Gyurián Edit: Dr. Brückner József rövid életrajza

Részlet Gyurián Edit dr. Brückner Józsefről szóló „Ki köszöni meg...” c. könyvéből (Alfapack Kft. nyomdaüzeme, ISBN 963 550 176 9)

1938-ban, az Eucharisztikus Kongresszus egyik szervezője

Született Budapesten, 1894. augusztus 6-án, Urunk Színeváltozásának ünnepén.
Édesanyja: Vohlarik Josefin (1866-1950) a Csehországban lévő Pardubice melletti Holicéből származott.
Édesapja: Brückner János (1859-1917) a bajorországi Burkundstadtból. Huszonkét éves korában jött Magyarországra . A Kecskeméti utcai Alföldi vendéglő tulajdonosa volt.
Édesanyja napi áldozó és a Szűzanya nagy tisztelője volt. Lakásukban kis házi oltárnál imádkozott a család apraja bagyja reggel – este. A papokat nagy tiszteletben részesítette, ha bántották őket, mindig védelmükre kelt. Kecskeméti utcai lakásukban született öt gyermekük:
Ferenc (1893, két napos korában meghalt), József (1894-1973), Ferenc (1896-1970), Margit (1899-1971) és János (1904-1986).
Elemi iskoláit Budapesten a Károlyi utcai iskolában (1900-1904), az alsó négy gimnáziumot a Piarista Gimnáziumban – mindvégig kitűnő eredménnyel – végezte el. Legkisebb öccsével, Jánossal egy szobában lakott, sokat foglalkozott vele. Már elemista korában ministrált, szívesen segített mindenkinek. Nagy hatással volt rá Vajnóczy Elemér hittanár.

Hivatása

14 éves korától, 1908-tól 1912-ig a nagyszombati kisszeminárium növendéke volt. Ezalatt a gimnázium felső négy osztályát a katolikus érseki gimnáziumban végezte. Itt erősödött meg magyarsága és mélyült el Mária-tisztelete. Nagyszombat ugyanis a magyar történelem legválságosabb idején , a török hódoltság alatt és után – közel 300 éven át , 1543-tól 1820-ig volt a magyar katolikus egyház központja, az esztergomi érsek székhelye. Itt, a székesegyház könnyező Szűzanya kegyképe előtt esdették ki őseink Isten áldását hazánkra, s nagy buzgósággal imádkoztak századunk első élveiben is a kereszténységért.
1912-ben, az érettségi után Brückner Józsefet, kiváló tanulmányi eredményei jutalmául, elöljárói Bécsbe küldték az egyetem teológiai karára és a Pázmány Páter által alapított Magyar szemináriumba. Bécsben, az európai művelődés fellegvárában mélyítette el meglepően nagy, széleskörű műveltségét és magas szintű teológiai szaktudását.
Az első világháborút megelőző idők és annak első két esztendeje, az addig nem látott katasztrófák és az erkölcsi züllés tragédiái megacélozták hivatását. Ég a vágytól, hogy Isten eszköze lehessen a lelkekért.
Tudjuk, hogy már első éves szeminaristaként tagja a bécsi domonkosok által vezetett Rózsafüzér Társulatnak, az Eucharistia Társulatnak és a Confraternitas Sacerdotalis Adorationis Sanctisdimi Sacramenti (a Legszentebb Oltáriszentség papi imádása) testvériségnek.
1916-ban, a világháború második évében a megnövekedett papi feladatok ellátására korkedvezménnyel, december 23-án pappá szentelte Kohl Medárd esztergomi segádpüspök.
Első szentmiséjét Budapesten, az Egyetemi templomban mutatta be. Ez a templom a család lakásával szemben, gyermekkorának első temploma volt, amelyet megkülönböztetett szeretettel övezett egész életében. Ez a templom Prohászka Ottokár püspöknek 1907-től minden évben megtartott konferencia beszédei révén a Magyar katolikus megújulás bölcsője volt. Az újmisés Brückner Józsefnek is eszményképe volt a lánglelkű , nagy műveltségű és szentéletű főpap.

