben részem volt, a régi szép időkre emlékeztetett, amikor Magyarország még gondtalan örömben élt, a világ legszerethetőbb földje volt. A megyei székhelyen, mint egyebütt is a vidéken a lakosság rögtön csatlakozott a szabadságharchoz. Új tanácsot is választottak az eddigi kinevezett kommunista tisztviselők helyére. De még nem lehetett biztosra venni, hogy a hatalom tegnapi birtokosait legyőzték-e? Ezért érintkezést kerestek a szomszéd városokkal, hogy támogathassák a pesti szabadságharcosokat. Az ÁVÓs börtönökből kiszabadították a politikai foglyokat és az ÁVÓs központot birtokba vették. Óbudán egészen olyan volt minden, mint régen. A Kossuth-híd nekem egészen új volt. Budapesten a helyzet még zavaros volt, mindenütt orosz tankok hemzsegtek és mi az amerikai zászlónkkal olyan őrültséget csináltunk. Igen ott a Parlament. Ez az én Budapestem! Ez lenne Budapest? Istenem, mi játszódhatott itt le! Ezek lennének a barátságos Budapestiek? A megkeményedett bizalmatlan arcok? Azonban én nem azért jöttem ide, hogy az emlékeimben elmerüljek.” A Tudományos Akadémia környéke épp úgy tele van páncélosokkal, mint a Parlament. Vajon kik ezek? Oroszok vagy magyarok? Ha mi valahol megálltunk, kocsinkat azonnal tömeg fogta körül. Az emberek mégsem olyan tartózkodóak. Ebben a városrészben teljesen a felkelők kezében a hatalom. A Rákóczi tiszti iskola növendékei még orosz egyenruhát viselnek, de kitűzték rá a szabadságharcosok Kossuth címerét. Nyilvánvalóan mindenütt alakultak felkelő csoportok, amelyek önállóan szervezkedtek és most megpróbálják ezeket a csoportokat összekötni, hogy a váratlan forradalmat szervezéssel erősítsék. A szabadságharcosokon látszik, hogy már napok óta, szünet nélkül harcoltak, de azért öntudatosak. A lakosság között röpcédulákat osztogatnak. Ezeken nyílt szavakkal ismertetik a budapesti és az országos hadi helyzetet és utasításokat adnak a lakosságnak. Ezt a forradalmat igazán nem banditák és fosztogatók csinálták, amint azt a kormányrádió 24-én állította. Erről én magam győződtem meg. Sok példáját láttam a forradalom tisztaságának. Az összelőtt üzleteket nem fosztották ki. A Magyar Írók Szövetsége gyűjtést hirdetett meg. Forradalmunk tisztasága megengedi, hogy ilyen nyíltan gyűjtsünk a mártírjaink hátra maradottai részére. A parasztok is, akik eddig a beszolgáltatási kötelezettség alatt szenvedtek segítettek, ahol tudtak. Ingyen osztottak rengeteg élelmiszert a városban. Egy teherautó hozza Rácalmás község adományát.

