A Magyar Katolikus Püspöki Kar VALÓDI körlevele :-)

Kedves Testvérek!

Húsvét közeledtével Urunk feltámadásáról kellene beszélnünk, de árnyékot vet az ünnepi készülődésre egy fontos közéleti esemény: a húsvét utáni vasárnap, április 12-én esedékes országgyűlési választás, amely kapcsán olyan feszültség és agresszió tapasztalható, amilyen még nem volt a magyar demokrácia 36 éves fennállása óra.

Bizonyára többen is értesültek róla, hogy az elmúlt héten egy hamis körlevél is bejárta az internetet a Püspöki Kar nevében, amelyet egy kilépett paptestvérünk tett közzé, abban a meggyőződésében, hogy az Egyháznak hallgatnia kellene ezekben a sorsdöntő pillanatokban.

A facebookon közzétett körlevelében bátornak gondolt, ám valójában hazug gondolatok szerepelnek, mint például, idézzük:

"A hívek ne engedjék, hogy politikai vélemények megosszák közösségeinket, családjainkat, barátságainkat. Az Egyházhoz való tartozás nem pártállás kérdése."

Ezzel szemben a Bibia tanítása nem az, hogy a keresztények kötelesek lennének minden konfliktust elkerülni, és úgy tenni, mint hogyha minden rendben volna azzal, ha a tüntetők a templom ajtajában kiabálva kérik számon a 80 éves papot, mert zavarja őket a harangozás, és mintha rendben lenne az is, hogy a közösségi médiában nyíltan arra hívják fel a fiatalokat, hogy törjék ketté a nagymama személyi igazolványát, hogy ne tudjon elmenni szavazni.

Miközben egyes politikai erők önmagukat felkenték a változás messiásaivá, és erőszakos fellépésük lassan már az 1919-es Tanácsköztársaságot idézi, az Egyház feladata az, hogy mindenkor a hívei mellett álljon, ne hagyja őket megfélemlíteni.

A keresztény bátorságról

Jézus így készítette fel a tanítványait a rájuk váró megpróbáltatásokra: "Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békét hozzak a földre. Nem békét hozni jöttem, hanem kardot."(Mt 10 : 34-35)

Természetesen a felesleges viszálykodást kerülni kell, amint az illetlen hangnemet is. A gyűlöletet nem méltó hozzánk, mert Jézus valóban azt mondta, hogy "szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok az üldözőitekért" (Mt 5 : 44) .

De mit is jelent az ellenség szeretete, amelyről oly gyakran szoktak minket kioktatni? Azt jelenti, hogy még a megtévedt felebarátainknak is jót akarunk. De az ellenség szeretete nem jelenti azt, hogy mindig gondolkodás nélkül teljesítenünk kellene a környezetünk elvárásait.

Igenis vannak helyzetek, amikor bátran ki kell állnunk az igazunkért, kötelességünk a választójogunkkal élve kiállni azon politikai erők mellett, amelyektől megalapozottan várhatjuk a keresztény értékeink tiszteletben tartását.

Gyakran halljuk, hogy "az Egyház ne politizáljon", "a papok maradjanak a templomban", és hogy "a hit az a magánügy". Ez a gondolatmenet valójában az Egyház felszámolására, és utána a hit kipusztítására irányul, tehát vissza kell utasítanunk.

Tény ugyan, hogy az Egyház nem politikai szervezet, hanem sokkal több annál, de mivel tagjai választójoggal rendelkező állampolgárok, ezért, mint szervezet köteles e téren is iránymutatást adni a híveinek.

A vagyoni különbségekről

Manapság divattá vált feltüzelni a népet azzal, hogy másoknak mennyivel több vagyona van. Mi azonban nem Lenin tanítványai vagyunk, hogy a gazdagok vagyonával kellene foglalkoznunk, hanem Krisztuséi. Jézus pedig azt mondta, hogy

"adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené"(Mt 22 : 21).

Örüljünk annak, hogy jelenleg egy olyan rendszerben élhetünk, amely, ha nem is tökéletes, de soha nem látott mértékű szabadságot ad az állampolgároknak, és hogy aki szorgalmas és tehetséges, az anyagi értelemben is gyarapodhat.

És legfőképpen örüljünk annak, hogy eközben Magyarországon a világon egyedülálló családtámogatási rendszer működik, ingyenes oktatással, otthonteremtési kedvezménnyel, kétgyermekes anyák adómentességével, gyermekek ingyenes utazásával, ésatöbbi, amelyek által az állam a gyermekeink felnevelésének az anyagi terhét átvállalja.