Állomáshelyei


1916. augusztus 20-án – még a felszentelés előtt – Csernoch János esztergomi érsek kinevezte a nagyszombati érseki főgimnázium internátusába prefektusnak.
1917. szeptember 1-től – a középiskolai hittanári képestő oklevél megszerzése után – a nagyszombati gimnázium hittanára lett.
1919. február 1-től, a vesztes háborút követő országcsonkítás viharában Csernoch érsek Budapestre helyezi, a Szent Szív (Sacre Coeur) nővérek gimnáziumának hittanárává és az intézet lelkészévé nevezi ki. A 25 éves, fiatal pap elmélyíti imaéletét, hogy minél inkább Isten éljen benne. 13 éven át tanított a közel 300 fős, 8 osztályos leánygimnáziumban. A tudományos, teológiai továbbképzés mellett nagy figyelmet szentelt a vasárnapi diákmisékre, a lelkigyakorlatokra, a növendékek lelki életének az elmélyítésére, a rendszeres szentgyónásra és szentáldozásra. Ezekben az években bontakozott ki lelkivezetői nagysága. Tudott személytelen lenni, Isten kegyelmének vízcsapja, - ahogy ő nevezte magát, s ugyanakkor mélységes beleérzést tanúsítani minden felmerült emberi helyzetben,a kis és nagy kérdésekben egyaránt.
1923-ban kitüntetéssel tette le doktori szigorlatait a bécsi egyetem teológiai karán az egyházjog, a dogmatika és a morális tantárgyakból. Ekkor védte meg disszertációját, amelynek címe: A vasárnapi liturgikus könyörgések összefüggése az egyházi év alapgondolataival. Ez a jeles tudományos értekezés jelzi a liturgia iránti elkötelezettségét. (…)
1922-től a Regnum Marianum , a budapesti világi papok egyesületének a tagja, amelyt 1903-ban Mailáth Gusztáv, Prohászka Ottokár és Kantner Károly az elkötelezetten hívő ifjúság nevelése érdekében alapított.
Az igazgató ekkor Shvoy Lajos , századunk második nemzedékének kiemelkedő, szentéletű papi egyénisége volt. Brückner atya 1922-től a Regnum Damjanich u. 50. alatti székházában lakott , és a környék egyik legkedveltebb lelkivezetője és gyóntatója lett.
1926. szeptember elsejével kinevezték a városligeti Szent István Reálgimnázium hittanárává is. A 10-18 éves fiúk oktatását és nevelését nagy gonddal és kiváló pszichológiai-pedagógiai érzékkel végezte. Ekkor kezdet tanulmányozni Don Bosco példáját, akit 1929-ben avatott boldoggá XI. Piusz pápa , s aki Brückner atya legfőbb pedagógiai példaképe volt egész életében.
1926-tól Unio Cleri pro Missionibus (Papi egység a missziókért) egyházmegyei tanácsának is tagja, ami papi buzgóságának elismerését is jelenti.
Az 1928/29-es tanévet betegszabadságon tölti. Nagy megpróbáltatásában teljesen ráhagyatkozik Istenre. Neki adta az életét. Legyen meg az Ő szent akarata! Gyomorbetegsége egész életén végigkíséri. Emiatt tudott oly nagy megértéssel lenni a betegek iránt.
1929. szeptember elsejével a Magyar Királyi Középiskolai Tanárképző Intézet gyakorló iskolája hittanárává nevezték ki. Tanít a Damjanich utcai tanítónőképzőben is 1929 és 1932 között.
1932. május 13-án Serédi Jusztinián esztergomi érsek kinevezte dr. Brückner József hittanárt a Budapesti Központi Szeminárium gondnokává. Új fejezet nyílt életében, új feladatokkal. Nagy gyakorlati érzékével kitűnően látta el az új munkakört, s közben egyre közelebb került a papságra készülőkhöz. Lelki vezetetjeinek köre kibővült. A régiek kezét sem engedte el. Rendszeres gyóntatási napjai voltak az egyetemi templomban.
A szeminárium rektora ezekben az években Tóth Tihamér, a kiváló ifjúsági lelkipásztor és szónok, akihez mély barátság fűzte.
1932-ben, amikor Magyarországon is megalakul az Actio Catholica , a világi katolikusok társadalmi szervezete, amely egyházi irányítás alatt működik, Brückner atyát kinevezik a szociális és karitatív szakosztály tanácsosává. Ez a tevékenység lelkének mélyéből fakadt, és meghatározta egész életét.
