(A levegőben már izzó feszültség volt, de a már ugrásra kész istentelen
hatalom még nem mert nyílt harcot kezdeni az ünneplő [csongrádi Tiszai-Mária Napok, 1947. augusztus 15-16-17] tömeggel. Derűs
emlékként gondolok vissza arra az esetre is. Az akkori tiszai járatok
legnagyobb, legelegánsabb hajója szolgált a hajómenet céljára, ennek eredeti
neve .Kossuth" volt, de akkora már át volt keresztelve "Rákosi Mátyás"
-ra: És ez mindenkiben derűt váltott ki.
Ráadásul a nyári alacsonyabb vízszint miatt
nem tudott megfordulni és így a visszaút
"farral" történt. Ez az égiek humora.)
A Bíboros úr részt vett az egész éjszakán
át tartó Szentségimádáson, amely
mindhárom templomban folyt, de főtéren is,
az utcákon is hangos közös imádság volt.
Gyors léptekkel gyalog ment egyik templomtól a másikig és kora hajnalig
együtt imádkozott a hívekkel. Azután pihent le egy pár órára.
Az ünnepség csúcspontja 17-én a városháza előtti oltáron bemutatott
szentmiseáldozat és az Evangélium után a városháza erkélyéről elmondott
szentbeszéd volt.
De ugyanezen a reggelen; - senki se látta, hogy ki vagy honnan, - a
város, de főképp a központ, a városház előtti ünnepi térség tele volt szórva
röplapokkal. Egyik oldalon a Boldogasszony Anyánk néhány versszakával,
a másikon: "A Magyar Kommunista Párt ajándéka a Tiszai Mária napok
résztvevőinek".
Szentbeszéd Csongrádon a tiszai Mária-napok alkalmával a városháza
erkélyéről az ünnepi szentmise evangéliuma után történt.
"Kedves csongrádi Hívek!
A kanadai és esztergomi Mária-napok után a tiszai Mária-napok lelki melegében
Mária tisztelet ősi magyar erényét ébresztgetjük a pusztulás utálatosságában.
Mikor Ottawából visszatérőben
pár órát töltöttem Londonban,
nagyon érdekelt az angol katolicizmus.
Londonban a tízmillió lakosból
egymillió a katolikus. Amikor azt kérdeztem,
észre veszik-e 'az idegen
tengerben a kevés katolikust, azt felelték:
észre veszik, mert a szám kicsiségét
a minőség nagyszerűsége pótolja.
Aki itt katolikus, azt nem a saját
szája, nem is az anyakönyv, hanem az
élete mutatja annak. Az anglikánok tágra nyílt szemekkel nézik a katolikust, mert
az valami más, mint a többi. És mégis mit vesz észre az anglikán a katolikusokon?
"Ezek azok, akik pénteken nem húsoznak, és a házasságot nem bontják fel." Ez találja
- gondoltam - mert a katolikusnak úrrá kell lennie mindkét vonatkozásban a
testén. A test a lélek uralma alatt az ész és akarat parancsnoksága alatt áll.
Így a katolikus szemben áll a marxízmussal, amely anyagelvűséget hirdet,
mintha az emberi életben minden a hasért és vérért történnék. Pedig - ugye - vannak
éjjel varró, nappal mosó édesanyák, vannak a lélekért elégő gyertya misszionáriusok,
vértanúk is. Mi azonban nyomozunk tovább a katolikus után. Sok van, de
mégis meg kell találnunk.
Amikor Japánban a XVlI. században kiüldözték az egyház papjait, Nagasakiban
haldokolt egy öreg katolikus japán immár pap és szentség nélkül. Felindította
a tökéletes bánatot, aztán azt mondotta végrendelkezve a körülálló katolikusokhoz:
.hagyományozzátok át apára, fiúra, unokára, hogy ha századok múltán
végre papok jöhetnek Japán földjére, jól vigyázzanak az akkor élők, csak olyan papokat
fogadjanak el, akik a Rómában székelő fehér pap küldöttei, akik tudnak Máriáról,
az Isten Anyjáról és mindannyiunk édesanyjáról!" Most lépnek ezek a papok
300 év múltán Japán földjére és valósul meg a nagasaki végrendelet. És a katolikus
arcon kiverődik a további erőteljes, meghatározó jelleg. Krisztus helytartója mutatja
az irányt viharon, vészen át, tiszavirági délibáb bálványok fölött és a csüggeteg
fejeket odaemeli a Tenger csillaga, a Nagyhatalmú és Nagyirgalmú Szűz felé.
De ha finnyáskodik valaki a londoni és japán tükörtől, és inkább a szőke Tisza
tükrében akarja látni, ragyás-e az ő katolikus képe, avagy a tettei emelik-e katolikusnak,
hát előveszem a tükröt a csongrádi temetőkből, a csongrádi múltból.
De ez is megismétli a londoni és japán tükröt,
mert az igazság csak egy az öt világrészben is, a
Tisza-mentén is.