A médiáról

Ne hagyjuk magunkat megtéveszteni, mert a technikai vívmányoknak, különösen az internetnek és az okostelefonoknak köszönhetően a média ma már olyan fokú manipulációra képes, amelyet korábban elképzelni sem tudtunk volna. A közösségi média a hírfolyam összeválogatása által személyre szabott, egyedi párhuzamos valóságokat képes létrehozni mindenki számára.

Amikor "FÜGGETLEN" híroldalakról vagy szervezetekről hallunk, akkor tudjunk róla, hogy ilyenek nem léteznek, minden médium valakinek az érdekét szolgálja. A kérdés csupán az, hogy a magyarokét vagy idegenekét.

Amikor tehát egy új szereplő érkezik a politikába, akkor az ő ígéreteit ne önmagában tekintsük, hanem vessük össze a korábbi szavaival, tetteivel, és ha gyanúsan hirtelen válik a semmiből országos tényezővé, akkor arra is gondolni kell, hogy a mögötte álló erők vajon mit várnak tőle cserébe a támogatásért.

A vezetők életvitele

Keresztény ember nem adhatja a szavazatát olyan pártra, amelynek vezetője a viselkedésével kifejezi, hogy nem tiszteli a keresztény törvényeket.

"Ne paráználkodj" - mondja a szentírás (VI. parancsolat).

Az emberi társadalom (hitünk szerint) nem marhacsorda, hogy a legdaliásabbb bikát kellene megválasztanunk vezérnek.

Nyilván hallottunk, és még fogunk is hallani itt is és ott is mindenféle híreket lopásokról, yachtokról, aranyozott mosdókról. Ezek egy része igaz is lehet, mert semmilyen szervezet, amit emberek alkotnak, nem lehet tökéletes, hibák mindenütt vannak..

Nem mindegy azonban, hogy valahol az alsóbb szinteken látunk hibákat, erkölcstelenségeket, vagy pedig a vezető maga a hiba.

"A szolga nem lehet különb az uránál"- mondja a Szentírás (Mt 10:24), ne várjuk tehát azt, hogy egy züllött életmódot folytató vezető jó keresztény csapatot szervezzen maga köré.

Sőt tegyük fel a kérdést, hogy miért lehet érdeke egy idegen hatalomnak, hogy direkt egy romlott életű zsarolható vezetőt válasszon ki a gyarmat élére?

2026-os választás tétje

A nyugati típusú demokráciákban általában minden párt nagyjából ugyanazt a politikát folytatja, így a választások tétje legfeljebb annyi szokott lenni, hogy kinek a cégei nyerjék a pályázatokat.

Az idei magyarországi parlamenti válaszoson azonban ennél sokkal többről van szó.

Az Európai Unió vezetői régóta szeretnék fokozni az Unió integrációját, ami azt jelenti, hogy egy egységes államot szeretnének létrehozni Európából, amelynek Brüsszel lenne a fővárosa, és a senki által meg nem választott "civil" szervezetek írnák a törvényeit, a homoszexuális propaganda és a többi woke őrültség alapján, hogy felépítsék a Jelenések Könyvében emlegetett "új Babilont", egy identitás nélküli, kevert társadalmat, az istentelenség birodalmát, amelynek a pusztulására a Szentírásban az angyal előre figyelmeztet:

„Én népem, vonuljatok ki onnét, nehogy részetek legyen bűneikben, és benneteket is érjenek csapásaik! Siratják és gyászolják majd a föld királyai, akik vele bujálkodtak és dőzsöltek, amikor majd látják, hogy füstölögve ég." (Jel 18: 4-5)

Ennek a birodalmat építő törekvésnek a legújabb formája a "közös európai hadsereg", amelyre az ő terveik szerint az Oroszország elleni háború teremtené meg az igényt. Ez az integráció természetesen, akár a közös hadsereg, akár a korábban sokat hangoztatott "Európai Ügyészség", Magyarországnak, mint önálló országnak a megszűnését jelentené, és visszafordítani nem lehet.

A kérdés tehát nem csupán az, hogy egy példás életet élő családapa vezesse-e tovább az országot, vagy egy nőcsábász bulikirály - hanem a kérdés ennél is sokkal komolyabb, túlmutat a következő négy éven, sőt túlmutat Magyarországon is.

A szomszédunkban, Ukrajnában ugyanis immár negyedik éve zajlik egy véres háború, amelyben óvatos becslések szerint eddig már legalább egymillió ember odaveszett, köztük külhoni magyarok is.