Október 28-án Nagy Imre miniszterelnök rádión közli: „Az oroszok azonnal megkezdik a főváros kiürítését. A magyar kormány tárgyalásokat kezd az oroszokkal, hogy biztosítsa az orosz csapatok végleges kivonását az országból. Az ÁVÓ-t feloszlatják, a kormány általános amnesztiát ad és magáévá teszi a szabadságharcosok összes követeléseit. Erre jelenti New York: „Az Egyesült Nemzetek Szövetsége abban a reményben, hogy a magyarok és az oroszok között megállapodás jön létre, 28-ra összehívott közgyűlését elnapolja. Magyarországon csillaghullás van. A kommunista uralom jelvényét, az ötágú vörös csillagot mindenünnen eltávolítják. A Sztálin szoborból már csak a csizmák állnak. Magát a szobrot a városba vontatták, ahol a tömeg lelkes biztatása mellett feldarabolják, hogy örök figyelmeztetésül megőrizzék. A kommunista uralom csillagai és egyéb jelképei lehullanak. Ami belőlük megmaradtak csak madárijesztők, amit utcai karikaturisták készítettek a szovjethatalom fegyverhordozóiról. Mindenütt lázasan el akarják tüntetni a rémuralom nyomait. Kedvenc futballcsapatomnak, a Ferencvárosnak régi tábláját is lelkes klubtagok visszahelyezik. Milyen gyakran voltam ebben a házban. Korábban ez a polgári sajtó háza volt, most pedig a kommunista Szabad Népnek a szerkesztősége. A forradalom óta újból megjelennek az újságok. Az újságírók az éveken át tartó szigorú cenzúra után most végre ismét saját véleményüket írhatják meg. A kommunista Szabad Nép vezércikkében megtámadja a moszkvai Pravdát. Nem tudunk egyetérteni azokkal, akik az elmúlt napok eseményeit ellenforradalmi, fasiszta puccsként akarják beállítani. Majd tovább: Nekünk nem volt szükségünk semmiféle külföldi pártfogóra ahhoz, hogy véres harcokban kivívjuk nemzeti függetlenségünket. Nagy Imre kijelenti a rádióban: A további demokratizálás érdekében és az egypártrendszer megszüntetése céljából az új kormányt az 1945-ös koalíció pártjaiból fogjuk összeállítani.

És Kádár János pártfőtitkár bejelenti: Az én pártom teljesen egyetért a többpártrendszer újbóli bevezetésével. Szabad sajtó. Milyen magától értetődő dolog ez minálunk. És itt ez most egy óriási eredmény. Most felégetik az egész hazug propaganda gépezetet. Nagytakarítás folyik a szovjet-magyar barátság házában is. Már hetek óta halomban állt itt az orosz forradalom évfordulójának ünneplésére készült sok ezer plakát. Rajta az orosz nyelvű felírás: Méltóan fogjuk az évfordulót megünnepelni. Én láttam itt, hogy hogyan ünnepelték a Budapestiek ezt a napot. Az utcán elégették a szovjet ideológiának egész irodalmát. Ennek az ideológiának magyarországi hatalmasai az ÁVÓsok, azonban még mindig sok helyen voltak megbújva. Hatalmas feliratok és plakátok figyelmeztettek a rendőrruhába bújtatott ÁVÓsokra. Egy véletlen következtében lettem én tanúja egy hatalmas akciónak, melyet ez ellen a szervezet ellen vezettek. Épp a Köztársaság tér felé haladtam, amikor hirtelen lövöldözést hallottam. Azonnal a Városi Színház mögött biztonságot kerestem. És csak innen tudtam megállapítani, hogy miről van szó. Innen láttam, amint sebesülteket cipelnek a parkon keresztül. Egy géppuskás fiútól megtudtam, hogy a kommunista pártházban ÁVÓsok torlaszolták el magukat és onnan békés járókelőkre lövöldöztek. A felkelők a páncélosok védelme alatt támadták meg az épületet. A szabadságharcosok elkeseredése csak fokozódott, mert az ÁVÓsok még a szanitéceket is lelőtték. A lövöldözés hirtelen elhallgatott. Valószínűleg a felkelők már elfoglalták a pártházat. Azonban ismét lövöldözés. Nem, az nem lehet az ÁVÓ, mert az embertömeg a bejáratnál egyáltalán nem mozdul. Mire én a bejáratot elértem, már mindennek vége volt. Elbeszélték nekem, hogyan történt. Amikor az ÁVÓsok látták, hogy ellenállásuk reménytelen, megpróbálták az ő támadásukat, hirtelen, mint becsületes harcot beállítani, meg akarták magukat adni. Hogyan lehet ártatlan embereket lesből lelövöldözni és azután egy becsületes harcról beszélni? Nem volt kegyelem, Az utolsó emberig harcoltak. Tulajdonképpen senki sem tudta, hogy ebben az épületben ÁVÓsok voltak. A saját lövöldözésük árulta el őket, pecsételte meg a sorsukat. A szabadságharcosok a pártház elfoglalásánál súlyos veszteségeket szenvedtek. Az ÁVÓ parancsnoka próbált oly módon szökni, hogy egy kisfiút tartott maga elé. Meglincselték, a kisfiút viszont megmentették. Csak akkor tudhatjuk ezeknek az embereknek a dühét és az elkeseredését megérteni, ha az ember maga is ott volt. A legerősebb benyomást erről a nekem oly szokatlan Magyarországról az a szörnyűséges sors tette, amit az embereknek el kellett viselniük az ÁVÓsok 10 évig tartó rémuralma alatt. A legtöbb ÁVÓs tisztet elfogták, bár megpróbáltak civil ruhákban megszökni. Ennek a szervezetnek a gaztetteit rendes bírósági eljárással akarták leleplezni és megtorolni.