1937. július 10-én érseki tanácsosi kinevezést kap. 1939. február 18-án Serédi Jusztinián hercegprímás teológiai tanárnak és lelkiigazgatónak nevezi ki Esztergomba. “Meggyőződésem, - írja az érsek, - hogy e fontos hivatalt az eddig tapasztalt buzgósággal és lelkiismeretességgel fogja betölteni.”
1939. október 2-án dr. Brückner József érseki tanácsost, tanárt, spirituálist Serédi Jusztinián a Főegyházmegye Cenzúra bizottságának a tagjává nevezte ki.
1941. július 1-I hatállyal Serédi Jusztinián hercegprímás megbízza az esztergomi szeminárium rektori teendőinek ellátásával, tanszékének meghagyása mellett.
1941. augusztus 6-án a prímás kinevezi az esztergomi szatmári irgalmas nővérek gyóntatójává. Az Isten Országáért vállalt papi, regnumi életet igen nagyra becsülte. A példaképe különösen a Boldogságos Szűz. Per Mariam ad Jesum. Hogy isteni küldetését minél jobban teljesítse, még többet imádkozott, böjtölt, vezekelt.
1941. december 12-én a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karának dékáni hivatala értesíti, hogy “ a Kar 1941. december 10-én tartott II. Rendes ülésén hittudományok tudományos és irodalmi művelése terén szerzett érdemeiért a Doctor Colecatus oklevéllel való kitüntetését határozta el.”
(…)
1943/44 telén Esztergomot is elérte a világháború. A város egyik legbiztonságosabb óvóhelye a szeminárium hatalmas pincéje volt. Brückner rektor úr mindenkit befogadott ide, aki cask kérte, vallásra és világnézetre való tekintet nélkül. Kitűnő szervezőképességével és hatalmas hitével tökéletes rendet, fegyelmet tudott teremteni hosszú hónapokon át. Mindenkiról személy szerint gondoskodott? A családokról, az idősekről, a betegekről é a gyermekekről egyaránt.
Ellátta őket testi és lelki táplálékkal. Közben a pince egyik részében folyt a kispapok teológiai oktatása. Mélyült hitük és bizalmuk a Gondviselésben.
1945. március végére megszűntek a bombázások. Hazánkat megszállta a szovjet katonaság. Megkezdődött romok eltakarítása. Márciu 29-án, Nagycsütörtök délben Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás szíve megbénult. Fej nélkül maradt a magyar egyház a legnehezebb napokban. Nehéz utódot találni a biztos mártírsorsra. XII. Piusz papa és a hazai püspöki kar az acélos jellemű Mindszenty József vezsprémi püspököt jelöli Egyházunk élére, aki 1945. szeptember 15-én kapja meg a kinevezést, és október 7-én, Rózsafüzér Királynője ünnepén foglalja el az érseki széket. Lelkipásztori buzgóságát az egész ország ismerte. Brückner atya nagy örömmel köszöntötte őt.
(…)
1948. május 21. Mindszenty bíboros kinevezi a szatmári irgalmasnővérek gyóntatójává. Nehéz napok, hetek ezek. A nővérek iskolái csak az iskolaév végéig működhetnek. A szerzetesrendek feloszlatása rettegésben tartja a nővéreket. Ekkor küldi a vértanúságra kész főpásztor Brückner atyát hozzájuk, hogy Isten kegyelmét, erősítését közvetítse számukra.
1948. december 26. Mindszenty bíboros letartóztásának a napja. Megkezdődik a kínzatás az Andrássy út 60-ban.
1949. február 8-án Mindszentyt életfogytiglani börötnre ítélik. Brückner atya is felkészül a legsúlyosabb áldozathoztalra.
1951. őszén Brückner atyánál házkutatást tartottak. Megtaláták nála Mindszenty bíboros kéziratát.
1951. november 16-án beidézik az esztergomi városi tanácshoz, mint Oltáregylet igazgatót. A kommunksta diktatúra ugyanis betiltott minden vallási egyesületet, és számos papot fogtak el azon a címen, hogy e rendelkezést megszegte. Brückner atyát a vallatás után elengedték.
1952. február 1-jei hatállyal a kommunista hatalom nyomására Hamvas Endre, csanádi püspök, esztergomi apostoli adminisztrátor felmenti a szeminárium rektori tisztje és a hittudományi főiskolán z eddigi tantárgyainak a tanítása alól.