És aggódva látjuk, hogy egyre hangosabbak az Európai Unióban is azok az erők, amelyek a háború kiszélesítésére törekednek. Az Unió vezető politikusai rendszeresen tesznek olyan nyilatkozatokat, miszerint az Oroszországgal való közvetlen összecsapás elkerülhetetlen lenne.

1956 vagy 1949 a helyes analógia?

Egyes politikai erők igyekeznek úgy láttatni, hogy Ukrajna a megtámadott ország, amelynek a segítségére sietni keresztényi kötelességünk.

Ők a jelenlegi helyzettel az 1956-os magyar szabadságharcot állítják párhuzamba, amely a Rákosi-rendszer borzalmai miatt tört ki a Szovjetúnió ellen.

Ez a párhuzam azonban alapvetően téves. Nekünk, keresztényeknek a világot nem égtájakhoz kell viszonyítanunk, hanem a keresztény erkölcshöz, a krisztusi tanításhoz, és az Anyaszentegyházhoz.

A szélsőséges feminizmus, a gender-őrület, a gyermektelenség kultusza, valamint a mohamedánok tömeges bevándoroltatása azt mutatják, hogy ma Európára és a kereszténységre a veszélyt nem Oroszország jelenti, hanem maga az Európai Unió, annak az intézményrendszere, és a vezetői, akik az olaj- és gázvezetékek elzárásával, valamint az atomerőművek elleni hisztériával lerombolják a gazdaságot, és a teremtés rendje elleni hangulatkeltéssel demográfiai katasztrófába döntötték Európa keresztény nemzeteit.

A mai Oroszország nem azonos a sztálini Szovjetúnióval, de a mai Nyugat sem azonos már azzal a Nyugattal, amely Mindszenty bíborost bújtatta az amerikai követségen.

Oroszország vezetőjét láthattuk vízkeresztkor alámerülni és keresztet vetni a jeges vízben, és támogatja az Ortodox Egyházat, amelynek a hittani tanítása a Római Katolikus Egyházéval teljesen azonos.

Ukrajna jelenlegi vezetője ezzel szemben egészen más életmódot folytat. Láthattuk, még televíziós humoristaként tűsarkú cipőben táncolni, vagy éppen letolt nadrággal zongorázni. És az sem véletlen, hogy Ukrajna betiltotta az Ortodox Egyházat. Előfordult olyan eset, hogy templomokban kommandósok vetettek véget a szertartásnak. Onufrij pátriárkának még az állampolgárságát is megvonták. Jelenleg Ukrajnában két ortodox egyház van, egy új, amelyet a hatalom támogat, és a kánoni, amelyet a hatalom üldöz.

Ha tehát mindenáron párhuzamot akarunk keresni a magyar történelemben, akkor az ukrajnai helyzet nem 1956-tal, hanem pont hogy a Rákosi-diktatúra kezdetével, Mindszenty bíboros elhurcolásával, és a szerzetesrendek betiltásával állítható párhuzamba.

Háború a szomszédban.

Az ukrajnai háború a 2014-es kijevi majdan téri puccsal kezdődött meg, ami által az EU és a NATO kelet felé óhajtott terjeszkedni, hogy elvehessék az orosz haditengerészet Krími támaszpontját, és instabilitást okozzanak Oroszországban.

A káoszkeltés azonban nem sikerült, sőt az ellentétét érték el, mert Putyin orosz elnöknek a rendszere stabilabb lett, mint valaha.

A 2022-es orosz inváziót komoly ukrán ellentámadások követték, de utána az orosz hadigépezet fejlődésnek indult, Ukrajna férfi lakossága pedig gyakorlatilag elfogyott, ezért az Ukrán Hadsereg évek óta lassú hátrálásra kényszerül.

Időközben a háborút kirobbantó országok legnagyobbika, az Amerikai Egyesült Államok is levette a kezét Ukrajnáról, és magára hagyta Európát ezzel a problémával.

És bár az Európai Unió azóta is számolatlanul önti a pénzt a háborúba, ennek Ukrajna mindössze annyi hasznát látja, hogy emberek tízezrei halnak meg vagy válnak nyomorékká minden egyes hónapban, a győzelem legkisebb reménye nélkül, miközben a hadkiegészítők úgy vadásznak az utcán egy-egy besorozható férfira, mint az agarak a nyúlra.

Az az abszurd helyzet alakult ki, hogy Ukrajna, minél tovább támogatják, annál többet veszít.