A pártház elfoglalása után a szabadságharcosok felfedezték, hogy az épület alatt titkos börtöncellák vannak. Ide zárták be a kommunisták a nemkívánatossá vált párttagokat. Valami ártalmatlan ügyben berendelték őket a pártházba, hogy aztán örökre eltűnjenek. A szabadságharcosok a Köztársaság téren a föld alól kopogtató jeleket hallottak. A folyosóknak, melyek a pártházból a titkos börtöncellákhoz vezetnek, tehát itt kell lenniük. Az átjárást azonban nem tudják megtalálni. Ezért megpróbálják, hogy felülről jussnak be a bezárt foglyokhoz. Végül is az ásás meggyorsításához kotrógépeket állítanak be. 270 fogoly van ebben a fölalatti börtönben elevenen eltemetve. Az államvédelmi rendőrségnek Magyarország legtöbb városában külön börtöne és kínzókamrája volt. Itt alkalmaztak minden technikai és testi terrort. A foglyok ezrei lettek áldozatukká. Az ÁVÓ hírhedt Andrássy út 60. számú házából terjesztette ki hálózatát az egész országra. Terrorgépezetük fegyházakra és koncentrációs táborokra támaszkodva dolgozott. Csupán ilyen gépezet tette lehetővé, hogy a kommunista kisebbség az egész nép akarata ellenére uralkodhassék. Az ÁVÓsok most a saját életükért harcolnak, mert jól tudják, hogy bűneikre nincs kegyelem. A nép pedig tudja, hogy a terrorgépezetet szét kell zúzni, ha fel akarja szabadítani magát. A felkelők megnyitják az ÁVÓ börtönöket, ezer és ezer ember nyeri vissza szabadságát.

A Kremlben ezalatt zavar uralkodik. Vajon átterjed-e a magyar szabadságmozgalom a többi csatlósállamra is? A moszkvai rádió jelenti: A szovjet kormány hajlandó a csapatai állomásozásának kérdését Magyarországon, Lengyelországban és Romániában revízió alá venni. A Szovjetunió és a többi szocialista állam kapcsolatába hibák és félreértések csúsztak be, melyek a háború utáni viszonyokkal magyarázhatók. A Budapesten állomásozó orosz tiszteknek és beosztottaiknak családtagjai hajón és repülőgépen hagyják el a fővárost. A lakosság nem titkolt örömmel búcsúzik a nemkívánatos vendégektől. Tüntetés Mindszenty bíboros szabadon bocsátásáért. A forradalom 11. pontja követeli az ártatlanul bebörtönzöttek szabadon bocsátását. Mialatt a börtönöket megnyitják, a Mindszenty hercegprímás még mindig az ÁVÓ foglya. 1949 elején az egész világot felrázó kirakatperben ítélték életfogytiglani fegyházra. A legrafináltabb módszerekkel beismerő vallomásra kényszerítették. Specialistákat hozattak a Szovjetunióból, akik mint szakemberek segítettek az ÁVÓnak a kínvallatásában. Még így is csupán durva jogtiprással volt lehetséges a bíborost állítólagos hazaárulás címén elítélni, hogy a magyar közéletből eltávolíthassák. Tervszerűen rabolták meg a magyar népet magas támaszától, amit az egyházfő minden szabadságszerető ember számára jelentett. Budapest népe most követeli Mindszenty hazatérését. Gyors akcióra van szükség, nehogy az ÁVÓ a kardinálist nógrádi erdőségekbe lévő rejtekhelyéről, mint túszt elcipeljék. A kiszabadítás sikerült. Mindszenty hazatért. Fiatal katonák páncélosokkal jelentek meg a kardinális száműzési helyén, lefegyverezték az ÁVÓ őrséget és diadalmenetben hozták a bíborost az egyik páncélos kocsiban a prímási palotába. Néhány perccel hazatérése után Mindszenty beszédet mond a rádióhallgatókhoz és a külföldi újságírókhoz.