1952. február 1-től az esztergomi prímási palotában kap egy kis sötét szobát, ahol embert nem fogadhat. Nyilvánosan nem misézhet, szentbeszédet nem mondhat, sorsa a megbélyegzett, beosztás nélküli, hallgatásra ítélt papé. A kispapoknak megtiltották, hogy szóba álljanak vele.
Lelkipásztori buzgósága most is megtalálja a lehetőségeket. Utazik. Látogatja idősödő tanítványait a fővárosban és szerte az országban. Lelkiatya! Istenhez vezeti a lelkeket. Buzdítja, erősíti őket a hősies hitvallásra, a keresztény helytállásra. Álnéven levelez. Leveleit cenzúrázzák, így postája nagy részét lelkigyermekei ismerős családokhoz küldik. Ő a leveleit Pesten adja postára, a város különböző helyein. Minden lépését figyelik. Tudja, hogy kik vannak negbízva ezzel a feladattal: így az egyik volt tanítványa , aki mindenben a segítségére kíván lenni. Nem küldheti el. Ebben is Jézust követi, aki mindvégig szeretettel volt Júdás iránt. Mindez növeli Istenbe vetett hitét, reményét, szeretetét, életszentségét.
1953. február 23-án az esztergomi szeminárium épületét katonai célra foglalják le. A kisppokat a szatmári irgalmas nővérek zárdájának egy részébe helyezik. Brücknr atya szívét újabb tőr járja át. Még többet engesztel, még teljesebben egyesül a Fájdalmak Anyjával.
1956. október 23. Kapisztrán Szent János ünnepe. A magyar szabadságharc kezdete. Október 30-án a magyar honvédség tisztjei kiszabadítják Mindszenty bíborost fogságából. November 3-án rádiószózatot intéz a nemzethez és a világhoz.
November 4-én szovjet csapatok szállják meg az országot. Minszent bíboros az amerikai követségen kap menedékjogot. Itt először Martin Marcell karmelita atya a gyóntatója, majd Brückner atya.
1957. január 4-én Witz Béla vikárius megbízza Brückner atyát az Esztergomi Tanítóképző Intézet katolikus tanulóinak a hitoktatásával. Erre már nem kerülhetett sor, mert a pártállam diktatúrája visszaállt.
1971. szeptember 28. Mindszenty bíboros a Vatikán kérésére elhagyja a budapesti amerikai követséget. Rómába viszik, majd október 23-án Bécsbe, a Pázmáneumba költözik. Megkezdi lelkipásztori útjait az egész világon szétszórt magyarokhoz.
1973. március 25. Vasárnap, az Esztergomi Bazilika Bakócz kápolnájának búcsúnapján Brückner atya mondja a reggel 7 órás ünnepi szentmisét. A deli 12 órás autóbusszal Budapestre utazik, hog a Nagyszombat utca 6. alatt lakó volt tanítványának , Lukinich Dezsőné dr. Hartyányi Kornéliának a betegek szentségét kiszolgáltassa. Ezt követően találkozott volna a Volga szállóban egy bécsi úrral, de erre már nem kerülhetett sor, mert nyomtalanul eltűnt. A bécsi úr még aznap délután Esztergomba utazott, de a prímási palotában sem tudtak az atyáról semmit.
Szabó Imre püspök Budapesti Krisztinavárosi plébánián várta őt estére. Telefonon érdeklődött az atya után az ismerős családoknál. Senki sem tudott róla.
1973. márciu 27-én két esztergomi lelki gyermeke elment a Nagyszombat u. 6. alatti lakásra, de azt zárva találták. Ezért elmentek a III. kerületi rendőségre, és kérték a lakás felnyitását, mert ott kell lennie a súlyosan beteg Lukinichnénak , akit csak egy napra engedtek haza a Péterfy utcai kórházból, és esetleg Brückner Józsefnek is. A rendőrség a lakást csak egy hét múlva nyitotta föl. Két oszlásnak indult, véres tetemet találtak ott, majd elvitették őket. A nyomozásról és a boncolásról hivatalos jelentést a rendőrség a mai napig sem adott ki.
1973. április 13-án – végakarata szerint – az Esztergom-szentgyörgymezei temető papi parcellájában temették el. Hatalmas tömeg kísérte a lezárt koporsót a bazilikai szentmise után nyughelyére. Szabó Imre püspök így búcsúztatta: “Nem érte, hanem hozzá imádkozunk!”
Tanítványai állíttattak neki sírkövet ezzel a felirattal:

MAGA VOLT A SZERETET