Regnum Marianum-templom
A Regnum Marianum-templom a keresztény magyarság egyik kiemelkedő temploma volt. A Tanácsköztársaság bukása iránti hálából, több neves közéleti és egyházi személyiség kezdeményezésére építették fel a Városliget sarkában 1931-ben.
A templomnak már kezdeti éveiben is különleges figyelmet tulajdonítottak. Egy kitűnő lelki közösség működött benne, különös tekintettel a kor ifjúságára.
A templom azonban útjába került a XX. század egyik leghírhedtebb, legsötétebb személyiségének: Rákosi Mátyásnak. A diktátor a magyarság engesztelő templomát 1951. szeptember 23-án leromboltatta.
Attól a naptól kezdve a keresztény Magyarország számára ez a templom az újjászületés és a remény jelképe. A templom újjáépülését idén 60. éve várjuk - kezdve az 56-osoktól II. János Pál pápán át sokakig.
A Váralja Szövetség azt szeretné elérni, hogy a templom ismét újjáépülhessen: amint erre az anyagi helyzet lehetőséget teremt. Ehhez azonban mindenekelőtt a döntéshozók elhatározása szükséges, továbbá a föld alá temetett egykori altemplom feltárása - az ugyanis nem pénzkérdés.
Az újjáépülés reményében kezdte meg munkáját a Váralja Szövetség a Regnum Marianum-templomért 2011 februárjában. Aláírásgyűjtésünkhöz a 60. évforduló napjáig több mint 20 ezer ember csatlakozott. A helyszínen eddig három megemlékezést, gyertyagyújtást tartottunk.
Ezt a munkát folytatjuk csendesen, méltósággal.
Kezdeményezésünk
A Váralja Szövetség azzal a kéréssel fordul a kormányzathoz, hogy a Regnum Marianum-templom felépítésének 80., lerombolásának 60. évében kezdődjön meg a templom visszaépítése. Azonos helyszínen, eredeti tervek szerint, főként közadakozásból.
Ezzel méltó emléket állítanánk a kommunista-sztálinista diktatúra áldozatainak, sötét borzalmainak.
A Regnum Marianum a reménység és a magyar nemzeti feltámadás temploma volt. Szeretnénk, ha ezt a templomot – amelyet elvettek a magyarságtól – visszakapnánk. Ehhez természetesen elengedhetetlen a római katolikus egyház támogatása. Reméljük, az egyház is támogatni fogja legnemesebb kezdeményezéseink legnemesebbjét.
Szeretnénk továbbá, ha a templom vallástól, politikai hovatartozástól függetlenül a magyarság találkozóhelye lenne. Ezért javasoljuk, hogy a templomot a kommunista diktatúra bukása iránti hálából építsük vissza – a kommunizmus borzalmaira emlékeztetve, a nemzeti feltámadás reményét mutatva. Kezdeményezésünket ezért is a kommunizmus áldozatainak emléknapján indítottuk útjára.
A Regnum Marianum-templom története
A 80 éve épült Regnum Marianum-templom egyike a magyarság legismertebb szimbólumainak: a budapesti Városliget szélén, a Dózsa György úton – a Hősök terétől néhány lépésnyire – található templomot Rákosi ideológiai és politikai okokból 60 évvel ezelőtt felrobbantotta. A templom története, szimbolikája azonban ennél lényegesen összetettebb.
A templom építését már a XX. század elején eltervezték, igazi elhatározásra azonban a trianoni traumát követően jutottak a hazafias érzelmű híveket tömörítő s az ifjúság nevelésével foglalkozó Regnum Marianum Közösség tagjai. A Regnum Marianum-templomot a Tanácsköztársaság bukása iránti hálából építették többek között a nagy püspök, Prohászka Ottokár (1858-1927) kezdeményezésére.
A templom alapkövét 1925-ben rakták le Csernoch János (1852-1927) hercegprímás-bíboros részvételével. A munkálatok a következő évben meg is kezdődtek Kotsis Iván (1889-1980) tervei alapján. Az építész a historizáló Hősök tere környékére egy neoromán, Szent István korát idéző templomot tervezett: az épület egyszerre hasonlított a jeruzsálemi Szent Sír-bazilikára és az árpád-kori templomokra.
A templom tornyát leszámítva sikeresen megépült közadakozásból, mire 1931. június 14-én Magna Domina Hungarorum, vagyis Magyarok Nagyasszonya néven Serédi Jusztinián (1884-1945) hercegprímás felszentelte.
A templom kisvártatva a magyarság szimbólumává vált: e kettős küldetés, a kommunista diktatúra elleni küzdelem és a magyar keresztény-nemzeti szellem továbbörökítése kiemelte a Regnum Marianumot a templomok sorából. A 20 méter átmérőjű, 25 méter magasságú kupola tetején a Szent Korona másolata vigyázott a hívekre.
A templom a II. világháborút csodálatos módon szinte sértetlenül átvészelte. A kiépülő sztálinista Rákosi-rendszer azonban nem tűrte meg a Regnum Marianumot. 1951-ben Rákosi elrendelte a templom bontását – ajándékul az ekkor 70 éves Sztálinnak. A templom lerombolása 1951. szeptember 23-án kezdődött. Mivel a masszív szerkezetet nem tudták lebontani, végül a felrobbantás mellett döntöttek.
A hívek olyannyira ragaszkodtak templomukhoz, hogy azt élőlánccal vették körbe s a végsőkig mindent megtettek a megmentéséért. Azokat, akik a templomért felemelték szavukat, az ÁVH válogatott büntetésekben részesítette: a résztvevőkre gyakran több évtizedig tartó börtön várt. Cseppet sem kevésbé megalázó módon a templom lebontását részben egyházi szellemiségű diákokkal végeztették el.
A kommunista diktatúra cinikus politikája itt nem ért véget: 1969-ben a templom helyén építették fel a Tanácsköztársaságot dicsőítő emlékművet Kádár János javaslatára.
A rendszerváltás előtt és után többször is felvetődött a templom visszaépítése, a de erről részletesebben az „Akik kezdeményezték a visszaépítést” menüpont alatt olvashat.
A templom helyén 2000-ben felállított keresztet azóta többször megrongálták...
A cikk (képekkel együtt) a www.varaljaszovetseg.hu oldalon jelent meg.