„Hosszú fogság után szólok a magyar haza valamennyi gyermekéhez. Senkivel szemben nincs gyűlölet szívemben. Csodálatra méltó hősiesség szabadítja meg most a hazát. A világtörténelemben páratlan ez a szabadságharc. Minden dicsőséget megérdemelnek fiataljaink. Hála és imádság az áldozatoké. Honvédségünk, munkásságunk, földműves népünk példát mutatott az együttes hazaszeretetre. Az ország helyzete rendkívül súlyos. Napok óta hiányzik az élet folytatásának minden közös föltétele. A legsürgősebben meg kell találnunk a kibontakozást. Most tájékozódom. Két napon belül a kibontakozás útjáról személyes szózatot intézek a nemzethez.”

Forradalmi ifjúság, magyarok! Nagy Imre nyilatkozzék! Konkrét választ a választások megtartására. A világ közvéleménye velünk van. Általános sztrájkkal és fegyverrel küzdünk függetlenségünkért. Nagy Imre bejelenti: Az orosz páncélosok parancsot kaptak Budapest kiürítésére. Egyúttal közli, hogy nem ő, hanem elődei Hegedűs és Gerő hívták be október 24-én reggel az orosz páncélosokat. A miniszterelnök legfontosabb bejelentése mégis az, hogy Magyarország kilép a keleti blokk szövetségéből és felmondja a Varsói Szerződést. A kormány az országot semlegesnek nyilvánítja és az Egyesült Nemzetek védelme alá helyezi. A világsajtó jelenti: Izraeli csapatok megtámadták Egyiptomot, 20 km-re vannak a Szuezi-csatornától. Anglia és Franciaország felhívást intéztek Egyiptomhoz, hogy 12 órán belül szüntessék be az ellenségeskedést és vonuljanak vissza a Szuezi-csatornától 10-10 km távolságra. Az oroszok kivonulása Budapestről zavartalanul folyik, de máris érkeznek híresztelése, hogy nagy szovjet páncélos egységek vonulnak be Romániából és Oroszországból Magyarországra. Késő őszi nap. A Szabadságharc győzött. Magyarország semleges. Hosszú évek után megint szabad választásokra készülnek. A félelem uralma elmúlt. Az ország fellélegzik. Ünnepi hangulat uralkodik Budapest utcáin. Az egész nép ünnepli a magyar katonákat, akik kezdettől fogva a Szabadságharc oldalán állottak. A szabadságharcosok és katonák testvéri ölelkezésében részt vesz Szabó János Ganz gyári előmunkás, akit 3 hónappal később a Kádár kormány kivégeztet. Közös harc, közös áldozatok. A kormány az elesett szabadsághősöknek katonai dísztemetést engedélyez.