Városotok történetében azt olvasom,
hogy ősi katolikus hitét mindenkor megtartotta.
Volt idő, amikor az egyetlen templom a tatárok
lóistállója volt. Lopva jelentek meg itt a török
időkben vándorbarátok és "száraz papok". Ellés
monostor romja bencések vértanúságáról beszél.
A népet tizedelte, megette a pestis. De a hit
töretetlen élt itt.
Azok, akik ma Mária napokat rendeznek,
30 nemzedéken keresztül lelki-eggyé lesznek
Szent István csongrádi magyarjaival.
Eszerint kilenc és fél évszázada a Tisza
folyton azt csobogja, temetőitek világa néma
szószékként azt hirdeti a ti vallástokkal:
Hiszek egy Istenben, Mindenható Atyában, a Jézus Krisztusban, Szerntlélekben,
szent katolikus Anya-szentegyházat és örökéletet.
Csodálatosan szép vonása az ősi múltnak a Mária tisztelet. Egymást érik itt
a Nagyboldogasszony templomok. ÉI a törvény háborúkon, forradalmakon keresztül:
Ne ölj. Ne paráználkodjál. Ne lopj. Ne hazudj. Ne rágalmazz. Ne mocskold az
Egyházat se divatból, se érdekből.
Él a hét szentség világa. A keresztség kiemeli új életre, különb életre. Ahol
kiritkítják a keresztséget, elpogányosodik az élet. A bűnbánat az újjáépítés lobogója:
Ha nem tartunk bűnbánatot, mindnyájan elveszünk. Az oltár kenyere az élet
kenyere. Az öt világrészt is feloszthatjuk, az országot is hét darabra tördelhetjük,
de a kenyér nem nő, a kenyér ritkul. És a beígért nagy boldogság csak szivárvány,
és tiszavirág és délibáb. Krisztus ígérete a bőséges életről igazság és élet. A házasság,
a család fölséges érték, ha van hűség és felbonthatatlanság. És ha nem nyúlunk
az élethez. A katolikus annyi, mint szeretni a gyermeket és nem belegázolni az élet
medrébe és folyamágyába.
Véméndre 39 családot hoztak a Felvidékről, 32 gyermek volt köztük. Azért is veszett el a
Felvidék, dús Csallóköz, mert kiirtottuk a gyereket, a szülőket, aztán kiirtotta a cseh és a
tót, bűnös magyarok közreműködésével. Csongrádiak, komoly-e a Mária-tisztelet, a
katolikus család és a házasság szentsége? A századvégén sziklaként állt itt a
csongrádi pap, kezében látom a kubikusok kezét. 1947 -ben az Egyház kezében
van-e a kubikus, a földmíves, a kisiparos, az iskolázott keze? Hány fele van a kezetek?
Hány felől verik a kezetekkel az Egyházat és hazát és patkolják a magyar jövőt?
Azt is látom a történelmetekből. hogy
egyszer az ősök feje felett 40.000 forintért
eladták ezt a várost vigyázatlanságból, és
csak későn vették észre, "vigyázzatok
és imádkozzatok!", mert a sötétség óráját
éljük, hogy teljes legyen a
Getszemáni éjszaka, akinek fülei vannak a
hallásra, értse meg.
Mária-nap = katolikus megerősödés.
Maradjatok katolikusok és magyarok.
Csak katolikus irányt vegyetek augusztus
17-én 20-án és 31-én. Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik juhok ruhájában
közelítenek. Gyűlöletet hirdetnek, és maguk érdekvetését aratják. Magyarok legyetek,
Szent István és a Nagyasszony népe egyéni, családi és közéletben."
A szegedi egyetemistáknak volt egy plakátokon is kinyomtatott
programja ebéd utánra "Fekete-madonna" misztériumjáték a sportpályán.
Az ebéd utóján még az asztalnál a szegedi Hamvas Endre püspök úr
üzenetet kapva közölte, hogy a párt megakadályozta az egyetemisták ideutazását,
és ezért nem tudják megtartani a misztériumjátékot.
A mi főpásztorunk, Pétery püspök úr felháborítónak nevezte ezt. Míre
a házigazda Szolnoky apát úr a maga bölcsességével: "Nem baj Püspök
Atya, ez úgyis a litánia ideje lenne, majd mi Kornél atyával megimádkoztatjuk
jó népünket, még úgyse imádkoztunk eleget a foglyaink, meg az elhurcoltak
hazatéréséért:" "No de Apát úr!" - mondta Pétery püspök úr; mire megszólalt
a Bíboros úr, Püspök Atyánkhoz fordulva: "Hagyja Excellenciád,
igaza van Apát úrnak, az többet fog érni, mint egy misztériumjáték."
Emlékeim között ez is kitörölhetetlenül megmaradt - Így is volt.
A könyv honlapja: www.palosfrigyes.hu .