Mi lehet az ukrán háború célja?

Vajon nem merül fel a kérdés az Európai Unió vezetőiben, hogy miért folytatnak egy olyan háborút, egy több mint 6000 nukleáris töltettel rendelkező atomhatalom ellen, amely háború nyilvánvalóan megnyerhetetlen?

Hogyan lehetséges az, hogy a kicsiny Magyarország vezetője szinte egyedül van Európában a békepárti álláspontjával?

Külső szemlélőnek az események láttán szükségszerűen el kell gondolkoznia azon, hogy vajon nem az-e a Nyugat célja ezzel a háborúval, hogy minél több keresztény férfi meghaljon, és ezáltal megroppanjanak Kelet-Európa viszonylag még egységesnek megmaradt keresztény nemzetei?

Akár így van, akár nem, az biztos, hogy minden épeszű embernek csak egyetlen célja lehet: A lehető legrövidebben befejezni ezt az öngyilkos háborút, még akkor is, ha ez területvesztéssel jár.

Zárszó

Ne féljünk tehát vállalni, hogy mi keresztények a békét támogatjuk, és a Katolikus Egyház is a békét támogatja! Ezt kimondani nem gyávaság, és nem hazaárulás, mert ez nem csak a mi érdekünk, hanem a kereszténység érdeke is, és Európa érdeke is, sőt még az ukránok érdeke is.

Imádkozzunk a békéért, azért, hogy Magyarországnak legyen olyan kormánya, amely képes lesz a háborún kívül tartani az országot.

Kelt Budapesten, 2026. március hó 31-én.

---

Természetesen (sajnos) ez a körlevél sem valódi, de szerintem erre már az olvasónak is rá kellett jönnie menetközben.

Julianus Barát további szélsőségesen normális további írásai megtekinthetők az alábbi linkeken:

Juliánus barát: Hodász András esztergomi érsekké szentelte magát, avagy ki tud minél homályosabb körlevelet írni?
Juliánus barát: Négy évnyi népirtás demokratikus módra
Juliánus barát: Zavar az erőben:Trumpnádó és ellenforradalom az USA-ban. Olyan sebesen történnek az események, hogy nem győzzük a fejünket kapkodni
Juliánus barát: Bese Gergő Atya és a naivitás - Úgy hullanak a 777 sztárjai, akár a legyek
Juliánus barát: Házasság hete – gondolatok a házasságról
Juliánus barát: Hodász András ledobta az atomot - avagy mire elég egy egyéves elcsendesedés?
Juliánus barát: Összeomlott a Liberálisok Kedvence - Amint az várható volt, Hodász Atya bejelentette a visszavonulását
Juliánus barát: Mi történik Ukrajnában?
Juliánus barát: Úgy tűnik, Ferenc pápa nem olvasta a Bibliát - avagy hova vezet az egyházi polkorrektség?
Juliánus barát: Papi divatbemutató a templomban - a belga Egyház gúnyt űz saját magából, hogy a média kegyeit keresse
Juliánus barát: Afganisztán christians menni Amerika
Juliánus barát: Beer Miklós "katolikus lelkészt" zavarja, ha a politikusok védelmezik a kereszténységet - ha már az Egyház nem, akkor ők se tegyék!
Juliánus barát: A keresztény ember homofób
Juliánus barát: Ferenc Pápa nem akar találkozni Orbán Viktorral - nagyon helyes!
Juliánus barát: Miért lettem oltásellenes?
Juliánus barát: A nemzetközi helyzet fokozódik - a liberális média már személyesen Erdő Pétert támadja. Avagy hogyan helyezzünk aktuális kontextusba egy 20 évvel ezelőtti ügyet?
Juliánus barát: A békés iszlám illúziója és a kereszténység valódi ellensége
Juliánus barát: "Az Isten gyermeke, az Isten döntése!"
Juliánus barát: Tibi atya elfoglalta a 777-et is, avagy a Fordított Egyház, amikor nem a hívek mennek a paphoz, hanem a pap a hívekhez - sörözni
Juliánus barát: Hol rontottuk el? - Pár gondolat Trianonról
Juliánus barát: Unortodox megoldás a paphiányra: nem kell feloldani az önkorlátozást...
Juliánus barát: Az örök földi élet nem alapvető emberi jog - avagy a legvidámabb barakk
Juliánus barát: A koronavírus elérte azt, ami még Sztálinnak sem sikerült: Olaszországban tilos a nyilvános misézés