November elseje, Mindenszentek napja. Ezernyi gyertyák gyújtanak Budapesten. Gyertyák fénye világítja be a sokat szenvedett város szörnyű sebeit. Budapest népe áldoz halottainak. A novemberi eső napokban a kormány legfőbb feladata a főváros életének rendezése. Az új választások megtartásáig Nagy Imre miniszterelnök mellé egy úgynevezett kis kormányt állítanak, amelyben 3 kisgazdapárti, 2 szociáldemokrata, 2 Petőfi párti, és 1 párton kívüli és csupán 3 kommunista vesz részt. A munkástanácsok a harcok befejezése után kezükbe veszik a rendcsinálás munkáját. Olyan hamar, ahogyan csak lehet, meg kell a munka felvételéhez teremteni a feltételeket. A közlekedési eszközöket kell ismét mozgásba hozni. Én háziasszony vagyok, a férjem a Beszkártnál (BSZKRT) dolgozik. 3 gyermekünk van, de nekem is munkába kellett menni, másképp nem lett volna a kereset elegendő a megélhetésre. Volt nálunk egy jelszó, melyet mindig a kommunisták prédikáltak nekünk: Tiéd az ország, magadnak építed. Most először volt ennek a jelszónak értelme. Most valóban magunknak építettük fel. Ezt mindnyájan tudtuk. Én takarító asszony voltam és segítettem az utcát feltakarítani. Nem hálás munka, bizony elég piszkos munka, de mi sokat nevettünk, és így egész vidáman dolgoztunk. Azt mondtuk, ez az utolsó munka, amit az állam részére ingyen végzünk. Ennivaló volt elegendő. A parasztoknak nem kellett többé beszolgáltatni és így felhoztak Pestre libákat. Egyáltalán nem voltak drágák, 18-20 Ft darabja. Ünnepi ebédeket ettünk. Mint hogy az üzletek szét voltak rombolva, a libát az utcán árusították. Az ember sose tudta, mit fog éppen kapni. Egyszer jött egy teherautó krumplival vagy káposztával, aztán egy másik liszttel. Addig vásároltunk, amíg csak volt. És senki sem veszekedett. Csak sose tudtam előre, mi lesz ebédre. De ez is jó volt, mert nem kellett a fejemet törni, mit főzzek ebédre. Nem akartunk egyebet, csak a rossz napokat elfelejteni. És egyszer csak ott állt egy gyermek meg egy kutya papírlappal a nyakában: Keresem a gazdámat. Mit éltek meg ezek a gyerekek! Szombat, november 3-a. Egy kormány megbeszélés után, amelyen az időközben tábornokká előléptetett Maléter Pál Tildy Zoltán államminiszterrel együtt vett részt, Maléter elindul az orosz főhadiszállásra. Az újonnan kinevezett honvédelmi minisztert, a Kilián laktanya hősét az oroszok meghívták, hogy vele az orosz csapatok Magyarországról való végleges kivonulását megbeszéljék. Erről az útról Maléter tábornok sohasem tért vissza. A magyar csapatok a fővárosban parancsnok nélkül maradtak. November 4-e, vasárnap 4 óra 30 perc. Szovjet páncélos hadosztályok több ezer harckocsival összpontosított támadást indítanak Budapest központja ellen. A szabadságharcosok támpontjait nehéz tüzérség veszi tűz alá. A főváros utcáit lökhajtásos repülőgépek lövik fedélzeti fegyvereikkel. Gyilkos acélgyűrű veszi körül a magyar fővárost. De az oroszoknak nem sikerül az első támadás lendületében elfoglalni Budapestet. A Parlament épületében még a kormány rádiója működik, amely 5 óra 15 perckor a következőket közli: „Nagy Imre miniszterelnök közli: szovjet csapatok ma éjszaka erős kötelékekkel, azzal a nyilvánvaló szándékkal támadták meg a magyar fővárost, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. A magyar honvédség harcban áll a támadókkal. A kormány a helyén áll. Ezt hozzuk a magyar nép és a világközvélemény tudomására.”

