Regnum Marianum: az altemplom feltárására és egy méltó

emlékhely kialakítására van esély

Az eredeti templom újjáépítését sem a katolikus egyházvezetés, sem a kormány nem támogatja - az altemplom helyreállítása és egy szakrális emlékhely kialakítása ugyanakkor nem lehetetlen. A Váralja Szövetség tavalyelőtt kezdeményezte a Rákosi Mátyás parancsára 1951-ben felrobbantott Regnum Marianum-templom újjáépítését. Most Csete György Kossuth-díjas építésszel fogtunk össze, aki már meg is tervezte a nemzeti kegyhelyet. A Váralja Szövetség támogatóinak megkérdezését követően fog dönteni a kezdeményezés folytatásáról.

„A rendszer tollforgatói kezünkre jártak ritka őszinteségükkel a millennium képének megrajzolásában. Az ifjúságuk valóban olyan, mint maga a rendszer fája, amely ezt a tőle nem elütő gyümölcsöt hozta. A rendszer az iskolamezőnyön nem alkot, csak szerez. A rendszer műveiben a saját sajtó is elég kivetnivalót talál az iskola körül, a közlekedésben, a reformokban. Egyedül csak a táj a régi itt, de az olyan szép, épp a Bazilika közelében, hogy az angol közoktatási miniszter megbűvölten állt meg előtte. Ennyi maradt meg a régi, ezeréves Esztergomból a rendszer negyedszázados nyaktilóján. A bolsevizmus világnézete az orosz-szláv világhatalom fegyvereivel itt van Magyarországon és itt van a Magyar Sionon is. A magyar bolsevizmus, miután az anyagiakat az orosz fegyverek segítségével törvénytelenül elvette, Esztergomban is rohamra készen áll a keresztény szellemű oktatás, a család és a hitélet ellen. Esztergom közjogi jelentősége ebben az új „jog”-rendben csak hátrány és teher, de hordozójának – nagy áldozatokra is kész elődei példáján – a nemzeti lét legsötétebb korszakában vállalnia kellett a rászakadó súlyos kötelezettségeket, ha nem akart hűtlenné válni az ezeréves nemzeti hagyományokhoz és népéhez.”

A Regnum Marianum-templom a keresztény magyarság egyik kiemelkedő temploma volt. A Tanácsköztársaság bukása iránti hálából, több neves közéleti és egyházi személyiség kezdeményezésére építették fel a Városliget sarkában 1931-ben. A templom azonban útjába került a XX. század egyik leghírhedtebb, legsötétebb személyiségének: Rákosi Mátyásnak. A diktátor a magyarság engesztelő templomát 1951. szeptember 23-án leromboltatta - a Regnum Marianum-templom azóta jelképpé vált.

Az újjáépülés reményében kezdte meg munkáját a Váralja Szövetség a Regnum Marianum-templomért 2011 februárjában. Aláírásgyűjtésünkhöz a petíció lezárásáig több mint 20 ezer ember csatlakozott. Az egyházvezetés ugyanakkor már 2011. március 1-jén elhatárolódott kezdeményezésünktől, végül a korábban a templom visszaépítéséről nyilatkozó Szőcs Géza akkori kulturális államtitkár sem fogadott minket, az ügy pedig fokozatosan karanténba került...

A helyzet változatlan

A Regnum Marianum-templomért indított kezdeményezésünket illetően egész mostanáig nincsen előrelépés - és nem csak azért, amiért Szőcs Géza már nem államtitkár. Sem a katolikus egyházvezetés, sem a magyar kormány nem támogatja az újjáépítést. A Váralja Szövetség számára az is kiderült, hogy ebben semmi változás nem várható: állítólag a katolikus egyházvezetés nemcsak nem támogatja, hanem egyenesen ellenzi a javaslatot.

A Váralja Szövetség egyeztetései során ugyanakkor határozottan arra jutott, hogy a magyarság engesztelő templomának ügye nem maradhat vesztegzár alatt. Amellett, hogy a XIV. kerületi városvezetés kezdettől fogva támogatná egy méltó emlékhely kialakítását, a tervezett múzeumi negyed beruházásai is érintik a Regnum Marianum-templom helyszínét. Ez annyit jelent, hogy hozzányúlnak a Városliget tulajdoni szerkezetéhez, ami jó, hiszen az egyházi vétó mellett a kedvezőtlen tulajdonjogi helyzet volt a legnagyobb akadálya annak, hogy bármi is történhessen - így a továbblépés most már csak azon múlik, hogy tudjuk-e a kormányzati terveket befolyásolni.