Az első orosz támadások összeomlottak a felkelők tüzében. De az irtózatos erejű támadással a szabadságharcosok nem tudnak tartósan szembeszállni. Napokon át tovább küzdenek szétszórt, magányos támpontjaikon. A szovjet páncélosok elárasztják a várost. Az oroszok a katonai megszállással egyidejűleg átveszik a politikai vezetést. Szolnoki főhadiszállásukon megbízzák Kádár Jánost, a kommunista párt első titkárát a kizáróan kommunistákból álló kormány megalakításával. Nagy Imre hiába próbál Maléter Pállal összeköttetést kapni, míg végre felismeri, hogy hadügyminiszterét az oroszok kelepcébe csalták és elfogták. Nagy Imre hívei sürgetésére a jugoszláv követség védelme alá helyezi magát. Mindszenty hercegprímás az amerikai nagykövetségen kénytelen menedéket keresni. A fővárosra és az országra komor, kétségbeejtő hangulat nehezedik. A főútvonalakon látszólagos nyugalom uralkodik. Az emberek igyekeznek legsürgősebb teendőiket elvégezni. De alig néhány 100 méterrel arrébb, itt is, amott is mind untalan fellángol a harc és újabb áldozatokat követel. A pusztulás leírhatatlan. 50.000 lakás dőlt romba, 200.000 ember vált hajléktalanná. A sebesültek ezreinek nem jut ágy a kórházakban. A korán beköszöntő szürkülettől hajnalig senki sem tartózkodhat az utcákon. Az oroszok figyelmeztetés nélkül, azonnal lőnek. A rendelkezésre álló néhány órán át az emberek nyüzsögnek az utcákon. Élelmiszert hajszolnak, a romok alól igyekeznek holmijaikat kiásni, hajlékot keresnek. Mindenki fél a pénz elértéktelenedéstől, ezért végeláthatatlan sorokban állnak az áruházak előtt és minden felvásárolnak, hogy befektethessék kis pénzüket. Letartóztatások hulláma csap át Magyarországon. A szabadságharcosokat tízezrével hurcolják át keletre. Az egyetlen lehetőség nyugatra menekülni. Az osztrák határon segítő kezek fogadják a menekülteket. A bajba jutott testvért sem lehet nagyobb szeretettel fogadni. Az egész osztrák nép kész a legnagyobb áldozatra, csakhogy a menekülteken segíthessen. De segíthet-e a gondoskodás, a szerencsétleneken, akik elvesztették hazájukat? Európa valamennyi állama szeretettel fogadja be a menekülteket. Légi hídon szállítják őket Amerikába. A menekültek szenvedését lehet enyhíteni, de a világ tehetetlenül áll szembe szenvedésük okával.

Az egész világon tüntetnek a kommunisták ellen és Magyarország mellett. Óriási tömegek vonultak fel Rómában, Bécsben, Berlinben, Párizsban, Londonban és Zürichben. A népek nincsenek megelégedve politikusaik magatartásával. Igazságot Magyarországnak! Vagy a nagy nemzetek nem fogadták-e meg hogy minden népnek biztosítják az önrendelkezési jogát? Az Egyesült Nemzetek közgyűlése a magyar kérdésről vitázik. Óriási többséggel fogad el határozati javaslatot határozati javaslat után. Követelik az oroszok kivonulását Magyarországról, szabad választások megtartását, az Egyesült Nemzetek megfigyelőinek kiküldését. Magyarországon még egyszer feléled a reménység. De mi lesz ezeknek a határozati javaslatoknak a sorsa? Amikor semmiféle tett sem követi őket, a szabadságharcosok beszüntetik az ellenállást. Mélységes a csalódás a nemzetközi szervezetek tehetetlensége miatt. A Szabadságharc mégis folyik tovább. Új harci eszköze a sztrájk. A világ ma mélyen megrendülve tekint a magyar szabadságharcra. Halottakat és könnyeket, romokat és csalódást lát. Senki sem segített ennek a népnek, hogy a maga akarata szerint, szabadságban éljen. A magyar szabadságharcos rádió utolsó felhívását intézi a szabad világhoz: Világ népei! Az ezeréves Magyarország őrtornyain kezdenek kihunyni az utolsó lángok. A szovjet hadsereg megpróbál szétzúzni bennünket. Páncélosaik és ágyúik Magyarországon dübörögnek át, asszonyaink, anyáink leányaink veszélyben vannak. Mentsétek meg lelkeinket! SOS! SOS! Lehet, hogy most szólal meg utoljára az utolsó szabad magyar rádió. Világ népei! Hallgassatok meg! Segítsetek! Ne tanáccsal, ne szavakkal, hanem tettekkel! Ne feledjétek, hogy a szovjet barbár támadását nem lehet feltartóztatni. A következő áldozatok ti lesztek! Segítsetek! SOS! SOS! Világ népei! Az igazság nevében segítsetek! A hajó süllyed, a lángok kihunynak, óráról órára sötétebbek lesznek az árnyak Magyarország felett. Haljátok meg kiáltásunkat, nyújtsatok testvéri kezet! Mentsetek meg! Segítség, segítség! SOS! SOS! Isten veletek és velünk!