Altemplom, szakrális kiállítótér, 1956-os emlékmű

Így jutott el a Váralja Szövetség oda, hogy korábbi kezdeményezését felülvizsgálja. Mint ismeretes, szervezetünk kezdetben a valamikor itt állt templom eredeti tervek szerinti újjáépítését kezdeményezte, ez azonban biztosan nem valósulhat meg a közeljövőben, hiszen sem a katolikus egyházvezetés, sem a kormány nem támogatja a felvetést. (Utóbbi annak ellenére, hogy korábban Szőcs Géza kulturális államtitkár nyilatkozatai alapján a kormány a Regnum Marianum-templom újjáépítésében gondolkodott.) További probléma, hogy a templom felépítése több mint 10 milliárd forintba kerülne, amit pusztán közadakozásból nem lehet előteremteni.

Hasonló meglátásra jutott Csete György Kossuth-díjas építész is, aki élete egyik nagy céljának tartja, hogy a templom helyén egy méltó emlékhely jöhessen létre. A Váralja Szövetség most már a neves építésszel - aki időközben tiszteletbeli tagunk lett - közösen kezdeményezi a Regnum Marianum-kegyhely létrehozását. Ennek alapja az a tény, hogy a Regnum Marianum-templom máig nem szűnt meg, az altemplom ott van továbbra is a föld alatt, csak fel kellene tárni.

Eközben műemlékvédők és egyházon belüli támogatóink is jelezték felénk, hogy a templom eredeti tervek szerinti újjáépítése esetén valóban az újjászületés jelképe lenne, ugyanakkor unokáinknak már valószínűleg nem jelentene többet egy átlagos belvárosi templomnál. A Regnum Marianum-templomot éppen a szenvedéstörténete tette egyedüli történeti értékké, felkiáltójellé - hiba lenne tehát ezt eltüntetni. Többen is olyan megoldást javasoltak, amely egyszerre jelenti a szakrális funkciók megnyílását (altemplom feltárása), ugyanakkor az emlékezés biztosítását (emlékhely a felszínen).

Csete György már a leendő szakrális emlékhelyet is megtervezte. A Váralja Szövetség honlapján Csete György tervei alapján készült vázlatokat mutatunk be vizuálisabb beállítottságú támogatóink kedvéért. (Megjegyezzük ugyanakkor, hogy ezek a távlati képek nem látványtervek.)

Az altemplomban helyet kapna egy kápolna, amely a zarándokokat fogadná. Ez lenne a kegyhely elsődleges funkciója: zarándokhely, templom. Emellett létrejönne az altemplomban egy kiállítótér a szakrális képzőművészet, illetve egy az 56-osok számára. Az szabadságharc többször is megjelenik a tervekben, ugyanis a templom újjáépítése először 1956-ban merült fel.

felszínen az emlékhelyet gyep venné körül, amelyben egy kissé megemelt kőburkolat által kirajzolódna a templom kereszt formájú alaprajza. Két oldalt a Csete György tervezte halászteleki templom egy-egy kupolájának másolata állna acél zártszelvényből, középen pedig egy 56-os zászlót ábrázoló emlékművet helyeznénk el. A Váralja Szövetség nagyon fontosnak tartja, hogy szabadságharcunk méltó emléket kapjon az egykori Felvonulási téren - a jelenlegi ún. "vaskefét" ugyanakkor nem tartjuk annak, hiszen a Gyurcsány által avatott emlékmű nem az 56-osokról szól, hanem a nemzetközi szabadkőművesség jelképét ábrázolja.

Az emlékhely mindenképpen méltóságteljes lenne, hiszen Csete György tervezte meg - eközben helyreállna maga a templom is az altemplom feltárása révén. Szerencse, hogy nemcsak a kerület részéről mutatkozott befogadó készség a javaslat iránt: a múzeumi negyed kialakításáért felelős Baán László is egyetértett Csete György elképzeléseivel.

A cikk (képekkel együtt) a www.varaljaszovetseg.hu oldalon jelent meg.